Sentence list for document NT [file /db/repository/alignment/nt.mark.align.xml]
Ἀρχὴ τοῦ εὐαγγελίου Ἰησοῦ Χριστοῦ ,
initium evangelii Iesu Christi Filii Dei
καθὼς γέγραπται ἐν τῷ Ἡσαΐᾳ τῷ προφήτῃ · ἰδοὺ ἐγὼ ἀποστέλλω τὸν ἄγγελόν μου πρὸ προσώπου σου , ὃς κατασκευάσει τὴν ὁδόν σου ·
sicut scriptum est in Esaia propheta ecce mitto angelum meum ante faciem tuam qui praeparabit viam tuam
φωνὴ βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ · ἑτοιμάσατε τὴν ὁδὸν κυρίου , εὐθείας ποιεῖτε τὰς τρίβους αὐτοῦ .
vox clamantis in deserto parate viam Domini rectas facite semitas eius
ἐγένετο Ἰωάννης ὁ βαπτίζων ἐν τῇ ἐρήμῳ καὶ κηρύσσων βάπτισμα μετανοίας εἰς ἄφεσιν ἁμαρτιῶν .
fuit Iohannes in deserto baptizans et praedicans baptismum paenitentiae in remissionem peccatorum
καὶ ἐξεπορεύετο πρὸς αὐτὸν πᾶσα ἡ Ἰουδαία χώρα καὶ οἱ Ἱεροσολυμεῖται πάντες , καὶ ἐβαπτίζοντο ὑπ’ αὐτοῦ ἐν τῷ Ἰορδάνῃ ποταμῷ ἐξομολογούμενοι τὰς ἁμαρτίας ...
et egrediebatur ad illum omnis Iudaeae regio et Hierosolymitae universi et baptizabantur ab illo in Iordane flumine confitentes peccata sua
καὶ ἦν ὁ Ἰωάννης ἐνδεδυμένος τρίχας καμήλου καὶ ζώνην δερματίνην περὶ τὴν ὀσφὺν αὐτοῦ , καὶ ἐσθίων ἀκρίδας καὶ μέλι ἄγριον .
et erat Iohannes vestitus pilis cameli et zona pellicia circa lumbos eius et lucustas et mel silvestre edebat
καὶ ἐκήρυσσεν λέγων · ἔρχεται ὁ ἰσχυρότερός μου ὀπίσω μου , οὗ οὐκ εἰμὶ ἱκανὸς κύψας λῦσαι τὸν ἱμάντα τῶν ὑποδημάτων αὐτοῦ ·
et praedicabat dicens venit fortior me post me cuius non sum dignus procumbens solvere corrigiam calciamentorum eius
ἐγὼ ἐβάπτισα ὑμᾶς ὕδατι , αὐτὸς δὲ βαπτίσει ὑμᾶς ἐν πνεύματι ἁγίῳ .
ego baptizavi vos aqua ille vero baptizabit vos Spiritu Sancto
Καὶ ἐγένετο ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις ἦλθεν Ἰησοῦς ἀπὸ Ναζαρὲτ τῆς Γαλιλαίας καὶ ἐβαπτίσθη εἰς τὸν Ἰορδάνην ὑπὸ Ἰωάννου .
et factum est in diebus illis venit Iesus a Nazareth Galilaeae et baptizatus est in Iordane ab Iohanne
καὶ εὐθὺς ἀναβαίνων ἐκ τοῦ ὕδατος εἶδεν σχιζομένους τοὺς οὐρανοὺς καὶ τὸ πνεῦμα ὡς περιστερὰν καταβαῖνον εἰς αὐτόν .
et statim ascendens de aqua vidit apertos caelos et Spiritum tamquam columbam descendentem et manentem in ipso
καὶ φωνὴ ἐκ τῶν οὐρανῶν · σὺ εἶ ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός , ἐν σοὶ εὐδόκησα .
et vox facta est de caelis tu es Filius meus dilectus in te conplacui
Καὶ εὐθὺς τὸ πνεῦμα αὐτὸν ἐκβάλλει εἰς τὴν ἔρημον .
et statim Spiritus expellit eum in desertum
καὶ ἦν ἐν τῇ ἐρήμῳ τεσσεράκοντα ἡμέρας πειραζόμενος ὑπὸ τοῦ σατανᾶ , καὶ ἦν μετὰ τῶν θηρίων , καὶ οἱ ἄγγελοι διηκόνουν αὐτῷ .
et erat in deserto quadraginta diebus et quadraginta noctibus et temptabatur a Satana erat que cum bestiis et angeli ministrabant illi
Μετὰ δὲ τὸ παραδοθῆναι τὸν Ἰωάννην ἦλθεν ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν Γαλιλαίαν , κηρύσσων τὸ εὐαγγέλιον τοῦ θεοῦ ,
postquam autem traditus est Iohannes venit Iesus in Galilaeam praedicans evangelium regni Dei
ὅτι πεπλήρωται ὁ καιρὸς καὶ ἤγγικεν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ · μετανοεῖτε καὶ πιστεύετε ἐν τῷ εὐαγγελίῳ .
et dicens quoniam impletum est tempus et adpropinquavit regnum Dei paenitemini et credite evangelio
Καὶ παράγων παρὰ τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας εἶδεν Σίμωνα καὶ Ἀνδρέαν τὸν ἀδελφὸν Σίμωνος ἀμφιβάλλοντας ἐν τῇ θαλάσσῃ · ἦσαν γὰρ ἁλεεῖς .
et praeteriens secus mare Galilaeae vidit Simonem et Andream fratrem eius mittentes retia in mare erant enim piscatores
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · δεῦτε ὀπίσω μου , καὶ ποιήσω ὑμᾶς γενέσθαι ἁλεεῖς ἀνθρώπων .
et dixit eis Iesus venite post me et faciam vos fieri piscatores hominum
καὶ εὐθὺς ἀφέντες τὰ δίκτυα ἠκολούθησαν αὐτῷ .
et protinus relictis retibus secuti sunt eum
καὶ προβὰς ὀλίγον εἶδεν Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ , καὶ αὐτοὺς ἐν τῷ πλοίῳ καταρτίζοντας τὰ δίκτυα ,
et progressus inde pusillum vidit Iacobum Zebedaei et Iohannem fratrem eius et ipsos in navi conponentes retia
καὶ εὐθὺς ἐκάλεσεν αὐτούς · καὶ ἀφέντες τὸν πατέρα αὐτῶν Ζεβεδαῖον ἐν τῷ πλοίῳ μετὰ τῶν μισθωτῶν ἀπῆλθον ὀπίσω αὐτοῦ .
et statim vocavit illos et relicto patre suo Zebedaeo in navi cum mercennariis secuti sunt eum
Καὶ εἰσπορεύονται εἰς Καφαρναούμ · καὶ εὐθὺς τοῖς σάββασιν ἐδίδασκεν εἰς τὴν συναγωγήν .
et ingrediuntur Capharnaum et statim sabbatis ingressus synagogam docebat eos
καὶ ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ τῇ διδαχῇ αὐτοῦ · ἦν γὰρ διδάσκων αὐτοὺς ὡς ἐξουσίαν ἔχων , καὶ οὐχ ὡς οἱ γραμματεῖς .
et stupebant super doctrina eius erat enim docens eos quasi potestatem habens et non sicut scribae
Καὶ εὐθὺς ἦν ἐν τῇ συναγωγῇ αὐτῶν ἄνθρωπος ἐν πνεύματι ἀκαθάρτῳ , καὶ ἀνέκραξεν
et erat in synagoga eorum homo in spiritu inmundo et exclamavit
λέγων · τί ἡμῖν καὶ σοί , Ἰησοῦ Ναζαρηνέ ; ἦλθες ἀπολέσαι ἡμᾶς · οἴδαμέν σε τίς εἶ , ὁ ἅγιος τοῦ θεοῦ .
dicens quid nobis et tibi Iesu Nazarene venisti perdere nos scio qui sis Sanctus Dei
καὶ ἐπετίμησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · φιμώθητι καὶ ἔξελθε ἐξ αὐτοῦ .
et comminatus est ei Iesus dicens obmutesce et exi de homine
καὶ σπαράξαν αὐτὸν τὸ πνεῦμα τὸ ἀκάθαρτον καὶ φωνῆσαν φωνῇ μεγάλῃ ἐξῆλθεν ἐξ αὐτοῦ .
et discerpens eum spiritus inmundus et exclamans voce magna exivit ab eo
καὶ ἐθαμβήθησαν ἅπαντες , ὥστε συζητεῖν αὐτοὺς λέγοντας · τί ἐστιν τοῦτο ; διδαχὴ καινὴ κατ’ ἐξουσίαν · καὶ τοῖς πνεύμασι τοῖς ἀκαθάρτοις ἐπιτάσσει ...
et mirati sunt omnes ita ut conquirerent inter se dicentes quidnam est hoc quae doctrina haec nova quia in potestate et spiritibus inmundis imperat ...
καὶ ἐξῆλθεν ἡ ἀκοὴ αὐτοῦ εὐθὺς πανταχοῦ εἰς ὅλην τὴν περίχωρον τῆς Γαλιλαίας .
et processit rumor eius statim in omnem regionem Galilaeae
Καὶ εὐθὺς ἐκ τῆς συναγωγῆς ἐξελθόντες ἦλθον εἰς τὴν οἰκίαν Σίμωνος καὶ Ἀνδρέου μετὰ Ἰακώβου καὶ Ἰωάννου .
et protinus egredientes de synagoga venerunt in domum Simonis et Andreae cum Iacobo et Iohanne
ἡ δὲ πενθερὰ Σίμωνος κατέκειτο πυρέσσουσα , καὶ εὐθὺς λέγουσιν αὐτῷ περὶ αὐτῆς .
decumbebat autem socrus Simonis febricitans et statim dicunt ei de illa
καὶ προσελθὼν ἤγειρεν αὐτὴν κρατήσας τῆς χειρός · καὶ ἀφῆκεν αὐτὴν ὁ πυρετός , καὶ διηκόνει αὐτοῖς .
et accedens elevavit eam adprehensa manu eius et continuo dimisit eam febris et ministrabat eis
Ὀψίας δὲ γενομένης , ὅτε ἔδυ ὁ ἥλιος , ἔφερον πρὸς αὐτὸν πάντας τοὺς κακῶς ἔχοντας καὶ τοὺς δαιμονιζομένους ·
vespere autem facto cum occidisset sol adferebant ad eum omnes male habentes et daemonia habentes
καὶ ἦν ὅλη ἡ πόλις ἐπισυνηγμένη πρὸς τὴν θύραν .
et erat omnis civitas congregata ad ianuam
καὶ ἐθεράπευσεν πολλοὺς κακῶς ἔχοντας ποικίλαις νόσοις , καὶ δαιμόνια πολλὰ ἐξέβαλεν , καὶ οὐκ ἤφιεν λαλεῖν τὰ δαιμόνια , ὅτι ᾔδεισαν αὐτόν .
et curavit multos qui vexabantur variis languoribus et daemonia multa eiciebat et non sinebat loqui ea quoniam sciebant eum
Καὶ πρωῒ ἔννυχα λίαν ἀναστὰς ἐξῆλθεν καὶ ἀπῆλθεν εἰς ἔρημον τόπον καὶ ἐκεῖ προσηύχετο .
et diluculo valde surgens egressus abiit in desertum locum ibi que orabat
καὶ κατεδίωξεν αὐτὸν Σίμων καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ ,
et persecutus est eum Simon et qui cum illo erant
καὶ εὗρον αὐτὸν , καὶ λέγουσιν αὐτῷ ὅτι πάντες ζητοῦσίν σε .
et cum invenissent eum dixerunt ei quia omnes quaerunt te
καὶ λέγει αὐτοῖς · ἄγωμεν ἀλλαχοῦ εἰς τὰς ἐχομένας κωμοπόλεις , ἵνα καὶ ἐκεῖ κηρύξω · εἰς τοῦτο γὰρ ἐξῆλθον .
et ait illis eamus in proximos vicos et civitates ut et ibi praedicem ad hoc enim veni
καὶ ἦλθεν κηρύσσων εἰς τὰς συναγωγὰς αὐτῶν εἰς ὅλην τὴν Γαλιλαίαν καὶ τὰ δαιμόνια ἐκβάλλων .
et erat praedicans in synagogis eorum et omni Galilaea et daemonia eiciens
Καὶ ἔρχεται πρὸς αὐτὸν λεπρὸς παρακαλῶν αὐτὸν καὶ γονυπετῶν λέγων αὐτῷ ὅτι ἐὰν θέλῃς δύνασαί με καθαρίσαι .
et venit ad eum leprosus deprecans eum et genu flexo dixit si vis potes me mundare
καὶ σπλαγχνισθεὶς ἐκτείνας τὴν χεῖρα αὐτοῦ ἥψατο καὶ λέγει · θέλω , καθαρίσθητι .
Iesus autem misertus eius extendit manum suam et tangens eum ait illi volo mundare
καὶ εὐθὺς ἀπῆλθεν ἀπ’ αὐτοῦ ἡ λέπρα , καὶ ἐκαθερίσθη .
et cum dixisset statim discessit ab eo lepra et mundatus est
καὶ ἐμβριμησάμενος αὐτῷ εὐθὺς ἐξέβαλεν αὐτόν ,
et comminatus ei statim eiecit illum
καὶ λέγει αὐτῷ · ὅρα μηδενὶ μηδὲν εἴπῃς , ἀλλὰ ὕπαγε σεαυτὸν δεῖξον τῷ ἱερεῖ καὶ προσένεγκε περὶ τοῦ καθαρισμοῦ σου ἃ προσέταξεν Μωϋσῆς ...
et dicit ei vide nemini dixeris sed vade ostende te principi sacerdotum et offer pro emundatione tua quae praecepit Moses in testimonium illis
ὁ δὲ ἐξελθὼν ἤρξατο κηρύσσειν πολλὰ καὶ διαφημίζειν τὸν λόγον , ὥστε μηκέτι αὐτὸν δύνασθαι εἰς πόλιν φανερῶς εἰσελθεῖν , ἀλλ’ ἔξω ἐπ’ ἐρήμοις ...
at ille egressus coepit praedicare et diffamare sermonem ita ut iam non posset manifeste in civitatem introire sed foris in desertis locis esse et ...
Καὶ εἰσελθὼν πάλιν εἰς Καφαρναοὺμ δι’ ἡμερῶν ἠκούσθη ὅτι ἐν οἴκῳ ἐστίν .
et iterum intravit Capharnaum post dies
καὶ συνήχθησαν πολλοὶ , ὥστε μηκέτι χωρεῖν μηδὲ τὰ πρὸς τὴν θύραν , καὶ ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον .
et auditum est quod in domo esset et convenerunt multi ita ut non caperet neque ad ianuam et loquebatur eis verbum
καὶ ἔρχονται φέροντες πρὸς αὐτὸν παραλυτικὸν αἰρόμενον ὑπὸ τεσσάρων .
et venerunt ferentes ad eum paralyticum qui a quattuor portabatur
καὶ μὴ δυνάμενοι προσενέγκαι αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον ἀπεστέγασαν τὴν στέγην ὅπου ἦν , καὶ ἐξορύξαντες χαλῶσι τὸν κράβαττον ὅπου ὁ παραλυτικὸς κατέκειτο .
et cum non possent offerre eum illi prae turba nudaverunt tectum ubi erat et patefacientes submiserunt grabattum in quo paralyticus iacebat
καὶ ἰδὼν ὁ Ἰησοῦς τὴν πίστιν αὐτῶν λέγει τῷ παραλυτικῷ · τέκνον , ἀφίενταί σου αἱ ἁμαρτίαι .
cum vidisset autem Iesus fidem illorum ait paralytico fili dimittuntur tibi peccata
ἦσαν δέ τινες τῶν γραμματέων ἐκεῖ καθήμενοι καὶ διαλογιζόμενοι ἐν ταῖς καρδίαις αὐτῶν ·
erant autem illic quidam de scribis sedentes et cogitantes in cordibus suis
τί οὗτος οὕτως λαλεῖ ; βλασφημεῖ · τίς δύναται ἀφιέναι ἁμαρτίας εἰ μὴ εἷς ὁ θεός ;
quid hic sic loquitur blasphemat quis potest dimittere peccata nisi solus Deus
καὶ εὐθὺς ἐπιγνοὺς ὁ Ἰησοῦς τῷ πνεύματι αὐτοῦ ὅτι οὕτως διαλογίζονται ἐν ἑαυτοῖς λέγει αὐτοῖς · τί ταῦτα διαλογίζεσθε ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν ;
quo statim cognito Iesus spiritu suo quia sic cogitarent intra se dicit illis quid ista cogitatis in cordibus vestris
τί ἐστιν εὐκοπώτερον , εἰπεῖν τῷ παραλυτικῷ · ἀφίενταί σου αἱ ἁμαρτίαι , ἢ εἰπεῖν · ἔγειρε καὶ ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ ὕπαγε
quid est facilius dicere paralytico dimittuntur tibi peccata an dicere surge et tolle grabattum tuum et ambula
ἵνα δὲ εἰδῆτε ὅτι ἐξουσίαν ἔχει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπὶ τῆς γῆς ἀφιέναι ἁμαρτίας , λέγει τῷ παραλυτικῷ ·
ut autem sciatis quia potestatem habet Filius hominis in terra dimittendi peccata ait paralytico
σοὶ λέγω , ἔγειρε ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου .
tibi dico surge tolle grabattum tuum et vade in domum tuam
καὶ ἠγέρθη καὶ εὐθὺς ἄρας τὸν κράβαττον ἐξῆλθεν ἔμπροσθεν πάντων , ὥστε ἐξίστασθαι πάντας καὶ δοξάζειν τὸν θεὸν λέγοντας ὅτι οὕτως οὐδέποτε εἴδαμεν .
et statim ille surrexit et sublato grabatto abiit coram omnibus ita ut admirarentur omnes et honorificarent Deum dicentes quia numquam sic vidimus
Καὶ ἐξῆλθεν πάλιν εἰς τὴν θάλασσαν · καὶ πᾶς ὁ ὄχλος ἤρχετο πρὸς αὐτόν , καὶ ἐδίδασκεν αὐτούς .
et egressus est rursus ad mare omnis que turba veniebat ad eum et docebat eos
καὶ παράγων εἶδεν Λευεὶν τὸν τοῦ Ἁλφαίου καθήμενον ἐπὶ τὸ τελώνιον , καὶ λέγει αὐτῷ · ἀκολούθει μοι . καὶ ἀναστὰς ἠκολούθησεν αὐτῷ .
et cum praeteriret vidit Levin Alphei sedentem ad teloneum et ait illi sequere me et surgens secutus est eum
καὶ γίνεται κατακεῖσθαι αὐτὸν ἐν τῇ οἰκίᾳ αὐτοῦ , καὶ πολλοὶ τελῶναι καὶ ἁμαρτωλοὶ συνανέκειντο τῷ Ἰησοῦ καὶ τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ · ἦσαν γὰρ ...
et factum est cum accumberet in domo illius multi publicani et peccatores simul discumbebant cum Iesu et discipulis eius erant enim multi qui et ...
