Sentence list for document NT [file /db/repository/alignment/nt.rev.align.xml]

  1. Ἀποκάλυψις Ἰησοῦ Χριστοῦ , ἣν ἔδωκεν αὐτῷ ὁ θεός , δεῖξαι τοῖς δούλοις αὐτοῦ ἃ δεῖ γενέσθαι ἐν τάχει , καὶ ἐσήμανεν ἀποστείλας διὰ ...
    apocalypsis Iesu Christi quam dedit illi Deus palam facere servis suis quae oportet fieri cito et significavit mittens per angelum suum servo suo Iohanni
  2. ὃς ἐμαρτύρησεν τὸν λόγον τοῦ θεοῦ καὶ τὴν μαρτυρίαν Ἰησοῦ Χριστοῦ , ὅσα ἴδεν .
    qui testimonium perhibuit verbo Dei et testimonium Iesu Christi quaecumque vidit
  3. μακάριος ὁ ἀναγινώσκων καὶ οἱ ἀκούοντες τὸν λόγον τῆς προφητείας καὶ τηροῦντες τὰ ἐν αὐτῇ γεγραμμένα , ὁ γὰρ καιρὸς ἐγγύς .
    beatus qui legit et qui audiunt verba prophetiae et servant ea quae in ea scripta sunt tempus enim prope est
  4. Ἰωάννης ταῖς ἑπτὰ ἐκκλησίαις ταῖς ἐν τῇ Ἀσίᾳ · χάρις ὑμῖν καὶ εἰρήνη ἀπὸ ὁ ὢν καὶ ὁ ἦν καὶ ὁ ἐρχόμενος , καὶ ...
    Iohannes septem ecclesiis quae sunt in Asia gratia vobis et pax ab eo qui est et qui erat et qui venturus est et a ...
  5. καὶ ἀπὸ Ἰησοῦ Χριστοῦ , ὁ μάρτυς ὁ πιστός , ὁ πρωτότοκος τῶν νεκρῶν καὶ ὁ ἄρχων τῶν βασιλέων τῆς γῆς . τῷ ἀγαπῶντι ...
    et ab Iesu Christo qui est testis fidelis primogenitus mortuorum et princeps regum terrae qui dilexit nos et lavit nos a peccatis nostris in ...
  6. καὶ ἐποίησεν ἡμᾶς βασιλείαν , ἱερεῖς τῷ θεῷ καὶ πατρὶ αὐτοῦ , αὐτῷ ἡ δόξα καὶ τὸ κράτος εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων · ...
    et fecit nostrum regnum sacerdotes Deo et Patri suo ipsi gloria et imperium in saecula saeculorum amen
  7. Ἰδοὺ ἔρχεται μετὰ τῶν νεφελῶν , καὶ ὄψεται αὐτὸν πᾶς ὀφθαλμὸς καὶ οἵτινες αὐτὸν ἐξεκέντησαν , καὶ κόψονται ἐπ’ αὐτὸν πᾶσαι αἱ φυλαὶ τῆς ...
    ecce venit cum nubibus et videbit eum omnis oculus et qui eum pupugerunt et plangent se super eum omnes tribus terrae etiam amen
  8. ἐγώ εἰμι τὸ ἄλφα καὶ τὸ ω , λέγει κύριος ὁ θεός , ὁ ὢν καὶ ὁ ἦν καὶ ὁ ἐρχόμενος , ὁ παντοκράτωρ
    ego sum Alpha et Omega principium et finis dicit Dominus Deus qui est et qui erat et qui venturus est Omnipotens
  9. Ἐγὼ Ἰωάννης , ὁ ἀδελφὸς ὑμῶν καὶ συνκοινωνὸς ἐν τῇ θλίψει καὶ βασιλείᾳ καὶ ὑπομονῇ ἐν Ἰησοῦ , ἐγενόμην ἐν τῇ νήσῳ τῇ καλουμένῃ ...
    ego Iohannes frater vester et particeps in tribulatione et regno et patientia in Iesu fui in insula quae appellatur Patmos propter verbum Dei et ...
  10. ἐγενόμην ἐν πνεύματι ἐν τῇ κυριακῇ ἡμέρᾳ , καὶ ἤκουσα ὀπίσω μου φωνὴν μεγάλην ὡς σάλπιγγος
    fui in spiritu in dominica die et audivi post me vocem magnam tamquam tubae
  11. λεγούσης , ὃ βλέπεις γράψον εἰς βιβλίον καὶ πέμψον ταῖς ἑπτὰ ἐκκλησίαις , εἰς Ἔφεσον καὶ εἰς Ζμύρναν καὶ εἰς Πέργαμον καὶ εἰς Θυάτειρα ...
    dicentis quod vides scribe in libro et mitte septem ecclesiis Ephesum et Zmyrnam et Pergamum et Thyatiram et Sardis et Philadelphiam et Laodiciam
  12. καὶ ἐπέστρεψα βλέπειν τὴν φωνὴν ἥτις ἐλάλει μετ’ ἐμοῦ · καὶ ἐπιστρέψας εἶδον ἑπτὰ λυχνίας χρυσᾶς ,
    et conversus sum ut viderem vocem quae loquebatur me cum et conversus vidi septem candelabra aurea
  13. καὶ ἐν μέσῳ τῶν λυχνιῶν ὅμοιον υἱὸν ἀνθρώπου , ἐνδεδυμένον ποδήρη καὶ περιεζωσμένον πρὸς τοῖς μασθοῖς ζώνην χρυσᾶν ·
    et in medio septem candelabrorum similem Filio hominis vestitum podere et praecinctum ad mamillas zonam auream
  14. ἡ δὲ κεφαλὴ αὐτοῦ καὶ αἱ τρίχες λευκαὶ ὡς ἔριον λευκόν , ὡς χιών , καὶ οἱ ὀφθαλμοὶ αὐτοῦ ὡς φλὸξ πυρός ,
    caput autem eius et capilli erant candidi tamquam lana alba tamquam nix et oculi eius velut flamma ignis
  15. καὶ οἱ πόδες αὐτοῦ ὅμοιοι χαλκολιβάνῳ ὡς ἐν καμίνῳ πεπυρωμένῳ , καὶ ἡ φωνὴ αὐτοῦ ὡς φωνὴ ὑδάτων πολλῶν ,
    et pedes eius similes orichalco sicut in camino ardenti et vox illius tamquam vox aquarum multarum
  16. καὶ ἔχων ἐν τῇ δεξιᾷ χειρὶ αὐτοῦ ἀστέρας ἑπτά , καὶ ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ ῥομφαία δίστομος ὀξεῖα ἐκπορευομένη , καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ ...
    et habebat in dextera sua stellas septem et de ore eius gladius utraque parte acutus exiebat et facies eius sicut sol lucet in virtute
  17. καὶ ὅτε εἶδον αὐτόν , ἔπεσα πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ ὡς νεκρός · καὶ ἔθηκεν τὴν δεξιὰν αὐτοῦ ἐπ’ ἐμὲ λέγων , μὴ φοβοῦ ...
    et cum vidissem eum cecidi ad pedes eius tamquam mortuus et posuit dexteram suam super me dicens noli timere ego sum primus et novissimus
  18. καὶ ὁ ζῶν , καὶ ἐγενόμην νεκρὸς καὶ ἰδοὺ ζῶν εἰμι εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων , καὶ ἔχω τὰς κλεῖς τοῦ θανάτου καὶ ...
    et vivus et fui mortuus et ecce sum vivens in saecula saeculorum et habeo claves mortis et inferni
  19. γράψον οὖν ἃ εἶδες καὶ ἃ εἰσὶν καὶ ἃ μέλλει γενέσθαι μετὰ ταῦτα .
    scribe ergo quae vidisti et quae sunt et quae oportet fieri post haec
  20. τὸ μυστήριον τῶν ἑπτὰ ἀστέρων οὓς εἶδες ἐπὶ τῆς δεξιᾶς μου , καὶ τὰς ἑπτὰ λυχνίας τὰς χρυσᾶς · οἱ ἑπτὰ ἀστέρες ἄγγελοι τῶν ...
    sacramentum septem stellarum quas vidisti in dextera mea et septem candelabra aurea septem stellae angeli sunt septem ecclesiarum et candelabra septem septem ecclesiae sunt
  21. Τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Ἐφέσῳ ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ κρατῶν τοὺς ἑπτὰ ἀστέρας ἐν τῇ δεξιᾷ αὐτοῦ , ὁ περιπατῶν ἐν μέσῳ ...
    angelo Ephesi ecclesiae scribe haec dicit qui tenet septem stellas in dextera sua qui ambulat in medio septem candelabrorum aureorum
  22. οἶδα τὰ ἔργα σου καὶ τὸν κόπον καὶ τὴν ὑπομονήν σου , καὶ ὅτι οὐ δύνῃ βαστάσαι κακούς , καὶ ἐπείρασας τοὺς λέγοντας ἑαυτοὺς ...
    scio opera tua et laborem et patientiam tuam et quia non potes sustinere malos et temptasti eos qui se dicunt apostolos et non sunt ...
  23. καὶ ὑπομονὴν ἔχεις , καὶ ἐβάστασας διὰ τὸ ὄνομά μου , καὶ οὐ κεκοπίακες .
    et patientiam habes et sustinuisti propter nomen meum et non defecisti
  24. ἀλλὰ ἔχω κατὰ σοῦ ὅτι τὴν ἀγάπην σου τὴν πρώτην ἀφῆκες .
    sed habeo adversus te quod caritatem tuam primam reliquisti
  25. μνημόνευε οὖν πόθεν πέπτωκες , καὶ μετανόησον καὶ τὰ πρῶτα ἔργα ποίησον · εἰ δὲ μή , ἔρχομαί σοι καὶ κινήσω τὴν λυχνίαν σου ...
    memor esto itaque unde excideris et age paenitentiam et prima opera fac sin autem venio tibi et movebo candelabrum tuum de loco suo nisi ...
  26. ἀλλὰ τοῦτο ἔχεις , ὅτι μισεῖς τὰ ἔργα τῶν Νικολαϊτῶν , ἃ καὶ ἐγώ μισῶ .
    sed hoc habes quia odisti facta Nicolaitarum quae et ego odi
  27. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις . τῷ νικῶντι δώσω αὐτῷ φαγεῖν ἐκ τοῦ ξύλου τῆς ζωῆς , ὅ ἐστιν ...
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis vincenti dabo ei edere de ligno vitae quod est in paradiso Dei mei
  28. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Ζμύρνῃ ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ πρῶτος καὶ ὁ ἔσχατος , ὃς ἐγένετο νεκρὸς καὶ ἔζησεν ·
    et angelo Zmyrnae ecclesiae scribe haec dicit primus et novissimus qui fuit mortuus et vivit
  29. Οἶδά σου τὴν θλῖψιν καὶ τὴν πτωχείαν , ἀλλὰ πλούσιος εἶ , καὶ τὴν βλασφημίαν ἐκ τῶν λεγόντων Ἰουδαίους εἶναι ἑαυτούς , καὶ οὐκ ...
    scio tribulationem tuam et paupertatem tuam sed dives es et blasphemaris ab his qui se dicunt Iudaeos esse et non sunt sed sunt synagoga
  30. μηδὲν φοβοῦ ἃ μέλλεις πάσχειν . ἰδοὺ μέλλει βαλεῖν ὁ διάβολος ἐξ ὑμῶν εἰς φυλακὴν ἵνα πειρασθῆτε , καὶ ἕξετε θλῖψιν ἡμερῶν δέκα . ...
    nihil horum timeas quae passurus es ecce missurus est diabolus ex vobis in carcerem ut temptemini et habebitis tribulationem diebus decem esto fidelis usque ...
  31. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις . ὁ νικῶν οὐ μὴ ἀδικηθῇ ἐκ τοῦ θανάτου τοῦ δευτέρου .
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis qui vicerit non laedetur a morte secunda
  32. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Περγάμῳ ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ ἔχων τὴν ῥομφαίαν τὴν δίστομον τὴν ὀξεῖαν ·
    et angelo Pergami ecclesiae scribe haec dicit qui habet rompheam utraque parte acutam
  33. οἶδα ποῦ κατοικεῖς , ὅπου ὁ θρόνος τοῦ Σατανᾶ , καὶ κρατεῖς τὸ ὄνομά μου , καὶ οὐκ ἠρνήσω τὴν πίστιν μου ἐν ταῖς ...
    scio ubi habitas ubi sedes est Satanae et tenes nomen meum et non negasti fidem meam et in diebus Antipas testis meus fidelis qui ...
  34. ἀλλ’ ἔχω κατὰ σοῦ ὀλίγα , ὅτι ἔχεις ἐκεῖ κρατοῦντας τὴν διδαχὴν Βαλαάμ , ὃς ἐδίδασκεν τῷ Βαλὰκ βαλεῖν σκάνδαλον ἐνώπιον τῶν υἱῶν Ἰσραήλ ...
    sed habeo adversus te pauca quia habes illic tenentes doctrinam Balaam qui docebat Balac mittere scandalum coram filiis Israhel edere et fornicari
  35. οὕτως ἔχεις καὶ σὺ κρατοῦντας τὴν διδαχὴν τῶν Νικολαϊτῶν ὁμοίως .
    ita habes et tu tenentes doctrinam Nicolaitarum
  36. μετανόησον · εἰ δὲ μή , ἔρχομαί σοι ταχὺ καὶ πολεμήσω μετ’ αὐτῶν ἐν τῇ ῥομφαίᾳ τοῦ στόματός μου .
    similiter paenitentiam age si quo minus venio tibi cito et pugnabo cum illis in gladio oris mei
  37. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις · τῷ νικοῦντι δώσω αὐτῷ τοῦ μάννα τοῦ κεκρυμμένου , καὶ δώσω αὐτῷ ψῆφον ...
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis vincenti dabo ei manna absconditum et dabo illi calculum candidum et in calculo nomen novum scriptum ...
  38. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Θυατείροις ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ , ὁ ἔχων τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ ὡς φλὸξ πυρός ...
    et angelo Thyatirae ecclesiae scribe haec dicit Filius Dei qui habet oculos ut flammam ignis et pedes eius similes orichalco
  39. οἶδά σου τὰ ἔργα καὶ τὴν ἀγάπην καὶ τὴν πίστιν καὶ τὴν διακονίαν καὶ τὴν ὑπομονήν , καὶ τὰ ἔργα σου τὰ ἔσχατα πλείονα ...
    novi opera tua et caritatem et fidem et ministerium et patientiam tuam et opera tua novissima plura prioribus
  40. ἀλλ’ ἔχω κατὰ σοῦ ὅτι ἀφεῖς τὴν γυναῖκα Ἰεζάβελ , ἡ λέγουσα αὐτὴν προφῆτιν , καὶ διδάσκει καὶ πλανᾷ τοὺς ἐμοὺς δούλους πορνεῦσαι καὶ ...
    sed habeo adversus te quia permittis mulierem Hiezabel quae se dicit propheten docere et seducere servos meos fornicari et manducare de idolothytis
  41. καὶ ἔδωκα αὐτῇ χρόνον ἵνα μετανοήσῃ , καὶ οὐ θέλει μετανοῆσαι ἐκ τῆς πορνείας αὐτῆς .
    et dedi illi tempus ut paenitentiam ageret et non vult paeniteri a fornicatione sua
  42. ἰδοὺ βάλλω αὐτὴν εἰς κλίνην , καὶ τοὺς μοιχεύοντας μετ’ αὐτῆς εἰς θλῖψιν μεγάλην , ἐὰν μὴ μετανοήσουσιν ἐκ τῶν ἔργων αὐτῆς ·
    ecce mitto eam in lectum et qui moechantur cum ea in tribulationem maximam nisi paenitentiam egerint ab operibus eius
  43. καὶ τὰ τέκνα αὐτῆς ἀποκτενῶ ἐν θανάτῳ · καὶ γνώσονται πᾶσαι αἱ ἐκκλησίαι ὅτι ἐγώ εἰμι ὁ ἐραυνῶν νεφροὺς καὶ καρδίας , καὶ δώσω ...
    et filios eius interficiam in morte et scient omnes ecclesiae quia ego sum scrutans renes et corda et dabo unicuique vestrum secundum opera vestra
  44. ὑμῖν δὲ λέγω τοῖς λοιποῖς τοῖς ἐν Θυατείροις , ὅσοι οὐκ ἔχουσιν τὴν διδαχὴν ταύτην , οἵτινες οὐκ ἔγνωσαν τὰ βαθέα τοῦ σατανᾶ , ...
    vobis autem dico ceteris qui Thyatirae estis quicumque non habent doctrinam hanc qui non cognoverunt altitudines Satanae quemadmodum dicunt non mittam super vos aliud
  45. πλὴν ὃ ἔχετε κρατήσατε ἄχρι οὗ ἂν ἥξω .
    tamen id quod habetis tenete donec veniam
  46. καὶ ὁ νικῶν καὶ ὁ τηρῶν ἄχρι τέλους τὰ ἔργα μου , δώσω αὐτῷ ἐξουσίαν ἐπὶ τῶν ἐθνῶν ,
    et qui vicerit et qui custodierit usque in finem opera mea dabo illi potestatem super gentes
  47. καὶ ποιμανεῖ αὐτοὺς ἐν ῥάβδῳ σιδηρᾷ , ὡς τὰ σκεύη τὰ κεραμικὰ συντρίβεται , ὡς καὶ ἐγώ εἴληφα παρὰ τοῦ πατρός μου ,
    et reget illas in virga ferrea tamquam vas figuli confringentur
  48. καὶ δώσω αὐτῷ τὸν ἀστέρα τὸν πρωϊνόν .
    sicut et ego accepi a Patre meo et dabo illi stellam matutinam
  49. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις .
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis
  50. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Σάρδεσιν ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ ἔχων τὰ ἑπτὰ πνεύματα τοῦ θεοῦ καὶ τοὺς ἑπτὰ ἀστέρας · οἶδά ...
    et angelo ecclesiae Sardis scribe haec dicit qui habet septem spiritus Dei et septem stellas scio opera tua quia nomen habes quod vivas et ...
  51. γίνου γρηγορῶν , καὶ στήρισον τὰ λοιπὰ ἃ ἔμελλον ἀποθανεῖν , οὐ γὰρ εὕρηκά σου τὰ ἔργα πεπληρωμένα ἐνώπιον τοῦ θεοῦ μου ·
    esto vigilans et confirma cetera quae moritura erant non enim invenio opera tua plena coram Deo meo
  52. μνημόνευε οὖν πῶς εἴληφας καὶ ἤκουσας , καὶ τήρει καὶ μετανόησον . ἐὰν οὖν μὴ γρηγορήσῃς , ἥξω ὡς κλέπτης , καὶ οὐ μὴ ...
    in mente ergo habe qualiter acceperis et audieris et serva et paenitentiam age si ergo non vigilaveris veniam tamquam fur et nescies qua hora ...
  53. ἀλλὰ ὀλίγα ἔχεις ὀνόματα ἐν Σάρδεσιν ἃ οὐκ ἐμόλυναν τὰ ἱμάτια αὐτῶν , καὶ περιπατήσουσιν μετ’ ἐμοῦ ἐν λευκοῖς , ὅτι ἄξιοί εἰσιν .
    sed habes pauca nomina in Sardis qui non inquinaverunt vestimenta sua et ambulabunt me cum in albis quia digni sunt
  54. ὁ νικῶν οὕτως περιβαλεῖται ἐν ἱματίοις λευκοῖς , καὶ οὐ μὴ ἐξαλείψω τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐκ τῆς βίβλου τῆς ζωῆς , καὶ ὁμολογήσω τὸ ...
    qui vicerit sic vestietur vestimentis albis et non delebo nomen eius de libro vitae et confitebor nomen eius coram Patre meo et coram angelis
  55. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις .
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis
  56. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Φιλαδελφίᾳ ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ ἅγιος ὁ ἀληθινός , ὁ ἔχων τὴν κλεῖν Δαυείδ , ὁ ἀνοίγων ...
    et angelo Philadelphiae ecclesiae scribe haec dicit sanctus et verus qui habet clavem David qui aperit et nemo cludit et cludit et nemo aperit
  57. οἶδά σου τὰ ἔργα · ἰδοὺ δέδωκα ἐνώπιόν σου θύραν ἠνεῳγμένην , ἣν οὐδεὶς δύναται κλεῖσαι αὐτήν · ὅτι μικρὰν ἔχεις δύναμιν , καὶ ...
    scio opera tua ecce dedi coram te ostium apertum quod nemo potest cludere quia modicam habes virtutem et servasti verbum meum et non negasti ...