καὶ γραμματεῖς τῶν Φαρισαίων . καὶ ἰδόντες ὅτι ἤσθιεν μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν , ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ · ὅτι μετὰ τῶν τελωνῶν ...
et scribae et Pharisaei videntes quia manducaret cum peccatoribus et publicanis dicebant discipulis eius quare cum publicanis et peccatoribus manducat et bibit magister vester
καὶ ἀκούσας ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς · οὐ χρείαν ἔχουσιν οἱ ἰσχύοντες ἰατροῦ ἀλλ’ οἱ κακῶς ἔχοντες · οὐκ ἦλθον καλέσαι δικαίους ἀλλὰ ἁμαρτωλούς
hoc audito Iesus ait illis non necesse habent sani medicum sed qui male habent non enim veni vocare iustos sed peccatores
Καὶ ἦσαν οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ Φαρισαῖοι νηστεύοντες . καὶ ἔρχονται καὶ λέγουσιν αὐτῷ · διά τί οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου καὶ οἱ μαθηταὶ ...
et erant discipuli Iohannis et Pharisaei ieiunantes et veniunt et dicunt illi cur discipuli Iohannis et Pharisaeorum ieiunant tui autem discipuli non ieiunant
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς , μὴ δύνανται οἱ υἱοὶ τοῦ νυμφῶνος ἐν ᾧ ὁ νυμφίος μετ’ αὐτῶν ἐστιν νηστεύειν ; ὅσον χρόνον ἔχουσιν ...
et ait illis Iesus numquid possunt filii nuptiarum quamdiu sponsus cum illis est ieiunare quanto tempore habent se cum sponsum non possunt ieiunare
ἐλεύσονται δὲ ἡμέραι ὅταν ἀπαρθῇ ἀπ’ αὐτῶν ὁ νυμφίος , καὶ τότε νηστεύσουσιν ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ .
venient autem dies cum auferetur ab eis sponsus et tunc ieiunabunt in illa die
Οὐδεὶς ἐπίβλημα ῥάκους ἀγνάφου ἐπιράπτει ἐπὶ ἱμάτιον παλαιόν · εἰ δὲ μή , αἴρει τὸ πλήρωμα ἀπ’ αὐτοῦ τὸ καινὸν τοῦ παλαιοῦ , καὶ ...
nemo adsumentum panni rudis adsuit vestimento veteri alioquin aufert supplementum novum a veteri et maior scissura fit
καὶ οὐδεὶς βάλλει οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς παλαιούς · εἰ δὲ μή , ῥήξει ὁ οἶνος τοὺς ἀσκούς , καὶ ὁ οἶνος ἀπόλλυται καὶ ...
et nemo mittit vinum novellum in utres veteres alioquin disrumpet vinum utres et vinum effunditur et utres peribunt sed vinum novum in utres novos ...
Καὶ ἐγένετο αὐτὸν ἐν τοῖς σάββασιν παραπορεύεσθαι διὰ τῶν σπορίμων , καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἤρξαντο ὁδὸν ποιεῖν τίλλοντες τοὺς στάχυας .
et factum est iterum cum sabbatis ambularet per sata et discipuli eius coeperunt praegredi et vellere spicas
καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον αὐτῷ · ἴδε τί ποιοῦσιν τοῖς σάββασιν ὃ οὐκ ἔξεστιν ;
Pharisaei autem dicebant ei ecce quid faciunt sabbatis quod non licet
καὶ λέγει αὐτοῖς · οὐδέποτε ἀνέγνωτε τί ἐποίησεν Δαυείδ , ὅτε χρείαν ἔσχεν καὶ ἐπείνασεν αὐτὸς καὶ οἱ μετ’ αὐτοῦ ;
et ait illis numquam legistis quid fecerit David quando necessitatem habuit et esuriit ipse et qui cum eo erant
πῶς εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ ἐπὶ Ἀβιαθὰρ ἀρχιερέως καὶ τοὺς ἄρτους τῆς προθέσεως ἔφαγεν , οὓς οὐκ ἔξεστιν φαγεῖν εἰ μὴ τοὺς ...
quomodo introiit in domum Dei sub Abiathar principe sacerdotum et panes propositionis manducavit quos non licet manducare nisi sacerdotibus et dedit eis qui cum ...
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · τὸ σάββατον διὰ τὸν ἄνθρωπον ἐγένετο καὶ οὐχ ὁ ἄνθρωπος διὰ τὸ σάββατον ·
et dicebat eis sabbatum propter hominem factum est et non homo propter sabbatum
ὥστε κύριός ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου καὶ τοῦ σαββάτου .
itaque dominus est Filius hominis etiam sabbati
Καὶ εἰσῆλθεν πάλιν εἰς συναγωγήν , καὶ ἦν ἐκεῖ ἄνθρωπος ἐξηραμμένην ἔχων τὴν χεῖρα ·
et introivit iterum synagogam et erat ibi homo habens manum aridam
καὶ παρετήρουν αὐτὸν εἰ ἐν τοῖς σάββασιν θεραπεύει αὐτόν , ἵνα κατηγορήσωσιν αὐτοῦ .
et observabant eum si sabbatis curaret ut accusarent illum
καὶ λέγει τῷ ἀνθρώπῳ τῷ τὴν ξηρὰν χεῖρα ἔχοντι · ἔγειρε εἰς τὸ μέσον .
et ait homini habenti manum aridam surge in medium
καὶ λέγει αὐτοῖς · ἔξεστιν τοῖς σάββασιν ἀγαθὸν ποιῆσαι ἢ κακοποιῆσαι , ψυχὴν σῶσαι ἢ ἀποκτεῖναι ; οἱ δὲ ἐσιώπων .
et dicit eis licet sabbatis bene facere an male animam salvam facere an perdere at illi tacebant
καὶ περιβλεψάμενος αὐτοὺς μετ’ ὀργῆς , συνλυπούμενος ἐπὶ τῇ πωρώσει τῆς καρδίας αὐτῶν , λέγει τῷ ἀνθρώπῳ · ἔκτεινον τὴν χεῖρα . καὶ ἐξέτεινεν ...
et circumspiciens eos cum ira contristatus super caecitatem cordis eorum dicit homini extende manum tuam et extendit et restituta est manus illi
καὶ ἐξελθόντες οἱ Φαρισαῖοι εὐθὺς μετὰ τῶν Ἡρῳδιανῶν συμβούλιον ἐποίησαν κατ’ αὐτοῦ ὅπως αὐτὸν ἀπολέσωσιν .
exeuntes autem statim Pharisaei cum Herodianis consilium faciebant adversus eum quomodo eum perderent
Καὶ ὁ Ἰησοῦς μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀνεχώρησεν εἰς τὴν θάλασσαν , καὶ πολὺ πλῆθος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας καὶ ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας ἠκολούθησαν ,
et Iesus cum discipulis suis secessit ad mare et multa turba a Galilaea et Iudaea secuta est eum
καὶ ἀπὸ Ἱεροσολύμων καὶ ἀπὸ τῆς Ἰδουμαίας καὶ πέραν τοῦ Ἰορδάνου καὶ περὶ Τύρον καὶ Σιδῶνα , πλῆθος πολύ , ἀκούοντες ὅσα ἐποίει ἦλθον ...
et ab Hierosolymis et ab Idumea et trans Iordanen et qui circa Tyrum et Sidonem multitudo magna audientes quae faciebat venerunt ad eum
καὶ εἶπεν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα πλοιάριον προσκαρτερῇ αὐτῷ διὰ τὸν ὄχλον , ἵνα μὴ θλίβωσιν αὐτόν ·
et dixit discipulis suis ut navicula sibi deserviret propter turbam ne conprimerent eum
πολλοὺς γὰρ ἐθεράπευσεν , ὥστε ἐπιπίπτειν αὐτῷ , ἵνα αὐτοῦ ἅψωνται , ὅσοι εἶχον μάστιγας .
multos enim sanabat ita ut inruerent in eum ut illum tangerent quotquot habebant plagas
καὶ τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα , ὅταν αὐτὸν ἐθεώρουν , προσέπιπτον αὐτῷ καὶ ἔκραζον λέγοντες ὅτι σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ .
et spiritus inmundi cum illum videbant procidebant ei et clamabant dicentes
καὶ πολλὰ ἐπετίμα αὐτοῖς ἵνα μὴ αὐτὸν φανερὸν ποιήσωσιν .
tu es Filius Dei et vehementer comminabatur eis ne manifestarent illum
Καὶ ἀναβαίνει εἰς τὸ ὄρος καὶ προσκαλεῖται οὓς ἤθελεν αὐτός , καὶ ἀπῆλθον πρὸς αὐτόν .
et ascendens in montem vocavit ad se quos voluit ipse et venerunt ad eum
καὶ ἐποίησεν δώδεκα , ἵνα ὦσιν μετ’ αὐτοῦ , καὶ ἵνα ἀποστέλλῃ αὐτοὺς κηρύσσειν
et fecit ut essent duodecim cum illo et ut mitteret eos praedicare
καὶ ἔχειν ἐξουσίαν ἐκβάλλειν τὰ δαιμόνια ·
et dedit illis potestatem curandi infirmitates et eiciendi daemonia
καὶ ἐποίησεν τοὺς δώδεκα , καὶ ἐπέθηκεν ὄνομα τῷ Σίμωνι Πέτρον ·
et inposuit Simoni nomen Petrus
καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ζεβεδαίου καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν τοῦ Ἰακώβου , καὶ ἐπέθηκεν αὐτοῖς ὀνόματα Βοανηργές , ὅ ἐστιν υἱοὶ βροντῆς ·
et Iacobum Zebedaei et Iohannem fratrem Iacobi et inposuit eis nomina Boanerges quod est Filii tonitrui
καὶ Ἀνδρέαν καὶ Φίλιππον καὶ Βαρθολομαῖον καὶ Μαθθαῖον καὶ Θωμᾶν καὶ Ἰάκωβον τὸν τοῦ Ἁλφαίου καὶ Θαδδαῖον καὶ Σίμωνα τὸν Καναναῖον
et Andream et Philippum et Bartholomeum et Mattheum et Thomam et Iacobum Alphei et Thaddeum et Simonem Cananeum
καὶ Ἰούδαν Ἰσκαριώθ , ὃς καὶ παρέδωκεν αὐτόν . Καὶ ἔρχεται εἰς οἶκον ·
et Iudam Scarioth qui et tradidit illum
καὶ συνέρχεται πάλιν ὄχλος , ὥστε μὴ δύνασθαι αὐτοὺς μήτε ἄρτον φαγεῖν .
et veniunt ad domum et convenit iterum turba ita ut non possent neque panem manducare
καὶ ἀκούσαντες οἱ παρ’ αὐτοῦ ἐξῆλθον κρατῆσαι αὐτόν · ἔλεγον γὰρ ὅτι ἐξέστη .
et cum audissent sui exierunt tenere eum dicebant enim quoniam in furorem versus est
καὶ οἱ γραμματεῖς οἱ ἀπὸ Ἱεροσολύμων καταβάντες ἔλεγον ὅτι Βεελζεβοὺλ ἔχει , καὶ ὅτι ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια .
et scribae qui ab Hierosolymis descenderant dicebant quoniam Beelzebub habet et quia in principe daemonum eicit daemonia
καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς ἔλεγεν αὐτοῖς · πῶς δύναται σατανᾶς σατανᾶν ἐκβάλλειν ;
et convocatis eis in parabolis dicebat illis quomodo potest Satanas Satanan eicere
καὶ ἐὰν βασιλεία ἐφ’ ἑαυτὴν μερισθῇ , οὐ δύναται σταθῆναι ἡ βασιλεία ἐκείνη .
et si regnum in se dividatur non potest stare regnum illud
καὶ ἐὰν οἰκία ἐφ’ ἑαυτὴν μερισθῇ , οὐ δυνήσεται ἡ οἰκία ἐκείνη σταθῆναι .
et si domus super se met ipsam dispertiatur non poterit domus illa stare
καὶ εἰ ὁ σατανᾶς ἀνέστη ἐφ’ ἑαυτὸν ἐμερίσθη , καὶ οὐ δύναται στῆναι ἀλλὰ τέλος ἔχει .
et si Satanas consurrexit in se met ipsum dispertitus est et non potest stare sed finem habet
ἀλλ’ οὐ δύναται οὐδεὶς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἰσχυροῦ εἰσελθὼν τὰ σκεύη αὐτοῦ διαρπάσαι , ἐὰν μὴ πρῶτον τὸν ἰσχυρὸν δήσῃ , καὶ τότε ...
nemo potest vasa fortis ingressus in domum diripere nisi prius fortem alliget et tunc domum eius diripiet
ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πάντα ἀφεθήσεται τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων τὰ ἁμαρτήματα καὶ αἱ βλασφημίαι , ὅσα ἂν βλασφημήσωσιν ·
amen dico vobis quoniam omnia dimittentur filiis hominum peccata et blasphemiae quibus blasphemaverint
ὃς δ’ ἂν βλασφημήσῃ εἰς τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον , οὐκ ἔχει ἄφεσιν εἰς τὸν αἰῶνα , ἀλλὰ ἔνοχός ἔσται αἰωνίου ἁμαρτήματος
qui autem blasphemaverit in Spiritum Sanctum non habet remissionem in aeternum sed reus erit aeterni delicti
ὅτι ἔλεγον · πνεῦμα ἀκάθαρτον ἔχει .
quoniam dicebant spiritum inmundum habet
Καὶ ἔρχεται ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ , καὶ ἔξω στήκοντες ἀπέστειλαν πρὸς αὐτὸν καλοῦντες αὐτόν .
et veniunt mater eius et fratres et foris stantes miserunt ad eum vocantes eum
καὶ ἐκάθητο περὶ αὐτὸν ὄχλος , καὶ λέγουσιν αὐτῷ · ἰδοὺ ἡ μήτηρ σου καὶ οἱ ἀδελφοί σου καὶ αἱ ἀδελφαί σου ἔξω ζητοῦσίν ...
et sedebat circa eum turba et dicunt ei ecce mater tua et fratres tui foris quaerunt te
καὶ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει · τίς ἐστιν ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου ;
et respondens eis ait quae est mater mea et fratres mei
καὶ περιβλεψάμενος τοὺς περὶ αὐτὸν κύκλῳ καθημένους λέγει · ἴδε ἡ μήτηρ μου καὶ οἱ ἀδελφοί μου .
et circumspiciens eos qui in circuitu eius sedebant ait ecce mater mea et fratres mei
ὃς ἂν ποιήσῃ τὸ θέλημα τοῦ θεοῦ , οὗτος ἀδελφός μου καὶ ἀδελφὴ καὶ μήτηρ ἐστίν .
qui enim fecerit voluntatem Dei hic frater meus et soror mea et mater est
Καὶ πάλιν ἤρξατο διδάσκειν παρὰ τὴν θάλασσαν . καὶ συνάγεται πρὸς αὐτὸν ὄχλος πλεῖστος , ὥστε αὐτὸν εἰς πλοῖον ἐμβάντα καθῆσθαι ἐν τῇ θαλάσσῃ ...
et iterum coepit docere ad mare et congregata est ad eum turba multa ita ut in navem ascendens sederet in mari et omnis turba ...
καὶ ἐδίδασκεν αὐτοὺς ἐν παραβολαῖς πολλά , καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ἐν τῇ διδαχῇ αὐτοῦ ·
et docebat eos in parabolis multa et dicebat illis in doctrina sua
ἀκούετε . ἰδοὺ ἐξῆλθεν ὁ σπείρων σπεῖραι .
audite ecce exiit seminans ad seminandum
καὶ ἐγένετο ἐν τῷ σπείρειν ὃ μὲν ἔπεσεν παρὰ τὴν ὁδόν , καὶ ἦλθεν τὰ πετεινὰ καὶ κατέφαγεν αὐτό .
et dum seminat aliud cecidit circa viam et venerunt volucres et comederunt illud
καὶ ἄλλο ἔπεσεν ἐπὶ τὸ πετρῶδες , ὅπου οὐκ εἶχεν γῆν πολλήν , καὶ εὐθὺς ἐξανέτειλεν διὰ τὸ μὴ ἔχειν βάθος γῆς ·
aliud vero cecidit super petrosa ubi non habuit terram multam et statim exortum est quoniam non habebat altitudinem terrae
καὶ ὅτε ἀνέτειλεν ὁ ἥλιος , ἐκαυματίσθη , καὶ διὰ τὸ μὴ ἔχειν ῥίζαν ἐξηράνθη .
et quando exortus est sol exaestuavit et eo quod non haberet radicem exaruit
καὶ ἄλλο ἔπεσεν εἰς τὰς ἀκάνθας , καὶ ἀνέβησαν αἱ ἄκανθαι καὶ συνέπνιξαν αὐτό , καὶ καρπὸν οὐκ ἔδωκεν .
et aliud cecidit in spinas et ascenderunt spinae et offocaverunt illud et fructum non dedit
καὶ ἄλλα ἔπεσεν εἰς τὴν γῆν τὴν καλήν , καὶ ἐδίδου καρπὸν ἀναβαίνοντα καὶ αὐξανόμενον , καὶ ἔφερεν εἰς τριάκοντα καὶ εἰς ἑξήκοντα καὶ ...
et aliud cecidit in terram bonam et dabat fructum ascendentem et crescentem et adferebat unum triginta et unum sexaginta et unum centum
καὶ ἔλεγεν · ὃς ἔχει ὦτα ἀκούειν , ἀκουέτω .
et dicebat qui habet aures audiendi audiat
Καὶ ὅτε ἐγένετο κατὰ μόνας , ἠρώτουν αὐτὸν οἱ περὶ αὐτὸν σὺν τοῖς δώδεκα τὰς παραβολάς .