  58. ἰδοὺ διδῶ ἐκ τῆς συναγωγῆς τοῦ σατανᾶ , τῶν λεγόντων ἑαυτοὺς Ἰουδαίους εἶναι , καὶ οὐκ εἰσὶν ἀλλὰ ψεύδονται · ἰδοὺ ποιήσω αὐτοὺς ἵνα ...
    ecce dabo de synagoga Satanae qui dicunt se Iudaeos esse et non sunt sed mentiuntur ecce faciam illos ut veniant et adorent ante pedes ...
  59. ὅτι ἐτήρησας τὸν λόγον τῆς ὑπομονῆς μου , καὶ ἐγώ σε τηρήσω ἐκ τῆς ὥρας τοῦ πειρασμοῦ τῆς μελλούσης ἔρχεσθαι ἐπὶ τῆς οἰκουμένης ὅλης ...
    quoniam servasti verbum patientiae meae et ego te servabo ab hora temptationis quae ventura est in orbem universum temptare habitantes in terra
  60. ἔρχομαι ταχύ · κράτει ὃ ἔχεις , ἵνα μηδεὶς λάβῃ τὸν στέφανόν σου .
    venio cito tene quod habes ut nemo accipiat coronam tuam
  61. ὁ νικῶν ποιήσω αὐτὸν στῦλον ἐν τῷ ναῷ τοῦ θεοῦ μου , καὶ ἔξω οὐ μὴ ἐξέλθῃ ἔτι , καὶ γράψω ἐπ’ αὐτὸν τὸ ...
    qui vicerit faciam illum columnam in templo Dei mei et foras non egredietur amplius et scribam super eum nomen Dei mei et nomen civitatis ...
  62. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις .
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis
  63. Καὶ τῷ ἀγγέλῳ τῆς ἐν Λαοδικίᾳ ἐκκλησίας γράψον · τάδε λέγει ὁ ἀμήν , ὁ μάρτυς ὁ πιστὸς καὶ ἀληθινός , ἡ ἀρχὴ τῆς ...
    et angelo Laodiciae ecclesiae scribe haec dicit Amen testis fidelis et verus qui est principium creaturae Dei
  64. οἶδά σου τὰ ἔργα , ὅτι οὔτε ψυχρὸς εἶ οὔτε ζεστός . ὄφελον ψυχρὸς ἦς ἢ ζεστός .
    scio opera tua quia ne que frigidus es ne que calidus utinam frigidus esses aut calidus
  65. οὕτως , ὅτι χλιαρὸς εἶ καὶ οὔτε ζεστὸς οὔτε ψυχρός , μέλλω σε ἐμέσαι ἐκ τοῦ στόματός μου .
    sed quia tepidus es et ne c frigidus ne c calidus incipiam te evomere ex ore meo
  66. ὅτι λέγεις ὅτι πλούσιός εἰμι καὶ πεπλούτηκα καὶ οὐδὲν χρείαν ἔχω , καὶ οὐκ οἶδας ὅτι σὺ εἶ ὁ ταλαίπωρος καὶ ἐλεεινὸς καὶ πτωχὸς ...
    quia dicis quod dives sum et locupletatus et nullius egeo et nescis quia tu es miser et miserabilis et pauper et caecus et nudus
  67. συμβουλεύω σοι ἀγοράσαι παρ’ ἐμοῦ χρυσίον πεπυρωμένον ἐκ πυρὸς ἵνα πλουτήσῃς , καὶ ἱμάτια λευκὰ ἵνα περιβάλῃ καὶ μὴ φανερωθῇ ἡ αἰσχύνη τῆς γυμνότητός ...
    suadeo tibi emere a me aurum ignitum probatum ut locuples fias et vestimentis albis induaris et non appareat confusio nuditatis tuae et collyrio inungue ...
  68. ἐγὼ ὅσους ἐὰν φιλῶ ἐλέγχω καὶ παιδεύω · ζήλευε οὖν καὶ μετανόησον .
    ego quos amo arguo et castigo aemulare ergo et paenitentiam age
  69. ἰδοὺ ἕστηκα ἐπὶ τὴν θύραν καὶ κρούω · ἐάν τις ἀκούσῃ τῆς φωνῆς μου καὶ ἀνοίξῃ τὴν θύραν , καὶ εἰσελεύσομαι πρὸς αὐτὸν καὶ ...
    ecce sto ad ostium et pulso si quis audierit vocem meam et aperuerit ianuam introibo ad illum et cenabo cum illo et ipse me
  70. ὁ νικῶν δώσω αὐτῷ καθίσαι μετ’ ἐμοῦ ἐν τῷ θρόνῳ μου , ὡς καὶ ἐγώ ἐνίκησα καὶ ἐκάθισα μετὰ τοῦ πατρός μου ἐν τῷ ...
    qui vicerit dabo ei sedere me cum in throno meo sicut et ego vici et sedi cum Patre meo in throno eius
  71. ὁ ἔχων οὖς ἀκουσάτω τί τὸ πνεῦμα λέγει ταῖς ἐκκλησίαις .
    qui habet aurem audiat quid Spiritus dicat ecclesiis
  72. Μετὰ ταῦτα ἴδον , καὶ ἰδοὺ θύρα ἠνεῳγμένη ἐν τῷ οὐρανῷ , καὶ ἡ φωνὴ ἡ πρώτη ἣν ἤκουσα ὡς σάλπιγγος λαλούσης μετ’ ἐμοῦ ...
    post haec vidi et ecce ostium apertum in caelo et vox prima quam audivi tamquam tubae loquentis me cum dicens ascende huc et ostendam ...
  73. εὐθέως ἐγενόμην ἐν πνεύματι · καὶ ἰδοὺ θρόνος ἔκειτο ἐν τῷ οὐρανῷ , καὶ ἐπὶ τὸν θρόνον καθήμενος ,
    statim fui in spiritu et ecce sedis posita erat in caelo et supra sedem sedens
  74. καὶ ὁ καθήμενος ὅμοιος ὁράσει λίθῳ ἰάσπιδι καὶ σαρδίῳ , καὶ ἶρις κυκλόθεν τοῦ θρόνου ὅμοιος ὁράσει σμαραγδίνῳ .
    et qui sedebat similis erat aspectui lapidis iaspidis et sardini et iris erat in circuitu sedis similis visioni zmaragdinae
  75. καὶ κυκλόθεν τοῦ θρόνου θρόνους εἴκοσι τέσσαρας , καὶ ἐπὶ τοὺς θρόνους εἴκοσι τέσσαρας πρεσβυτέρους καθημένους περιβεβλημένους ἐν ἱματίοις λευκοῖς , καὶ ἐπὶ τὰς ...
    et in circuitu sedis sedilia viginti quattuor et super thronos viginti quattuor seniores sedentes circumamictos vestimentis albis et in capitibus eorum coronas aureas
  76. καὶ ἐκ τοῦ θρόνου ἐκπορεύονται ἀστραπαὶ καὶ φωναὶ καὶ βρονταί · καὶ ἑπτὰ λαμπάδες πυρὸς καιόμεναι ἐνώπιον τοῦ θρόνου , ἅ εἰσιν τὰ ἑπτὰ ...
    et de throno procedunt fulgura et voces et tonitrua et septem lampades ardentes ante thronum quae sunt septem spiritus Dei
  77. καὶ ἐνώπιον τοῦ θρόνου ὡς θάλασσα ὑαλίνη ὁμοία κρυστάλλῳ . καὶ ἐν μέσῳ τοῦ θρόνου καὶ κύκλῳ τοῦ θρόνου τέσσερα ζῷα γέμοντα ὀφθαλμῶν ἔνπροσθεν ...
    et in conspectu sedis tamquam mare vitreum simile cristallo et in medio sedis et in circuitu sedis quattuor animalia plena oculis ante et retro
  78. καὶ τὸ ζῷον τὸ πρῶτον ὅμοιον λέοντι , καὶ τὸ δεύτερον ζῷον ὅμοιον μόσχῳ , καὶ τὸ τρίτον ζῷον ἔχων τὸ πρόσωπον ὡς ἀνθρώπου ...
    et animal primum simile leoni et secundum animal simile vitulo et tertium animal habens faciem quasi hominis et quartum animal simile aquilae volanti
  79. καὶ τὰ τέσσερα ζῷα , ἓν καθ’ ἓν αὐτῶν ἔχων ἀνὰ πτέρυγας ἕξ , κυκλόθεν καὶ ἔσωθεν γέμουσιν ὀφθαλμῶν · καὶ ἀνάπαυσιν οὐκ ἔχουσιν ...
    et quattuor animalia singula eorum habebant alas senas et in circuitu et intus plena sunt oculis et requiem non habent die et nocte dicentia ...
  80. καὶ ὅταν δώσουσιν τὰ ζῷα δόξαν καὶ τιμὴν καὶ εὐχαριστίαν τῷ καθημένῳ ἐπὶ τῷ θρόνῳ , τῷ ζῶντι εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων ,
    et cum darent illa animalia gloriam et honorem et benedictionem sedenti super thronum viventi in saecula saeculorum
  81. πεσοῦνται οἱ εἴκοσι τέσσαρες πρεσβύτεροι ἐνώπιον τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ θρόνου καὶ προσκυνήσουσιν τῷ ζῶντι εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων , καὶ βαλοῦσιν τοὺς ...
    procident viginti quattuor seniores ante sedentem in throno et adorabunt viventem in saecula saeculorum et mittent coronas suas ante thronum dicentes
  82. ἄξιος εἶ , ὁ κύριος καὶ ὁ θεὸς ἡμῶν , λαβεῖν τὴν δόξαν καὶ τὴν τιμὴν καὶ τὴν δύναμιν , ὅτι σὺ ἔκτισας τὰ ...
    dignus es Domine et Deus noster accipere gloriam et honorem et virtutem quia tu creasti omnia et propter voluntatem tuam erant et creata sunt
  83. Καὶ εἶδον ἐπὶ τὴν δεξιὰν τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ θρόνου βιβλίον γεγραμμένον ἔσωθεν καὶ ὄπισθεν , κατεσφραγισμένον σφραγῖσιν ἑπτά .
    et vidi in dextera sedentis super thronum librum scriptum intus et foris signatum sigillis septem
  84. καὶ εἶδον ἄγγελον ἰσχυρὸν κηρύσσοντα ἐν φωνῇ μεγάλῃ , τίς ἄξιος ἀνοῖξαι τὸ βιβλίον καὶ λῦσαι τὰς σφραγῖδας αὐτοῦ ;
    et vidi angelum fortem praedicantem voce magna quis est dignus aperire librum et solvere signacula eius
  85. καὶ οὐδεὶς ἐδύνατο ἐν τῷ οὐρανῷ οὔτε ἐπὶ τῆς γῆς οὔτε ὑποκάτω τῆς γῆς ἀνοῖξαι τὸ βιβλίον οὔτε βλέπειν αὐτό .
    et nemo poterat in caelo ne que in terra ne que subtus terram aperire librum ne que respicere illum
  86. καὶ ἔκλαιον πολὺ ὅτι οὐδεὶς ἄξιος εὑρέθη ἀνοῖξαι τὸ βιβλίον οὔτε βλέπειν αὐτό .
    et ego flebam multum quoniam nemo dignus inventus est aperire librum ne c videre eum
  87. καὶ εἷς ἐκ τῶν πρεσβυτέρων λέγει μοι , μὴ κλαῖε · ἰδοὺ ἐνίκησεν ὁ λέων ὁ ἐκ τῆς φυλῆς Ἰούδα , ἡ ῥίζα Δαυείδ ...
    et unus de senioribus dicit mihi ne fleveris ecce vicit leo de tribu Iuda radix David aperire librum et septem signacula eius
  88. Καὶ εἶδον ἐν μέσῳ τοῦ θρόνου καὶ τῶν τεσσάρων ζώων καὶ ἐν μέσῳ τῶν πρεσβυτέρων ἀρνίον ἑστηκὼς ὡς ἐσφαγμένον , ἔχων κέρατα ἑπτὰ καὶ ...
    et vidi et ecce in medio throni et quattuor animalium et in medio seniorum agnum stantem tamquam occisum habentem cornua septem et oculos septem ...
  89. καὶ ἦλθεν καὶ εἴληφεν ἐκ τῆς δεξιᾶς τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ θρόνου .
    et venit et accepit de dextera sedentis de throno
  90. καὶ ὅτε ἔλαβεν τὸ βιβλίον , τὰ τέσσερα ζῷα καὶ οἱ εἴκοσι τέσσαρες πρεσβύτεροι ἔπεσαν ἐνώπιον τοῦ ἀρνίου , ἔχοντες ἕκαστος κιθάραν καὶ φιάλας ...
    et cum aperuisset librum quattuor animalia et viginti quattuor seniores ceciderunt coram agno habentes singuli citharas et fialas aureas plenas odoramentorum quae sunt orationes
  91. καὶ ᾄδουσιν ᾠδὴν καινὴν λέγοντες , ἄξιος εἶ λαβεῖν τὸ βιβλίον καὶ ἀνοῖξαι τὰς σφραγῖδας αὐτοῦ , ὅτι ἐσφάγης καὶ ἠγόρασας τῷ θεῷ ἐν ...
    et cantant novum canticum dicentes dignus es accipere librum et aperire signacula eius quoniam occisus es et redemisti nos Deo in sanguine tuo ex ...
  92. καὶ ἐποίησας αὐτοὺς τῷ θεῷ ἡμῶν βασιλείαν καὶ ἱερεῖς , καὶ βασιλεύσουσιν ἐπὶ τῆς γῆς .
    et fecisti eos Deo nostro regnum et sacerdotes et regnabunt super terram
  93. καὶ εἶδον , καὶ ἤκουσα ὡς φωνὴν ἀγγέλων πολλῶν κύκλῳ τοῦ θρόνου καὶ τῶν ζώων καὶ τῶν πρεσβυτέρων , καὶ ἦν ὁ ἀριθμὸς αὐτῶν ...
    et vidi et audivi vocem angelorum multorum in circuitu throni et animalium et seniorum et erat numerus eorum milia milium
  94. λέγοντες φωνῇ μεγάλῃ , ἄξιός ἐστιν τὸ ἀρνίον τὸ ἐσφαγμένον λαβεῖν τὴν δύναμιν καὶ πλοῦτον καὶ σοφίαν καὶ ἰσχὺν καὶ τιμὴν καὶ δόξαν καὶ ...
    dicentium voce magna dignus est agnus qui occisus est accipere virtutem et divinitatem et sapientiam et fortitudinem et honorem et gloriam et benedictionem
  95. καὶ πᾶν κτίσμα ὃ ἐν τῷ οὐρανῷ καὶ ἐπὶ τῆς γῆς καὶ ὑποκάτω τῆς γῆς καὶ ἐπὶ τῆς θαλάσσης , καὶ τὰ ἐν αὐτοῖς ...
    et omnem creaturam quae in caelo est et super terram et sub terram et quae sunt in mari et quae in ea omnes audivi ...
  96. καὶ τὰ τέσσερα ζῷα ἔλεγον , ἀμήν · καὶ οἱ πρεσβύτεροι ἔπεσαν καὶ προσεκύνησαν .
    et quattuor animalia dicebant amen et seniores ceciderunt et adoraverunt
  97. Καὶ ἴδον ὅτε ἤνοιξεν τὸ ἀρνίον μίαν ἐκ τῶν ἑπτὰ σφραγίδων , καὶ ἤκουσα ἑνὸς ἐκ τῶν τεσσάρων ζώων λέγοντος ὡς φωνὴ βροντῆς , ...
    et vidi quod aperuisset agnus unum de septem signaculis et audivi unum de quattuor animalibus dicentem tamquam vocem tonitrui veni
  98. καὶ ἴδον , καὶ ἰδοὺ ἵππος λευκός , καὶ ὁ καθήμενος ἐπ’ αὐτὸν ἔχων τόξον , καὶ ἐδόθη αὐτῷ στέφανος , καὶ ἐξῆλθεν νικῶν ...
    et vidi et ecce equus albus et qui sedebat super illum habebat arcum et data est ei corona et exivit vincens ut vinceret
  99. καὶ ὅτε ἤνοιξεν τὴν σφραγῖδα τὴν δευτέραν , ἤκουσα τοῦ δευτέρου ζώου λέγοντος , ἔρχου .
    et cum aperuisset sigillum secundum audivi secundum animal dicens veni
  100. καὶ ἐξῆλθεν ἄλλος ἵππος πυρρός , καὶ τῷ καθημένῳ ἐπ’ αὐτὸν ἐδόθη αὐτῷ λαβεῖν τὴν εἰρήνην ἐκ τῆς γῆς καὶ ἵνα ἀλλήλους σφάξουσιν , ...
    et exivit alius equus rufus et qui sedebat super illum datum est ei ut sumeret pacem de terra et ut invicem se interficiant et ...
  101. Καὶ ὅτε ἤνοιξεν τὴν σφραγῖδα τὴν τρίτην , ἤκουσα τοῦ τρίτου ζώου λέγοντος · ἔρχου . καὶ ἴδον , καὶ ἰδοὺ ἵππος μέλας , ...
    et cum aperuisset sigillum tertium audivi tertium animal dicens veni et vidi et ecce equus niger et qui sedebat super eum habebat stateram in ...
  102. καὶ ἤκουσα ὡς φωνὴν ἐν μέσῳ τῶν τεσσάρων ζώων λέγουσαν , χοῖνιξ σίτου δηναρίου , καὶ τρεῖς χοίνικες κριθῶν δηναρίου · καὶ τὸ ἔλαιον ...
    et audivi tamquam vocem in medio quattuor animalium dicentem bilibris tritici denario et tres bilibres hordei denario et vinum et oleum ne laeseris
  103. καὶ ὅτε ἤνοιξεν τὴν σφραγῖδα τὴν τετάρτην , ἤκουσα φωνὴν τοῦ τετάρτου ζώου λέγοντος , ἔρχου .
    et cum aperuisset sigillum quartum audivi vocem quarti animalis dicentis veni et vidi
  104. καὶ ἴδον , καὶ ἰδοὺ ἵππος χλωρός , καὶ ὁ καθήμενος ἐπάνω αὐτοῦ ὄνομα αὐτῷ θάνατος , καὶ ὁ ᾅδης ἠκολούθει μετ’ αὐτοῦ · ...
    et ecce equus pallidus et qui sedebat desuper nomen illi Mors et inferus sequebatur eum et data est illi potestas super quattuor partes terrae ...
  105. καὶ ὅτε ἤνοιξεν τὴν πέμπτην σφραγῖδα , ἴδον ὑποκάτω τοῦ θυσιαστηρίου τὰς ψυχὰς τῶν ἐσφαγμένων διὰ τὸν λόγον τοῦ θεοῦ καὶ διὰ τὴν μαρτυρίαν ...
    et cum aperuisset quintum sigillum vidi subtus altare animas interfectorum propter verbum Dei et propter testimonium quod habebant
  106. καὶ ἔκραξαν φωνῇ μεγάλῃ λέγοντες , ἕως πότε , ὁ δεσπότης ὁ ἅγιος καὶ ἀληθινός , οὐ κρίνεις καὶ ἐκδικεῖς τὸ αἷμα ἡμῶν ἐκ ...
    et clamabant voce magna dicentes usquequo Domine sanctus et verus non iudicas et vindicas sanguinem nostrum de his qui habitant in terra
  107. καὶ ἐδόθη αὐτοῖς ἑκάστῳ στολὴ λευκή , καὶ ἐρρέθη αὐτοῖς ἵνα ἀναπαύσωνται ἔτι χρόνον μικρόν , ἕως πληρώσωσιν καὶ οἱ σύνδουλοι αὐτῶν καὶ οἱ ...
    et datae sunt illis singulae stolae albae et dictum est illis ut requiescerent tempus adhuc modicum donec impleantur conservi eorum et fratres eorum qui ...
  108. Καὶ ἴδον ὅτε ἤνοιξεν τὴν σφραγῖδα τὴν ἕκτην , καὶ σεισμὸς μέγας ἐγένετο , καὶ ὁ ἥλιος μέλας ἐγένετο ὡς σάκκος τρίχινος , καὶ ...
    et vidi cum aperuisset sigillum sextum et terraemotus factus est magnus et sol factus est niger tamquam saccus cilicinus et luna tota facta est ...
  109. καὶ οἱ ἀστέρες τοῦ οὐρανοῦ ἔπεσαν εἰς τὴν γῆν , ὡς συκῆ βάλλουσα τοὺς ὀλύνθους αὐτῆς ὑπὸ ἀνέμου μεγάλου σειομένη ,
    et stellae caeli ceciderunt super terram sicut ficus mittit grossos suos cum vento magno movetur
  110. καὶ ὁ οὐρανὸς ἀπεχωρίσθη ὡς βιβλίον ἑλισσόμενον , καὶ πᾶν ὄρος καὶ νῆσος ἐκ τῶν τόπων αὐτῶν ἐκινήθησαν .
    et caelum recessit sicut liber involutus et omnis mons et insulae de locis suis motae sunt
  111. καὶ οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς καὶ οἱ μεγιστᾶνες καὶ οἱ χιλίαρχοι καὶ οἱ πλούσιοι καὶ οἱ ἰσχυροὶ καὶ πᾶς δοῦλος καὶ ἐλεύθερος ἔκρυψαν ἑαυτοὺς ...
    et reges terrae et principes et tribuni et divites et fortes et omnis servus et liber absconderunt se in speluncis et petris montium
  112. καὶ λέγουσιν τοῖς ὄρεσιν καὶ ταῖς πέτραις , πέσετε ἐφ’ ἡμᾶς καὶ κρύψατε ἡμᾶς ἀπὸ προσώπου τοῦ καθημένου ἐπὶ τῷ θρόνῳ καὶ ἀπὸ τῆς ...
    et dicunt montibus et petris cadite super nos et abscondite nos a facie sedentis super thronum et ab ira agni
  113. ὅτι ἦλθεν ἡ ἡμέρα ἡ μεγάλη τῆς ὀργῆς αὐτῶν , καὶ τίς δύναται σταθῆναι ;
    quoniam venit dies magnus irae ipsorum et quis poterit stare
  114. Καὶ μετὰ τοῦτο ἴδον τέσσαρας ἀγγέλους ἑστῶτας ἐπὶ τὰς τέσσαρας γωνίας τῆς γῆς , κρατοῦντας τοὺς τέσσαρας ἀνέμους τῆς γῆς , ἵνα μὴ πνέῃ ...
    post haec vidi quattuor angelos stantes super quattuor angulos terrae tenentes quattuor ventos terrae ne flaret ventus super terram ne que super mare ne ...
  115. καὶ ἴδον ἄλλον ἄγγελον ἀναβαίνοντα ἀπὸ ἀνατολῆς ἡλίου , ἔχοντα σφραγῖδα θεοῦ ζῶντος , καὶ ἔκραξεν φωνῇ μεγάλῃ τοῖς τέσσαρσιν ἀγγέλοις οἷς ἐδόθη αὐτοῖς ...
    et vidi alterum angelum ascendentem ab ortu solis habentem signum Dei vivi et clamavit voce magna quattuor angelis quibus datum est nocere terrae et
  116. λέγων , μὴ ἀδικήσητε τὴν γῆν μήτε τὴν θάλασσαν μήτε τὰ δένδρα ἄχρι σφραγίσωμεν τοὺς δούλους τοῦ θεοῦ ἡμῶν ἐπὶ τῶν μετώπων αὐτῶν .
    dicens nolite nocere terrae ne que mari ne que arboribus quoadusque signemus servos Dei nostri in frontibus eorum
  117. καὶ ἤκουσα τὸν ἀριθμὸν τῶν ἐσφραγισμένων , ἑκατὸν τεσσεράκοντα τέσσαρες χιλιάδες ἐσφραγισμένοι ἐκ πάσης φυλῆς υἱῶν Ἰσραήλ ·
    et audivi numerum signatorum centum quadraginta quattuor milia signati ex omni tribu filiorum Israhel
  118. ἐκ φυλῆς Ἰούδα δώδεκα χιλιάδες ἐσφραγισμένοι , ἐκ φυλῆς Ῥουβὴν δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Γὰδ δώδεκα χιλιάδες ,
    ex tribu Iuda duodecim milia signati ex tribu Ruben duodecim milia ex tribu Gad duodecim milia
  119. ἐκ φυλῆς Ἀσὴρ δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Νεφθαλεὶμ δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Μανασσῆ δώδεκα χιλιάδες ,
    ex tribu Aser duodecim milia ex tribu Nepthalim duodecim milia ex tribu Manasse duodecim milia
  120. ἐκ φυλῆς Συμεὼν δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Λευεὶ δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Ἰσσαχὰρ δώδεκα χιλιάδες ,
    ex tribu Symeon duodecim milia ex tribu Levi duodecim milia ex tribu Issachar duodecim milia
  121. ἐκ φυλῆς Ζαβουλὼν δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Ἰωσὴφ δώδεκα χιλιάδες , ἐκ φυλῆς Βενιαμεὶν δώδεκα χιλιάδες ἐσφραγισμένοι .
    ex tribu Zabulon duodecim milia ex tribu Ioseph duodecim milia ex tribu Beniamin duodecim milia signati
  122. Μετὰ ταῦτα ἴδον , καὶ ἰδοὺ ὄχλος πολύς , ὃν ἀριθμῆσαι αὐτὸν οὐδεὶς ἐδύνατο , ἐκ παντὸς ἔθνους καὶ φυλῶν καὶ λαῶν καὶ γλωσσῶν ...
    post haec vidi turbam magnam quam dinumerare nemo poterat ex omnibus gentibus et tribubus et populis et linguis stantes ante thronum et in conspectu ...
  123. καὶ κράζουσιν φωνῇ μεγάλῃ λέγοντες , ἡ σωτηρία τῷ θεῷ ἡμῶν τῷ καθημένῳ ἐπὶ τῷ θρόνῳ καὶ τῷ ἀρνίῳ .
    et clamabant voce magna dicentes salus Deo nostro qui sedet super thronum et agno
  124. καὶ πάντες οἱ ἄγγελοι εἱστήκεισαν κύκλῳ τοῦ θρόνου καὶ τῶν πρεσβυτέρων καὶ τῶν τεσσάρων ζώων , καὶ ἔπεσαν ἐνώπιον τοῦ θρόνου ἐπὶ τὰ πρόσωπα ...
    et omnes angeli stabant in circuitu throni et seniorum et quattuor animalium et ceciderunt in conspectu throni in facies suas et adoraverunt Deum
  125. λέγοντες , ἀμήν · ἡ εὐλογία καὶ ἡ δόξα καὶ ἡ σοφία καὶ ἡ εὐχαριστία καὶ ἡ τιμὴ καὶ ἡ δύναμις καὶ ἡ ἰσχὺς ...
    dicentes amen benedictio et claritas et sapientia et gratiarum actio et honor et virtus et fortitudo Deo nostro in saecula saeculorum amen
  126. καὶ ἀπεκρίθη εἷς ἐκ τῶν πρεσβυτέρων λέγων μοι , οὗτοι οἱ περιβεβλημένοι τὰς στολὰς τὰς λευκὰς τίνες εἰσὶν καὶ πόθεν ἦλθον ;
    et respondit unus de senioribus dicens mihi hii qui amicti sunt stolis albis qui sunt et unde venerunt
  127. καὶ εἴρηκα αὐτῷ , κύριέ μου , σὺ οἶδας . καὶ εἶπέν μοι , οὗτοί εἰσιν οἱ ἐρχόμενοι ἐκ τῆς θλίψεως τῆς μεγάλης , ...
    et dixi illi domine mi tu scis et dixit mihi hii sunt qui veniunt de tribulatione magna et laverunt stolas suas et dealbaverunt eas ...
  128. διὰ τοῦτό εἰσιν ἐνώπιον τοῦ θρόνου τοῦ θεοῦ , καὶ λατρεύουσιν αὐτῷ ἡμέρας καὶ νυκτὸς ἐν τῷ ναῷ αὐτοῦ , καὶ ὁ καθήμενος ἐπὶ ...
    ideo sunt ante thronum Dei et serviunt ei die ac nocte in templo eius et qui sedet in throno habitabit super illos
  129. οὐ πεινάσουσιν ἔτι οὐδὲ διψήσουσιν ἔτι , οὐδὲ μὴ πέσῃ ἐπ’ αὐτοὺς ὁ ἥλιος οὐδὲ πᾶν καῦμα ,
    non esurient ne que sitient amplius ne que cadet super illos sol ne que ullus aestus
  130. ὅτι τὸ ἀρνίον τὸ ἀνὰ μέσον τοῦ θρόνου ποιμανεῖ αὐτούς , καὶ ὁδηγήσει αὐτοὺς ἐπὶ ζωῆς πηγὰς ὑδάτων · καὶ ἐξαλείψει ὁ θεὸς πᾶν ...
    quoniam agnus qui in medio throni est reget illos et deducet eos ad vitae fontes aquarum et absterget Deus omnem lacrimam ex oculis eorum
  131. Καὶ ὅταν ἤνοιξεν την σφραγῖδα τὴν ἑβδόμην , ἐγένετο σιγὴ ἐν τῷ οὐρανῷ ὡς ἡμιώριον .
    et cum aperuisset sigillum septimum factum est silentium in caelo quasi media hora
  132. καὶ ἴδον τοὺς ἑπτὰ ἀγγέλους οἳ ἐνώπιον τοῦ θεοῦ ἑστήκασιν , καὶ ἐδόθησαν αὐτοῖς ἑπτὰ σάλπιγγες .
    et vidi septem angelos stantes in conspectu Dei et datae sunt illis septem tubae
  133. καὶ ἄλλος ἄγγελος ἦλθεν καὶ ἐστάθη ἐπὶ τοῦ θυσιαστηρίου ἔχων λιβανωτὸν χρυσοῦν , καὶ ἐδόθη αὐτῷ θυμιάματα πολλὰ ἵνα δώσει ταῖς προσευχαῖς τῶν ἁγίων ...
    et alius angelus venit et stetit ante altare habens turibulum aureum et data sunt illi incensa multa ut daret orationibus sanctorum omnium super altare ...
  134. καὶ ἀνέβη ὁ καπνὸς τῶν θυμιαμάτων ταῖς προσευχαῖς τῶν ἁγίων ἐκ χειρὸς τοῦ ἀγγέλου ἐνώπιον τοῦ θεοῦ .
    et ascendit fumus incensorum de orationibus sanctorum de manu angeli coram Deo
  135. καὶ εἴληφεν ὁ ἄγγελος τὸν λιβανωτόν , καὶ ἐγέμισεν αὐτὸν ἐκ τοῦ πυρὸς τοῦ θυσιαστηρίου καὶ ἔβαλεν εἰς τὴν γῆν · καὶ ἐγένοντο βρονταὶ ...
    et accepit angelus turibulum et implevit illud de igne altaris et misit in terram et facta sunt tonitrua et voces et fulgora et terraemotus
  136. καὶ οἱ ἑπτὰ ἄγγελοι οἱ ἔχοντες τὰς ἑπτὰ σάλπιγγας ἡτοίμασαν αὐτοὺς ἵνα σαλπίσωσιν .
    et septem angeli qui habebant septem tubas paraverunt se ut tuba canerent
  137. καὶ ὁ πρῶτος ἐσάλπισεν · καὶ ἐγένετο χάλαζα καὶ πῦρ μεμιγμένον ἐν αἵματι , καὶ ἐβλήθη εἰς τὴν γῆν · καὶ τὸ τρίτον τῆς ...
    et primus tuba cecinit et facta est grando et ignis mixta in sanguine et missum est in terram et tertia pars terrae conbusta est ...
  138. Καὶ ὁ δεύτερος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ὡς ὄρος μέγα πυρὶ καιόμενον ἐβλήθη εἰς τὴν θάλασσαν · καὶ ἐγένετο τὸ τρίτον τῆς θαλάσσης αἷμα
    et secundus angelus tuba cecinit et tamquam mons magnus igne ardens missus est in mare et facta est tertia pars maris sanguis
  139. καὶ ἀπέθανεν τὸ τρίτον τῶν κτισμάτων τῶν ἐν τῇ θαλάσσῃ , τὰ ἔχοντα ψυχάς , καὶ τὸ τρίτον τῶν πλοίων διεφθάρησαν .
    et mortua est tertia pars creaturae quae habent animas et tertia pars navium interiit
  140. Καὶ ὁ τρίτος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ἔπεσεν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἀστὴρ μέγας καιόμενος ὡς λαμπάς , καὶ ἔπεσεν ἐπὶ τὸ τρίτον τῶν ποταμῶν ...
    et tertius angelus tuba cecinit et cecidit de caelo stella magna ardens tamquam facula et cecidit in tertiam partem fluminum et in fontes aquarum
  141. καὶ τὸ ὄνομα τοῦ ἀστέρος λέγεται ὁ ἄψινθος . καὶ ἐγένετο τὸ τρίτον τῶν ὑδάτων εἰς ἄψινθον , καὶ πολλοὶ τῶν ἀνθρώπων ἀπέθανον ἐκ ...
    et nomen stellae dicitur Absinthius et facta est tertia pars aquarum in absinthium et multi hominum mortui sunt de aquis quia amarae factae sunt
  142. Καὶ ὁ τέταρτος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ἐπλήγη τὸ τρίτον τοῦ ἡλίου καὶ τὸ τρίτον τῆς σελήνης καὶ τὸ τρίτον τῶν ἀστέρων , ἵνα ...
    et quartus angelus tuba cecinit et percussa est tertia pars solis et tertia pars lunae et tertia pars stellarum ut obscuraretur tertia pars eorum ...
  143. καὶ ἴδον , καὶ ἤκουσα ἑνὸς ἀετοῦ πετομένου ἐν μεσουρανήματι λέγοντος φωνῇ μεγάλῃ , οὐαὶ οὐαὶ οὐαὶ τοὺς κατοικοῦντας ἐπὶ τῆς γῆς ἐκ τῶν ...
    et vidi et audivi vocem unius aquilae volantis per medium caelum dicentis voce magna vae vae vae habitantibus in terra de ceteris vocibus tubae ...
  144. Καὶ ὁ πέμπτος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ἴδον ἀστέρα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ πεπτωκότα εἰς τὴν γῆν , καὶ ἐδόθη αὐτῷ ἡ κλεὶς τοῦ φρέατος ...
    et quintus angelus tuba cecinit et vidi stellam de caelo cecidisse in terram et data est illi clavis putei abyssi
  145. καὶ ἤνοιξεν τὸ φρέαρ τῆς ἀβύσσου , καὶ ἀνέβη καπνὸς ἐκ τοῦ φρέατος ὡς καπνὸς καμίνου μεγάλης , καὶ ἐσκοτώθη ὁ ἥλιος καὶ ὁ ...
    et aperuit puteum abyssi et ascendit fumus putei sicut fumus fornacis magnae et obscuratus est sol et aer de fumo putei
  146. καὶ ἐκ τοῦ καπνοῦ ἐξῆλθον ἀκρίδες εἰς τὴν γῆν , καὶ ἐδόθη αὐτοῖς ἐξουσία ὡς ἔχουσιν ἐξουσίαν οἱ σκορπίοι τῆς γῆς .
    et de fumo exierunt lucustae in terram et data est illis potestas sicut habent potestatem scorpiones terrae
  147. καὶ ἐρρέθη αὐτοῖς ἵνα μὴ ἀδικήσουσιν τὸν χόρτον τῆς γῆς οὐδὲ πᾶν χλωρὸν οὐδὲ πᾶν δένδρον , εἰ μὴ τοὺς ἀνθρώπους οἵτινες οὐκ ἔχουσιν ...
    et praeceptum est illis ne laederent faenum terrae ne que omne viride ne que omnem arborem nisi tantum homines qui non habent signum Dei ...
  148. καὶ ἐδόθη αὐτοῖς ἵνα μὴ ἀποκτείνωσιν αὐτούς , ἀλλ’ ἵνα βασανισθήσονται μῆνας πέντε · καὶ ὁ βασανισμὸς αὐτῶν ὡς βασανισμὸς σκορπίου , ὅταν παίσῃ ...
    et datum est illis ne occiderent eos sed ut cruciarentur mensibus quinque et cruciatus eorum ut cruciatus scorpii cum percutit hominem
  149. καὶ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις ζητήσουσιν οἱ ἄνθρωποι τὸν θάνατον καὶ οὐ μὴ εὑρήσουσιν αὐτόν , καὶ ἐπιθυμήσουσιν ἀποθανεῖν καὶ φεύγει ὁ θάνατος ἀπ’ ...
    et in diebus illis quaerent homines mortem et non invenient eam et desiderabunt mori et fugiet mors ab ipsis
  150. καὶ τὰ ὁμοιώματα τῶν ἀκρίδων ὅμοιοι ἵπποις ἡτοιμασμένοις εἰς πόλεμον , καὶ ἐπὶ τὰς κεφαλὰς αὐτῶν ὡς στέφανοι ὅμοιοι χρυσῷ , καὶ τὰ πρόσωπα ...
    et similitudines lucustarum similes equis paratis in proelium et super capita earum tamquam coronae similes auro et facies earum sicut facies hominum
  151. καὶ εἶχαν τρίχας ὡς τρίχας γυναικῶν , καὶ οἱ ὀδόντες αὐτῶν ὡς λεόντων ἦσαν ,
    et habebant capillos sicut capillos mulierum et dentes earum sicut leonum erant
  152. καὶ εἶχον θώρακας ὡς θώρακας σιδηροῦς , καὶ ἡ φωνὴ τῶν πτερύγων αὐτῶν ὡς φωνὴ ἁρμάτων ἵππων πολλῶν τρεχόντων εἰς πόλεμον .
    et habebant loricas sicut loricas ferreas et vox alarum earum sicut vox curruum equorum multorum currentium in bellum
  153. καὶ ἔχουσιν οὐρὰς ὁμοίας σκορπίοις καὶ κέντρα , καὶ ἐν ταῖς οὐραῖς αὐτῶν ἡ ἐξουσία αὐτῶν ἀδικῆσαι τοὺς ἀνθρώπους μῆνας πέντε .
    et habebant caudas similes scorpionum et aculei in caudis earum potestas earum nocere hominibus mensibus quinque
  154. ἔχουσιν ἐπ’ αὐτῶν βασιλέα τὸν ἄγγελον τῆς ἀβύσσου · ᾧ ὄνομα αὐτῷ Ἑβραϊστὶ Ἀβαδδὼν καὶ ἐν τῇ Ἑλληνικῇ ὄνομα ἔχει Ἀπολλύων .
    et habebant super se regem angelum abyssi cui nomen hebraice Abaddon graece autem Apollyon et latine habet nomen Exterminans
  155. Ἡ οὐαὶ ἡ μία ἀπῆλθεν · ἰδοὺ ἔρχεται ἔτι δύο οὐαὶ μετὰ ταῦτα .
    vae unum abiit ecce veniunt adhuc duo vae post haec
  156. Καὶ ὁ ἕκτος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ἤκουσα φωνὴν μίαν ἐκ τῶν τεσσάρων κεράτων τοῦ θυσιαστηρίου τοῦ χρυσοῦ τοῦ ἐνώπιον τοῦ θεοῦ ,
    et sextus angelus tuba cecinit et audivi vocem unum ex cornibus altaris aurei quod est ante oculos Dei
  157. λέγοντα τῷ ἕκτῳ ἀγγέλῳ , ὁ ἔχων τὴν σάλπιγγα , λῦσον τοὺς τέσσαρας ἀγγέλους τοὺς δεδεμένους ἐπὶ τῷ ποταμῷ τῷ μεγάλῳ Εὐφράτῃ .
    dicentem sexto angelo qui habebat tubam solve quattuor angelos qui alligati sunt in flumine magno Eufrate
  158. καὶ ἐλύθησαν οἱ τέσσαρες ἄγγελοι οἱ ἡτοιμασμένοι εἰς τὴν ὥραν καὶ ἡμέραν καὶ μῆνα καὶ ἐνιαυτόν , ἵνα ἀποκτείνωσιν τὸ τρίτον τῶν ἀνθρώπων .
    et soluti sunt quattuor angeli qui parati erant in horam et diem et mensem et annum ut occiderent tertiam partem hominum
  159. καὶ ὁ ἀριθμὸς τῶν στρατευμάτων τοῦ ἱππικοῦ δισμυριάδες μυριάδων · ἤκουσα τὸν ἀριθμὸν αὐτῶν .
    et numerus equestris exercitus vicies milies dena milia audivi numerum eorum
  160. καὶ οὕτως ἴδον τοὺς ἵππους ἐν τῇ ὁράσει καὶ τοὺς καθημένους ἐπ’ αὐτῶν , ἔχοντας θώρακας πυρίνους καὶ ὑακινθίνους καὶ θειώδεις · καὶ αἱ ...
    et ita vidi equos in visione et qui sedebant super eos habentes loricas igneas et hyacinthinas et sulphureas et capita equorum erant tamquam capita ...