et cum esset singularis interrogaverunt eum hii qui cum eo erant cum duodecim parabolas
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · ὑμῖν τὸ μυστήριον δέδοται τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ · ἐκείνοις δὲ τοῖς ἔξω ἐν παραβολαῖς πάντα γίνεται ,
et dicebat eis vobis datum est mysterium regni Dei illis autem qui foris sunt in parabolis omnia fiunt
ἵνα βλέποντες βλέπωσιν καὶ μὴ ἴδωσιν , καὶ ἀκούοντες ἀκούωσιν καὶ μὴ συνιῶσιν , μήποτε ἐπιστρέψωσιν καὶ ἀφεθῇ αὐτοῖς .
ut videntes videant et non videant et audientes audiant et non intellegant nequando convertantur et dimittantur eis peccata
καὶ λέγει αὐτοῖς · οὐκ οἴδατε τὴν παραβολὴν ταύτην , καὶ πῶς πάσας τὰς παραβολὰς γνώσεσθε ;
et ait illis nescitis parabolam hanc et quomodo omnes parabolas cognoscetis
ὁ σπείρων τὸν λόγον σπείρει .
qui seminat verbum seminat
οὗτοι δέ εἰσίν οἱ παρὰ τὴν ὁδὸν ὅπου σπείρεται ὁ λόγος , καὶ ὅταν ἀκούσωσιν εὐθὺς ἔρχεται ὁ σατανᾶς καὶ αἴρει τὸν λόγον τὸν ...
hii autem sunt qui circa viam ubi seminatur verbum et cum audierint confestim venit Satanas et aufert verbum quod seminatum est in corda eorum
καὶ οὗτοί ὁμοίως εἰσίν οἱ ἐπὶ τὰ πετρώδη σπειρόμενοι , οἳ ὅταν ἀκούσωσιν τὸν λόγον εὐθὺς μετὰ χαρᾶς λαμβάνουσιν αὐτόν ,
et hii sunt similiter qui super petrosa seminantur qui cum audierint verbum statim cum gaudio accipiunt illud
καὶ οὐκ ἔχουσιν ῥίζαν ἐν ἑαυτοῖς ἀλλὰ πρόσκαιροί εἰσίν , εἶτα γενομένης θλίψεως ἢ διωγμοῦ διὰ τὸν λόγον εὐθὺς σκανδαλίζονται .
et non habent radicem in se sed temporales sunt deinde orta tribulatione et persecutione propter verbum confestim scandalizantur
καὶ ἄλλοι εἰσὶν οἱ ἐπί τὰς ἀκάνθας σπειρόμενοι · οὗτοί εἰσίν οἱ τὸν λόγον ἀκούσαντες ,
et alii sunt qui in spinis seminantur hii sunt qui verbum audiunt
καὶ αἱ μέριμναι τοῦ αἰῶνος καὶ ἡ ἀπάτη τοῦ πλούτου καὶ αἱ περὶ τὰ λοιπὰ ἐπιθυμίαι εἰσπορευόμεναι συνπνίγουσιν τὸν λόγον , καὶ ἄκαρπος γίνεται
et aerumnae saeculi et deceptio divitiarum et circa reliqua concupiscentiae introeuntes suffocant verbum et sine fructu efficitur
καὶ ἐκεῖνοί εἰσίν οἱ ἐπὶ τὴν γῆν τὴν καλὴν σπαρέντες , οἵτινες ἀκούουσιν τὸν λόγον καὶ παραδέχονται καὶ καρποφοροῦσιν ἓν τριάκοντα καὶ ἓν ἑξήκοντα ...
et hii sunt qui super terram bonam seminati sunt qui audiunt verbum et suscipiunt et fructificant unum triginta et unum sexaginta et unum centum
Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ὅτι μήτι ἔρχεται ὁ λύχνος ἵνα ὑπὸ τὸν μόδιον τεθῇ ἢ ὑπὸ τὴν κλίνην ; οὐχ ἵνα ἐπὶ τὴν λυχνίαν τεθῇ
et dicebat illis numquid venit lucerna ut sub modio ponatur aut sub lecto nonne ut super candelabrum ponatur
οὐ γάρ ἐστιν τι κρυπτὸν , ἐὰν μὴ ἵνα φανερωθῇ · οὐδὲ ἐγένετο ἀπόκρυφον , ἀλλ’ ἵνα ἔλθῃ εἰς φανερόν .
non enim est aliquid absconditum quod non manifestetur ne c factum est occultum sed ut in palam veniat
εἴ τις ἔχει ὦτα ἀκούειν ἀκουέτω .
si quis habet aures audiendi audiat
Καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · βλέπετε τί ἀκούετε . ἐν ᾧ μέτρῳ μετρεῖτε μετρηθήσεται ὑμῖν καὶ προστεθήσεται ὑμῖν .
et dicebat illis videte quid audiatis in qua mensura mensi fueritis remetietur vobis et adicietur vobis
ὃς γὰρ ἔχει , δοθήσεται αὐτῷ · καὶ ὃς οὐκ ἔχει , καὶ ὃ ἔχει ἀρθήσεται ἀπ’ αὐτοῦ .
qui enim habet dabitur illi et qui non habet etiam quod habet auferetur ab illo
Καὶ ἔλεγεν · οὕτως ἐστὶν ἡ βασιλεία τοῦ θεοῦ , ὡς ἄνθρωπος βάλῃ τὸν σπόρον ἐπὶ τῆς γῆς ,
et dicebat sic est regnum Dei quemadmodum si homo iaciat sementem in terram
καὶ καθεύδῃ καὶ ἐγείρηται νύκτα καὶ ἡμέραν , καὶ ὁ σπόρος βλαστᾷ καὶ μηκύνηται ὡς οὐκ οἶδεν αὐτός .
et dormiat et exsurgat nocte ac die et semen germinet et increscat dum nescit ille
αὐτομάτη ἡ γῆ καρποφορεῖ , πρῶτον χόρτον , εἶτεν στάχυν , εἶτεν πλήρης σῖτος ἐν τῷ στάχυϊ .
ultro enim terra fructificat primum herbam deinde spicam deinde plenum frumentum in spica
ὅταν δὲ παραδοῖ ὁ καρπός , εὐθὺς ἀποστέλλει τὸ δρέπανον , ὅτι παρέστηκεν ὁ θερισμός .
et cum se produxerit fructus statim mittit falcem quoniam adest messis
Καὶ ἔλεγεν · πῶς ὁμοιώσωμεν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ , ἢ ἐν τίνι αὐτὴν παραβολῇ θῶμεν ;
et dicebat cui adsimilabimus regnum Dei aut cui parabolae conparabimus illud
ὡς κόκκῳ σινάπεως , ὃς ὅταν σπαρῇ ἐπὶ τῆς γῆς , μικρότερον ὂν πάντων τῶν σπερμάτων τῶν ἐπὶ τῆς γῆς ,
sicut granum sinapis quod cum seminatum fuerit in terra minus est omnibus seminibus quae sunt in terra
καὶ ὅταν σπαρῇ , ἀναβαίνει καὶ γίνεται μεῖζον πάντων τῶν λαχάνων , καὶ ποιεῖ κλάδους μεγάλους , ὥστε δύνασθαι ὑπὸ τὴν σκιὰν αὐτοῦ τὰ ...
et cum seminatum fuerit ascendit et fit maius omnibus holeribus et facit ramos magnos ita ut possint sub umbra eius aves caeli habitare
Καὶ τοιαύταις παραβολαῖς πολλαῖς ἐλάλει αὐτοῖς τὸν λόγον , καθὼς ἠδύναντο ἀκούειν ·
et talibus multis parabolis loquebatur eis verbum prout poterant audire
χωρὶς δὲ παραβολῆς οὐκ ἐλάλει αὐτοῖς , κατ’ ἰδίαν δὲ τοῖς ἰδίοις μαθηταῖς ἐπέλυεν πάντα .
sine parabola autem non loquebatur eis seorsum autem discipulis suis disserebat omnia
Καὶ λέγει αὐτοῖς ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ὀψίας γενομένης · διέλθωμεν εἰς τὸ πέραν .
et ait illis illa die cum sero esset factum transeamus contra
καὶ ἀφέντες τὸν ὄχλον παραλαμβάνουσιν αὐτὸν ὡς ἦν ἐν τῷ πλοίῳ , καὶ ἄλλα πλοῖα ἦσαν μετ’ αὐτοῦ .
et dimittentes turbam adsumunt eum ita ut erat in navi et aliae naves erant cum illo
καὶ γίνεται λαῖλαψ μεγάλη ἀνέμου , καὶ τὰ κύματα ἐπέβαλλεν εἰς τὸ πλοῖον , ὥστε ἤδη γεμίζεσθαι τὸ πλοῖον .
et facta est procella magna venti et fluctus mittebat in navem ita ut impleretur navis
καὶ ἦν αὐτὸς ἐν τῇ πρύμνῃ ἐπὶ τὸ προσκεφάλαιον καθεύδων · καὶ ἐγείρουσιν αὐτὸν καὶ λέγουσιν αὐτῷ · διδάσκαλε , οὐ μέλει σοι ὅτι ...
et erat ipse in puppi supra cervical dormiens et excitant eum et dicunt ei magister non ad te pertinet quia perimus
καὶ διεγερθεὶς ἐπετίμησεν τῷ ἀνέμῳ καὶ εἶπεν τῇ θαλάσσῃ · σιώπα , πεφίμωσο . καὶ ἐκόπασεν ὁ ἄνεμος , καὶ ἐγένετο γαλήνη μεγάλη .
et exsurgens comminatus est vento et dixit mari tace obmutesce et cessavit ventus et facta est tranquillitas magna
καὶ εἶπεν αὐτοῖς · τί δειλοί ἐστε οὕτως ; πῶς οὐκ ἔχετε πίστιν ;
et ait illis quid timidi estis necdum habetis fidem et timuerunt magno timore et dicebant ad alterutrum quis putas est iste quia et ventus ...
καὶ ἐφοβήθησαν φόβον μέγαν , καὶ ἔλεγον πρὸς ἀλλήλους · τίς ἄρα οὗτός ἐστιν , ὅτι καὶ ὁ ἄνεμος καὶ ἡ θάλασσα αὐτῷ ὑπακούει
Καὶ ἦλθον εἰς τὸ πέραν τῆς θαλάσσης εἰς τὴν χώραν τῶν Γερασηνῶν .
et venerunt trans fretum maris in regionem Gerasenorum
καὶ ἐξελθόντος αὐτοῦ ἐκ τοῦ πλοίου , εὐθὺς ὑπήντησεν αὐτῷ ἐκ τῶν μνημείων ἄνθρωπος ἐν πνεύματι ἀκαθάρτῳ ,
et exeunti ei de navi statim occurrit ei de monumentis homo in spiritu inmundo
ὃς τὴν κατοίκησιν εἶχεν ἐν τοῖς μνήμασιν , καὶ οὐδὲ ἁλύσει οὐκέτι οὐδεὶς ἐδύνατο αὐτὸν δῆσαι ,
qui domicilium habebat in monumentis et neque catenis iam quisquam eum poterat ligare
διὰ τὸ αὐτὸν πολλάκις πέδαις καὶ ἁλύσεσιν δεδέσθαι καὶ διεσπάσθαι ὑπ’ αὐτοῦ τὰς ἁλύσεις καὶ τὰς πέδας συντετρῖφθαι , καὶ οὐδεὶς ἴσχυεν αὐτὸν δαμάσαι
quoniam saepe conpedibus et catenis vinctus disrupisset catenas et conpedes comminuisset et nemo poterat eum domare
καὶ διαπαντὸς νυκτὸς καὶ ἡμέρας ἐν τοῖς μνήμασιν καὶ ἐν τοῖς ὄρεσιν ἦν κράζων καὶ κατακόπτων ἑαυτὸν λίθοις .
et semper nocte ac die in monumentis et in montibus erat clamans et concidens se lapidibus
καὶ ἰδὼν τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ μακρόθεν ἔδραμεν καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ ,
videns autem Iesum a longe cucurrit et adoravit eum
καὶ κράξας φωνῇ μεγάλῃ λέγει · τί ἐμοὶ καὶ σοί , Ἰησοῦ υἱὲ τοῦ θεοῦ τοῦ ὑψίστου ; ὁρκίζω σε τὸν θεόν , μή ...
et clamans voce magna dicit quid mihi et tibi Iesu Fili Dei summi adiuro te per Deum ne me torqueas
ἔλεγεν γὰρ αὐτῷ · ἔξελθε τὸ πνεῦμα τὸ ἀκάθαρτον ἐκ τοῦ ἀνθρώπου .
dicebat enim illi exi spiritus inmunde ab homine
καὶ ἐπηρώτα αὐτόν · τί ὄνομά σοι ; καὶ λέγει αὐτῷ · λεγιὼν ὄνομά μοι , ὅτι πολλοί ἐσμεν .
et interrogabat eum quod tibi nomen est et dicit ei Legio nomen mihi est quia multi sumus
καὶ παρεκάλει αὐτὸν πολλὰ ἵνα μὴ αὐτὰ ἀποστείλῃ ἔξω τῆς χώρας .
et deprecabatur eum multum ne se expelleret extra regionem
ἦν δὲ ἐκεῖ πρὸς τῷ ὄρει ἀγέλη χοίρων μεγάλη βοσκομένη ·
erat autem ibi circa montem grex porcorum magnus pascens
καὶ παρεκάλεσαν αὐτὸν λέγοντες · πέμψον ἡμᾶς εἰς τοὺς χοίρους , ἵνα εἰς αὐτοὺς εἰσέλθωμεν .
et deprecabantur eum spiritus dicentes mitte nos in porcos ut in eos introeamus
καὶ ἐπέτρεψεν αὐτοῖς . καὶ ἐξελθόντα τὰ πνεύματα τὰ ἀκάθαρτα εἰσῆλθον εἰς τοὺς χοίρους , καὶ ὥρμησεν ἡ ἀγέλη κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν ...
et concessit eis statim Iesus et exeuntes spiritus inmundi introierunt in porcos et magno impetu grex praecipitatus est in mare ad duo milia et ...
καὶ οἱ βόσκοντες αὐτοὺς ἔφυγον καὶ ἀπήγγειλαν εἰς τὴν πόλιν καὶ εἰς τοὺς ἀγρούς · καὶ ἦλθον ἰδεῖν τί ἐστιν τὸ γεγονός .
qui autem pascebant eos fugerunt et nuntiaverunt in civitatem et in agros et egressi sunt videre quid esset facti
καὶ ἔρχονται πρὸς τὸν Ἰησοῦν , καὶ θεωροῦσιν τὸν δαιμονιζόμενον καθήμενον ἱματισμένον καὶ σωφρονοῦντα , τὸν ἐσχηκότα τὸν λεγιῶνα , καὶ ἐφοβήθησαν .
et veniunt ad Iesum et vident illum qui a daemonio vexabatur sedentem vestitum et sanae mentis et timuerunt
καὶ διηγήσαντο αὐτοῖς οἱ ἰδόντες πῶς ἐγένετο τῷ δαιμονιζομένῳ καὶ περὶ τῶν χοίρων .
et narraverunt illis qui viderant qualiter factum esset ei qui daemonium habuerat et de porcis
καὶ ἤρξαντο παρακαλεῖν αὐτὸν ἀπελθεῖν ἀπὸ τῶν ὁρίων αὐτῶν .
et rogare eum coeperunt ut discederet de finibus eorum
καὶ ἐμβαίνοντος αὐτοῦ εἰς τὸ πλοῖον παρεκάλει αὐτὸν ὁ δαιμονισθεὶς ἵνα μετ’ αὐτοῦ ᾖ .
cum que ascenderet navem coepit illum deprecari qui daemonio vexatus fuerat ut esset cum illo
καὶ οὐκ ἀφῆκεν αὐτόν , ἀλλὰ λέγει αὐτῷ · ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου πρὸς τοὺς σούς , καὶ ἀπάγγειλον αὐτοῖς ὅσα ὁ κύριός ...
et non admisit eum sed ait illi vade in domum tuam ad tuos et adnuntia illis quanta tibi Dominus fecerit et misertus sit tui
καὶ ἀπῆλθεν , καὶ ἤρξατο κηρύσσειν ἐν τῇ Δεκαπόλει ὅσα ἐποίησεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς , καὶ πάντες ἐθαύμαζον .
et abiit et coepit praedicare in Decapoli quanta sibi fecisset Iesus et omnes mirabantur
Καὶ διαπεράσαντος τοῦ Ἰησοῦ ἐν τῷ πλοίῳ εἰς τὸ πέραν πάλιν , συνήχθη ὄχλος πολὺς ἐπ’ αὐτόν , καὶ ἦν παρὰ τὴν θάλασσαν .
et cum transcendisset Iesus in navi rursus trans fretum convenit turba multa ad illum et erat circa mare
καὶ ἔρχεται εἷς τῶν ἀρχισυναγώγων , ὀνόματι Ἰάειρος , καὶ ἰδὼν αὐτὸν πίπτει πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ ,
et venit quidam de archisynagogis nomine Iairus et videns eum procidit ad pedes eius
καὶ παρακαλεῖ αὐτὸν πολλὰ λέγων ὅτι τὸ θυγάτριόν μου ἐσχάτως ἔχει , ἵνα ἐλθὼν ἐπιθῇς τὰς χεῖρας αὐτῇ ἵνα σωθῇ καὶ ζήσῃ .
et deprecabatur eum multum dicens quoniam filia mea in extremis est veni inpone manus super eam ut salva sit et vivat
καὶ ἀπῆλθεν μετ’ αὐτοῦ , καὶ ἠκολούθει αὐτῷ ὄχλος πολύς , καὶ συνέθλιβον αὐτόν .
et abiit cum illo et sequebatur eum turba multa et conprimebant illum
καὶ γυνὴ οὖσα ἐν ῥύσει αἵματος δώδεκα ἔτη ,
et mulier quae erat in profluvio sanguinis annis duodecim
καὶ πολλὰ παθοῦσα ὑπὸ πολλῶν ἰατρῶν καὶ δαπανήσασα τὰ παρ’ ἑαυτῆς πάντα , καὶ μηδὲν ὠφεληθεῖσα ἀλλὰ μᾶλλον εἰς τὸ χεῖρον ἐλθοῦσα ,
et fuerat multa perpessa a conpluribus medicis et erogaverat omnia sua ne c quicquam profecerat sed magis deterius habebat
ἀκούσασα τὰ περὶ τοῦ Ἰησοῦ , ἐλθοῦσα ἐν τῷ ὄχλῳ ὄπισθεν ἥψατο τοῦ ἱματίου αὐτοῦ ·
cum audisset de Iesu venit in turba retro et tetigit vestimentum eius
ἔλεγεν γὰρ ὅτι ἐὰν ἅψωμαι καὶ ἄν τῶν ἱματίων αὐτοῦ σωθήσομαι .
dicebat enim quia si vel vestimentum eius tetigero salva ero
καὶ εὐθὺς ἐξηράνθη ἡ πηγὴ τοῦ αἵματος αὐτῆς , καὶ ἔγνω τῷ σώματι ὅτι ἴαται ἀπὸ τῆς μάστιγος .
et confestim siccatus est fons sanguinis eius et sensit corpore quod sanata esset a plaga
καὶ εὐθὺς ὁ Ἰησοῦς ἐπιγνοὺς ἐν ἑαυτῷ τὴν ἐξ αὐτοῦ δύναμιν ἐξελθοῦσαν , ἐπιστραφεὶς ἐν τῷ ὄχλῳ ἔλεγεν · τίς μου ἥψατο τῶν ἱματίων
et statim Iesus cognoscens in se met ipso virtutem quae exierat de eo conversus ad turbam aiebat quis tetigit vestimenta mea
καὶ ἔλεγον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ · βλέπεις τὸν ὄχλον συνθλίβοντά σε , καὶ λέγεις · τίς μου ἥψατο ;
et dicebant ei discipuli sui vides turbam conprimentem te et dicis quis me tetigit
καὶ περιεβλέπετο ἰδεῖν τὴν τοῦτο ποιήσασαν .
et circumspiciebat videre eam quae hoc fecerat
ἡ δὲ γυνὴ φοβηθεῖσα καὶ τρέμουσα , εἰδυῖα ὃ γέγονεν αὐτῇ , ἦλθεν καὶ προσέπεσεν αὐτῷ καὶ εἶπεν αὐτῷ πᾶσαν τὴν ἀλήθειαν .
mulier autem timens et tremens sciens quod factum esset in se venit et procidit ante eum et dixit ei omnem veritatem
ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ · θύγατερ , ἡ πίστις σου σέσωκέν σε · ὕπαγε εἰς εἰρήνην , καὶ ἴσθι ὑγιὴς ἀπὸ τῆς μάστιγός σου
ille autem dixit ei filia fides tua te salvam fecit vade in pace et esto sana a plaga tua
ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἔρχονται ἀπὸ τοῦ ἀρχισυναγώγου λέγοντες ὅτι ἡ θυγάτηρ σου ἀπέθανεν , τί ἔτι σκύλλεις τὸν διδάσκαλον ;
adhuc eo loquente veniunt ab archisynagogo dicentes quia filia tua mortua est quid ultra vexas magistrum
ὁ δὲ Ἰησοῦς παρακούσας τὸν λόγον λαλούμενον λέγει τῷ ἀρχισυναγώγῳ · μὴ φοβοῦ , μόνον πίστευε .
Iesus autem verbo quod dicebatur audito ait archisynagogo noli timere tantummodo crede
καὶ οὐκ ἀφῆκεν οὐδένα μετ’ αὐτοῦ συνακολουθῆσαι εἰ μὴ τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν Ἰακώβου .
et non admisit quemquam sequi se nisi Petrum et Iacobum et Iohannem fratrem Iacobi
καὶ ἔρχονται εἰς τὸν οἶκον τοῦ ἀρχισυναγώγου , καὶ θεωρεῖ θόρυβον καὶ κλαίοντας καὶ ἀλαλάζοντας πολλά ,
et veniunt in domum archisynagogi et videt tumultum et flentes et heiulantes multum
καὶ εἰσελθὼν λέγει αὐτοῖς · τί θορυβεῖσθε καὶ κλαίετε ; τὸ παιδίον οὐκ ἀπέθανεν ἀλλὰ καθεύδει .
et ingressus ait eis quid turbamini et ploratis puella non est mortua sed dormit
καὶ κατεγέλων αὐτοῦ . αὐτὸς δὲ ἐκβαλὼν πάντας παραλαμβάνει τὸν πατέρα τοῦ παιδίου καὶ τὴν μητέρα καὶ τοὺς μετ’ αὐτοῦ , καὶ εἰσπορεύεται ὅπου ...
et inridebant eum ipse vero eiectis omnibus adsumit patrem et matrem puellae et qui se cum erant et ingreditur ubi erat puella iacens
καὶ κρατήσας τῆς χειρὸς τοῦ παιδίου λέγει αὐτῇ · ταλιθὰ κούμ , ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον · τὸ κοράσιον , σοὶ λέγω , ἔγειρε .
et tenens manum puellae ait illi talitha cumi quod est interpretatum puella tibi dico surge
καὶ εὐθὺς ἀνέστη τὸ κοράσιον καὶ περιεπάτει · ἦν γὰρ ἐτῶν δώδεκα · καὶ ἐξέστησαν εὐθὺς ἐκστάσει μεγάλῃ .
et confestim surrexit puella et ambulabat erat autem annorum duodecim et obstipuerunt stupore maximo
καὶ διεστείλατο αὐτοῖς πολλὰ ἵνα μηδεὶς γνοῖ τοῦτο , καὶ εἶπεν δοθῆναι αὐτῇ φαγεῖν .
et praecepit illis vehementer ut nemo id sciret et dixit dari illi manducare
Καὶ ἐξῆλθεν ἐκεῖθεν , καὶ ἔρχεται εἰς τὴν πατρίδα αὐτοῦ , καὶ ἀκολουθοῦσιν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ .
et egressus inde abiit in patriam suam et sequebantur illum discipuli sui
καὶ γενομένου σαββάτου ἤρξατο διδάσκειν ἐν τῇ συναγωγῇ · καὶ οἱ πολλοὶ ἀκούοντες ἐξεπλήσσοντο , λέγοντες · πόθεν τούτῳ ταῦτα , καὶ τίς ἡ ...
et facto sabbato coepit in synagoga docere et multi audientes admirabantur in doctrina eius dicentes unde huic haec omnia et quae est sapientia quae ...
οὐχ οὗτός ἐστιν ὁ τέκτων , ὁ υἱὸς τῆς Μαρίας καὶ ἀδελφὸς Ἰακώβου καὶ Ἰωσῆτος καὶ Ἰούδα καὶ Σίμωνος ; καὶ οὐκ εἰσὶν αἱ ...
nonne iste est faber filius Mariae frater Iacobi et Ioseph et Iudae et Simonis nonne et sorores eius hic nobis cum sunt et scandalizabantur ...
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς ὅτι οὐκ ἔστιν προφήτης ἄτιμος εἰ μὴ ἐν τῇ πατρίδι ἑαυτοῦ καὶ ἐν τοῖς συγγενεῦσιν αὐτοῦ καὶ ἐν τῇ ...
et dicebat eis Iesus quia non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognatione sua et in domo sua
καὶ οὐκ ἐδύνατο ἐκεῖ ποιῆσαι οὐδεμίαν δύναμιν , εἰ μὴ ὀλίγοις ἀρρώστοις ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας ἐθεράπευσεν .
et non poterat ibi virtutem ullam facere nisi paucos infirmos inpositis manibus curavit
καὶ ἐθαύμασεν διὰ τὴν ἀπιστίαν αὐτῶν . Καὶ περιῆγεν τὰς κώμας κύκλῳ διδάσκων .
et mirabatur propter incredulitatem eorum
Καὶ προσκαλεῖται τοὺς δώδεκα , καὶ ἤρξατο αὐτοὺς ἀποστέλλειν δύο δύο , καὶ ἐδίδου αὐτοῖς ἐξουσίαν τῶν πνευμάτων τῶν ἀκαθάρτων ,
et circumibat castella in circuitu docens et convocavit duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem spirituum inmundorum
καὶ παρήγγειλεν αὐτοῖς ἵνα μηδὲν αἴρωσιν εἰς ὁδὸν εἰ μὴ ῥάβδον μόνον , μὴ ἄρτον , μὴ πήραν , μὴ εἰς τὴν ζώνην χαλκόν
et praecepit eis ne quid tollerent in via nisi virgam tantum non peram non panem ne que in zona aes
ἀλλὰ ὑποδεδεμένους σανδάλια καὶ μὴ ἐνδύσησθε δύο χιτῶνας .
sed calciatos sandaliis et ne induerentur duabus tunicis
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · ὅπου ἐὰν εἰσέλθητε εἰς οἰκίαν , ἐκεῖ μένετε ἕως ἂν ἐξέλθητε ἐκεῖθεν .
et dicebat eis quocumque introieritis in domum illic manete donec exeatis inde
καὶ ὃς ἂν τόπος μὴ δέξηται ὑμᾶς μηδὲ ἀκούσωσιν ὑμῶν , ἐκπορευόμενοι ἐκεῖθεν ἐκτινάξατε τὸν χοῦν τὸν ὑποκάτω τῶν ποδῶν ὑμῶν εἰς μαρτύριον αὐτοῖς
et quicumque non receperint vos ne c audierint vos exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris in testimonium illis
καὶ ἐξελθόντες ἐκήρυξαν ἵνα μετανοῶσιν ,
et exeuntes praedicabant ut paenitentiam agerent
καὶ δαιμόνια πολλὰ ἐξέβαλλον , καὶ ἤλειφον ἐλαίῳ πολλοὺς ἀρρώστους καὶ ἐθεράπευον .
et daemonia multa eiciebant et unguebant oleo multos aegrotos et sanabant
Καὶ ἤκουσεν ὁ βασιλεὺς Ἡρώδης , φανερὸν γὰρ ἐγένετο τὸ ὄνομα αὐτοῦ , καὶ ἔλεγεν ὅτι Ἰωάννης ὁ βαπτίζων ἐγήγερται ἐκ νεκρῶν , καὶ ...
et audivit Herodes rex manifestum enim factum est nomen eius et dicebat quia Iohannes Baptista resurrexit a mortuis et propterea inoperantur virtutes in illo
ἄλλοι δὲ ἔλεγον ὅτι Ἡλείας ἐστίν · ἄλλοι δὲ ἔλεγον ὅτι προφήτης ὡς εἷς τῶν προφητῶν .
alii autem dicebant quia Helias est alii vero dicebant propheta est quasi unus ex prophetis
ἀκούσας δὲ ὁ Ἡρώδης ἔλεγεν , ὃν ἐγὼ ἀπεκεφάλισα Ἰωάννην , οὗτος ἠγέρθη .
quo audito Herodes ait quem ego decollavi Iohannem hic a mortuis resurrexit
Αὐτὸς γὰρ ὁ Ἡρώδης ἀποστείλας ἐκράτησεν τὸν Ἰωάννην καὶ ἔδησεν αὐτὸν ἐν φυλακῇ διὰ Ἡρῳδιάδα τὴν γυναῖκα Φιλίππου τοῦ ἀδελφοῦ αὐτοῦ , ὅτι αὐτὴν ...
ipse enim Herodes misit ac tenuit Iohannem et vinxit eum in carcere propter Herodiadem uxorem Philippi fratris sui quia duxerat eam
ἔλεγεν γὰρ ὁ Ἰωάννης τῷ Ἡρῴδῃ ὅτι οὐκ ἔξεστίν σοι ἔχειν τὴν γυναῖκα τοῦ ἀδελφοῦ σου .
dicebat enim Iohannes Herodi non licet tibi habere uxorem fratris tui
ἡ δὲ Ἡρῳδιὰς ἐνεῖχεν αὐτῷ καὶ ἤθελεν αὐτὸν ἀποκτεῖναι , καὶ οὐκ ἠδύνατο ·
Herodias autem insidiabatur illi et volebat occidere eum ne c poterat
ὁ γὰρ Ἡρώδης ἐφοβεῖτο τὸν Ἰωάννην , εἰδὼς αὐτὸν ἄνδρα δίκαιον καὶ ἅγιον , καὶ συνετήρει αὐτόν , καὶ ἀκούσας αὐτοῦ πολλὰ ἠπόρει , ...
Herodes enim metuebat Iohannem sciens eum virum iustum et sanctum et custodiebat eum et audito eo multa faciebat et libenter eum audiebat
καὶ γενομένης ἡμέρας εὐκαίρου , ὅτε Ἡρώδης τοῖς γενεσίοις αὐτοῦ δεῖπνον ἐποίησεν τοῖς μεγιστᾶσιν αὐτοῦ καὶ τοῖς χιλιάρχοις καὶ τοῖς πρώτοις τῆς Γαλιλαίας ,
et cum dies oportunus accidisset Herodes natalis sui cenam fecit principibus et tribunis et primis Galilaeae
καὶ εἰσελθούσης τῆς θυγατρὸς αὐτῆς τῆς Ἡρῳδιάδος καὶ ὀρχησαμένης , ἤρεσεν τῷ Ἡρῴδῃ καὶ τοῖς συνανακειμένοις . ὁ δὲ βασιλεὺς εἶπεν τῷ κορασίῳ · ...
cum que introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset et placuisset Herodi simul que recumbentibus rex ait puellae pete a me quod vis et dabo
καὶ ὤμοσεν αὐτῇ ὅτι ὃ ἐάν με αἰτήσῃς δώσω σοι ἕως ἡμίσους τῆς βασιλείας μου .
et iuravit illi quia quicquid petieris dabo tibi licet dimidium regni mei
καὶ ἐξελθοῦσα εἶπεν τῇ μητρὶ αὐτῆς · τί αἰτήσωμαι ; ἡ δὲ εἶπεν · τὴν κεφαλὴν Ἰωάννου τοῦ βαπτίζοντος .
quae cum exisset dixit matri suae quid petam et illa dixit caput Iohannis Baptistae
καὶ εἰσελθοῦσα εὐθὺς μετὰ σπουδῆς πρὸς τὸν βασιλέα ᾐτήσατο λέγουσα · θέλω ἵνα ἐξαυτῆς δῷς μοι ἐπὶ πίνακι τὴν κεφαλὴν Ἰωάννου τοῦ βαπτιστοῦ .
cum que introisset statim cum festinatione ad regem petivit dicens volo ut protinus des mihi in disco caput Iohannis Baptistae
καὶ περίλυπος γενόμενος ὁ βασιλεὺς διὰ τοὺς ὅρκους καὶ τοὺς ἀνακειμένους οὐκ ἠθέλησεν ἀθετῆσαι αὐτήν .
et contristatus rex propter ius iurandum et propter simul recumbentes noluit eam contristare
καὶ εὐθὺς ἀποστείλας ὁ βασιλεὺς σπεκουλάτορα ἐπέταξεν ἐνέγκαι τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ .
sed misso speculatore praecepit adferri caput eius in disco et decollavit eum in carcere
καὶ ἀπελθὼν ἀπεκεφάλισεν αὐτὸν ἐν τῇ φυλακῇ , καὶ ἤνεγκεν τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ ἐπὶ πίνακι καὶ ἔδωκεν αὐτὴν τῷ κορασίῳ , καὶ τὸ κοράσιον ...
et adtulit caput eius in disco et dedit illud puellae et puella dedit matri suae
καὶ ἀκούσαντες οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἦλθαν καὶ ἦραν τὸ πτῶμα αὐτοῦ , καὶ ἔθηκαν αὐτὸν ἐν μνημείῳ .
quo audito discipuli eius venerunt et tulerunt corpus eius et posuerunt illud in monumento
Καὶ συνάγονται οἱ ἀπόστολοι πρὸς τὸν Ἰησοῦν , καὶ ἀπήγγειλαν αὐτῷ πάντα ὅσα ἐποίησαν καὶ ἐδίδαξαν .
et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia quae egerant et docuerant
καὶ λέγει αὐτοῖς · δεῦτε ὑμεῖς αὐτοὶ κατ’ ἰδίαν εἰς ἔρημον τόπον καὶ ἀναπαύσασθε ὀλίγον . ἦσαν γὰρ οἱ ἐρχόμενοι καὶ οἱ ὑπάγοντες πολλοί ...
et ait illis venite seorsum in desertum locum et requiescite pusillum erant enim qui veniebant et rediebant multi et nec manducandi spatium habebant
καὶ ἀπῆλθον εἰς ἔρημον τόπον τῷ πλοίῳ κατ’ ἰδίαν .
et ascendentes in navi abierunt in desertum locum seorsum
καὶ εἶδον αὐτοὺς ὑπάγοντας καὶ ἐπέγνωσαν αὐτοὺς πολλοί , καὶ πεζῇ ἀπὸ πασῶν τῶν πόλεων συνέδραμον ἐκεῖ καὶ προῆλθον αὐτούς .
et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi et pedestre et de omnibus civitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos
Καὶ ἐξελθὼν εἶδεν πολὺν ὄχλον , καὶ ἐσπλαγχνίσθη ἐπ’ αὐτοὺς , ὅτι ἦσαν ὡς πρόβατα μὴ ἔχοντα ποιμένα , καὶ ἤρξατο διδάσκειν αὐτοὺς πολλά
et exiens vidit multam turbam Iesus et misertus est super eos quia erant sicut oves non habentes pastorem et coepit docere illos multa
καὶ ἤδη ὥρας πολλῆς γινομένης προσελθόντες οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἔλεγον ὅτι ἔρημός ἐστιν ὁ τόπος , καὶ ἤδη ὥρα πολλή ·
et cum iam hora multa fieret accesserunt discipuli eius dicentes desertus est locus hic et iam hora praeterivit
ἀπόλυσον αὐτούς , ἵνα ἀπελθόντες εἰς τοὺς κύκλῳ ἀγροὺς καὶ κώμας ἀγοράσωσιν ἑαυτοῖς τί φάγωσιν .
dimitte illos ut euntes in proximas villas et vicos emant sibi cibos quos manducent
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς · δότε αὐτοῖς ὑμεῖς φαγεῖν . καὶ λέγουσιν αὐτῷ · ἀπελθόντες ἀγοράσωμεν δηναρίων διακοσίων ἄρτους , καὶ δώσομεν αὐτοῖς ...
et respondens ait illis date illis manducare et dixerunt ei euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eis manducare
ὁ δὲ λέγει αὐτοῖς · πόσους ἄρτους ἔχετε ; ὑπάγετε ἴδετε . καὶ γνόντες λέγουσιν · πέντε , καὶ δύο ἰχθύας .
et dicit eis quot panes habetis ite et videte et cum cognovissent dicunt quinque et duos pisces
καὶ ἐπέταξεν αὐτοῖς ἀνακλῖναι πάντας συμπόσια συμπόσια ἐπὶ τῷ χλωρῷ χόρτῳ .
et praecepit illis ut accumbere facerent omnes secundum contubernia super viride faenum
καὶ ἀνέπεσαν πρασιαὶ πρασιαὶ , κατὰ ἑκατὸν καὶ κατὰ πεντήκοντα .
et discubuerunt in partes per centenos et per quinquagenos
καὶ λαβὼν τοὺς πέντε ἄρτους καὶ τοὺς δύο ἰχθύας ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν εὐλόγησεν , καὶ κατέκλασεν τοὺς ἄρτους καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς ἵνα ...
et acceptis quinque panibus et duobus piscibus intuens in caelum benedixit et fregit panes et dedit discipulis suis ut ponerent ante eos et duos ...