  161. ἀπὸ τῶν τριῶν πληγῶν τούτων ἀπεκτάνθησαν τὸ τρίτον τῶν ἀνθρώπων , ἐκ τοῦ πυρὸς καὶ τοῦ καπνοῦ καὶ τοῦ θείου τοῦ ἐκπορευομένου ἐκ τῶν ...
    ab his tribus plagis occisa est tertia pars hominum de igne et fumo et sulphure qui procedebat ex ore ipsorum
  162. ἡ γὰρ ἐξουσία τῶν ἵππων ἐν τῷ στόματι αὐτῶν ἐστιν καὶ ἐν ταῖς οὐραῖς αὐτῶν · αἱ γὰρ οὐραὶ αὐτῶν ὅμοιαι ὄφεσιν , ἔχουσαι ...
    potestas enim equorum in ore eorum est et in caudis eorum nam caudae illorum similes serpentibus habentes capita et in his nocent
  163. καὶ οἱ λοιποὶ τῶν ἀνθρώπων , οἳ οὐκ ἀπεκτάνθησαν ἐν ταῖς πληγαῖς ταύταις , οὐδὲ μετενόησαν ἐκ τῶν ἔργων τῶν χειρῶν αὐτῶν , ἵνα ...
    et ceteri homines qui non sunt occisi in his plagis ne que paenitentiam egerunt de operibus manuum suarum ut non adorarent daemonia et simulacra ...
  164. καὶ οὐ μετενόησαν ἐκ τῶν φόνων αὐτῶν οὔτε ἐκ τῶν φαρμακιῶν αὐτῶν οὔτε ἐκ τῆς πορνείας αὐτῶν οὔτε ἐκ τῶν κλεμμάτων αὐτῶν .
    et non egerunt paenitentiam ab homicidiis suis ne que a veneficiis suis ne que a fornicatione sua ne que a furtis suis
  165. Καὶ εἶδον ἄλλον ἄγγελον ἰσχυρὸν καταβαίνοντα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ , περιβεβλημένον νεφέλην , καὶ ἡ ἶρις ἐπὶ τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ , καὶ τὸ πρόσωπον ...
    et vidi alium angelum fortem descendentem de caelo amictum nube et iris in capite eius et facies eius erat ut sol et pedes eius ...
  166. καὶ ἔχων ἐν τῇ χειρὶ αὐτοῦ βιβλαρίδιον ἠνεῳγμένον . καὶ ἔθηκεν τὸν πόδα αὐτοῦ τὸν δεξιὸν ἐπὶ τῆς θαλάσσης , τὸν δὲ εὐώνυμον ἐπὶ ...
    et habebat in manu sua libellum apertum et posuit pedem suum dextrum supra mare sinistrum autem super terram
  167. καὶ ἔκραξεν φωνῇ μεγάλῃ ὥσπερ λέων μυκᾶται . καὶ ὅτε ἔκραξεν , ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταὶ τὰς ἑαυτῶν φωνάς .
    et clamavit voce magna quemadmodum cum leo rugit et cum clamasset locuta sunt septem tonitrua voces suas
  168. καὶ ὅτε ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταί , ἔμελλον γράφειν · καὶ ἤκουσα φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λέγουσαν , σφράγισον ἃ ἐλάλησαν αἱ ἑπτὰ βρονταί ...
    et cum locuta fuissent septem tonitrua scripturus eram et audivi vocem de caelo dicentem signa quae locuta sunt septem tonitrua et noli ea scribere
  169. καὶ ὁ ἄγγελος ὃν εἶδον ἑστῶτα ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐπὶ τῆς γῆς ἦρεν τὴν χεῖρα αὐτοῦ τὴν δεξιὰν εἰς τὸν οὐρανὸν
    et angelum quem vidi stantem supra mare et supra terram levavit manum suam ad caelum
  170. καὶ ὤμοσεν ἐν τῷ ζῶντι εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων , ὃς ἔκτισεν τὸν οὐρανὸν καὶ τὰ ἐν αὐτῷ καὶ τὴν γῆν καὶ τὰ ...
    et iuravit per viventem in saecula saeculorum qui creavit caelum et ea quae in illo sunt et terram et ea quae in ea sunt ...
  171. ἀλλ’ ἐν ταῖς ἡμέραις τῆς φωνῆς τοῦ ἑβδόμου ἀγγέλου , ὅταν μέλλῃ σαλπίζειν , καὶ ἐτελέσθη τὸ μυστήριον τοῦ θεοῦ , ὡς εὐηγγέλισεν τοὺς ...
    sed in diebus vocis septimi angeli cum coeperit tuba canere et consummabitur mysterium Dei sicut evangelizavit per servos suos prophetas
  172. καὶ ἡ φωνὴ ἣν ἤκουσα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ , πάλιν λαλοῦσαν μετ’ ἐμοῦ καὶ λέγουσαν , ὕπαγε λάβε τὸ βιβλαρίδιον τὸ ἠνεῳγμένον ἐν τῇ ...
    et vox quam audivi de caelo iterum loquentem me cum et dicentem vade accipe librum apertum de manu angeli stantis supra mare et supra
  173. καὶ ἀπῆλθα πρὸς τὸν ἄγγελον λέγων αὐτῷ δοῦναί μοι τὸ βιβλαρίδιον . καὶ λέγει μοι , λάβε καὶ κατάφαγε αὐτό , καὶ πικρανεῖ σου ...
    et abii ad angelum dicens ei ut daret mihi librum et dicit mihi accipe et devora illum et faciet amaricare ventrem tuum sed in ...
  174. καὶ ἔλαβον τὸ βιβλαρίδιον ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ ἀγγέλου καὶ κατέφαγον αὐτό , καὶ ἦν ἐν τῷ στόματί μου ὡς μέλι γλυκύ · καὶ ...
    et accepi librum de manu angeli et devoravi eum et erat in ore meo tamquam mel dulce et cum devorassem eum amaricatus est venter
  175. καὶ λέγουσίν μοι · δεῖ σε πάλιν προφητεῦσαι ἐπὶ λαοῖς καὶ ἐπὶ ἔθνεσιν καὶ γλώσσαις καὶ βασιλεῦσιν πολλοῖς .
    et dicunt mihi oportet te iterum prophetare populis et gentibus et linguis et regibus multis
  176. Καὶ ἐδόθη μοι κάλαμος ὅμοιος ῥάβδῳ , λέγων · ἔγειρε καὶ μέτρησον τὸν ναὸν τοῦ θεοῦ καὶ τὸ θυσιαστήριον καὶ τοὺς προσκυνοῦντας ἐν αὐτῷ
    et datus est mihi calamus similis virgae dicens surge et metire templum Dei et altare et adorantes in eo
  177. καὶ τὴν αὐλὴν τὴν ἔξωθεν τοῦ ναοῦ ἔκβαλε ἔξωθεν καὶ μὴ αὐτὴν μετρήσῃς , ὅτι ἐδόθη τοῖς ἔθνεσιν , καὶ τὴν πόλιν τὴν ἁγίαν ...
    atrium autem quod est foris templum eice foras et ne metieris eum quoniam datum est gentibus et civitatem sanctam calcabunt mensibus quadraginta duobus
  178. καὶ δώσω τοῖς δυσὶν μάρτυσίν μου , καὶ προφητεύσουσιν ἡμέρας χιλίας διακοσίας ἑξήκοντα περιβεβλημένοι σάκκους .
    et dabo duobus testibus meis et prophetabunt diebus mille ducentis sexaginta amicti saccos
  179. οὗτοί εἰσιν αἱ δύο ἐλαῖαι καὶ αἱ δύο λυχνίαι αἱ ἐνώπιον τοῦ κυρίου τῆς γῆς ἑστῶτες .
    hii sunt duo olivae et duo candelabra in conspectu Domini terrae stantes
  180. καὶ εἴ τις αὐτοὺς θέλει ἀδικῆσαι , πῦρ ἐκπορεύεται ἐκ τοῦ στόματος αὐτῶν καὶ κατεσθίει τοὺς ἐχθροὺς αὐτῶν · καὶ εἴ τις θελήσῃ αὐτοὺς ...
    et si quis eos voluerit nocere ignis exiet de ore illorum et devorabit inimicos eorum et si quis voluerit eos laedere sic oportet eum
  181. οὗτοι ἔχουσιν ἐξουσίαν κλεῖσαι τὸν οὐρανόν , ἵνα μὴ ὑετὸς βρέχῃ τὰς ἡμέρας τῆς προφητείας αὐτῶν , καὶ ἐξουσίαν ἔχουσιν ἐπὶ τῶν ὑδάτων στρέφειν ...
    hii habent potestatem cludendi caelum ne pluat diebus prophetiae ipsorum et potestatem habent super aquas convertendi eas in sanguinem et percutere terram omni plaga ...
  182. καὶ ὅταν τελέσωσιν τὴν μαρτυρίαν αὐτῶν , τὸ θηρίον τὸ ἀναβαῖνον ἐκ τῆς ἀβύσσου ποιήσει μετ’ αὐτῶν πόλεμον καὶ νικήσει αὐτοὺς καὶ ἀποκτενεῖ αὐτούς
    et cum finierint testimonium suum bestia quae ascendit de abysso faciet adversus illos bellum et vincet eos et occidet illos
  183. καὶ τὸ πτῶμα αὐτῶν ἐπὶ τῆς πλατείας τῆς πόλεως τῆς μεγάλης , ἥτις καλεῖται πνευματικῶς Σόδομα καὶ Αἴγυπτος , ὅπου καὶ ὁ κύριος αὐτῶν ...
    et corpora eorum in plateis civitatis magnae quae vocatur spiritaliter Sodoma et Aegyptus ubi et Dominus eorum crucifixus est
  184. καὶ βλέπουσιν ἐκ τῶν λαῶν καὶ φυλῶν καὶ γλωσσῶν καὶ ἐθνῶν τὸ πτῶμα αὐτῶν ἡμέρας τρεῖς καὶ ἥμισυ , καὶ τὰ πτώματα αὐτῶν οὐκ ...
    et videbunt de populis et tribubus et linguis et gentibus corpora eorum per tres dies et dimidium et corpora eorum non sinunt poni in
  185. καὶ οἱ κατοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς χαίρουσιν ἐπ’ αὐτοῖς καὶ εὐφραίνονται , καὶ δῶρα πέμπουσιν ἀλλήλοις , ὅτι οὗτοι οἱ δύο προφῆται ἐβασάνισαν τοὺς ...
    et inhabitantes terram gaudebunt super illis et iucundabuntur et munera mittent invicem quoniam hii duo prophetae cruciaverunt eos qui inhabitant super terram
  186. καὶ μετὰ τὰς τρεῖς ἡμέρας καὶ ἥμισυ πνεῦμα ζωῆς ἐκ τοῦ θεοῦ εἰσῆλθεν ἐν αὐτοῖς , καὶ ἔστησαν ἐπὶ τοὺς πόδας αὐτῶν , καὶ ...
    et post dies tres et dimidium spiritus vitae a Deo intravit in eos et steterunt super pedes suos et timor magnus cecidit super eos ...
  187. καὶ ἤκουσαν φωνὴν μεγάλην ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λέγουσαν αὐτοῖς · ἀνάβατε ὧδε · καὶ ἀνέβησαν εἰς τὸν οὐρανὸν ἐν τῇ νεφέλῃ , καὶ ἐθεώρησαν ...
    et audierunt vocem magnam de caelo dicentem illis ascendite huc et ascenderunt in caelum in nube et viderunt illos inimici eorum
  188. καὶ ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ ἐγένετο σεισμὸς μέγας , καὶ τὸ δέκατον τῆς πόλεως ἔπεσεν , καὶ ἀπεκτάνθησαν ἐν τῷ σεισμῷ ὀνόματα ἀνθρώπων χιλιάδες ...
    et in illa hora factus est terraemotus magnus et decima pars civitatis cecidit et occisi sunt in terraemotu nomina hominum septem milia et reliqui ...
  189. Ἡ οὐαὶ ἡ δευτέρα ἀπῆλθεν · ἰδοὺ ἡ οὐαὶ ἡ τρίτη ἔρχεται ταχύ .
    vae secundum abiit ecce vae tertium veniet cito
  190. Καὶ ὁ ἕβδομος ἄγγελος ἐσάλπισεν · καὶ ἐγένοντο φωναὶ μεγάλαι ἐν τῷ οὐρανῷ λέγοντες , ἐγένετο ἡ βασιλεία τοῦ κόσμου τοῦ κυρίου ἡμῶν καὶ ...
    et septimus angelus tuba cecinit et factae sunt voces magnae in caelo dicentes factum est regnum huius mundi Domini nostri et Christi eius et ...
  191. καὶ οἱ εἴκοσι τέσσαρες πρεσβύτεροι οἱ ἐνώπιον τοῦ θεοῦ οἳ κάθηνται ἐπὶ τοὺς θρόνους αὐτῶν , ἔπεσαν ἐπὶ τὰ πρόσωπα αὐτῶν καὶ προσεκύνησαν τῷ ...
    et viginti quattuor seniores qui in conspectu Dei sedent in sedibus suis ceciderunt in facies suas et adoraverunt Deum
  192. λέγοντες · εὐχαριστοῦμέν σοι , κύριε ὁ θεὸς ὁ παντοκράτωρ , ὁ ὢν καὶ ὁ ἦν , καὶ ὅτι εἴληφας τὴν δύναμίν σου τὴν ...
    dicentes gratias agimus tibi Domine Deus omnipotens qui es et qui eras quia accepisti virtutem tuam magnam et regnasti
  193. καὶ τὰ ἔθνη ὠργίσθησαν , καὶ ἦλθεν ἡ ὀργή σου καὶ ὁ καιρὸς τῶν νεκρῶν κριθῆναι καὶ δοῦναι τὸν μισθὸν τοῖς δούλοις σου τοῖς ...
    et iratae sunt gentes et advenit ira tua et tempus mortuorum iudicari et reddere mercedem servis tuis prophetis et sanctis et timentibus nomen tuum ...
  194. καὶ ἠνοίγη ὁ ναὸς τοῦ θεοῦ ὁ ἐν τῷ οὐρανῷ , καὶ ὤφθη ἡ κιβωτὸς τῆς διαθήκης αὐτοῦ ἐν τῷ ναῷ αὐτοῦ · καὶ ...
    et apertum est templum Dei in caelo et visa est arca testamenti eius in templo eius et facta sunt fulgora et voces et terraemotus ...
  195. Καὶ σημεῖον μέγα ὤφθη ἐν τῷ οὐρανῷ , γυνὴ περιβεβλημένη τὸν ἥλιον , καὶ ἡ σελήνη ὑποκάτω τῶν ποδῶν αὐτῆς , καὶ ἐπὶ τῆς ...
    et signum magnum paruit in caelo mulier amicta sole et luna sub pedibus eius et in capite eius corona stellarum duodecim
  196. καὶ ἐν γαστρὶ ἔχουσα , καὶ κράζει ὠδίνουσα καὶ βασανιζομένη τεκεῖν .
    et in utero habens et clamat parturiens et cruciatur ut pariat
  197. καὶ ὤφθη ἄλλο σημεῖον ἐν τῷ οὐρανῷ , καὶ ἰδοὺ δράκων πυρρός μέγας , ἔχων κεφαλὰς ἑπτὰ καὶ κέρατα δέκα καὶ ἐπὶ τὰς κεφαλὰς ...
    et visum est aliud signum in caelo et ecce draco magnus rufus habens capita septem et cornua decem et in capitibus suis septem diademata
  198. καὶ ἡ οὐρὰ αὐτοῦ σύρει τὸ τρίτον τῶν ἀστέρων τοῦ οὐρανοῦ καὶ ἔβαλεν αὐτοὺς εἰς τὴν γῆν . καὶ ὁ δράκων ἕστηκεν ἐνώπιον τῆς ...
    et cauda eius trahebat tertiam partem stellarum caeli et misit eas in terram et draco stetit ante mulierem quae erat paritura ut cum peperisset ...
  199. καὶ ἕτεκεν υἱόν ἄρσεν , ὃς μέλλει ποιμαίνειν πάντα τὰ ἔθνη ἐν ῥάβδῳ σιδηρᾷ · καὶ ἡρπάσθη τὸ τέκνον αὐτῆς πρὸς τὸν θεὸν καὶ ...
    et peperit filium masculum qui recturus erit omnes gentes in virga ferrea et raptus est filius eius ad Deum et ad thronum eius
  200. καὶ ἡ γυνὴ ἔφυγεν εἰς τὴν ἔρημον , ὅπου ἔχει ἐκεῖ τόπον ἡτοιμασμένον ἀπὸ τοῦ θεοῦ , ἵνα ἐκεῖ τρέφουσιν αὐτὴν ἡμέρας χιλίας διακοσίας ...
    et mulier fugit in solitudinem ubi habet locum paratum a Deo ut ibi pascant illam diebus mille ducentis sexaginta
  201. καὶ ἐγένετο πόλεμος ἐν τῷ οὐρανῷ , ὁ Μιχαὴλ καὶ οἱ ἄγγελοι αὐτοῦ πολεμῆσαι μετὰ τοῦ δράκοντος . καὶ ὁ δράκων ἐπολέμησεν καὶ οἱ ...
    et factum est proelium in caelo Michahel et angeli eius proeliabantur cum dracone et draco pugnabat et angeli eius
  202. καὶ οὐκ ἴσχυσαν , οὐδὲ τόπος εὑρέθη αὐτῶν ἔτι ἐν τῷ οὐρανῷ .
    et non valuerunt ne que locus inventus est eorum amplius in caelo
  203. καὶ ἐβλήθη ὁ δράκων ὁ μέγας , ὁ ὄφις ὁ ἀρχαῖος , ὁ καλούμενος διάβολος καὶ ὁ Σατανᾶς , ὁ πλανῶν τὴν οἰκουμένην ὅλην ...
    et proiectus est draco ille magnus serpens antiquus qui vocatur Diabolus et Satanas qui seducit universum orbem proiectus est in terram et angeli eius ...
  204. καὶ ἤκουσα φωνὴν μεγάλην ἐν τῷ οὐρανῷ λέγουσαν , ἄρτι ἐγένετο ἡ σωτηρία καὶ ἡ δύναμις καὶ ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ ἡμῶν καὶ ἡ ...
    et audivi vocem magnam in caelo dicentem nunc facta est salus et virtus et regnum Dei nostri et potestas Christi eius quia proiectus est ...
  205. καὶ αὐτοὶ ἐνίκησαν αὐτὸν διὰ τὸ αἷμα τοῦ ἀρνίου καὶ διὰ τὸν λόγον τῆς μαρτυρίας αὐτῶν , καὶ οὐκ ἠγάπησαν τὴν ψυχὴν αὐτῶν ἄχρι ...
    et ipsi vicerunt illum propter sanguinem agni et propter verbum testimonii sui et non dilexerunt animam suam usque ad mortem
  206. διὰ τοῦτο εὐφραίνεσθε , οὐρανοὶ καὶ οἱ ἐν αὐτοῖς σκηνοῦντες · οὐαὶ τὴν γῆν καὶ τὴν θάλασσαν , ὅτι κατέβη ὁ διάβολος πρὸς ὑμᾶς ...
    propterea laetamini caeli et qui habitatis in eis vae terrae et mari quia descendit diabolus ad vos habens iram magnam sciens quod modicum tempus
  207. Καὶ ὅτε εἶδεν ὁ δράκων ὅτι ἐβλήθη εἰς τὴν γῆν , ἐδίωξεν τὴν γυναῖκα ἥτις ἔτεκεν τὸν ἄρσενα .
    et postquam vidit draco quod proiectus est in terram persecutus est mulierem quae peperit masculum
  208. καὶ ἐδόθησαν τῇ γυναικὶ αἱ δύο πτέρυγες τοῦ ἀετοῦ τοῦ μεγάλου , ἵνα πέτηται εἰς τὴν ἔρημον εἰς τὸν τόπον αὐτῆς , ὅπου τρέφεται ...
    et datae sunt mulieri duae alae aquilae magnae ut volaret in desertum in locum suum ubi alitur per tempus et tempora et dimidium temporis ...
  209. καὶ ἔβαλεν ὁ ὄφις ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ ὀπίσω τῆς γυναικὸς ὕδωρ ὡς ποταμόν , ἵνα αὐτὴν ποταμοφόρητον ποιήσῃ .
    et misit serpens ex ore suo post mulierem aquam tamquam flumen ut eam faceret trahi a flumine
  210. καὶ ἐβοήθησεν ἡ γῆ τῇ γυναικί , καὶ ἤνοιξεν ἡ γῆ τὸ στόμα αὐτῆς καὶ κατέπιεν τὸν ποταμὸν ὃν ἔβαλεν ὁ δράκων ἐκ τοῦ ...
    et adiuvit terra mulierem et aperuit terra os suum et absorbuit flumen quod misit draco de ore suo
  211. καὶ ὠργίσθη ὁ δράκων ἐπὶ τῇ γυναικί , καὶ ἀπῆλθεν ποιῆσαι πόλεμον μετὰ τῶν λοιπῶν τοῦ σπέρματος αὐτῆς , τῶν τηρούντων τὰς ἐντολὰς τοῦ ...
    et iratus est draco in mulierem et abiit facere proelium cum reliquis de semine eius qui custodiunt mandata Dei et habent testimonium Iesu
  212. Καὶ ἐστάθην ἐπὶ τὴν ἄμμον τῆς θαλάσσης .
    et stetit super harenam maris
  213. καὶ εἶδον ἐκ τῆς θαλάσσης θηρίον ἀναβαῖνον , ἔχον κέρατα δέκα καὶ κεφαλὰς ἑπτά , καὶ ἐπὶ τῶν κεράτων αὐτοῦ δέκα διαδήματα , καὶ ...
    et vidi de mare bestiam ascendentem habentem capita septem et cornua decem et super cornua eius decem diademata et super capita eius nomina blasphemiae
  214. καὶ τὸ θηρίον ὃ εἶδον ἦν ὅμοιον παρδάλει , καὶ οἱ πόδες αὐτοῦ ὡς ἄρκου , καὶ τὸ στόμα αὐτοῦ ὡς στόμα λεόντων · ...
    et bestiam quam vidi similis erat pardo et pedes eius sicut ursi et os eius sicut os leonis et dedit illi draco virtutem suam ...
  215. καὶ μίαν ἐκ τῶν κεφαλῶν αὐτοῦ ὡς ἐσφαγμένην εἰς θάνατον , καὶ ἡ πληγὴ τοῦ θανάτου αὐτοῦ ἐθεραπεύθη . καὶ ἐθαύμασεν ὅλη ἡ γῆ ...
    et unum de capitibus suis quasi occisum in mortem et plaga mortis eius curata est et admirata est universa terra post bestiam
  216. καὶ προσεκύνησαν τῷ δράκοντι ὅτι ἔδωκεν τὴν ἐξουσίαν τῷ θηρίῳ , καὶ προσεκύνησαν τῷ θηρίῳ λέγοντες , τίς ὅμοιος τῷ θηρίῳ , καὶ τίς ...
    et adoraverunt draconem quia dedit potestatem bestiae et adoraverunt bestiam dicentes quis similis bestiae et quis poterit pugnare cum ea
  217. καὶ ἐδόθη αὐτῷ στόμα λαλοῦν μεγάλα καὶ βλασφημίας , καὶ ἐδόθη αὐτῷ ἐξουσία ποιῆσαι μῆνας τεσσεράκοντα δύο .
    et datum est ei os loquens magna et blasphemiae et data est illi potestas facere menses quadraginta duo
  218. καὶ ἤνοιξεν τὸ στόμα αὐτοῦ εἰς βλασφημίας πρὸς τὸν θεόν , βλασφημῆσαι τὸ ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὴν σκηνὴν αὐτοῦ , τοὺς ἐν τῷ οὐρανῷ ...
    et aperuit os suum in blasphemias ad Deum blasphemare nomen eius et tabernaculum eius et eos qui in caelo habitant
  219. καὶ ἐδόθη αὐτῷ ποιῆσαι πόλεμον μετὰ τῶν ἁγίων καὶ νικῆσαι αὐτούς , καὶ ἐδόθη αὐτῷ ἐξουσία ἐπὶ πᾶσαν φυλὴν καὶ λαὸν καὶ γλῶσσαν καὶ ...
    et datum est illi bellum facere cum sanctis et vincere illos et data est ei potestas in omnem tribum et populum et linguam et
  220. καὶ προσκυνήσουσιν αὐτὸν πάντες οἱ κατοικοῦντες ἐπὶ τῆς γῆς , οὗ οὐ γέγραπται τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐν τῷ βιβλίῳ τῆς ζωῆς τοῦ ἀρνίου τοῦ ...
    et adorabunt eum omnes qui inhabitant terram quorum non sunt scripta nomina in libro vitae agni qui occisus est ab origine mundi
  221. εἴ τις ἔχει οὖς ἀκουσάτω .
    si quis habet aurem audiat
  222. εἴ τις εἰς αἰχμαλωσίαν , εἰς αἰχμαλωσίαν ὑπάγει · εἴ τις ἐν μαχαίρῃ ἀποκτενεῖ , δεῖ αὐτὸν ἐν μαχαίρῃ ἀποκτανθῆναι . ὧδέ ἐστιν ἡ ...
    qui in captivitatem in captivitatem vadit qui in gladio occiderit oportet eum gladio occidi hic est patientia et fides sanctorum
  223. Καὶ εἶδον ἄλλο θηρίον ἀναβαῖνον ἐκ τῆς γῆς , καὶ εἶχεν κέρατα δύο ὅμοια ἀρνίῳ , καὶ ἐλάλει ὡς δράκων .
    et vidi aliam bestiam ascendentem de terra et habebat cornua duo similia agni et loquebatur sicut draco
  224. καὶ τὴν ἐξουσίαν τοῦ πρώτου θηρίου πᾶσαν ποιεῖ ἐνώπιον αὐτοῦ . καὶ ποιεῖ τὴν γῆν καὶ τοὺς ἐν αὐτῇ κατοικοῦντας ἵνα προσκυνήσουσιν τὸ θηρίον ...
    et potestatem prioris bestiae omnem faciebat in conspectu eius et facit terram et inhabitantes in eam adorare bestiam primam cuius curata est plaga mortis
  225. καὶ ποιεῖ σημεῖα μεγάλα , ἵνα καὶ πῦρ ποιῇ καταβαίνειν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ εἰς τὴν γῆν ἐνώπιον τῶν ἀνθρώπων .
    et fecit signa magna ut etiam ignem faceret de caelo descendere in terram in conspectu hominum
  226. καὶ πλανᾷ τοὺς κατοικοῦντας ἐπὶ τῆς γῆς διὰ τὰ σημεῖα ἃ ἐδόθη αὐτῷ ποιῆσαι ἐνώπιον τοῦ θηρίου , λέγων τοῖς κατοικοῦσιν ἐπὶ τῆς γῆς ...
    et seducit habitantes terram propter signa quae data sunt illi facere in conspectu bestiae dicens habitantibus in terra ut faciant imaginem bestiae quae habet ...
  227. καὶ ἐδόθη αὐτῷ δοῦναι πνεῦμα τῇ εἰκόνι τοῦ θηρίου , ἵνα καὶ λαλήσῃ ἡ εἰκὼν τοῦ θηρίου καὶ ποιήσῃ ὅσοι ἐὰν μὴ προσκυνήσουσιν τῇ ...
    et datum est illi ut daret spiritum imagini bestiae ut et loquatur imago bestiae et faciat quicumque non adoraverint imaginem bestiae occidantur
  228. καὶ ποιεῖ πάντας , τοὺς μικροὺς καὶ τοὺς μεγάλους , καὶ τοὺς πλουσίους καὶ τοὺς πτωχούς , καὶ τοὺς ἐλευθέρους καὶ τοὺς δούλους , ...
    et faciet omnes pusillos et magnos et divites et pauperes et liberos et servos habere caracter in dextera manu aut in frontibus suis
  229. ἵνα μή τις δύνηται ἀγοράσαι ἢ πωλῆσαι εἰ μὴ ὁ ἔχων τὸ χάραγμα , τὸ ὄνομα τοῦ θηρίου ἢ τὸν ἀριθμὸν τοῦ ὀνόματος αὐτοῦ
    et ne quis possit emere aut vendere nisi qui habet caracter nomen bestiae aut numerum nominis eius
  230. ὧδε ἡ σοφία ἐστίν · ὁ ἔχων νοῦν ψηφισάτω τὸν ἀριθμὸν τοῦ θηρίου , ἀριθμὸς γὰρ ἀνθρώπου ἐστίν · καὶ ὁ ἀριθμὸς αὐτοῦ χξϛʹ
    hic sapientia est qui habet intellectum conputet numerum bestiae numerus enim hominis est et numerus eius est sescenti sexaginta sex
  231. Καὶ ἴδον , καὶ ἰδοὺ τὸ ἀρνίον ἑστὸς ἐπὶ τὸ ὄρος Σιών , καὶ μετ’ αὐτοῦ ἑκατὸν τεσσεράκοντα τέσσαρες χιλιάδες ἔχουσαι τὸ ὄνομα αὐτοῦ ...
    et vidi et ecce agnus stabat supra montem Sion et cum illo centum quadraginta quattuor milia habentes nomen eius et nomen Patris eius scriptum ...
  232. καὶ ἤκουσα φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ὡς φωνὴν ὑδάτων πολλῶν καὶ ὡς φωνὴν βροντῆς μεγάλης , καὶ ἡ φωνὴ ἣν ἤκουσα ὡς κιθαρῳδῶν κιθαριζόντων ...
    et audivi vocem de caelo tamquam vocem aquarum multarum et tamquam vocem tonitrui magni et vocem quam audivi sicut citharoedorum citharizantium in citharis suis
  233. καὶ ᾄδουσιν ᾠδὴν καινὴν ἐνώπιον τοῦ θρόνου καὶ ἐνώπιον τῶν τεσσάρων ζώων καὶ τῶν πρεσβυτέρων · καὶ οὐδεὶς ἐδύνατο μαθεῖν τὴν ᾠδὴν εἰ μὴ ...
    et cantabant quasi canticum novum ante sedem et ante quattuor animalia et seniores et nemo poterat discere canticum nisi illa centum quadraginta quattuor milia ...
  234. οὗτοί εἰσιν οἳ μετὰ γυναικῶν οὐκ ἐμολύνθησαν , παρθένοι γάρ εἰσιν . οὗτοι οἱ ἀκολουθοῦντες τῷ ἀρνίῳ ὅπου ἂν ὑπάγῃ . οὗτοι ἠγοράσθησαν ἀπὸ ...
    hii sunt qui cum mulieribus non sunt coinquinati virgines enim sunt hii qui sequuntur agnum quocumque abierit hii empti sunt ex hominibus primitiae Deo ...
  235. καὶ ἐν τῷ στόματι αὐτῶν οὐχ εὑρέθη ψεῦδος · ἄμωμοί γάρ εἰσιν .
    et in ore ipsorum non est inventum mendacium sine macula sunt
  236. Καὶ εἶδον ἄλλον ἄγγελον πετόμενον ἐν μεσουρανήματι , ἔχοντα εὐαγγέλιον αἰώνιον εὐαγγελίσαι ἐπὶ τοὺς καθημένους ἐπὶ τῆς γῆς καὶ ἐπὶ πᾶν ἔθνος καὶ φυλὴν ...
    et vidi alterum angelum volantem per medium caelum habentem evangelium aeternum ut evangelizaret sedentibus super terram et super omnem gentem et tribum et linguam ...
  237. λέγων ἐν φωνῇ μεγάλῃ · φοβήθητε τὸν θεὸν καὶ δότε αὐτῷ δόξαν , ὅτι ἦλθεν ἡ ὥρα τῆς κρίσεως αὐτοῦ , καὶ προσκυνήσατε τῷ ...
    dicens magna voce timete Deum et date illi honorem quia venit hora iudicii eius et adorate eum qui fecit caelum et terram et mare ...
  238. Καὶ ἄλλος ἄγγελος δεύτερος ἠκολούθησεν λέγων , ἔπεσεν , ἔπεσεν Βαβυλὼν ἡ μεγάλη , ἣ ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τῆς πορνείας αὐτῆς πεπότικεν ...
    et alius angelus secutus est dicens cecidit cecidit Babylon illa magna quae a vino irae fornicationis suae potionavit omnes gentes
  239. Καὶ ἄλλος ἄγγελος τρίτος ἠκολούθησεν αὐτοῖς λέγων ἐν φωνῇ μεγάλῃ · εἴ τις προσκυνεῖ τὸ θηρίον καὶ τὴν εἰκόνα αὐτοῦ , καὶ λαμβάνει χάραγμα ...
    et alius angelus tertius secutus est illos dicens voce magna si quis adoraverit bestiam et imaginem eius et acceperit caracterem in fronte sua aut ...
  240. καὶ αὐτὸς πίεται ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τοῦ θεοῦ τοῦ κεκερασμένου ἀκράτου ἐν τῷ ποτηρίῳ τῆς ὀργῆς αὐτοῦ , καὶ βασανισθήσεται ἐν πυρὶ ...
    et hic bibet de vino irae Dei qui mixtus est mero in calice irae ipsius et cruciabitur igne et sulphure in conspectu angelorum sanctorum ...
  241. καὶ ὁ καπνὸς τοῦ βασανισμοῦ αὐτῶν εἰς αἰῶνας αἰώνων ἀναβαίνει , καὶ οὐκ ἔχουσιν ἀνάπαυσιν ἡμέρας καὶ νυκτός , οἱ προσκυνοῦντες τὸ θηρίον καὶ ...
    et fumus tormentorum eorum in saecula saeculorum ascendit ne c habent requiem die ac nocte qui adoraverunt bestiam et imaginem eius et si quis ...
  242. ὧδε ἡ ὑπομονὴ τῶν ἁγίων ἐστίν , οἱ τηροῦντες τὰς ἐντολὰς τοῦ θεοῦ καὶ τὴν πίστιν Ἰησοῦ .
    hic patientia sanctorum est qui custodiunt mandata Dei et fidem Iesu
  243. καὶ ἤκουσα φωνῆς ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λεγούσης , γράψον · μακάριοι οἱ νεκροὶ οἱ ἐν κυρίῳ ἀποθνῄσκοντες ἀπάρτι . ναί , λέγει τὸ πνεῦμα ...
    et audivi vocem de caelo dicentem scribe beati mortui qui in Domino moriuntur amodo iam dicit Spiritus ut requiescant a laboribus suis opera enim ...
  244. Καὶ ἴδον , καὶ ἰδοὺ νεφέλη λευκή , καὶ ἐπὶ τὴν νεφέλην καθήμενον ὅμοιον υἱὸν ἀνθρώπου , ἔχων ἐπὶ τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ στέφανον χρυσοῦν ...
    et vidi et ecce nubem candidam et supra nubem sedentem similem Filio hominis habentem in capite suo coronam auream et in manu sua falcem
  245. καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ναοῦ , κράζων ἐν φωνῇ μεγάλῃ τῷ καθημένῳ ἐπὶ τῆς νεφέλης , πέμψον τὸ δρέπανόν σου καὶ θέρισον ...
    et alter angelus exivit de templo clamans voce magna ad sedentem super nubem mitte falcem tuam et mete quia venit hora ut metatur quoniam ...
  246. καὶ ἔβαλεν ὁ καθήμενος ἐπὶ τῆς νεφέλης τὸ δρέπανον αὐτοῦ ἐπὶ τὴν γῆν , καὶ ἐθερίσθη ἡ γῆ .
    et misit qui sedebat supra nubem falcem suam in terram et messa est terra
  247. καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ναοῦ τοῦ ἐν τῷ οὐρανῷ , ἔχων καὶ αὐτὸς δρέπανον ὀξύ .
    et alius angelus exivit de templo quod est in caelo habens et ipse falcem acutam
  248. καὶ ἄλλος ἄγγελος ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ θυσιαστηρίου , ἔχων ἐξουσίαν ἐπὶ τοῦ πυρός , καὶ ἐφώνησεν φωνῇ μεγάλῃ τῷ ἔχοντι τὸ δρέπανον τὸ ὀξὺ ...
    et alius angelus de altari qui habet potestatem supra ignem et clamavit voce magna qui habebat falcem acutam dicens mitte falcem tuam acutam et ...
  249. καὶ ἔβαλεν ὁ ἄγγελος τὸ δρέπανον αὐτοῦ εἰς τὴν γῆν , καὶ ἐτρύγησεν τὴν ἄμπελον τῆς γῆς καὶ ἔβαλεν εἰς τὴν ληνὸν τοῦ θυμοῦ ...
    et misit angelus falcem suam in terram et vindemiavit vineam terrae et misit in lacum irae Dei magnum
  250. καὶ ἐπατήθη ἡ ληνὸς ἔξωθεν τῆς πόλεως , καὶ ἐξῆλθεν αἷμα ἐκ τῆς ληνοῦ ἄχρι τῶν χαλινῶν τῶν ἵππων ἀπὸ σταδίων χιλίων ἑξακοσίων .
    et calcatus est lacus extra civitatem et exivit sanguis de lacu usque ad frenos equorum per stadia mille sescenta
  251. Καὶ ἴδον ἄλλο σημεῖον ἐν τῷ οὐρανῷ μέγα καὶ θαυμαστόν , ἀγγέλους ἑπτὰ ἔχοντας πληγὰς ἑπτὰ τὰς ἐσχάτας , ὅτι ἐν αὐταῖς ἐτελέσθη ὁ ...
    et vidi aliud signum in caelo magnum et mirabile angelos septem habentes plagas septem novissimas quoniam in illis consummata est ira Dei
  252. καὶ ἴδον ὡς θάλασσαν ὑαλίνην μεμιγμένην πυρί , καὶ τοὺς νικῶντας ἐκ τοῦ θηρίου καὶ ἐκ τῆς εἰκόνος αὐτοῦ καὶ ἐκ τοῦ ἀριθμοῦ τοῦ ...
    et vidi tamquam mare vitreum mixtum igne et eos qui vicerunt bestiam et imaginem illius et numerum nominis eius stantes supra mare vitreum habentes ...