καὶ ἔφαγον πάντες καὶ ἐχορτάσθησαν ·
et manducaverunt omnes et saturati sunt
καὶ ἦραν κλασμάτων δώδεκα κοφίνων πληρώματα καὶ ἀπὸ τῶν ἰχθύων .
et sustulerunt reliquias fragmentorum duodecim cofinos plenos et de piscibus
καὶ ἦσαν οἱ φαγόντες τοὺς ἄρτους πεντακισχίλιοι ἄνδρες .
erant autem qui manducaverunt quinque milia virorum
Καὶ εὐθὺς ἠνάγκασεν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἐμβῆναι εἰς τὸ πλοῖον καὶ προάγειν εἰς τὸ πέραν πρὸς Βηθσαϊδάν , ἕως αὐτὸς ἀπολύει τὸν ὄχλον .
et statim coegit discipulos suos ascendere navem ut praecederent eum trans fretum ad Bethsaidam dum ipse dimitteret populum
καὶ ἀποταξάμενος αὐτοῖς ἀπῆλθεν εἰς τὸ ὄρος προσεύξασθαι .
et cum dimisisset eos abiit in montem orare
καὶ ὀψίας γενομένης ἦν τὸ πλοῖον ἐν μέσῳ τῆς θαλάσσης , καὶ αὐτὸς μόνος ἐπὶ τῆς γῆς .
et cum sero esset erat navis in medio mari et ipse solus in terra
καὶ ἰδὼν αὐτοὺς βασανιζομένους ἐν τῷ ἐλαύνειν , ἦν γὰρ ὁ ἄνεμος ἐναντίος αὐτοῖς , περὶ τετάρτην φυλακὴν τῆς νυκτὸς ἔρχεται πρὸς αὐτοὺς περιπατῶν ...
et videns eos laborantes in remigando erat enim ventus contrarius eis et circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mare et volebat ...
οἱ δὲ ἰδόντες αὐτὸν ἐπὶ τῆς θαλάσσης περιπατοῦντα ἔδοξαν ὅτι φάντασμά ἐστιν , καὶ ἀνέκραξαν ·
at illi ut viderunt eum ambulantem super mare putaverunt fantasma esse et exclamaverunt
πάντες γὰρ αὐτὸν εἶδαν καὶ ἐταράχθησαν . ὁ δὲ εὐθὺς ἐλάλησεν μετ’ αὐτῶν , καὶ λέγει αὐτοῖς , θαρσεῖτε , ἐγώ εἰμι , μὴ ...
omnes enim eum viderunt et conturbati sunt et statim locutus est cum eis et dixit illis confidite ego sum nolite timere
καὶ ἀνέβη πρὸς αὐτοὺς εἰς τὸ πλοῖον , καὶ ἐκόπασεν ὁ ἄνεμος · καὶ λίαν ἐκ περισσοῦ ἐν ἑαυτοῖς ἐξίσταντο .
et ascendit ad illos in navem et cessavit ventus et plus magis intra se stupebant
οὐ γὰρ συνῆκαν ἐπὶ τοῖς ἄρτοις , ἀλλ’ ἦν αὐτῶν ἡ καρδία πεπωρωμένη .
non enim intellexerant de panibus erat enim cor illorum obcaecatum
Καὶ διαπεράσαντες ἐπὶ τὴν γῆν ἦλθον εἰς Γεννησαρὲτ καὶ προσωρμίσθησαν .
et cum transfretassent pervenerunt in terram Gennesareth et adplicuerunt
καὶ ἐξελθόντων αὐτῶν ἐκ τοῦ πλοίου εὐθὺς ἐπιγνόντες αὐτὸν
cum que egressi essent de navi continuo cognoverunt eum
περιέδραμον ὅλην τὴν χώραν ἐκείνην καὶ ἤρξαντο ἐπὶ τοῖς κραβάττοις τοὺς κακῶς ἔχοντας περιφέρειν , ὅπου ἤκουον ὅτι ἐστίν .
et percurrentes universam regionem illam coeperunt in grabattis eos qui se male habebant circumferre ubi audiebant eum esse
καὶ ὅπου ἐὰν εἰσεπορεύετο εἰς κώμας ἢ εἰς πόλεις ἢ εἰς ἀγροὺς , ἐν ταῖς ἀγοραῖς ἐτίθεσαν τοὺς ἀσθενοῦντας , καὶ παρεκάλουν αὐτὸν ἵνα ...
et quocumque introibat in vicos vel in villas aut civitates in plateis ponebant infirmos et deprecabantur eum ut vel fimbriam vestimenti eius tangerent et ...
Καὶ συνάγονται πρὸς αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καί τινες τῶν γραμματέων ἐλθόντες ἀπὸ Ἱεροσολύμων .
et conveniunt ad eum Pharisaei et quidam de scribis venientes ab Hierosolymis
καὶ ἰδόντες τινὰς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ὅτι κοιναῖς χερσίν , τοῦτ’ ἔστιν ἀνίπτοις , ἐσθίουσιν τοὺς ἄρτους
et cum vidissent quosdam ex discipulis eius communibus manibus id est non lotis manducare panes vituperaverunt
οἱ γὰρ Φαρισαῖοι καὶ πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ἐὰν μὴ πυκνὰ νίψωνται τὰς χεῖρας οὐκ ἐσθίουσιν , κρατοῦντες τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων ,
Pharisaei enim et omnes Iudaei nisi crebro lavent manus non manducant tenentes traditionem seniorum
καὶ ἀπὸ ἀγορᾶς ἐὰν μὴ βαπτίσωνται οὐκ ἐσθίουσιν , καὶ ἄλλα πολλά ἐστιν ἃ παρέλαβον κρατεῖν , βαπτισμοὺς ποτηρίων καὶ ξεστῶν καὶ χαλκίων
et a foro nisi baptizentur non comedunt et alia multa sunt quae tradita sunt illis servare baptismata calicum et urceorum et aeramentorum et lectorum
καὶ ἐπερωτῶσιν αὐτὸν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς · διά τί οὐ περιπατοῦσιν οἱ μαθηταί σου κατὰ τὴν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων , ἀλλὰ κοιναῖς ...
et interrogant eum Pharisaei et scribae quare discipuli tui non ambulant iuxta traditionem seniorum sed communibus manibus manducant panem
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · καλῶς ἐπροφήτευσεν Ἡσαΐας περὶ ὑμῶν τῶν ὑποκριτῶν , ὡς γέγραπται ὅτι οὗτος ὁ λαὸς τοῖς χείλεσίν με τιμᾷ , ...
at ille respondens dixit eis bene prophetavit Esaias de vobis hypocritis sicut scriptum est populus hic labiis me honorat cor autem eorum longe est ...
μάτην δὲ σέβονταί με διδάσκοντες διδασκαλίας ἐντάλματα ἀνθρώπων .
in vanum autem me colunt docentes doctrinas praecepta hominum
ἀφέντες τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ κρατεῖτε τὴν παράδοσιν τῶν ἀνθρώπων .
relinquentes enim mandatum Dei tenetis traditionem hominum baptismata urceorum et calicum et alia similia his facitis multa
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · καλῶς ἀθετεῖτε τὴν ἐντολὴν τοῦ θεοῦ , ἵνα τὴν παράδοσιν ὑμῶν τηρήσητε .
et dicebat illis bene irritum facitis praeceptum Dei ut traditionem vestram servetis
Μωϋσῆς γὰρ εἶπεν · τίμα τὸν πατέρα σου καὶ τὴν μητέρα σου , καί · ὁ κακολογῶν πατέρα ἢ μητέρα θανάτῳ τελευτάτω .
Moses enim dixit honora patrem tuum et matrem tuam et qui maledixerit patri aut matri morte moriatur
ὑμεῖς δὲ λέγετε · ἐὰν εἴπῃ ἄνθρωπος τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί · κορβᾶν , ὅ ἐστιν δῶρον , ὃ ἐὰν ἐξ ἐμοῦ ὠφεληθῇς
vos autem dicitis si dixerit homo patri aut matri corban quod est donum quodcumque ex me tibi profuerit
οὐκέτι ἀφίετε αὐτὸν οὐδὲν ποιῆσαι τῷ πατρὶ ἢ τῇ μητρί ,
et ultra non dimittitis eum quicquam facere patri suo aut matri
ἀκυροῦντες τὸν λόγον τοῦ θεοῦ τῇ παραδόσει ὑμῶν ᾗ παρεδώκατε . καὶ παρόμοια τοιαῦτα πολλὰ ποιεῖτε .
rescindentes verbum Dei per traditionem vestram quam tradidistis et similia huiusmodi multa facitis
καὶ προσκαλεσάμενος πάλιν τὸν ὄχλον ἔλεγεν αὐτοῖς · ἀκούσατέ μου πάντες καὶ σύνετε .
et advocans iterum turbam dicebat illis audite me omnes et intellegite
οὐδέν ἐστιν ἔξωθεν τοῦ ἀνθρώπου εἰσπορευόμενον εἰς αὐτὸν ὃ δύναται κοινῶσαι αὐτόν · ἀλλὰ τὰ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενά ἐστιν τὰ κοινοῦντα τὸν ἄνθρωπον
nihil est extra hominem introiens in eum quod possit eum coinquinare sed quae de homine procedunt illa sunt quae communicant hominem
si quis habet aures audiendi audiat
Καὶ ὅτε εἰσῆλθεν εἰς τὸν οἶκον ἀπὸ τοῦ ὄχλου , ἐπηρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ τὴν παραβολήν .
et cum introisset in domum a turba interrogabant eum discipuli eius parabolam
καὶ λέγει αὐτοῖς · οὕτως καὶ ὑμεῖς ἀσύνετοί ἐστε ; οὐ νοεῖτε ὅτι πᾶν τὸ ἔξωθεν εἰσπορευόμενον εἰς τὸν ἄνθρωπον οὐ δύναται αὐτὸν κοινῶσαι
et ait illis sic et vos inprudentes estis non intellegitis quia omne extrinsecus introiens in hominem non potest eum communicare
ὅτι οὐκ εἰσπορεύεται αὐτοῦ εἰς τὴν καρδίαν ἀλλ’ εἰς τὴν κοιλίαν , καὶ εἰς τὸν ἀφεδρῶνα ἐκπορεύεται , καθαρίζων πάντα τὰ βρώματα ;
quia non introit in cor eius sed in ventrem et in secessum exit purgans omnes escas
ἔλεγεν δὲ ὅτι τὸ ἐκ τοῦ ἀνθρώπου ἐκπορευόμενον , ἐκεῖνο κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον .
dicebat autem quoniam quae de homine exeunt illa communicant hominem
ἔσωθεν γὰρ ἐκ τῆς καρδίας τῶν ἀνθρώπων οἱ διαλογισμοὶ οἱ κακοὶ ἐκπορεύονται , πορνεῖαι , κλοπαί , φόνοι ,
ab intus enim de corde hominum cogitationes malae procedunt adulteria fornicationes homicidia
μοιχεῖαι , πλεονεξίαι , πονηρίαι , δόλος , ἀσέλγεια , ὀφθαλμὸς πονηρός , βλασφημία , ὑπερηφανία , ἀφροσύνη ·
furta avaritiae nequitiae dolus inpudicitia oculus malus blasphemia superbia stultitia
πάντα ταῦτα τὰ πονηρὰ ἔσωθεν ἐκπορεύεται καὶ κοινοῖ τὸν ἄνθρωπον .
omnia haec mala ab intus procedunt et communicant hominem
Ἐκεῖθεν δὲ ἀναστὰς ἀπῆλθεν εἰς τὰ ὅρια Τύρου . καὶ εἰσελθὼν εἰς οἰκίαν οὐδένα ἠθέλησεν γνῶναι , καὶ οὐκ ἠδυνάσθη λαθεῖν ·
et inde surgens abiit in fines Tyri et Sidonis et ingressus domum neminem voluit scire et non potuit latere
ἀλλὰ εὐθὺς ἀκούσασα γυνὴ περὶ αὐτοῦ , ἧς εἶχεν τὸ θυγάτριον αὐτῆς πνεῦμα ἀκάθαρτον , εἰσελθοῦσα προσέπεσεν πρὸς τοὺς πόδας αὐτοῦ ·
mulier enim statim ut audivit de eo cuius habebat filia spiritum inmundum intravit et procidit ad pedes eius
ἡ δὲ γυνὴ ἦν Ἑλληνίς , Συροφοινίκισσα τῷ γένει · καὶ ἠρώτα αὐτὸν ἵνα τὸ δαιμόνιον ἐκβάλῃ ἐκ τῆς θυγατρὸς αὐτῆς .
erat autem mulier gentilis Syrophoenissa genere et rogabat eum ut daemonium eiceret de filia eius
καὶ ἔλεγεν αὐτῇ · ἄφες πρῶτον χορτασθῆναι τὰ τέκνα · οὐ γάρ ἐστιν καλὸν λαβεῖν τὸν ἄρτον τῶν τέκνων καὶ τοῖς κυναρίοις βαλεῖν .
qui dixit illi sine prius saturari filios non est enim bonum sumere panem filiorum et mittere canibus
ἡ δὲ ἀπεκρίθη καὶ λέγει αὐτῷ · ναί , κύριε · καὶ τὰ κυνάρια ὑποκάτω τῆς τραπέζης ἐσθίουσιν ἀπὸ τῶν ψιχίων τῶν παιδίων .
at illa respondit et dicit ei utique Domine nam et catelli sub mensa comedunt de micis puerorum
καὶ εἶπεν αὐτῇ · διὰ τοῦτον τὸν λόγον ὕπαγε , ἐξελήλυθεν ἐκ τῆς θυγατρός σου τὸ δαιμόνιον .
et ait illi propter hunc sermonem vade exiit daemonium de filia tua
καὶ ἀπελθοῦσα εἰς τὸν οἶκον αὐτῆς εὗρεν τὸ παιδίον βεβλημένον ἐπὶ τὴν κλίνην καὶ τὸ δαιμόνιον ἐξεληλυθός .
et cum abisset domum suam invenit puellam iacentem supra lectum et daemonium exisse
Καὶ πάλιν ἐξελθὼν ἐκ τῶν ὁρίων Τύρου ἦλθεν διὰ Σιδῶνος εἰς τὴν θάλασσαν τῆς Γαλιλαίας ἀνὰ μέσον τῶν ὁρίων Δεκαπόλεως .
et iterum exiens de finibus Tyri venit per Sidonem ad mare Galilaeae inter medios fines Decapoleos
καὶ φέρουσιν αὐτῷ κωφὸν καὶ μογιλάλον , καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα ἐπιθῇ αὐτῷ τὴν χεῖρα .
et adducunt ei surdum et mutum et deprecantur eum ut inponat illi manum
καὶ ἀπολαβόμενος αὐτὸν ἀπὸ τοῦ ὄχλου κατ’ ἰδίαν ἔβαλεν τοὺς δακτύλους εἰς τὰ ὦτα αὐτοῦ καὶ πτύσας ἥψατο τῆς γλώσσης αὐτοῦ ,
et adprehendens eum de turba seorsum misit digitos suos in auriculas et expuens tetigit linguam eius
καὶ ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν ἐστέναξεν , καὶ λέγει αὐτῷ · ἐφφαθά , ὅ ἐστιν , διανοίχθητι .
et suspiciens in caelum ingemuit et ait illi eppheta quod est adaperire
καὶ ἠνοίγησαν αὐτοῦ αἱ ἀκοαί , καὶ εὐθὺς ἐλύθη ὁ δεσμὸς τῆς γλώσσης αὐτοῦ , καὶ ἐλάλει ὀρθῶς .
et statim apertae sunt aures eius et solutum est vinculum linguae eius et loquebatur recte
καὶ διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ λέγωσιν · ὅσον δὲ αὐτοῖς διεστέλλετο , αὐτοὶ μᾶλλον περισσότερον ἐκήρυσσον .
et praecepit illis ne cui dicerent quanto autem eis praecipiebat tanto magis plus praedicabant
καὶ ὑπερπερισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες · καλῶς πάντα πεποίηκεν , καὶ τοὺς κωφοὺς ποιεῖ ἀκούειν καὶ ἀλάλους λαλεῖν .
et eo amplius admirabantur dicentes bene omnia fecit et surdos facit audire et mutos loqui
Ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις πάλιν πόλλου ὄχλου ὄντος καὶ μὴ ἐχόντων τί φάγωσιν , προσκαλεσάμενος τοὺς μαθητὰς λέγει αὐτοῖς ·
in illis diebus iterum cum turba multa esset ne c haberent quod manducarent convocatis discipulis ait illis
σπλαγχνίζομαι ἐπὶ τὸν ὄχλον , ὅτι ἤδη ἡμέραι τρεῖς προσμένουσίν μοι καὶ οὐκ ἔχουσιν τί φάγωσιν .
misereor super turba quia ecce iam triduo sustinent me ne c habent quod manducent
καὶ ἐὰν ἀπολύσω αὐτοὺς νήστις εἰς οἶκον αὐτῶν , ἐκλυθήσονται ἐν τῇ ὁδῷ · καί τινες αὐτῶν ἀπὸ μακρόθεν ἥκασιν .
et si dimisero eos ieiunos in domum suam deficient in via quidam enim ex eis de longe venerunt
καὶ ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὅτι πόθεν τούτους δυνήσεταί τις ὧδε χορτάσαι ἄρτων ἐπ’ ἐρημίας ;
et responderunt ei discipuli sui unde istos poterit quis hic saturare panibus in solitudine
καὶ ἠρώτα αὐτούς · πόσους ἔχετε ἄρτους ; οἱ δὲ εἶπαν · ἑπτά .
et interrogavit eos quot panes habetis qui dixerunt septem
καὶ παραγγέλλει τῷ ὄχλῳ ἀναπεσεῖν ἐπὶ τῆς γῆς · καὶ λαβὼν τοὺς ἑπτὰ ἄρτους εὐχαριστήσας ἔκλασεν καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα παρατιθῶσιν · ...
et praecepit turbae discumbere supra terram et accipiens septem panes gratias agens fregit et dabat discipulis suis ut adponerent et adposuerunt turbae
καὶ εἶχαν ἰχθύδια ὀλίγα · καὶ εὐλογήσας αὐτὰ παρέθηκέν .
et habebant pisciculos paucos et ipsos benedixit et iussit adponi
καὶ ἔφαγον καὶ ἐχορτάσθησαν , καὶ ἦραν περισσεύματα κλασμάτων ἑπτὰ σπυρίδας .
et manducaverunt et saturati sunt et sustulerunt quod superaverat de fragmentis septem sportas
ἦσαν δὲ ὡς τετρακισχίλιοι · καὶ ἀπέλυσεν αὐτούς .
erant autem qui manducaverunt quasi quattuor milia et dimisit eos
Καὶ εὐθὺς ἐμβὰς εἰς τὸ πλοῖον μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἦλθεν εἰς τὰ μέρη Δαλμανουθά .
et statim ascendens navem cum discipulis suis venit in partes Dalmanutha
καὶ ἐξῆλθον οἱ Φαρισαῖοι καὶ ἤρξαντο συζητεῖν αὐτῷ , ζητοῦντες παρ’ αὐτοῦ σημεῖον ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ , πειράζοντες αὐτόν .
et exierunt Pharisaei et coeperunt conquirere cum eo quaerentes ab illo signum de caelo temptantes eum
καὶ ἀναστενάξας τῷ πνεύματι αὐτοῦ λέγει · τί ἡ γενεὰ αὕτη ζητεῖ σημεῖον ; ἀμὴν λέγω ὑμῖν εἰ δοθήσεται τῇ γενεᾷ ταύτῃ σημεῖον .
et ingemescens spiritu ait quid generatio ista quaerit signum amen dico vobis si dabitur generationi isti signum
καὶ ἀφεὶς αὐτοὺς πάλιν ἐμβὰς ἀπῆλθεν εἰς τὸ πέραν .
et dimittens eos ascendens iterum abiit trans fretum
Καὶ ἐπελάθοντο λαβεῖν ἄρτους , καὶ εἰ μὴ ἕνα ἄρτον οὐκ εἶχον μεθ’ ἑαυτῶν ἐν τῷ πλοίῳ .
et obliti sunt sumere panes et nisi unum panem non habebant se cum in navi
καὶ διεστέλλετο αὐτοῖς λέγων · ὁρᾶτε , βλέπετε ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων καὶ τῆς ζύμης Ἡρῴδου .
et praecipiebat eis dicens videte cavete a fermento Pharisaeorum et fermento Herodis
καὶ διελογίζοντο πρὸς ἀλλήλους ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχομεν .
et cogitabant ad alterutrum dicentes quia panes non habemus
καὶ γνοὺς λέγει αὐτοῖς · τί διαλογίζεσθε ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχετε ; οὔπω νοεῖτε οὐδὲ συνίετε ; ἔτι πεπωρωμένην ἔχετε τὴν καρδίαν ὑμῶν ;
quo cognito Iesus ait illis quid cogitatis quia panes non habetis nondum cognoscitis ne c intellegitis adhuc caecatum habetis cor vestrum
ὀφθαλμοὺς ἔχοντες οὐ βλέπετε , καὶ ὦτα ἔχοντες οὐκ ἀκούετε , καὶ οὐ μνημονεύετε ,
oculos habentes non videtis et aures habentes non auditis ne c recordamini
ὅτε τοὺς πέντε ἄρτους ἔκλασα εἰς τοὺς πεντακισχιλίους , καὶ πόσους κοφίνους κλασμάτων πλήρεις ἤρατε ; λέγουσιν αὐτῷ · δώδεκα .
quando quinque panes fregi in quinque milia et quot cofinos fragmentorum plenos sustulistis dicunt ei duodecim
ὅτε καὶ τοὺς ἑπτὰ εἰς τοὺς τετρακισχιλίους , πόσων σπυρίδων πληρώματα κλασμάτων ἤρατε ; καὶ λέγουσιν · ἑπτά .
quando et septem panes in quattuor milia quot sportas fragmentorum tulistis et dicunt ei septem
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · οὔπω συνίετε ;
et dicebat eis quomodo nondum intellegitis
Καὶ ἔρχονται εἰς Βηθσαϊδάν . καὶ φέρουσιν αὐτῷ τυφλὸν , καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα αὐτοῦ ἅψηται .
et veniunt Bethsaida et adducunt ei caecum et rogabant eum ut illum tangeret
καὶ ἐπιλαβόμενος τῆς χειρὸς τοῦ τυφλοῦ ἐξήνεγκεν αὐτὸν ἔξω τῆς κώμης , καὶ πτύσας εἰς τὰ ὄμματα αὐτοῦ , ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ , ...
et adprehendens manum caeci eduxit eum extra vicum et expuens in oculos eius inpositis manibus suis interrogavit eum si aliquid videret
καὶ ἀναβλέψας ἔλεγεν · βλέπω τοὺς ἀνθρώπους , ὅτι ὡς δένδρα ὁρῶ περιπατοῦντας .
et aspiciens ait video homines velut arbores ambulantes
εἶτα πάλιν ἐπέθηκεν τὰς χεῖρας ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ , καὶ διέβλεψεν , καὶ ἀπεκατέστη , καὶ ἐνέβλεπεν δηλαυγῶς ἅπαντα .
deinde iterum inposuit manus super oculos eius et coepit videre et restitutus est ita ut videret clare omnia
καὶ ἀπέστειλεν αὐτὸν εἰς οἶκον αὐτοῦ λέγων · μὴ εἰς τὴν κώμην εἰσέλθῃς .
et misit illum in domum suam dicens vade in domum tuam et si in vicum introieris nemini dixeris
Καὶ ἐξῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὰς κώμας Καισαρείας τῆς Φιλίππου · καὶ ἐν τῇ ὁδῷ ἐπηρώτα τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ λέγων ...
et egressus est Iesus et discipuli eius in castella Caesareae Philippi et in via interrogabat discipulos suos dicens eis quem me dicunt esse homines
οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ λέγοντες ὅτι Ἰωάννην τὸν βαπτιστήν , καὶ ἄλλοι , Ἡλείαν , ἄλλοι δὲ ὅτι εἷς τῶν προφητῶν .
qui responderunt illi dicentes Iohannem Baptistam alii Heliam alii vero quasi unum de prophetis
καὶ αὐτὸς ἐπηρώτα αὐτούς · ὑμεῖς δὲ τίνα με λέγετε εἶναι ; ἀποκριθεὶς ὁ Πέτρος λέγει αὐτῷ · σὺ εἶ ὁ Χριστός .
tunc dicit illis vos vero quem me dicitis esse respondens Petrus ait ei tu es Christus
καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ λέγωσιν περὶ αὐτοῦ .
et comminatus est eis ne cui dicerent de illo
Καὶ ἤρξατο διδάσκειν αὐτοὺς ὅτι δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου πολλὰ παθεῖν , καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ὑπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν γραμματέων ...
et coepit docere illos quoniam oportet Filium hominis multa pati et reprobari a senioribus et a summis sacerdotibus et scribis et occidi et post ...
καὶ παρρησίᾳ τὸν λόγον ἐλάλει . καὶ προσλαβόμενος ὁ Πέτρος αὐτὸν ἤρξατο ἐπιτιμᾶν αὐτῷ .
et palam verbum loquebatur et adprehendens eum Petrus coepit increpare eum
ὁ δὲ ἐπιστραφεὶς καὶ ἰδὼν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἐπετίμησεν Πέτρῳ καὶ λέγει · ὕπαγε ὀπίσω μου , σατανᾶ , ὅτι οὐ φρονεῖς τὰ τοῦ ...
qui conversus et videns discipulos suos comminatus est Petro dicens vade retro me Satana quoniam non sapis quae Dei sunt sed quae sunt hominum
Καὶ προσκαλεσάμενος τὸν ὄχλον σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς · ὅστις θέλει ὀπίσω μου ἀκολουθεῖν , ἀπαρνησάσθω ἑαυτὸν καὶ ἀράτω τὸν σταυρὸν αὐτοῦ ...
et convocata turba cum discipulis suis dixit eis si quis vult post me sequi deneget se ipsum et tollat crucem suam et sequatur me
ὃς γὰρ ἐὰν θέλῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ σῶσαι , ἀπολέσει αὐτήν · ὃς δ’ ἂν ἀπολέσει τὴν ἑαυτοῦ ψυχὴν ἕνεκεν ἐμοῦ καὶ τοῦ εὐαγγελίου ...
qui enim voluerit animam suam salvam facere perdet eam qui autem perdiderit animam suam propter me et evangelium salvam eam faciet
τί γὰρ ὠφελεῖ ἄνθρωπον κερδῆσαι τὸν κόσμον ὅλον καὶ ζημιωθῆναι τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ;
quid enim proderit homini si lucretur mundum totum et detrimentum faciat animae suae
τί γὰρ δοῖ ἄνθρωπος ἀντάλλαγμα τῆς ψυχῆς αὐτοῦ ;
aut quid dabit homo commutationem pro anima sua
ὃς γὰρ ἐὰν ἐπαισχυνθῇ με καὶ τοὺς ἐμοὺς λόγους ἐν τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ μοιχαλίδι καὶ ἁμαρτωλῷ , καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπαισχυνθήσεται ...
qui enim me confusus fuerit et mea verba in generatione ista adultera et peccatrice et Filius hominis confundetur eum cum venerit in gloria Patris ...
et dicebat illis amen dico vobis quia sunt quidam de hic stantibus qui non gustabunt mortem donec videant regnum Dei veniens in virtute
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἰσίν τινες ὧδε τῶν ἑστηκότων οἵτινες οὐ μὴ γεύσωνται θανάτου ἕως ἂν ἴδωσιν τὴν βασιλείαν τοῦ ...
et post dies sex adsumit Iesus Petrum et Iacobum et Iohannem et ducit illos in montem excelsum seorsum solos et transfiguratus est coram ipsis
Καὶ μετὰ ἡμέρας ἓξ παραλαμβάνει ὁ Ἰησοῦς τὸν Πέτρον καὶ τὸν Ἰάκωβον καὶ τὸν Ἰωάννην , καὶ ἀναφέρει αὐτοὺς εἰς ὄρος ὑψηλὸν κατ’ ἰδίαν ...
et vestimenta eius facta sunt splendentia candida nimis velut nix qualia fullo super terram non potest candida facere
καὶ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ἐγένετο στίλβοντα λευκὰ λίαν , οἷα γναφεὺς ἐπὶ τῆς γῆς οὐ δύναται οὕτως λευκᾶναι .
et apparuit illis Helias cum Mose et erant loquentes cum Iesu
καὶ ὤφθη αὐτοῖς Ἡλείας σὺν Μωϋσεῖ , καὶ ἦσαν συνλαλοῦντες τῷ Ἰησοῦ .
et respondens Petrus ait Iesu rabbi bonum est hic nos esse et faciamus tria tabernacula tibi unum et Mosi unum et Heliae unum
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Πέτρος λέγει τῷ Ἰησοῦ · ῥαββεί , καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι , καὶ ποιήσωμεν τρεῖς σκηνάς , σοὶ μίαν καὶ ...
non enim sciebat quid diceret erant enim timore exterriti
οὐ γὰρ ᾔδει τί ἀποκριθῇ · ἔκφοβοι γὰρ ἐγένοντο .
et facta est nubes obumbrans eos et venit vox de nube dicens hic est Filius meus carissimus audite illum
καὶ ἐγένετο νεφέλη ἐπισκιάζουσα αὐτοῖς , καὶ ἐγένετο φωνὴ ἐκ τῆς νεφέλης , οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός , ἀκούετε αὐτοῦ .
et statim circumspicientes neminem amplius viderunt nisi Iesum tantum se cum
καὶ ἐξάπινα περιβλεψάμενοι οὐκέτι οὐδένα εἶδον ἀλλὰ τὸν Ἰησοῦν μόνον μεθ’ ἑαυτῶν .
et descendentibus illis de monte praecepit illis ne cui quae vidissent narrarent nisi cum Filius hominis a mortuis resurrexerit
Καὶ καταβαινόντων αὐτῶν ἀπὸ τοῦ ὄρους διεστείλατο αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ ἃ εἶδον διηγήσωνται , εἰ μὴ ὅταν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐκ νεκρῶν ἀναστῇ
et verbum continuerunt apud se conquirentes quid esset cum a mortuis resurrexerit
καὶ τὸν λόγον ἐκράτησαν πρὸς ἑαυτοὺς συζητοῦντες τί ἐστιν τὸ ἐκ νεκρῶν ἀναστῆναι .
et interrogabant eum dicentes quid ergo dicunt Pharisaei et scribae quia Heliam oporteat venire primum
καὶ ἐπηρώτων αὐτὸν λέγοντες · ὅτι λέγουσιν οἱ Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς ὅτι Ἡλείαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον ;
qui respondens ait illis Helias cum venerit primo restituet omnia et quomodo scriptum est in Filium hominis ut multa patiatur et contemnatur
ὁ δὲ ἔφη αὐτοῖς · Ἡλείας ἐλθὼν πρῶτον ἀποκαθιστάνει πάντα . καὶ πῶς γέγραπται ἐπὶ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ; ἵνα πολλὰ πάθῃ καὶ ...
sed dico vobis quia et Helias venit et fecerunt illi quaecumque voluerunt sicut scriptum est de eo
ἀλλὰ λέγω ὑμῖν ὅτι καὶ Ἡλείας ἐλήλυθεν , καὶ ἐποίησαν αὐτῷ ὅσα ἤθελον , καθὼς γέγραπται ἐπ’ αὐτόν .
et veniens ad discipulos suos vidit turbam magnam circa eos et scribas conquirentes cum illis
Καὶ ἐλθόντες πρὸς τοὺς μαθητὰς εἶδον ὄχλον πολὺν περὶ αὐτοὺς καὶ γραμματεῖς συζητοῦντας πρὸς αὐτούς .
et confestim omnis populus videns eum stupefactus est et adcurrentes salutabant eum
καὶ εὐθὺς πᾶς ὁ ὄχλος ἰδόντες αὐτὸν ἐξεθαμβήθησαν , καὶ προστρέχοντες ἠσπάζοντο αὐτόν .
et interrogavit eos quid inter vos conquiritis
καὶ ἐπηρώτησεν αὐτούς · τί συζητεῖτε πρὸς αὐτούς ;
et respondens unus de turba dixit magister adtuli filium meum ad te habentem spiritum mutum
καὶ ἀπεκρίθη αὐτῷ εἷς ἐκ τοῦ ὄχλου , διδάσκαλε , ἤνεγκα τὸν υἱόν μου πρὸς σέ , ἔχοντα πνεῦμα ἄλαλον ,
qui ubicumque eum adprehenderit adlidit eum et spumat et stridet dentibus et arescit et dixi discipulis tuis ut eicerent illum et non potuerunt
καὶ ὅπου ἐὰν αὐτὸν καταλάβῃ ῥήσσει , καὶ ἀφρίζει καὶ τρίζει τοὺς ὀδόντας καὶ ξηραίνεται · καὶ εἶπα τοῖς μαθηταῖς σου ἵνα αὐτὸ ἐκβάλωσιν ...
qui respondens eis dicit o generatio incredula quamdiu apud vos ero quamdiu vos patiar adferte illum ad me
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς αὐτοῖς λέγει · ὦ γενεὰ ἄπιστος , ἕως πότε πρὸς ὑμᾶς ἔσομαι ; ἕως πότε ἀνέξομαι ὑμῶν ; φέρετε αὐτὸν πρός ...
et adtulerunt eum et cum vidisset illum statim spiritus conturbavit eum et elisus in terram volutabatur spumans
καὶ ἤνεγκαν αὐτὸν πρὸς αὐτόν . καὶ ἰδὼν αὐτὸν , τὸ πνεῦμα εὐθὺς συνεσπάραξεν αὐτόν , καὶ πεσὼν ἐπὶ τῆς γῆς ἐκυλίετο ἀφρίζων .
et interrogavit patrem eius quantum temporis est ex quo hoc ei accidit at ille ait ab infantia
καὶ ἐπηρώτησεν τὸν πατέρα αὐτοῦ · πόσος χρόνος ἐστὶν ὡς τοῦτο γέγονεν αὐτῷ ; ὁ δὲ εἶπεν · ἐκ παιδιόθεν ·
et frequenter eum et in ignem et in aquas misit ut eum perderet sed si quid potes adiuva nos misertus nostri
καὶ πολλάκις καὶ εἰς πῦρ αὐτὸν ἔβαλεν καὶ εἰς ὕδατα , ἵνα ἀπολέσῃ αὐτόν · ἀλλὰ εἴ τι δύνῃ , βοήθησον ἡμῖν σπλαγχνισθεὶς ἐφ’ ...
Iesus autem ait illi si potes credere omnia possibilia credenti
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ , τὸ εἰ δύνῃ ; πάντα δυνατὰ τῷ πιστεύοντι .
et continuo exclamans pater pueri cum lacrimis aiebat credo adiuva incredulitatem meam
εὐθὺς κράξας ὁ πατὴρ τοῦ παιδίου ἔλεγεν · πιστεύω · βοήθει μου τῇ ἀπιστίᾳ .
et cum videret Iesus concurrentem turbam comminatus est spiritui inmundo dicens illi surde et mute spiritus ego tibi praecipio exi ab eo et amplius ...
ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἐπισυντρέχει ὁ ὄχλος , ἐπετίμησεν τῷ πνεύματι τῷ ἀκαθάρτῳ λέγων αὐτῷ · τὸ ἄλαλον καὶ κωφὸν πνεῦμα , ἐγὼ ...
et clamans et multum discerpens eum exiit ab eo et factus est sicut mortuus ita ut multi dicerent quia mortuus est
καὶ κράξας καὶ πολλὰ σπαράξας ἐξῆλθεν · καὶ ἐγένετο ὡσεὶ νεκρός , ὥστε τοὺς πολλοὺς λέγειν ὅτι ἀπέθανεν .