  253. καὶ ᾄδουσιν τὴν ᾠδὴν Μωϋσέως τοῦ δούλου τοῦ θεοῦ καὶ τὴν ᾠδὴν τοῦ ἀρνίου λέγοντες , μεγάλα καὶ θαυμαστὰ τὰ ἔργα σου , κύριε ...
    et cantant canticum Mosi servi Dei et canticum agni dicentes magna et mirabilia opera tua Domine Deus omnipotens iustae et verae viae tuae rex
  254. τίς οὐ μὴ φοβηθῇ , κύριε , καὶ δοξάσει τὸ ὄνομά σου ; ὅτι μόνος ὅσιος , ὅτι πάντα τὰ ἔθνη ἥξουσιν καὶ προσκυνήσουσιν ...
    quis non timebit Domine et magnificabit nomen tuum quia solus pius quoniam omnes gentes venient et adorabunt in conspectu tuo quoniam iudicia tua manifestata
  255. καὶ μετὰ ταῦτα ἴδον , καὶ ἠνοίγη ὁ ναὸς τῆς σκηνῆς τοῦ μαρτυρίου ἐν τῷ οὐρανῷ ,
    et post haec vidi et ecce apertum est templum tabernaculi testimonii in caelo
  256. καὶ ἐξῆλθον οἱ ἑπτὰ ἄγγελοι οἱ ἔχοντες τὰς ἑπτὰ πληγὰς ἐκ τοῦ ναοῦ , ἐνδεδυμένοι λίνον καθαρὸν λαμπρὸν καὶ περιεζωσμένοι περὶ τὰ στήθη ζώνας ...
    et exierunt septem angeli habentes septem plagas de templo vestiti lapide mundo candido et praecincti circa pectora zonis aureis
  257. καὶ ἓν ἐκ τῶν τεσσάρων ζώων ἔδωκεν τοῖς ἑπτὰ ἀγγέλοις ἑπτὰ φιάλας χρυσᾶς γεμούσας τοῦ θυμοῦ τοῦ θεοῦ τοῦ ζῶντος εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν ...
    et unus ex quattuor animalibus dedit septem angelis septem fialas aureas plenas iracundiae Dei viventis in saecula saeculorum
  258. καὶ ἐγεμίσθη ὁ ναὸς καπνοῦ ἐκ τῆς δόξης τοῦ θεοῦ καὶ ἐκ τῆς δυνάμεως αὐτοῦ , καὶ οὐδεὶς ἐδύνατο εἰσελθεῖν εἰς τὸν ναὸν ἄχρι ...
    et impletum est templum fumo a maiestate Dei et de virtute eius et nemo poterat introire in templum donec consummarentur septem plagae septem angelorum
  259. Καὶ ἤκουσα μεγάλης φωνῆς ἐκ τοῦ ναοῦ λεγούσης τοῖς ἑπτὰ ἀγγέλοις , ὑπάγετε καὶ ἐκχέετε τὰς ἑπτὰ φιάλας τοῦ θυμοῦ τοῦ θεοῦ εἰς τὴν ...
    et audivi vocem magnam de templo dicentem septem angelis ite et effundite septem fialas irae Dei in terram
  260. καὶ ἀπῆλθεν ὁ πρῶτος καὶ ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ εἰς τὴν γῆν · καὶ ἐγένετο ἕλκος κακὸν καὶ πονηρὸν ἐπὶ τοὺς ἀνθρώπους τοὺς ἔχοντας ...
    et abiit primus et effudit fialam suam in terram et factum est vulnus saevum ac pessimum in homines qui habent caracterem bestiae et eos ...
  261. καὶ ὁ δεύτερος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ εἰς τὴν θάλασσαν · καὶ ἐγένετο αἷμα ὡς νεκροῦ , καὶ πᾶσα ψυχὴ ζωῆς ἀπέθανεν , τὰ ...
    et secundus effudit fialam suam in mare et factus est sanguis tamquam mortui et omnis anima vivens mortua est in mari
  262. καὶ ὁ τρίτος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ εἰς τοὺς ποταμοὺς καὶ τὰς πηγὰς τῶν ὑδάτων · καὶ ἐγένετο αἷμα .
    et tertius effudit fialam suam super flumina et super fontes aquarum et factus est sanguis
  263. καὶ ἤκουσα τοῦ ἀγγέλου τῶν ὑδάτων λέγοντος , δίκαιος εἶ , ὁ ὢν καὶ ὁ ἦν , ὁ ὅσιος , ὅτι ταῦτα ἔκρινας ,
    et audivi angelum aquarum dicentem iustus es qui es et qui eras sanctus quia haec iudicasti
  264. ὅτι αἵματα ἁγίων καὶ προφητῶν ἐξέχεαν , καὶ αἷμα αὐτοῖς ἔδωκας πεῖν · ἄξιοί εἰσιν .
    quia sanguinem sanctorum et prophetarum fuderunt et sanguinem eis dedisti bibere digni sunt
  265. καὶ ἤκουσα τοῦ θυσιαστηρίου λέγοντος , ναί , κύριε ὁ θεὸς ὁ παντοκράτωρ , ἀληθιναὶ καὶ δίκαιαι αἱ κρίσεις σου .
    et audivi altare dicens etiam Domine Deus omnipotens vera et iusta iudicia tua
  266. καὶ ὁ τέταρτος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ ἐπὶ τὸν ἥλιον · καὶ ἐδόθη αὐτῷ καυματίσαι τοὺς ἀνθρώπους ἐν πυρί .
    et quartus effudit fialam suam in solem et datum est illi aestu adficere homines et igni
  267. καὶ ἐκαυματίσθησαν οἱ ἄνθρωποι καῦμα μέγα , καὶ ἐβλασφήμησαν τὸ ὄνομα τοῦ θεοῦ τοῦ ἔχοντος τὴν ἐξουσίαν ἐπὶ τὰς πληγὰς ταύτας , καὶ οὐ ...
    et aestuaverunt homines aestu magno et blasphemaverunt nomen Dei habentis potestatem super has plagas ne que egerunt paenitentiam ut darent illi gloriam
  268. Καὶ ὁ πέμπτος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ ἐπὶ τὸν θρόνον τοῦ θηρίου · καὶ ἐγένετο ἡ βασιλεία αὐτοῦ ἐσκοτωμένη , καὶ ἐμασῶντο τὰς γλώσσας ...
    et quintus effudit fialam suam super sedem bestiae et factum est regnum eius tenebrosum et conmanducaverunt linguas suas prae dolore
  269. καὶ ἐβλασφήμησαν τὸν θεὸν τοῦ οὐρανοῦ ἐκ τῶν πόνων αὐτῶν καὶ ἐκ τῶν ἑλκῶν αὐτῶν , καὶ οὐ μετενόησαν ἐκ τῶν ἔργων αὐτῶν .
    et blasphemaverunt Deum caeli prae doloribus et vulneribus suis et non egerunt paenitentiam ex operibus suis
  270. Καὶ ὁ ἕκτος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ ἐπὶ τὸν ποταμὸν τὸν μέγαν Εὐφράτην · καὶ ἐξηράνθη τὸ ὕδωρ αὐτοῦ , ἵνα ἑτοιμασθῇ ἡ ὁδὸς ...
    et sextus effudit fialam suam in flumen illud magnum Eufraten et siccavit aquam eius ut praepararetur via regibus ab ortu solis
  271. καὶ ἴδον ἐκ τοῦ στόματος τοῦ δράκοντος καὶ ἐκ τοῦ στόματος τοῦ θηρίου καὶ ἐκ τοῦ στόματος τοῦ ψευδοπροφήτου πνεύματα τρία ἀκάθαρτα ὡς βάτραχοι
    et vidi de ore draconis et de ore bestiae et de ore pseudoprophetae spiritus tres inmundos in modum ranarum
  272. εἰσὶν γὰρ πνεύματα δαιμονίων ποιοῦντα σημεῖα , ἃ ἐκπορεύεται ἐπὶ τοὺς βασιλεῖς τῆς οἰκουμένης ὅλης , συναγαγεῖν αὐτοὺς εἰς τὸν πόλεμον τῆς ἡμέρας τῆς ...
    sunt enim spiritus daemoniorum facientes signa et procedunt ad reges totius terrae congregare illos in proelium ad diem magnum Dei omnipotentis
  273. ἰδοὺ ἔρχομαι ὡς κλέπτης . μακάριος ὁ γρηγορῶν καὶ τηρῶν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ , ἵνα μὴ γυμνὸς περιπατῇ καὶ βλέπωσιν τὴν ἀσχημοσύνην αὐτοῦ .
    ecce venio sicut fur beatus qui vigilat et custodit vestimenta sua ne nudus ambulet et videant turpitudinem eius
  274. καὶ συνήγαγεν αὐτοὺς εἰς τὸν τόπον τὸν καλούμενον Ἑβραϊστὶ Ἁρμαγεδών .
    et congregavit illos in locum qui vocatur hebraice Hermagedon
  275. Καὶ ὁ ἕβδομος ἐξέχεεν τὴν φιάλην αὐτοῦ ἐπὶ τὸν ἀέρα · καὶ ἐξῆλθεν φωνὴ μεγάλη ἐκ τοῦ ναοῦ ἀπὸ τοῦ θρόνου λέγουσα , γέγονεν
    et septimus effudit fialam suam in aerem et exivit vox magna de templo a throno dicens factum est
  276. καὶ ἐγένοντο ἀστραπαὶ καὶ φωναὶ καὶ βρονταί , καὶ σεισμὸς ἐγένετο μέγας οἷος οὐκ ἐγένετο ἀφ’ οὗ ἄνθρωπος ἐγένετο ἐπὶ τῆς γῆς τηλικοῦτος σεισμὸς ...
    et facta sunt fulgora et voces et tonitrua et terraemotus factus est magnus qualis numquam fuit ex quo homines fuerunt super terram talis terraemotus ...
  277. καὶ ἐγένετο ἡ πόλις ἡ μεγάλη εἰς τρία μέρη , καὶ αἱ πόλεις τῶν ἐθνῶν ἔπεσαν . καὶ Βαβυλὼν ἡ μεγάλη ἐμνήσθη ἐνώπιον τοῦ ...
    et facta est civitas magna in tres partes et civitates gentium ceciderunt et Babylon magna venit in memoriam ante Deum dare ei calicem vini ...
  278. καὶ πᾶσα νῆσος ἔφυγεν , καὶ ὄρη οὐχ εὑρέθησαν .
    et omnis insula fugit et montes non sunt inventi
  279. καὶ χάλαζα μεγάλη ὡς ταλαντιαία καταβαίνει ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἐπὶ τοὺς ἀνθρώπους · καὶ ἐβλασφήμησαν οἱ ἄνθρωποι τὸν θεὸν ἐκ τῆς πληγῆς τῆς χαλάζης ...
    et grando magna sicut talentum descendit de caelo in homines et blasphemaverunt homines Deum propter plagam grandinis quoniam magna facta est vehementer
  280. Καὶ ἦλθεν εἷς ἐκ τῶν ἑπτὰ ἀγγέλων τῶν ἐχόντων τὰς ἑπτὰ φιάλας , καὶ ἐλάλησεν μετ’ ἐμοῦ λέγων · δεῦρο , δείξω σοι τὸ ...
    et venit unus de septem angelis qui habebant septem fialas et locutus est me cum dicens veni ostendam tibi damnationem meretricis magnae quae sedet ...
  281. μεθ’ ἧς ἐπόρνευσαν οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς , καὶ ἐμεθύσθησαν οἱ κατοικοῦντες τὴν γῆν ἐκ τοῦ οἴνου τῆς πορνείας αὐτῆς .
    cum qua fornicati sunt reges terrae et inebriati sunt qui inhabitant terram de vino prostitutionis eius
  282. καὶ ἀπήνεγκέν με εἰς ἔρημον ἐν πνεύματι . καὶ εἶδον γυναῖκα καθημένην ἐπὶ θηρίον κόκκινον , γέμοντα ὀνόματα βλασφημίας , ἔχοντα κεφαλὰς ἑπτὰ καὶ ...
    et abstulit me in desertum in spiritu et vidi mulierem sedentem super bestiam coccineam plenam nominibus blasphemiae habentem capita septem et cornua decem
  283. καὶ ἡ γυνὴ ἦν περιβεβλημένη πορφυροῦν καὶ κόκκινον , καὶ κεχρυσωμένη χρυσῷ καὶ λίθῳ τιμίῳ καὶ μαργαρίταις , ἔχουσα ποτήριον χρυσοῦν ἐν τῇ χειρὶ ...
    et mulier erat circumdata purpura et coccino et inaurata auro et lapide pretioso et margaritis habens poculum aureum in manu sua plenum abominationum et ...
  284. καὶ ἐπὶ τὸ μέτωπον αὐτῆς ὄνομα γεγραμμένον , μυστήριον , Βαβυλὼν ἡ μεγάλη , ἡ μήτηρ τῶν πορνῶν καὶ τῶν βδελυγμάτων τῆς γῆς .
    et in fronte eius nomen scriptum mysterium Babylon magna mater fornicationum et abominationum terrae
  285. καὶ εἶδα τὴν γυναῖκα μεθύουσαν ἐκ τοῦ αἵματος τῶν ἁγίων καὶ ἐκ τοῦ αἵματος τῶν μαρτύρων Ἰησοῦ . καὶ ἐθαύμασα ἰδὼν αὐτὴν θαῦμα μέγα
    et vidi mulierem ebriam de sanguine sanctorum et de sanguine martyrum Iesu et miratus sum cum vidissem illam admiratione magna
  286. Καὶ εἶπέν μοι ὁ ἄγγελος , διά τί ἐθαύμασας ; ἐγὼ σοι ἐρῶ τὸ μυστήριον τῆς γυναικὸς καὶ τοῦ θηρίου τοῦ βαστάζοντος αὐτήν , ...
    et dixit mihi angelus quare miraris ego tibi dicam sacramentum mulieris et bestiae quae portat eam quae habet capita septem et decem cornua
  287. τὸ θηρίον ὃ εἶδες ἦν καὶ οὐκ ἔστιν , καὶ μέλλει ἀναβαίνειν ἐκ τῆς ἀβύσσου καὶ εἰς ἀπώλειαν ὑπάγειν · καὶ θαυμάσονται οἱ κατοικοῦντες ...
    bestiam quam vidisti fuit et non est et ascensura est de abysso et in interitum ibit et mirabuntur inhabitantes terram quorum non sunt scripta ...
  288. ὧδε ὁ νοῦς ὁ ἔχων σοφίαν . αἱ ἑπτὰ κεφαλαὶ ἑπτὰ ὄρη εἰσίν , ὅπου ἡ γυνὴ κάθηται ἐπ’ αὐτῶν .
    et hic est sensus qui habet sapientiam septem capita septem montes sunt super quos mulier sedet et reges septem sunt
  289. καὶ βασιλεῖς ἑπτά εἰσιν · οἱ πέντε ἔπεσαν , ὁ εἷς ἔστιν , ὁ ἄλλος οὔπω ἦλθεν , καὶ ὅταν ἔλθῃ ὀλίγον αὐτὸν δεῖ ...
    quinque ceciderunt unus est alius nondum venit et cum venerit oportet illum breve tempus manere
  290. καὶ τὸ θηρίον ὃ ἦν καὶ οὐκ ἔστιν , καὶ αὐτὸς ὄγδοός ἐστιν καὶ ἐκ τῶν ἑπτά ἐστιν , καὶ εἰς ἀπώλειαν ὑπάγει .
    et bestia quae erat et non est et ipsa octava est et de septem est et in interitum vadit
  291. καὶ τὰ δέκα κέρατα ἃ εἶδες δέκα βασιλεῖς εἰσιν , οἵτινες βασιλείαν οὔπω ἔλαβον , ἀλλὰ ἐξουσίαν ὡς βασιλεῖς μίαν ὥραν λαμβάνουσιν μετὰ τοῦ ...
    et decem cornua quae vidisti decem reges sunt qui regnum nondum acceperunt sed potestatem tamquam reges una hora accipiunt post bestiam
  292. οὗτοι μίαν γνώμην ἔχουσιν , καὶ τὴν δύναμιν καὶ τὴν ἐξουσίαν αὐτῶν τῷ θηρίῳ διδόασιν .
    hii unum consilium habent et virtutem et potestatem suam bestiae tradunt
  293. οὗτοι μετὰ τοῦ ἀρνίου πολεμήσουσιν , καὶ τὸ ἀρνίον νικήσει αὐτούς , ὅτι κύριος κυρίων ἐστὶν καὶ βασιλεὺς βασιλέων , καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ ...
    hii cum agno pugnabunt et agnus vincet illos quoniam Dominus dominorum est et rex regum et qui cum illo sunt vocati et electi et
  294. καὶ λέγει μοι , τὰ ὕδατα ἃ εἶδες , οὗ ἡ πόρνη κάθηται , λαοὶ καὶ ὄχλοι εἰσὶν καὶ ἔθνη καὶ γλῶσσαι .
    et dixit mihi aquas quas vidisti ubi meretrix sedet populi sunt et gentes et linguae
  295. καὶ τὰ δέκα κέρατα ἃ εἶδες καὶ τὸ θηρίον , οὗτοι μισήσουσιν τὴν πόρνην , καὶ ἠρημωμένην ποιήσουσιν αὐτὴν καὶ γυμνήν , καὶ τὰς ...
    et decem cornua quae vidisti et bestiam hii odient fornicariam et desolatam facient illam et nudam et carnes eius manducabunt et ipsam igni concremabunt
  296. ὁ γὰρ θεὸς ἔδωκεν εἰς τὰς καρδίας αὐτῶν ποιῆσαι τὴν γνώμην αὐτοῦ , καὶ ποιῆσαι μίαν γνώμην καὶ δοῦναι τὴν βασιλείαν αὐτῶν τῷ θηρίῳ ...
    Deus enim dedit in corda eorum ut faciant quod illi placitum est ut dent regnum suum bestiae donec consummentur verba Dei
  297. καὶ ἡ γυνὴ ἣν εἶδες ἔστιν ἡ πόλις ἡ μεγάλη ἡ ἔχουσα βασιλείαν ἐπὶ τῶν βασιλέων τῆς γῆς .
    et mulier quam vidisti est civitas magna quae habet regnum super reges terrae
  298. Μετὰ ταῦτα εἶδον ἄλλον ἄγγελον καταβαίνοντα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ , ἔχοντα ἐξουσίαν μεγάλην , καὶ ἡ γῆ ἐφωτίσθη ἐκ τῆς δόξης αὐτοῦ .
    et post haec vidi alium angelum descendentem de caelo habentem potestatem magnam et terra inluminata est a gloria eius
  299. καὶ ἔκραξεν ἐν ἰσχυρᾷ φωνῇ λέγων · ἔπεσεν , ἔπεσεν Βαβυλὼν ἡ μεγάλη , καὶ ἐγένετο κατοικητήριον δαιμονίων καὶ φυλακὴ παντὸς πνεύματος ἀκαθάρτου καὶ ...
    et exclamavit in forti voce dicens cecidit cecidit Babylon magna et facta est habitatio daemoniorum et custodia omnis spiritus inmundi et custodia omnis volucris
  300. ὅτι ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τῆς πορνείας αὐτῆς πέπωκαν πάντα τὰ ἔθνη , καὶ οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς μετ’ αὐτῆς ἐπόρνευσαν , καὶ ...
    quia de ira fornicationis eius biberunt omnes gentes et reges terrae cum illa fornicati sunt et mercatores terrae de virtute deliciarum eius divites facti
  301. καὶ ἤκουσα ἄλλην φωνὴν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ λέγουσαν , ἐξέλθατε , ὁ λαός μου , ἐξ αὐτῆς , ἵνα μὴ συνκοινωνήσητε ταῖς ἁμαρτίαις αὐτῆς ...
    et audivi aliam vocem de caelo dicentem exite de illa populus meus ut ne participes sitis delictorum eius et de plagis eius non accipiatis
  302. ὅτι ἐκολλήθησαν αὐτῆς αἱ ἁμαρτίαι ἄχρι τοῦ οὐρανοῦ , καὶ ἐμνημόνευσεν ὁ θεὸς τὰ ἀδικήματα αὐτῆς .
    quoniam pervenerunt peccata eius usque ad caelum et recordatus est Deus iniquitatum eius
  303. ἀπόδοτε αὐτῇ ὡς καὶ αὐτὴ ἀπέδωκεν , καὶ διπλώσατε τὰ διπλᾶ κατὰ τὰ ἔργα αὐτῆς · ἐν τῷ ποτηρίῳ ᾧ ἐκέρασεν κεράσατε αὐτῇ διπλοῦν
    reddite illi sicut ipsa reddidit et duplicate duplicia secundum opera eius in poculo quo miscuit miscite illi duplum
  304. ὅσα ἐδόξασεν αὐτὴν καὶ ἐστρηνίασεν , τοσοῦτον δότε αὐτῇ βασανισμὸν καὶ πένθος . ὅτι ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτῆς λέγει ὅτι κάθημαι βασίλισσα , καὶ ...
    quantum glorificavit se et in deliciis fuit tantum date illi tormentum et luctum quia in corde suo dicit sedeo regina et vidua non sum ...