Iesus autem tenens manum eius elevavit illum et surrexit
ὁ δὲ Ἰησοῦς κρατήσας τῆς χειρὸς αὐτοῦ ἤγειρεν αὐτόν , καὶ ἀνέστη .
et cum introisset in domum discipuli eius secreto interrogabant eum quare nos non potuimus eicere eum
καὶ εἰσελθόντος αὐτοῦ εἰς οἶκον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ κατ’ ἰδίαν ἐπηρώτων αὐτόν · ὅτι ἡμεῖς οὐκ ἠδυνήθημεν ἐκβαλεῖν αὐτό ;
et dixit illis hoc genus in nullo potest exire nisi in oratione et ieiunio
καὶ εἶπεν αὐτοῖς · τοῦτο τὸ γένος ἐν οὐδενὶ δύναται ἐξελθεῖν εἰ μὴ ἐν προσευχῇ .
et inde profecti praetergrediebantur Galilaeam ne c volebat quemquam scire
Καὶ ἐκεῖθεν ἐξελθόντες παρεπορεύοντο διὰ τῆς Γαλιλαίας , καὶ οὐκ ἤθελεν ἵνα τις γνοῖ ·
docebat autem discipulos suos et dicebat illis quoniam Filius hominis tradetur in manus hominum et occident eum et occisus tertia die resurget
ἐδίδασκεν γὰρ τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ , καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς ὅτι ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται εἰς χεῖρας ἀνθρώπων , καὶ ἀποκτενοῦσιν αὐτόν , καὶ ...
at illi ignorabant verbum et timebant eum interrogare
οἱ δὲ ἠγνόουν τὸ ῥῆμα , καὶ ἐφοβοῦντο αὐτὸν ἐπερωτῆσαι .
et venerunt Capharnaum qui cum domi esset interrogabat eos quid in via tractabatis
Καὶ ἦλθον εἰς Καφαρναούμ . καὶ ἐν τῇ οἰκίᾳ γενόμενος ἐπηρώτα αὐτούς · τί ἐν τῇ ὁδῷ διελογίζεσθε ;
at illi tacebant siquidem inter se in via disputaverant quis esset illorum maior
οἱ δὲ ἐσιώπων · πρὸς ἀλλήλους γὰρ διελέχθησαν ἐν τῇ ὁδῷ τίς μείζων .
et residens vocavit duodecim et ait illis si quis vult primus esse erit omnium novissimus et omnium minister
καὶ καθίσας ἐφώνησεν τοὺς δώδεκα , καὶ λέγει αὐτοῖς · εἴ τις θέλει πρῶτος εἶναι , ἔσται πάντων ἔσχατος καὶ πάντων διάκονος .
et accipiens puerum statuit eum in medio eorum quem cum conplexus esset ait illis
καὶ λαβὼν παιδίον ἔστησεν αὐτὸ ἐν μέσῳ αὐτῶν , καὶ ἐναγκαλισάμενος αὐτὸ εἶπεν αὐτοῖς ·
quisquis unum ex huiusmodi pueris receperit in nomine meo me recipit et quicumque me susceperit non me suscipit sed eum qui me misit
ὃς ἂν ἓν τῶν παιδίων τούτων δέξηται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου , ἐμὲ δέχεται · καὶ ὃς ἂν ἐμὲ δέχηται , οὐκ ἐμὲ δέχεται ...
respondit illi Iohannes dicens magister vidimus quendam in nomine tuo eicientem daemonia qui non sequitur nos et prohibuimus eum
Ἔφη αὐτῷ ὁ Ἰωάννης · διδάσκαλε , εἴδομέν τινα ἐν τῷ ὀνόματί σου ἐκβάλλοντα δαιμόνια , ὃς οὐκ ἀκολουθεῖ ἡμῖν , καὶ ἐκωλύομεν αὐτόν ...
Iesus autem ait nolite prohibere eum nemo est enim qui faciat virtutem in nomine meo et possit cito male loqui de me
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν · μὴ κωλύετε αὐτόν , οὐδεὶς γάρ ἐστιν ὃς ποιήσει δύναμιν ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου καὶ δυνήσεται ταχὺ κακολογῆσαί με
qui enim non est adversum vos pro vobis est
ὃς γὰρ οὐκ ἔστιν καθ’ ἡμῶν , ὑπὲρ ἡμῶν ἐστιν .
quisquis enim potum dederit vobis calicem aquae in nomine meo quia Christi estis amen dico vobis non perdet mercedem suam
ὃς γὰρ ἂν ποτίσῃ ὑμᾶς ποτήριον ὕδατος ἐν ὀνόματι μου ὅτι Χριστοῦ ἐστε , ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐ μὴ ἀπολέσῃ τὸν μισθὸν αὐτοῦ
et quisquis scandalizaverit unum ex his pusillis credentibus in me bonum est ei magis si circumdaretur mola asinaria collo eius et in mare mitteretur
Καὶ ὃς ἂν σκανδαλίσῃ ἕνα τῶν μικρῶν τούτων τῶν πιστευόντων , καλόν ἐστιν αὐτῷ μᾶλλον εἰ περίκειται μύλος ὀνικὸς περὶ τὸν τράχηλον αὐτοῦ καὶ ...
et si scandalizaverit te manus tua abscide illam bonum est tibi debilem introire in vitam quam duas manus habentem ire in gehennam in ignem
καὶ ἐὰν σκανδαλίσῃ σε ἡ χείρ σου , ἀπόκοψον αὐτήν · καλόν ἐστίν σε κυλλὸν εἰσελθεῖν εἰς τὴν ζωὴν , ἢ τὰς δύο χεῖρας ...
ubi vermis eorum non moritur et ignis non extinguitur
et si pes tuus te scandalizat amputa illum bonum est tibi claudum introire in vitam aeternam quam duos pedes habentem mitti in gehennam ignis
καὶ ἐὰν ὁ πούς σου σκανδαλίζῃ σε , ἀπόκοψον αὐτόν · καλόν ἐστίν σε εἰσελθεῖν εἰς τὴν ζωὴν χωλὸν ἢ τοὺς δύο πόδας ἔχοντα ...
ubi vermis eorum non moritur et ignis non extinguitur
quod si oculus tuus scandalizat te eice eum bonum est tibi luscum introire in regnum Dei quam duos oculos habentem mitti in gehennam ignis
καὶ ἐὰν ὁ ὀφθαλμός σου σκανδαλίζῃ σε , ἔκβαλε αὐτόν · καλόν σέ ἐστιν μονόφθαλμον εἰσελθεῖν εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ , ἢ δύο ...
ubi vermis eorum non moritur et ignis non extinguitur
ὅπου ὁ σκώληξ αὐτῶν οὐ τελευτᾷ καὶ τὸ πῦρ οὐ σβέννυται ·
omnis enim igne sallietur et omnis victima sallietur
πᾶς γὰρ πυρὶ ἁλισθήσεται .
bonum est sal quod si sal insulsum fuerit in quo illud condietis habete in vobis sal et pacem habete inter vos
καλὸν τὸ ἅλα · ἐὰν δὲ τὸ ἅλα ἄναλον γένηται , ἐν τίνι αὐτὸ ἀρτύσετε ; ἔχετε ἐν ἑαυτοῖς ἅλα , καὶ εἰρηνεύετε ἐν ...
Καὶ ἐκεῖθεν ἀναστὰς ἔρχεται εἰς τὰ ὅρια τῆς Ἰουδαίας καὶ πέραν τοῦ Ἰορδάνου , καὶ συμπορεύονται πάλιν ὄχλοι πρὸς αὐτόν , καὶ ὡς εἰώθει ...
et inde exsurgens venit in fines Iudaeae ultra Iordanen et conveniunt iterum turbae ad eum et sicut consueverat iterum docebat illos
καὶ προσελθόντες οἱ Φαρισαῖοι ἐπηρώτων αὐτὸν εἰ ἔξεστιν ἀνδρὶ γυναῖκα ἀπολῦσαι , πειράζοντες αὐτόν .
et accedentes Pharisaei interrogabant eum si licet viro uxorem dimittere temptantes eum
ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς · τί ὑμῖν ἐνετείλατο Μωϋσῆς ;
at ille respondens dixit eis quid vobis praecepit Moses
οἱ δὲ εἶπαν · ἐπέτρεψεν Μωϋσῆς βιβλίον ἀποστασίου γράψαι καὶ ἀπολῦσαι .
qui dixerunt Moses permisit libellum repudii scribere et dimittere
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · πρὸς τὴν σκληροκαρδίαν ὑμῶν ἔγραψεν ὑμῖν τὴν ἐντολὴν ταύτην .
quibus respondens Iesus ait ad duritiam cordis vestri scripsit vobis praeceptum istud
ἀπὸ δὲ ἀρχῆς κτίσεως ἄρσεν καὶ θῆλυ ἐποίησεν αὐτούς ·
ab initio autem creaturae masculum et feminam fecit eos Deus
ἕνεκεν τούτου καταλείψει ἄνθρωπος τὸν πατέρα αὐτοῦ καὶ τὴν μητέρα αὐτοῦ ,
propter hoc relinquet homo patrem suum et matrem et adherebit ad uxorem suam
καὶ ἔσονται οἱ δύο εἰς σάρκα μίαν , ὥστε οὐκέτι εἰσὶν δύο ἀλλὰ μία σάρξ .
et erunt duo in carne una itaque iam non sunt duo sed una caro
ὃ οὖν ὁ θεὸς συνέζευξεν , ἄνθρωπος μὴ χωριζέτω .
quod ergo Deus iunxit homo non separet
καὶ εἰς τὴν οἰκίαν πάλιν οἱ μαθηταὶ περὶ τούτου ἐπηρώτων αὐτόν .
et in domo iterum discipuli eius de eodem interrogaverunt eum
καὶ λέγει αὐτοῖς · ὃς ἂν ἀπολύσῃ τὴν γυναῖκα αὐτοῦ καὶ γαμήσῃ ἄλλην , μοιχᾶται ἐπ’ αὐτήν ·
et dicit illis quicumque dimiserit uxorem suam et aliam duxerit adulterium committit super eam
καὶ ἐὰν αὐτὴ ἀπολύσασα τὸν ἄνδρα αὐτῆς γαμήσῃ ἄλλον , μοιχᾶται .
et si uxor dimiserit virum suum et alii nupserit moechatur
Καὶ προσέφερον αὐτῷ παιδία ἵνα ἅψηται αὐτῶν · οἱ δὲ μαθηταὶ ἐπετίμων τοῖς προσφέρουσιν
et offerebant illi parvulos ut tangeret illos discipuli autem comminabantur offerentibus
ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς ἠγανάκτησεν καὶ εἶπεν αὐτοῖς · ἄφετε τὰ παιδία ἔρχεσθαι πρός με , μὴ κωλύετε αὐτά · τῶν γὰρ τοιούτων ἐστὶν ...
quos cum videret Iesus indigne tulit et ait illis sinite parvulos venire ad me et ne prohibueritis eos talium est enim regnum Dei
ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὃς ἂν μὴ δέξηται τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ ὡς παιδίον , οὐ μὴ εἰσέλθῃ εἰς αὐτήν .
amen dico vobis quisque non receperit regnum Dei velut parvulus non intrabit in illud
καὶ ἐναγκαλισάμενος αὐτὰ κατευλόγει τιθεὶς τὰς χεῖρας ἐπ’ αὐτά .
et conplexans eos et inponens manus super illos benedicebat eos
Καὶ ἐκπορευομένου αὐτοῦ εἰς ὁδὸν προσδραμὼν εἷς καὶ γονυπετήσας αὐτὸν ἐπηρώτα αὐτόν · διδάσκαλε ἀγαθέ , τί ποιήσω ἵνα ζωὴν αἰώνιον κληρονομήσω ;
et cum egressus esset in viam procurrens quidam genu flexo ante eum rogabat eum magister bone quid faciam ut vitam aeternam percipiam
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ · τί με λέγεις ἀγαθόν ; οὐδεὶς ἀγαθὸς εἰ μὴ εἷς ὁ θεός .
Iesus autem dixit ei quid me dicis bonum nemo bonus nisi unus Deus
τὰς ἐντολὰς οἶδας · μὴ μοιχεύσῃς , μὴ φονεύσῃς , μὴ κλέψῃς , μὴ ψευδομαρτυρήσῃς , μὴ ἀποστερήσῃς , τίμα τὸν πατέρα σου καὶ ...
praecepta nosti ne adulteres ne occidas ne fureris ne falsum testimonium dixeris ne fraudem feceris honora patrem tuum et matrem
ὁ δὲ ἔφη αὐτῷ · διδάσκαλε , ταῦτα πάντα ἐφυλαξάμην ἐκ νεότητός μου .
et ille respondens ait illi magister omnia haec conservavi a iuventute mea
ὁ δὲ Ἰησοῦς ἐμβλέψας αὐτῷ ἠγάπησεν αὐτὸν καὶ εἶπεν αὐτῷ · ἕν σε ὑστερεῖ · ὕπαγε , ὅσα ἔχεις πώλησον καὶ δὸς τοῖς πτωχοῖς ...
Iesus autem intuitus eum dilexit eum et dixit illi unum tibi deest vade quaecumque habes vende et da pauperibus et habebis thesaurum in caelo ...
ὁ δὲ στυγνάσας ἐπὶ τῷ λόγῳ ἀπῆλθεν λυπούμενος · ἦν γὰρ ἔχων κτήματα πολλά .
qui contristatus in verbo abiit maerens erat enim habens possessiones multas
καὶ περιβλεψάμενος ὁ Ἰησοῦς λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ · πῶς δυσκόλως οἱ τὰ χρήματα ἔχοντες εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ εἰσελεύσονται .
et circumspiciens Iesus ait discipulis suis quam difficile qui pecunias habent in regnum Dei introibunt
οἱ δὲ μαθηταὶ ἐθαμβοῦντο ἐπὶ τοῖς λόγοις αὐτοῦ . ὁ δὲ Ἰησοῦς πάλιν ἀποκριθεὶς λέγει αὐτοῖς · τέκνα , πῶς δύσκολόν ἐστιν εἰς τὴν ...
discipuli autem obstupescebant in verbis eius at Iesus rursus respondens ait illis filioli quam difficile est confidentes in pecuniis regnum Dei introire
εὐκοπώτερόν ἐστιν κάμηλον διὰ τῆς τρυμαλιᾶς τῆς ῥαφίδος διελθεῖν ἢ πλούσιον εἰς τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ εἰσελθεῖν .
facilius est camelum per foramen acus transire quam divitem intrare in regnum Dei
οἱ δὲ περισσῶς ἐξεπλήσσοντο λέγοντες πρὸς ἑαυτούς , καὶ τίς δύναται σωθῆναι ;
qui magis admirabantur dicentes ad se met ipsos et quis potest salvus fieri
ἐμβλέψας αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς λέγει · παρὰ ἀνθρώποις ἀδύνατον , ἀλλ’ οὐ παρὰ θεῷ · πάντα γὰρ δυνατὰ παρὰ τῷ θεῷ .
et intuens illos Iesus ait apud homines inpossibile est sed non apud Deum omnia enim possibilia sunt apud Deum
Ἤρξατο λέγειν ὁ Πέτρος αὐτῷ · ἰδοὺ ἡμεῖς ἀφήκαμεν πάντα καὶ ἠκολουθήκαμέν σοι .
coepit Petrus ei dicere ecce nos dimisimus omnia et secuti sumus te
ἔφη ὁ Ἰησοῦς , ἀμὴν λέγω ὑμῖν , οὐδείς ἐστιν ὃς ἀφῆκεν οἰκίαν ἢ ἀδελφοὺς ἢ ἀδελφὰς ἢ μητέρα ἢ πατέρα ἢ τέκνα ἢ ...
respondens Iesus ait amen dico vobis nemo est qui reliquerit domum aut fratres aut sorores aut matrem aut patrem aut filios aut agros propter ...
ἐὰν μὴ λάβῃ ἑκατονταπλασίονα νῦν ἐν τῷ καιρῷ τούτῳ οἰκίας καὶ ἀδελφοὺς καὶ ἀδελφὰς καὶ μητέρας καὶ τέκνα καὶ ἀγροὺς μετὰ διωγμῶν , καὶ ...
qui non accipiat centies tantum nunc in tempore hoc domos et fratres et sorores et matres et filios et agros cum persecutionibus et in ...
πολλοὶ δὲ ἔσονται πρῶτοι ἔσχατοι καὶ οἱ ἔσχατοι πρῶτοι .
multi autem erunt primi novissimi et novissimi primi
Ἦσαν δὲ ἐν τῇ ὁδῷ ἀναβαίνοντες εἰς Ἱεροσόλυμα , καὶ ἦν προάγων αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς , καὶ ἐθαμβοῦντο , οἱ δὲ ἀκολουθοῦντες ἐφοβοῦντο . ...
erant autem in via ascendentes in Hierosolyma et praecedebat illos Iesus et stupebant et sequentes timebant et adsumens iterum duodecim coepit illis dicere quae ...
ὅτι ἰδοὺ ἀναβαίνομεν εἰς Ἱεροσόλυμα , καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδοθήσεται τοῖς ἀρχιερεῦσιν καὶ τοῖς γραμματεῦσιν , καὶ κατακρινοῦσιν αὐτὸν θανάτῳ καὶ παραδώσουσιν ...
quia ecce ascendimus in Hierosolyma et Filius hominis tradetur principibus sacerdotum et scribis et senioribus et damnabunt eum morti et tradent eum gentibus
καὶ ἐμπαίξουσιν αὐτῷ καὶ ἐμπτύσουσιν αὐτῷ καὶ μαστιγώσουσιν αὐτὸν καὶ ἀποκτενοῦσιν , καὶ μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἀναστήσεται .
et inludent ei et conspuent eum et flagellabunt eum et interficient eum et tertia die resurget
Καὶ προσπορεύονται αὐτῷ Ἰάκωβος καὶ Ἰωάννης οἱ υἱοὶ Ζεβεδαίου , λέγοντες αὐτῷ , διδάσκαλε , θέλομεν ἵνα ὃ ἐὰν αἰτήσωμέν σε ποιήσῃς ἡμῖν .
et accedunt ad illum Iacobus et Iohannes filii Zebedaei dicentes magister volumus ut quodcumque petierimus facias nobis
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · τί θέλετέ με ποιήσω ὑμῖν ;
at ille dixit eis quid vultis ut faciam vobis
οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ , δὸς ἡμῖν ἵνα εἷς σου ἐκ δεξιῶν καὶ εἷς σου ἐξ ἀριστερῶν καθίσωμεν ἐν τῇ δόξῃ σου .
et dixerunt da nobis ut unus ad dexteram tuam et alius ad sinistram tuam sedeamus in gloria tua
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · οὐκ οἴδατε τί αἰτεῖσθε . δύνασθε πιεῖν τὸ ποτήριον ὃ ἐγὼ πίνω , ἢ τὸ βάπτισμα ὃ ἐγὼ ...