  305. διὰ τοῦτο ἐν μιᾷ ἡμέρᾳ ἥξουσιν αἱ πληγαὶ αὐτῆς , θάνατος καὶ πένθος καὶ λιμός , καὶ ἐν πυρὶ κατακαυθήσεται · ὅτι ἰσχυρὸς κύριος ...
    ideo in una die venient plagae eius mors et luctus et fames et igni conburetur quia fortis est Deus qui iudicavit illam
  306. Καὶ κλαύσουσιν καὶ κόψονται ἐπ’ αὐτὴν οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς οἱ μετ’ αὐτῆς πορνεύσαντες καὶ στρηνιάσαντες , ὅταν βλέπωσιν τὸν καπνὸν τῆς πυρώσεως αὐτῆς
    et flebunt et plangent se super illam reges terrae qui cum illa fornicati sunt et in deliciis vixerunt cum viderint fumum incendii eius
  307. ἀπὸ μακρόθεν ἑστηκότες διὰ τὸν φόβον τοῦ βασανισμοῦ αὐτῆς , λέγοντες , οὐαὶ οὐαί , ἡ πόλις ἡ μεγάλη , Βαβυλὼν ἡ πόλις ἡ ...
    longe stantes propter timorem tormentorum eius dicentes vae vae civitas illa magna Babylon civitas illa fortis quoniam una hora venit iudicium tuum
  308. καὶ οἱ ἔμποροι τῆς γῆς κλαίουσιν καὶ πενθοῦσιν ἐπ’ αὐτήν , ὅτι τὸν γόμον αὐτῶν οὐδεὶς ἀγοράζει οὐκέτι ,
    et negotiatores terrae flebunt et lugebunt super illam quoniam merces eorum nemo emet amplius
  309. γόμον χρυσοῦ καὶ ἀργύρου καὶ λίθου τιμίου καὶ μαργαριτῶν καὶ βυσσίνου καὶ πορφύρας καὶ σιρικοῦ καὶ κοκκίνου , καὶ πᾶν ξύλον θύϊον καὶ πᾶν ...
    mercem auri et argenti et lapidis pretiosi et margaritis et byssi et purpurae et serici et cocci et omne lignum thyinum et omnia vasa ...
  310. καὶ κιννάμωμον καὶ ἄμωμον καὶ θυμιάματα καὶ μύρον καὶ λίβανον καὶ οἶνον καὶ ἔλαιον καὶ σεμίδαλιν καὶ σῖτον καὶ κτήνη καὶ πρόβατα , καὶ ...
    et cinnamomum et amomum et odoramentorum et unguenti et turis et vini et olei et similae et tritici et iumentorum et ovium et equorum ...
  311. καὶ ἡ ὀπώρα σου τῆς ἐπιθυμίας τῆς ψυχῆς ἀπῆλθεν ἀπὸ σοῦ , καὶ πάντα τὰ λιπαρὰ καὶ τὰ λαμπρὰ ἀπώλοντο ἀπὸ σοῦ , καὶ ...
    et poma tua desiderii animae discessit a te et omnia pinguia et clara perierunt a te et amplius illa iam non invenient
  312. οἱ ἔμποροι τούτων , οἱ πλουτήσαντες ἀπ’ αὐτῆς , ἀπὸ μακρόθεν στήσονται διὰ τὸν φόβον τοῦ βασανισμοῦ αὐτῆς , κλαίοντες καὶ πενθοῦντες ,
    mercatores horum qui divites facti sunt ab ea longe stabunt propter timorem tormentorum eius flentes ac lugentes
  313. λέγοντες · οὐαὶ οὐαί , ἡ πόλις ἡ μεγάλη , ἡ περιβεβλημένη βύσσινον καὶ πορφυροῦν καὶ κόκκινον , καὶ κεχρυσωμένη ἐν χρυσῷ καὶ λίθῳ ...
    et dicentes vae vae civitas illa magna quae amicta erat byssino et purpura et cocco et deaurata est auro et lapide pretioso et margaritis
  314. καὶ πᾶς κυβερνήτης καὶ πᾶς ὁ ἐπὶ τόπον πλέων καὶ ναῦται καὶ ὅσοι τὴν θάλασσαν ἐργάζονται ἀπὸ μακρόθεν ἔστησαν
    quoniam una hora destitutae sunt tantae divitiae et omnis gubernator et omnis qui in locum navigat et nautae et qui maria operantur longe steterunt
  315. καὶ ἔκραζον βλέποντες τὸν καπνὸν τῆς πυρώσεως αὐτῆς λέγοντες , τίς ὁμοία τῇ πόλει τῇ μεγάλῃ ;
    et clamaverunt videntes locum incendii eius dicentes quae similis civitati huic magnae
  316. καὶ ἔβαλον χοῦν ἐπὶ τὰς κεφαλὰς αὐτῶν , καὶ ἔκραζον κλαίοντες καὶ πενθοῦντες , λέγοντες · οὐαὶ οὐαί , ἡ πόλις ἡ μεγάλη , ...
    et miserunt pulverem super capita sua et clamaverunt flentes et lugentes dicentes vae vae civitas magna in qua divites facti sunt omnes qui habent ...
  317. εὐφραίνου ἐπ’ αὐτῇ , οὐρανέ , καὶ οἱ ἅγιοι καὶ οἱ ἀπόστολοι καὶ οἱ προφῆται , ὅτι ἔκρινεν ὁ θεὸς τὸ κρίμα ὑμῶν ἐξ ...
    exulta super eam caelum et sancti et apostoli et prophetae quoniam iudicavit Deus iudicium vestrum de illa
  318. καὶ ἦρεν εἷς ἄγγελος ἰσχυρὸς λίθον ὡς μύλον μέγαν καὶ ἔβαλεν εἰς τὴν θάλασσαν λέγων , οὕτως ὁρμήματι βληθήσεται Βαβυλὼν ἡ μεγάλη πόλις , ...
    et sustulit unus angelus fortis lapidem quasi molarem magnum et misit in mare dicens hoc impetu mittetur Babylon magna illa civitas et ultra iam ...
  319. καὶ φωνὴ κιθαρῳδῶν καὶ μουσικῶν καὶ αὐλητῶν καὶ σαλπιστῶν οὐ μὴ ἀκουσθῇ ἐν σοὶ ἔτι , καὶ πᾶς τεχνίτης πάσης τέχνης οὐ μὴ εὑρεθῇ ...
    et vox citharoedorum et musicorum et tibia canentium et tuba non audietur in te amplius et omnis artifex omnis artis non invenietur in te ...
  320. καὶ φῶς λύχνου οὐ μὴ φάνῃ ἐν σοὶ ἔτι , καὶ φωνὴ νυμφίου καὶ νύμφης οὐ μὴ ἀκουσθῇ ἐν σοὶ ἔτι · ὅτι οἱ ...
    et lux lucernae non lucebit tibi amplius et vox sponsi et sponsae non audietur adhuc in te quia mercatores tui erant principes terrae quia ...
  321. καὶ ἐν αὐτῇ αἷμα προφητῶν καὶ ἁγίων εὑρέθη καὶ πάντων τῶν ἐσφαγμένων ἐπὶ τῆς γῆς .
    et in ea sanguis prophetarum et sanctorum inventus est et omnium qui interfecti sunt in terra
  322. Μετὰ ταῦτα ἤκουσα ὡς φωνὴν μεγάλην ὄχλου πολλοῦ ἐν τῷ οὐρανῷ λεγόντων , ἁλληλουϊά · ἡ σωτηρία καὶ ἡ δόξα καὶ ἡ δύναμις τοῦ ...
    post haec audivi quasi vocem magnam turbarum multarum in caelo dicentium alleluia salus et gloria et virtus Deo nostro est
  323. ὅτι ἀληθιναὶ καὶ δίκαιαι αἱ κρίσεις αὐτοῦ · ὅτι ἔκρινεν τὴν πόρνην τὴν μεγάλην ἥτις ἔφθειρεν τὴν γῆν ἐν τῇ πορνείᾳ αὐτῆς , καὶ ...
    quia vera et iusta iudicia sunt eius quia iudicavit de meretrice magna quae corrupit terram in prostitutione sua et vindicavit sanguinem servorum suorum de ...
  324. καὶ δεύτερον εἴρηκαν , ἁλληλουϊά · καὶ ὁ καπνὸς αὐτῆς ἀναβαίνει εἰς τοὺς αἰῶνας τῶν αἰώνων .
    et iterum dixerunt alleluia et fumus eius ascendit in saecula saeculorum
  325. καὶ ἔπεσαν οἱ πρεσβύτεροι οἱ εἴκοσι τέσσαρες καὶ τὰ τέσσερα ζῷα , καὶ προσεκύνησαν τῷ θεῷ τῷ καθημένῳ ἐπὶ τῷ θρόνῳ , λέγοντες , ...
    et ceciderunt seniores viginti quattuor et quattuor animalia et adoraverunt Deum sedentem super thronum dicentes amen alleluia
  326. καὶ φωνὴ ἐκ τοῦ θρόνου ἐξῆλθεν λέγουσα , αἰνεῖτε τῷ θεῷ ἡμῶν , πάντες οἱ δοῦλοι αὐτοῦ , οἱ φοβούμενοι αὐτόν , οἱ μικροὶ ...
    et vox de throno exivit dicens laudem dicite Deo nostro omnes servi eius et qui timetis eum pusilli et magni
  327. καὶ ἤκουσα ὡς φωνὴν ὄχλου πολλοῦ καὶ ὡς φωνὴν ὑδάτων πολλῶν καὶ ὡς φωνὴν βροντῶν ἰσχυρῶν λεγόντων , ἁλληλουϊά , ὅτι ἐβασίλευσεν κύριος ὁ ...
    et audivi quasi vocem turbae magnae et sicut vocem aquarum multarum et sicut vocem tonitruum magnorum dicentium alleluia quoniam regnavit Dominus Deus noster omnipotens
  328. χαίρωμεν καὶ ἀγαλλιῶμεν , καὶ δῶμεν τὴν δόξαν αὐτῷ , ὅτι ἦλθεν ὁ γάμος τοῦ ἀρνίου , καὶ ἡ γυνὴ αὐτοῦ ἡτοίμασεν ἑαυτήν ·
    gaudeamus et exultemus et demus gloriam ei quia venerunt nuptiae agni et uxor eius praeparavit se
  329. καὶ ἐδόθη αὐτῇ ἵνα περιβάληται βύσσινον λαμπρὸν καθαρόν , τὸ γὰρ βύσσινον τὰ δικαιώματα τῶν ἁγίων ἐστίν .
    et datum est illi ut cooperiat se byssinum splendens candidum byssinum enim iustificationes sunt sanctorum
  330. καὶ λέγει μοι , γράψον · μακάριοι οἱ εἰς τὸ δεῖπνον τοῦ γάμου τοῦ ἀρνίου κεκλημένοι . καὶ λέγει μοι , οὗτοι οἱ λόγοι ...
    et dicit mihi scribe beati qui ad cenam nuptiarum agni vocati sunt et dicit mihi haec verba vera Dei sunt
  331. καὶ ἔπεσα ἔμπροσθεν τῶν ποδῶν αὐτοῦ προσκυνῆσαι αὐτῷ . καὶ λέγει μοι , ὅρα μή · σύνδουλός σού εἰμι καὶ τῶν ἀδελφῶν σου τῶν ...
    et cecidi ante pedes eius ut adorarem eum et dicit mihi vide ne feceris conservus tuus sum et fratrum tuorum habentium testimonium Iesu Deum ...
  332. καὶ εἶδον τὸν οὐρανὸν ἠνεῳγμένον , καὶ ἰδοὺ ἵππος λευκός , καὶ ὁ καθήμενος ἐπ’ αὐτὸν καλούμενος πιστὸς καὶ ἀληθινός , καὶ ἐν δικαιοσύνῃ ...
    et vidi caelum apertum et ecce equus albus et qui sedebat super eum vocabatur Fidelis et Verax vocatur et iustitia iudicat et pugnat
  333. οἱ δὲ ὀφθαλμοὶ αὐτοῦ φλὸξ πυρός , καὶ ἐπὶ τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ διαδήματα πολλά , ἔχων ὄνομα γεγραμμένον ὃ οὐδεὶς οἶδεν εἰ μὴ αὐτός
    oculi autem eius sicut flamma ignis et in capite eius diademata multa habens nomen scriptum quod nemo novit nisi ipse
  334. καὶ περιβεβλημένος ἱμάτιον περιρεραμμένον αἵματι , καὶ κέκληται τὸ ὄνομα αὐτοῦ ὁ λόγος τοῦ θεοῦ .
    et vestitus erat vestem aspersam sanguine et vocatur nomen eius Verbum Dei
  335. καὶ τὰ στρατεύματα ἐν τῷ οὐρανῷ ἠκολούθει αὐτῷ ἐφ’ ἵπποις λευκοῖς , ἐνδεδυμένοι βύσσινον λευκὸν καθαρόν .
    et exercitus qui sunt in caelo sequebantur eum in equis albis vestiti byssinum album mundum
  336. καὶ ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ ἐκπορεύεται ῥομφαία ὀξεῖα , ἵνα ἐν αὐτῇ πατάξῃ τὰ ἔθνη , καὶ αὐτὸς ποιμανεῖ αὐτοὺς ἐν ῥάβδῳ σιδηρᾷ · ...
    et de ore ipsius procedit gladius acutus ut in ipso percutiat gentes et ipse reget eos in virga ferrea et ipse calcat torcular vini ...
  337. καὶ ἔχει ἐπὶ τὸ ἱμάτιον καὶ ἐπὶ τὸν μηρὸν αὐτοῦ ὄνομα γεγραμμένον · βασιλεὺς βασιλέων καὶ κύριος κυρίων .
    et habet in vestimento et in femore suo scriptum rex regum et Dominus dominantium
  338. καὶ εἶδον ἕνα ἄγγελον ἑστῶτα ἐν τῷ ἡλίῳ , καὶ ἔκραξεν ἐν φωνῇ μεγάλῃ λέγων πᾶσιν τοῖς ὀρνέοις τοῖς πετομένοις ἐν μεσουρανήματι , δεῦτε ...
    et vidi unum angelum stantem in sole et clamavit voce magna dicens omnibus avibus quae volabant per medium caeli venite congregamini ad cenam magnam
  339. ἵνα φάγητε σάρκας βασιλέων καὶ σάρκας χιλιάρχων καὶ σάρκας ἰσχυρῶν καὶ σάρκας ἵππων καὶ τῶν καθημένων ἐπ’ αὐτῶν καὶ σάρκας πάντων ἐλευθέρων τε καὶ ...
    ut manducetis carnes regum et carnes tribunorum et carnes fortium et carnes equorum et sedentium in ipsis et carnes omnium liberorum ac servorum et ...
  340. καὶ ἴδον τὸ θηρίον καὶ τοὺς βασιλεῖς τῆς γῆς καὶ τὰ στρατεύματα αὐτῶν συνηγμένα ποιῆσαι τὸν πόλεμον μετὰ τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ ἵππου καὶ ...
    et vidi bestiam et reges terrae et exercitus eorum congregatos ad faciendum proelium cum illo qui sedebat in equo et cum exercitu eius
  341. καὶ ἐπιάσθη τὸ θηρίον καὶ μετ’ αὐτοῦ ὁ ψευδοπροφήτης ὁ ποιήσας τὰ σημεῖα ἐνώπιον αὐτοῦ , ἐν οἷς ἐπλάνησεν τοὺς λαβόντας τὸ χάραγμα τοῦ ...
    et adprehensa est bestia et cum illo pseudopropheta qui fecit signa coram ipso quibus seduxit eos qui acceperunt caracterem bestiae qui et adorant imaginem ...
  342. καὶ οἱ λοιποὶ ἀπεκτάνθησαν ἐν τῇ ῥομφαίᾳ τοῦ καθημένου ἐπὶ τοῦ ἵππου τῇ ἐξελθούσῃ ἐκ τοῦ στόματος αὐτοῦ , καὶ πάντα τὰ ὄρνεα ἐχορτάσθησαν ...
    et ceteri occisi sunt in gladio sedentis super equum qui procedit de ore ipsius et omnes aves saturatae sunt carnibus eorum
  343. Καὶ ἴδον ἄγγελον καταβαίνοντα ἐκ τοῦ οὐρανοῦ , ἔχοντα τὴν κλεῖν τῆς ἀβύσσου καὶ ἅλυσιν μεγάλην ἐπὶ τὴν χεῖρα αὐτοῦ .
    et vidi angelum descendentem de caelo habentem clavem abyssi et catenam magnam in manu sua
  344. καὶ ἐκράτησεν τὸν δράκοντα , ὁ ὄφις ὁ ἀρχαῖος , ὅ ἐστιν διάβολος καὶ ὁ Σατανᾶς , καὶ ἔδησεν αὐτὸν χίλια ἔτη ,
    et adprehendit draconem serpentem antiquum qui est diabolus et Satanas et ligavit eum per annos mille
  345. καὶ ἔβαλεν αὐτὸν εἰς τὴν ἄβυσσον καὶ ἔκλεισεν καὶ ἐσφράγισεν ἐπάνω αὐτοῦ ἵνα μὴ πλανήσῃ ἔτι τὰ ἔθνη ἄχρι τελεσθῇ τὰ χίλια ἔτη · ...
    et misit eum in abyssum et clusit et signavit super illum ut non seducat amplius gentes donec consummentur mille anni post haec oportet illum ...
  346. Καὶ ἴδον θρόνους , καὶ ἐκάθισαν ἐπ’ αὐτούς , καὶ κρίμα ἐδόθη αὐτοῖς , καὶ τὰς ψυχὰς τῶν πεπελεκισμένων διὰ τὴν μαρτυρίαν Ἰησοῦ καὶ ...
    et vidi sedes et sederunt super eas et iudicium datum est illis et animas decollatorum propter testimonium Iesu et propter verbum Dei et qui ...
  347. οἱ λοιποὶ τῶν νεκρῶν οὐκ ἔζησαν ἄχρι τελεσθῇ τὰ χίλια ἔτη . αὕτη ἡ ἀνάστασις ἡ πρώτη .
    ceteri mortuorum non vixerunt donec consummentur mille anni haec est resurrectio prima
  348. μακάριος καὶ ἅγιος ὁ ἔχων μέρος ἐν τῇ ἀναστάσει τῇ πρώτῃ · ἐπὶ τούτων ὁ δεύτερος θάνατος οὐκ ἔχει ἐξουσίαν , ἀλλὰ ἔσονται ἱερεῖς ...
    beatus et sanctus qui habet partem in resurrectione prima in his secunda mors non habet potestatem sed erunt sacerdotes Dei et Christi et regnabunt ...
  349. Καὶ ὅταν τελεσθῇ τὰ χίλια ἔτη , λυθήσεται ὁ Σατανᾶς ἐκ τῆς φυλακῆς αὐτοῦ ,
    et cum consummati fuerint mille anni solvetur Satanas de carcere suo et exibit et seducet gentes quae sunt super quattuor angulos terrae Gog et ...
  350. καὶ ἐξελεύσεται πλανῆσαι τὰ ἔθνη τὰ ἐν ταῖς τέσσαρσιν γωνίαις τῆς γῆς , τὸν Γὼγ καὶ Μαγώγ , συναγαγεῖν αὐτοὺς εἰς τὸν πόλεμον , ...
    et ascenderunt super latitudinem terrae et circumierunt castra sanctorum et civitatem dilectam
  351. καὶ ἀνέβησαν ἐπὶ τὸ πλάτος τῆς γῆς καὶ ἐκύκλευσαν τὴν παρεμβολὴν τῶν ἁγίων καὶ τὴν πόλιν τὴν ἠγαπημένην . καὶ κατέβη πῦρ ἐκ τοῦ ...
    et descendit ignis a Deo de caelo et devoravit eos et diabolus qui seducebat eos missus est in stagnum ignis et sulphuris ubi et
  352. καὶ ὁ διάβολος ὁ πλανῶν αὐτοὺς ἐβλήθη εἰς τὴν λίμνην τοῦ πυρὸς καὶ τοῦ θείου , ὅπου καὶ τὸ θηρίον καὶ ὁ ψευδοπροφήτης , ...
    et pseudoprophetes et cruciabuntur die ac nocte in saecula saeculorum
  353. Καὶ εἶδον θρόνον μέγαν λευκὸν καὶ τὸν καθήμενον ἐπ’ αὐτόν , οὗ ἀπὸ τοῦ προσώπου ἔφυγεν ἡ γῆ καὶ ὁ οὐρανός , καὶ τόπος ...
    et vidi thronum magnum candidum et sedentem super eum a cuius aspectu fugit terra et caelum et locus non est inventus ab eis
  354. καὶ εἶδον τοὺς νεκρούς , τοὺς μεγάλους καὶ τοὺς μικρούς , ἑστῶτας ἐνώπιον τοῦ θρόνου , καὶ βιβλία ἠνοίχθησαν · καὶ ἄλλο βιβλίον ἠνοίχθη ...
    et vidi mortuos magnos et pusillos stantes in conspectu throni et libri aperti sunt et alius liber apertus est qui est vitae et iudicati ...
  355. καὶ ἔδωκεν ἡ θάλασσα τοὺς νεκροὺς τοὺς ἐν αὐτῇ , καὶ ὁ θάνατος καὶ ὁ ᾅδης ἔδωκαν τοὺς νεκροὺς τοὺς ἐν αὐτοῖς , καὶ ...
    et dedit mare mortuos qui in eo erant et mors et inferus dederunt mortuos qui in ipsis erant et iudicatum est de singulis secundum ...
  356. καὶ ὁ θάνατος καὶ ὁ ᾅδης ἐβλήθησαν εἰς τὴν λίμνην τοῦ πυρός . οὗτος ὁ θάνατος ὁ δεύτερός ἐστιν , ἡ λίμνη τοῦ πυρός
    et inferus et mors missi sunt in stagnum ignis haec mors secunda est stagnum ignis
  357. καὶ εἴ τις οὐχ εὑρέθη ἐν τῇ βίβλῳ τῆς ζωῆς γεγραμμένος ἐβλήθη εἰς τὴν λίμνην τοῦ πυρός .
    et qui non est inventus in libro vitae scriptus missus est in stagnum ignis
  358. Καὶ εἶδον οὐρανὸν καινὸν καὶ γῆν καινήν · ὁ γὰρ πρῶτος οὐρανὸς καὶ ἡ πρώτη γῆ ἀπῆλθαν , καὶ ἡ θάλασσα οὐκ ἔστιν ἔτι
    et vidi caelum novum et terram novam primum enim caelum et prima terra abiit et mare iam non est
  359. καὶ τὴν πόλιν τὴν ἁγίαν Ἱερουσαλὴμ καινὴν εἶδον καταβαίνουσαν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἀπὸ τοῦ θεοῦ , ἡτοιμασμένην ὡς νύμφην κεκοσμημένην τῷ ἀνδρὶ αὐτῆς .
    et civitatem sanctam Hierusalem novam vidi descendentem de caelo a Deo paratam sicut sponsam ornatam viro suo
  360. καὶ ἤκουσα φωνῆς μεγάλης ἐκ τοῦ θρόνου λεγούσης , ἰδοὺ ἡ σκηνὴ τοῦ θεοῦ μετὰ τῶν ἀνθρώπων , καὶ σκηνώσει μετ’ αὐτῶν , καὶ ...
    et audivi vocem magnam de throno dicentem ecce tabernaculum Dei cum hominibus et habitabit cum eis et ipsi populus eius erunt et ipse Deus ...
  361. καὶ ἐξαλείψει πᾶν δάκρυον ἐκ τῶν ὀφθαλμῶν αὐτῶν , καὶ θάνατος οὐκ ἔσται ἔτι , οὔτε πένθος οὔτε κραυγὴ οὔτε πόνος οὐκ ἔσται ἔτι ...
    et absterget Deus omnem lacrimam ab oculis eorum et mors ultra non erit ne que luctus ne que clamor ne que dolor erit ultra ...
  362. καὶ εἶπεν ὁ καθήμενος ἐπὶ τῷ θρόνῳ · ἰδοὺ καινὰ ποιῶ πάντα . καὶ λέγει · γράψον , ὅτι οὗτοι οἱ λόγοι πιστοὶ καὶ ...
    et dixit qui sedebat in throno ecce nova facio omnia et dicit scribe quia haec verba fidelissima sunt et vera
  363. καὶ εἶπέν μοι · γέγοναν . ἐγώ τὸ ἄλφα καὶ τὸ ω , ἡ ἀρχὴ καὶ τὸ τέλος . ἐγὼ τῷ διψῶντι δώσω αὐτῷ ...
    et dixit mihi factum est ego sum Alpha et Omega initium et finis ego sitienti dabo de fonte aquae vivae gratis
  364. ὁ νικῶν κληρονομήσει ταῦτα , καὶ ἔσομαι αὐτῷ θεὸς καὶ αὐτὸς ἔσται μοι υἱός .
    qui vicerit possidebit haec et ero illi Deus et ille erit mihi filius
  365. τοῖς δὲ δειλοῖς καὶ ἀπίστοις καὶ ἐβδελυγμένοις καὶ φονεῦσιν καὶ πόρνοις καὶ φαρμάκοις καὶ εἰδωλολάτραις καὶ πᾶσιν τοῖς ψευδέσιν τὸ μέρος αὐτῶν ἐν τῇ ...
    timidis autem et incredulis et execratis et homicidis et fornicatoribus et veneficis et idolatris et omnibus mendacibus pars illorum erit in stagno ardenti igne ...
  366. Καὶ ἦλθεν εἷς ἐκ τῶν ἑπτὰ ἀγγέλων τῶν ἐχόντων τὰς ἑπτὰ φιάλας , τῶν γεμόντων τῶν ἑπτὰ πληγῶν τῶν ἐσχάτων , καὶ ἐλάλησεν μετ’ ...
    et venit unus de septem angelis habentibus fialas plenas septem plagis novissimis et locutus est me cum dicens veni ostendam tibi sponsam uxorem agni
  367. καὶ ἀπήνεγκέν με ἐν πνεύματι ἐπὶ ὄρος μέγα καὶ ὑψηλόν , καὶ ἔδειξέν μοι τὴν πόλιν τὴν ἁγίαν Ἱερουσαλὴμ καταβαίνουσαν ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἀπὸ ...
    et sustulit me in spiritu in montem magnum et altum et ostendit mihi civitatem sanctam Hierusalem descendentem de caelo a Deo
  368. ἔχουσαν τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ · ὁ φωστὴρ αὐτῆς ὅμοιος λίθῳ τιμιωτάτῳ , ὡς λίθῳ ἰάσπιδι κρυσταλλίζοντι ·
    habentem claritatem Dei lumen eius simile lapidi pretioso tamquam lapidi iaspidis sicut cristallum
  369. ἔχουσα τεῖχος μέγα καὶ ὑψηλόν , ἔχουσα πυλῶνας δώδεκα , καὶ ἐπὶ τοῖς πυλῶσιν ἀγγέλους δώδεκα , καὶ ὀνόματα ἐπιγεγραμμένα ἅ ἐστιν τῶν δώδεκα ...
    et habebat murum magnum et altum habens portas duodecim et in portis angelos duodecim et nomina inscripta quae sunt nomina duodecim tribuum filiorum Israhel
  370. ἀπὸ ἀνατολῆς πυλῶνες τρεῖς , καὶ ἀπὸ βορρᾶ πυλῶνες τρεῖς , καὶ ἀπὸ νότου πυλῶνες τρεῖς , καὶ ἀπὸ δυσμῶν πυλῶνες τρεῖς .
    ab oriente portae tres et ab aquilone portae tres et ab austro portae tres et ab occasu portae tres
  371. καὶ τὸ τεῖχος τῆς πόλεως ἔχων θεμελίους δώδεκα , καὶ ἐπ’ αὐτῶν δώδεκα ὀνόματα τῶν δώδεκα ἀποστόλων τοῦ ἀρνίου .
    et murus civitatis habens fundamenta duodecim et in ipsis duodecim nomina duodecim apostolorum agni
  372. καὶ ὁ λαλῶν μετ’ ἐμοῦ εἶχεν μέτρον κάλαμον χρυσοῦν , ἵνα μετρήσῃ τὴν πόλιν καὶ τοὺς πυλῶνας αὐτῆς καὶ τὸ τεῖχος αὐτῆς .
    et qui loquebatur me cum habebat mensuram harundinem auream ut metiretur civitatem et portas eius et murum
  373. καὶ ἡ πόλις τετράγωνος κεῖται , καὶ τὸ μῆκος αὐτῆς ὅσον τὸ πλάτος . καὶ ἐμέτρησεν τὴν πόλιν τῷ καλάμῳ ἐπὶ σταδίων δώδεκα χιλιάδων ...
    et civitas in quadro posita est et longitudo eius tanta est quanta et latitudo et mensus est civitatem de harundine per stadia duodecim milia ...
  374. καὶ ἐμέτρησεν τὸ τεῖχος αὐτῆς ἑκατὸν τεσσεράκοντα τεσσάρων πηχῶν , μέτρον ἀνθρώπου , ὅ ἐστιν ἀγγέλου .
    et mensus est murus eius centum quadraginta quattuor cubitorum mensura hominis quae est angeli
  375. καὶ ἡ ἐνδώμησις τοῦ τείχους αὐτῆς ἴασπις , καὶ ἡ πόλις χρυσίον καθαρὸν ὅμοιον ὑάλῳ καθαρῷ .
    et erat structura muri eius ex lapide iaspide ipsa vero civitas auro mundo simile vitro mundo
  376. οἱ θεμέλιοι τοῦ τείχους τῆς πόλεως παντὶ λίθῳ τιμίῳ κεκοσμημένοι · ὁ θεμέλιος ὁ πρῶτος ἴασπις , ὁ δεύτερος σάπφειρος , ὁ τρίτος χαλκεδών ...
    fundamenta muri civitatis omni lapide pretioso ornata fundamentum primum iaspis secundus sapphyrus tertius carcedonius quartus zmaragdus
  377. ὁ πέμπτος σαρδόνυξ , ὁ ἕκτος σάρδιον , ὁ ἕβδομος χρυσόλιθος , ὁ ὄγδοος βήρυλλος , ὁ ἔνατος τοπάζιον , ὁ δέκατος χρυσόπρασος , ...
    quintus sardonix sextus sardinus septimus chrysolitus octavus berillus nonus topazius decimus chrysoprassus undecimus hyacinthus duodecimus amethistus
  378. καὶ οἱ δώδεκα πυλῶνες δώδεκα μαργαρῖται , ἀνὰ εἷς ἕκαστος τῶν πυλώνων ἦν ἐξ ἑνὸς μαργαρίτου . καὶ ἡ πλατεῖα τῆς πόλεως χρυσίον καθαρὸν ...
    et duodecim portae duodecim margaritae sunt per singulas et singulae portae erant ex singulis margaritis et platea civitatis aurum mundum tamquam vitrum perlucidum
  379. καὶ ναὸν οὐκ εἶδον ἐν αὐτῇ , ὁ γὰρ κύριος ὁ θεὸς ὁ παντοκράτωρ ναὸς αὐτῆς ἐστιν , καὶ τὸ ἀρνίον .
    et templum non vidi in ea Dominus enim Deus omnipotens templum illius est et agnus
  380. καὶ ἡ πόλις οὐ χρείαν ἔχει τοῦ ἡλίου οὐδὲ τῆς σελήνης , ἵνα φαίνωσιν αὐτῇ , ἡ γὰρ δόξα τοῦ θεοῦ ἐφώτισεν αὐτήν , ...
    et civitas non eget sole ne que luna ut luceant in ea nam claritas Dei inluminavit eam et lucerna eius est agnus
  381. καὶ περιπατήσουσιν τὰ ἔθνη διὰ τοῦ φωτὸς αὐτῆς · καὶ οἱ βασιλεῖς τῆς γῆς φέρουσιν τὴν δόξαν αὐτῶν εἰς αὐτήν ·
    et ambulabunt gentes per lumen eius et reges terrae adferent gloriam suam et honorem in illam
  382. καὶ οἱ πυλῶνες αὐτῆς οὐ μὴ κλεισθῶσιν ἡμέρας , νὺξ γὰρ οὐκ ἔσται ἐκεῖ ·
    et portae eius non cludentur per diem nox enim non erit illic
  383. καὶ οἴσουσιν τὴν δόξαν καὶ τὴν τιμὴν τῶν ἐθνῶν εἰς αὐτήν .
    et adferent gloriam et honorem gentium in illam
  384. καὶ οὐ μὴ εἰσέλθῃ εἰς αὐτὴν πᾶν κοινὸν καὶ ὁ ποιῶν βδέλυγμα καὶ ψεῦδος , εἰ μὴ οἱ γεγραμμένοι ἐν τῷ βιβλίῳ τῆς ζωῆς ...
    ne c intrabit in ea aliquid coinquinatum et faciens abominationem et mendacium nisi qui scripti sunt in libro vitae agni
  385. Καὶ ἔδειξέν μοι ποταμὸν ὕδατος ζωῆς λαμπρὸν ὡς κρύσταλλον , ἐκπορευόμενον ἐκ τοῦ θρόνου τοῦ θεοῦ καὶ τοῦ ἀρνίου .
    et ostendit mihi fluvium aquae vitae splendidum tamquam cristallum procedentem de sede Dei et agni
  386. ἐν μέσῳ τῆς πλατείας αὐτῆς καὶ τοῦ ποταμοῦ ἐντεῦθεν καὶ ἐκεῖθεν ξύλον ζωῆς ποιῶν καρποὺς δώδεκα , κατὰ μῆνα ἕκαστον ἀποδιδοὺς τὸν καρπὸν αὐτοῦ ...
    in medio plateae eius et ex utraque parte fluminis lignum vitae adferens fructus duodecim per menses singula reddentia fructum suum et folia ligni ad ...
  387. καὶ πᾶν κατάθεμα οὐκ ἔσται ἔτι . καὶ ὁ θρόνος τοῦ θεοῦ καὶ τοῦ ἀρνίου ἐν αὐτῇ ἔσται , καὶ οἱ δοῦλοι αὐτοῦ λατρεύσουσιν ...
    et omne maledictum non erit amplius et sedes Dei et agni in illa erunt et servi eius servient illi
  388. καὶ ὄψονται τὸ πρόσωπον αὐτοῦ , καὶ τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐπὶ τῶν μετώπων αὐτῶν .
    et videbunt faciem eius et nomen eius in frontibus eorum
  389. καὶ νὺξ οὐκ ἔσται ἔτι , καὶ οὐκ ἔχουσιν χρείαν φωτὸς λύχνου καὶ φωτὸς ἡλίου , ὅτι κύριος ὁ θεὸς φωτιεῖ ἐπ’ αὐτούς , ...
    et nox ultra non erit et non egebunt lumine lucernae ne que lumine solis quoniam Dominus Deus inluminat illos et regnabunt in saecula saeculorum
  390. καὶ εἶπέν μοι , οὗτοι οἱ λόγοι πιστοὶ καὶ ἀληθινοί , καὶ ὁ κύριος , ὁ θεὸς τῶν πνευμάτων τῶν προφητῶν , ἀπέστειλεν τὸν ...
    et dixit mihi haec verba fidelissima et vera sunt et Dominus Deus spirituum prophetarum misit angelum suum ostendere servis suis quae oportet fieri cito
  391. καὶ ἰδοὺ ἔρχομαι ταχύ . μακάριος ὁ τηρῶν τοὺς λόγους τῆς προφητείας τοῦ βιβλίου τούτου .
    et ecce venio velociter beatus qui custodit verba prophetiae libri huius
  392. Καὶ ἐγώ Ἰωάννης ὁ βλέπων καὶ ἀκούων ταῦτα . καὶ ὅτε ἤκουσα καὶ ἔβλεψα , ἔπεσα προσκυνῆσαι ἔμπροσθεν τῶν ποδῶν τοῦ ἀγγέλου τοῦ δεικνύοντός ...
    et ego Iohannes qui audivi et vidi haec et postquam audissem et vidissem cecidi ut adorarem ante pedes angeli qui mihi haec ostendebat
  393. καὶ λέγει μοι , ὅρα μή · σύνδουλός σού εἰμι καὶ τῶν ἀδελφῶν σου τῶν προφητῶν καὶ τῶν τηρούντων τοὺς λόγους τοῦ βιβλίου τούτου ...
    et dicit mihi vide ne feceris conservus tuus sum et fratrum tuorum prophetarum et eorum qui servant verba libri huius Deum adora
  394. καὶ λέγει μοι , μὴ σφραγίσῃς τοὺς λόγους τῆς προφητείας τοῦ βιβλίου τούτου , ὁ καιρὸς γὰρ ἐγγύς ἐστιν .
    et dicit mihi ne signaveris verba prophetiae libri huius tempus enim prope est
  395. ὁ ἀδικῶν ἀδικησάτω ἔτι , καὶ ὁ ῥυπαρὸς ῥυπανθήτω ἔτι , καὶ ὁ δίκαιος δικαιοσύνην ποιησάτω ἔτι , καὶ ὁ ἅγιος ἁγιασθήτω ἔτι .
    qui nocet noceat adhuc et qui in sordibus est sordescat adhuc et iustus iustitiam faciat adhuc et sanctus sanctificetur adhuc
  396. Ἰδοὺ ἔρχομαι ταχύ , καὶ ὁ μισθός μου μετ’ ἐμοῦ , ἀποδοῦναι ἑκάστῳ ὡς τὸ ἔργον ἐστὶν αὐτοῦ .
    ecce venio cito et merces mea me cum est reddere unicuique secundum opera sua
  397. ἐγὼ τὸ ἄλφα καὶ τὸ ω , ὁ πρῶτος καὶ ὁ ἔσχατος , ἡ ἀρχὴ καὶ τὸ τέλος .
    ego Alpha et Omega primus et novissimus principium et finis
  398. μακάριοι οἱ πλύνοντες τὰς στολὰς αὐτῶν , ἵνα ἔσται ἡ ἐξουσία αὐτῶν ἐπὶ τὸ ξύλον τῆς ζωῆς καὶ τοῖς πυλῶσιν εἰσέλθωσιν εἰς τὴν πόλιν
    beati qui lavant stolas suas ut sit potestas eorum in ligno vitae et portis intrent in civitatem
  399. ἔξω οἱ κύνες καὶ οἱ φάρμακοι καὶ οἱ πόρνοι καὶ οἱ φονεῖς καὶ οἱ εἰδωλολάτραι καὶ πᾶς ποιῶν καὶ φιλῶν ψεῦδος .
    foris canes et venefici et inpudici et homicidae et idolis servientes et omnis qui amat et facit mendacium
  400. ἐγὼ Ἰησοῦς ἔπεμψα τὸν ἄγγελόν μου μαρτυρῆσαι ὑμῖν ταῦτα ἐπὶ ταῖς ἐκκλησίαις . ἐγώ εἰμι ἡ ῥίζα καὶ τὸ γένος Δαυείδ , ὁ ἀστὴρ ...
    ego Iesus misi angelum meum testificari vobis haec in ecclesiis ego sum radix et genus David stella splendida et matutina
  401. καὶ τὸ πνεῦμα καὶ ἡ νύμφη λέγουσιν , ἔρχου . καὶ ὁ ἀκούων εἰπάτω , ἔρχου . καὶ ὁ διψῶν ἐρχέσθω , ὁ θέλων ...
    et Spiritus et sponsa dicunt veni et qui audit dicat veni et qui sitit veniat qui vult accipiat aquam vitae gratis
  402. μαρτυρῶ ἐγὼ παντὶ τῷ ἀκούοντι τοὺς λόγους τῆς προφητείας τοῦ βιβλίου τούτου · ἐάν τις ἐπιθῇ ἐπ’ αὐτά , ἐπιθήσει ἐπ’ αὐτὸν ὁ θεὸς ...
    contestor ego omni audienti verba prophetiae libri huius si quis adposuerit ad haec adponet Deus super illum plagas scriptas in libro isto
  403. καὶ ἐάν τις ἀφέλῃ ἀπὸ τῶν λόγων τοῦ βιβλίου τῆς προφητείας ταύτης , ἀφελεῖ ὁ θεὸς τὸ μέρος αὐτοῦ ἀπὸ τοῦ ξύλου τῆς ζωῆς ...
    et si quis deminuerit de verbis libri prophetiae huius auferet Deus partem eius de ligno vitae et de civitate sancta et de his quae ...
  404. Λέγει ὁ μαρτυρῶν ταῦτα , ναί , ἔρχομαι ταχύ . Ἀμήν , ἔρχου , κύριε Ἰησοῦ .
    dicit qui testimonium perhibet istorum etiam venio cito amen veni Domine Iesu
  405. Ἡ χάρις τοῦ κυρίου Ἰησοῦ μετὰ πάντων .
    gratia Domini nostri Iesu Christi cum omnibus