Iesus autem ait eis nescitis quid petatis potestis bibere calicem quem ego bibo aut baptismum quo ego baptizor baptizari
οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ · δυνάμεθα . ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · τὸ ποτήριον ὃ ἐγὼ πίνω πίεσθε καὶ τὸ βάπτισμα ὃ ἐγὼ ...
at illi dixerunt ei possumus Iesus autem ait eis calicem quidem quem ego bibo bibetis et baptismum quo ego baptizor baptizabimini
τὸ δὲ καθίσαι ἐκ δεξιῶν μου ἢ ἐξ εὐωνύμων οὐκ ἔστιν ἐμὸν δοῦναι , ἀλλ’ οἷς ἡτοίμασται .
sedere autem ad dexteram meam vel ad sinistram non est meum dare sed quibus paratum est
Καὶ ἀκούσαντες οἱ δέκα ἤρξαντο ἀγανακτεῖν περὶ Ἰακώβου καὶ Ἰωάννου .
et audientes decem coeperunt indignari de Iacobo et Iohanne
καὶ προσκαλεσάμενος αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς · οἴδατε ὅτι οἱ δοκοῦντες ἄρχειν τῶν ἐθνῶν κατακυριεύουσιν αὐτῶν καὶ οἱ μεγάλοι αὐτῶν κατεξουσιάζουσιν αὐτῶν .
Iesus autem vocans eos ait illis scitis quia hii qui videntur principari gentibus dominantur eis et principes eorum potestatem habent ipsorum
οὐχ οὕτως δέ ἐστιν ἐν ὑμῖν · ἀλλ’ ὃς ἂν θέλῃ μέγας γενέσθαι ἐν ὑμῖν , ἔσται ὑμῶν διάκονος ,
non ita est autem in vobis sed quicumque voluerit fieri maior erit vester minister
καὶ ὃς ἂν θέλῃ ὑμῶν γενέσθαι πρῶτος , ἔσται πάντων δοῦλος ·
et quicumque voluerit in vobis primus esse erit omnium servus
καὶ γὰρ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου οὐκ ἦλθεν διακονηθῆναι ἀλλὰ διακονῆσαι καὶ δοῦναι τὴν ψυχὴν αὐτοῦ λύτρον ἀντὶ πολλῶν .
nam et Filius hominis non venit ut ministraretur ei sed ut ministraret et daret animam suam redemptionem pro multis
Καὶ ἔρχονται εἰς Ἰερειχώ . καὶ ἐκπορευομένου αὐτοῦ ἀπὸ Ἰερειχὼ καὶ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ ὄχλου ἱκανοῦ ὁ υἱὸς Τιμαίου Βαρτιμαῖος , τυφλὸς προσαίτης ...
et veniunt Hierichum et proficiscente eo de Hiericho et discipulis eius et plurima multitudine filius Timei Bartimeus caecus sedebat iuxta viam mendicans
καὶ ἀκούσας ὅτι Ἰησοῦς ὁ Ναζαρηνός ἐστιν , ἤρξατο κράζειν καὶ λέγειν · υἱὲ Δαυεὶδ Ἰησοῦ , ἐλέησόν με .
qui cum audisset quia Iesus Nazarenus est coepit clamare et dicere Fili David Iesu miserere mei
καὶ ἐπετίμων αὐτῷ πολλοὶ ἵνα σιωπήσῃ · ὁ δὲ πολλῷ μᾶλλον ἔκραζεν , υἱὲ Δαυείδ , ἐλέησόν με .
et comminabantur illi multi ut taceret at ille multo magis clamabat Fili David miserere mei
καὶ στὰς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · φωνήσατε αὐτόν . καὶ φωνοῦσιν τὸν τυφλὸν λέγοντες αὐτῷ · θάρσει , ἔγειρε , φωνεῖ σε .
et stans Iesus praecepit illum vocari et vocant caecum dicentes ei animaequior esto surge vocat te
ὁ δὲ ἀποβαλὼν τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ ἀναπηδήσας ἦλθεν πρὸς τὸν Ἰησοῦν .
qui proiecto vestimento suo exiliens venit ad eum
καὶ ἀποκριθεὶς αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · τί σοι θέλεις ποιήσω ; ὁ δὲ τυφλὸς εἶπεν αὐτῷ · ῥαββουνί , ἵνα ἀναβλέψω .
et respondens illi Iesus dixit quid vis tibi faciam caecus autem dixit ei rabboni ut videam
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ , ὕπαγε , ἡ πίστις σου σέσωκέν σε . καὶ εὐθὺς ἀνέβλεψεν , καὶ ἠκολούθει αὐτῷ ἐν τῇ ὁδῷ
Iesus autem ait illi vade fides tua te salvum fecit et confestim vidit et sequebatur eum in via
Καὶ ὅτε ἐγγίζουσιν εἰς Ἱεροσόλυμα καὶ εἰς Βηθανίαν πρὸς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν , ἀποστέλλει δύο τῶν μαθητῶν αὐτοῦ
et cum adpropinquarent Hierosolymae et Bethaniae ad montem Olivarum mittit duos ex discipulis suis
καὶ λέγει αὐτοῖς · ὑπάγετε εἰς τὴν κώμην τὴν κατέναντι ὑμῶν , καὶ εὐθὺς εἰσπορευόμενοι εἰς αὐτὴν εὑρήσετε πῶλον δεδεμένον , ἐφ’ ὃν οὐδεὶς ...
et ait illis ite in castellum quod est contra vos et statim introeuntes illuc invenietis pullum ligatum super quem nemo adhuc hominum sedit solvite ...
καὶ ἐάν τις ὑμῖν εἴπῃ · τί ποιεῖτε τοῦτο ; εἴπατε · ὁ κύριος αὐτοῦ χρείαν ἔχει , καὶ εὐθὺς αὐτὸν ἀποστέλλει πάλιν ὧδε
et si quis vobis dixerit quid facitis dicite quia Domino necessarius est et continuo illum dimittet huc
καὶ ἀπῆλθον καὶ εὗρον τὸν πῶλον δεδεμένον πρὸς τὴν θύραν ἔξω ἐπὶ τοῦ ἀμφόδου , καὶ λύουσιν αὐτόν .
et abeuntes invenerunt pullum ligatum ante ianuam foris in bivio et solvunt eum
καί τινες τῶν ἐκεῖ ἑστηκότων ἔλεγον αὐτοῖς · τί ποιεῖτε λύοντες τὸν πῶλον ;
et quidam de illic stantibus dicebant illis quid facitis solventes pullum
οἱ δὲ εἶπαν αὐτοῖς καθὼς εἶπεν ὁ Ἰησοῦς · καὶ ἀφῆκαν αὐτούς .
qui dixerunt eis sicut praeceperat illis Iesus et dimiserunt eis
καὶ φέρουσιν τὸν πῶλον πρὸς τὸν Ἰησοῦν , καὶ ἐπιβάλλουσιν αὐτῷ τὰ ἱμάτια αὐτῶν , καὶ ἐκάθισεν ἐπ’ αὐτόν .
et duxerunt pullum ad Iesum et inponunt illi vestimenta sua et sedit super eo
καὶ πολλοὶ τὰ ἱμάτια αὐτῶν ἔστρωσαν εἰς τὴν ὁδόν , ἄλλοι δὲ στιβάδας , κόψαντες ἐκ τῶν ἀγρῶν .
multi autem vestimenta sua straverunt in via alii autem frondes caedebant de arboribus et sternebant in via
καὶ οἱ προάγοντες καὶ οἱ ἀκολουθοῦντες ἔκραζον · ὡσαννά , εὐλογημένος ὁ ἐρχόμενος ἐν ὀνόματι κυρίου ·
et qui praeibant et qui sequebantur clamabant dicentes osanna benedictus qui venit in nomine Domini
εὐλογημένη ἡ ἐρχομένη βασιλεία τοῦ πατρὸς ἡμῶν Δαυείδ , ὡσαννὰ ἐν τοῖς ὑψίστοις .
benedictum quod venit regnum patris nostri David osanna in excelsis
Καὶ εἰσῆλθεν εἰς Ἱεροσόλυμα εἰς τὸ ἱερόν · καὶ περιβλεψάμενος πάντα , ὀψὲ ἤδη οὔσης τῆς ὥρας , ἐξῆλθεν εἰς Βηθανίαν μετὰ τῶν δώδεκα
et introivit Hierosolyma in templum et circumspectis omnibus cum iam vespera esset hora exivit in Bethania cum duodecim
Καὶ τῇ ἐπαύριον ἐξελθόντων αὐτῶν ἀπὸ Βηθανίας ἐπείνασεν .
et alia die cum exirent a Bethania esuriit
καὶ ἰδὼν συκῆν ἀπὸ μακρόθεν ἔχουσαν φύλλα , ἦλθεν εἰ ἄρα τι εὑρήσει ἐν αὐτῇ , καὶ ἐλθὼν ἐπ’ αὐτὴν οὐδὲν εὗρεν εἰ μὴ ...
cum que vidisset a longe ficum habentem folia venit si quid forte inveniret in ea et cum venisset ad eam nihil invenit praeter folia ...
καὶ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτῇ · μηκέτι εἰς τὸν αἰῶνα ἐκ σοῦ μηδεὶς καρπὸν φάγοι . καὶ ἤκουον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ .
et respondens dixit ei iam non amplius in aeternum quisquam fructum ex te manducet et audiebant discipuli eius
Καὶ ἔρχονται εἰς Ἱεροσόλυμα . καὶ εἰσελθὼν εἰς τὸ ἱερὸν ἤρξατο ἐκβάλλειν τοὺς πωλοῦντας καὶ τοὺς ἀγοράζοντας ἐν τῷ ἱερῷ , καὶ τὰς τραπέζας ...
et veniunt Hierosolymam et cum introisset templum coepit eicere vendentes et ementes in templo et mensas nummulariorum et cathedras vendentium columbas evertit
καὶ οὐκ ἤφιεν ἵνα τις διενέγκῃ σκεῦος διὰ τοῦ ἱεροῦ ,
et non sinebat ut quisquam vas transferret per templum
καὶ ἐδίδασκεν καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · οὐ γέγραπται ὅτι ὁ οἶκός μου οἶκος προσευχῆς κληθήσεται πᾶσιν τοῖς ἔθνεσιν ; ὑμεῖς δὲ πεποιήκατε αὐτὸν σπήλαιον ...
et docebat dicens eis non scriptum est quia domus mea domus orationis vocabitur omnibus gentibus vos autem fecistis eam speluncam latronum
καὶ ἤκουσαν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς , καὶ ἐζήτουν πῶς αὐτὸν ἀπολέσωσιν · ἐφοβοῦντο γὰρ αὐτόν , πᾶς γὰρ ὁ ὄχλος ἐξεπλήσσοντο ἐπὶ ...
quo audito principes sacerdotum et scribae quaerebant quomodo eum perderent timebant enim eum quoniam universa turba admirabatur super doctrina eius
Καὶ ὅταν ὀψὲ ἐγένετο , ἐξεπορεύοντο ἔξω τῆς πόλεως .
et cum vespera facta esset egrediebatur de civitate
Καὶ παραπορευόμενοι πρωῒ εἶδον τὴν συκῆν ἐξηραμμένην ἐκ ῥιζῶν .
et cum mane transirent viderunt ficum aridam factam a radicibus
καὶ ἀναμνησθεὶς ὁ Πέτρος λέγει αὐτῷ , ῥαββεί , ἴδε ἡ συκῆ ἣν κατηράσω ἐξήρανται .
et recordatus Petrus dicit ei rabbi ecce ficus cui maledixisti aruit
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς , ἔχετε πίστιν θεοῦ ,
et respondens Iesus ait illis habete fidem Dei
ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ὃς ἂν εἴπῃ τῷ ὄρει τούτῳ · ἄρθητι καὶ βλήθητι εἰς τὴν θάλασσαν , καὶ μὴ διακριθῇ ἐν τῇ καρδίᾳ ...
amen dico vobis quicumque dixerit huic monti tollere et mittere in mare et non haesitaverit in corde suo sed crediderit quia quodcumque dixerit fiat ...
διὰ τοῦτο λέγω ὑμῖν , πάντα ὅσα προσεύχεσθε καὶ αἰτεῖσθε , πιστεύετε ὅτι ἐλάβετε , καὶ ἔσται ὑμῖν .
propterea dico vobis omnia quaecumque orantes petitis credite quia accipietis et veniet vobis
καὶ ὅταν στήκετε προσευχόμενοι , ἀφίετε εἴ τι ἔχετε κατά τινος , ἵνα καὶ ὁ πατὴρ ὑμῶν ὁ ἐν τοῖς οὐρανοῖς ἀφῇ ὑμῖν τὰ ...
et cum stabitis ad orandum dimittite si quid habetis adversus aliquem ut et Pater vester qui in caelis est dimittat vobis peccata vestra
quod si vos non dimiseritis nec Pater vester qui in caelis est dimittet vobis peccata vestra
Καὶ ἔρχονται πάλιν εἰς Ἱεροσόλυμα . καὶ ἐν τῷ ἱερῷ περιπατοῦντος αὐτοῦ ἔρχονται πρὸς αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι
et veniunt rursus Hierosolymam et cum ambularet in templo accedunt ad eum summi sacerdotes et scribae et seniores
καὶ ἔλεγον αὐτῷ · ἐν ποίᾳ ἐξουσίᾳ ταῦτα ποιεῖς ; ἢ τίς σοι τὴν ἐξουσίαν ταύτην ἔδωκεν ἵνα ταῦτα ποιῇς ;
et dicunt illi in qua potestate haec facis et quis tibi dedit hanc potestatem ut ista facias
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · ἐπερωτήσω ὑμᾶς ἕνα λόγον , καὶ ἀποκρίθητέ μοι , καὶ ἐρῶ ὑμῖν ἐν ποίᾳ ἐξουσίᾳ ταῦτα ποιῶ ·
Iesus autem respondens ait illis interrogabo vos et ego unum verbum et respondete mihi et dicam vobis in qua potestate haec faciam
τὸ βάπτισμα τὸ Ἰωάννου ἐξ οὐρανοῦ ἦν ἢ ἐξ ἀνθρώπων ; ἀποκρίθητέ μοι .
baptismum Iohannis de caelo erat an ex hominibus respondete mihi
καὶ διελογίζοντο πρὸς ἑαυτοὺς λέγοντες · ἐὰν εἴπωμεν · ἐξ οὐρανοῦ , ἐρεῖ · διά τί οὖν οὐκ ἐπιστεύσατε αὐτῷ ;
at illi cogitabant se cum dicentes si dixerimus de caelo dicet quare ergo non credidistis ei
ἀλλὰ εἴπωμεν · ἐξ ἀνθρώπων ; ἐφοβοῦντο τὸν λαόν · ἅπαντες γὰρ εἶχον τὸν Ἰωάννην ὄντως ὅτι προφήτης ἦν .
sed dicemus ex hominibus timebant populum omnes enim habebant Iohannem quia vere propheta esset
καὶ ἀποκριθέντες τῷ Ἰησοῦ λέγουσιν · οὐκ οἴδαμεν . καὶ ὁ Ἰησοῦς λέγει αὐτοῖς · οὐδὲ ἐγὼ λέγω ὑμῖν ἐν ποίᾳ ἐξουσίᾳ ταῦτα ποιῶ
et respondentes dicunt Iesu nescimus respondens Iesus ait illis neque ego dico vobis in qua potestate haec faciam
Καὶ ἤρξατο αὐτοῖς ἐν παραβολαῖς λαλεῖν . ἀμπελῶνα ἄνθρωπος ἐφύτευσεν , καὶ περιέθηκεν φραγμὸν καὶ ὤρυξεν ὑπολήνιον καὶ ᾠκοδόμησεν πύργον , καὶ ἐξέδετο αὐτὸν ...
et coepit illis in parabolis loqui vineam pastinavit homo et circumdedit sepem et fodit lacum et aedificavit turrem et locavit eam agricolis et peregre ...
καὶ ἀπέστειλεν πρὸς τοὺς γεωργοὺς τῷ καιρῷ δοῦλον , ἵνα παρὰ τῶν γεωργῶν λάβῃ ἀπὸ τῶν καρπῶν τοῦ ἀμπελῶνος ·
et misit ad agricolas in tempore servum ut ab agricolis acciperet de fructu vineae
καὶ λαβόντες αὐτὸν ἔδειραν καὶ ἀπέστειλαν κενόν .
qui adprehensum eum ceciderunt et dimiserunt vacuum
καὶ πάλιν ἀπέστειλεν πρὸς αὐτοὺς ἄλλον δοῦλον · καὶ ἐκεῖνον ἐκεφαλίωσαν καὶ ἠτίμασαν .
et iterum misit ad illos alium servum et illum capite vulneraverunt et contumeliis adfecerunt
καὶ ἄλλον ἀπέστειλεν · καὶ ἐκεῖνον ἀπέκτειναν , καὶ πολλοὺς ἄλλους , οὓς μὲν δέροντες , οὓς δὲ ἀποκτέννοντες .
et rursum alium misit et illum occiderunt et plures alios quosdam caedentes alios vero occidentes
ἔτι ἕνα εἶχεν , υἱὸν ἀγαπητόν · ἀπέστειλεν αὐτὸν ἔσχατον πρὸς αὐτοὺς λέγων ὅτι ἐντραπήσονται τὸν υἱόν μου .
adhuc ergo unum habens filium carissimum et illum misit ad eos novissimum dicens quia reverebuntur filium meum
ἐκεῖνοι δὲ οἱ γεωργοὶ πρὸς ἑαυτοὺς εἶπαν ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ κληρονόμος · δεῦτε ἀποκτείνωμεν αὐτόν , καὶ ἡμῶν ἔσται ἡ κληρονομία .
coloni autem dixerunt ad invicem hic est heres venite occidamus eum et nostra erit hereditas
καὶ λαβόντες ἀπέκτειναν αὐτόν , καὶ ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω τοῦ ἀμπελῶνος .
et adprehendentes eum occiderunt et eiecerunt extra vineam
τί ποιήσει ὁ κύριος τοῦ ἀμπελῶνος ; ἐλεύσεται καὶ ἀπολέσει τοὺς γεωργούς , καὶ δώσει τὸν ἀμπελῶνα ἄλλοις .
quid ergo faciet dominus vineae veniet et perdet colonos et dabit vineam aliis
οὐδὲ τὴν γραφὴν ταύτην ἀνέγνωτε · λίθον ὃν ἀπεδοκίμασαν οἱ οἰκοδομοῦντες , οὗτος ἐγενήθη εἰς κεφαλὴν γωνίας ·
ne c scripturam hanc legistis lapidem quem reprobaverunt aedificantes hic factus est in caput anguli
παρὰ κυρίου ἐγένετο αὕτη καὶ ἔστιν θαυμαστὴ ἐν ὀφθαλμοῖς ἡμῶν ;
a Domino factum est istud et est mirabile in oculis nostris
καὶ ἐζήτουν αὐτὸν κρατῆσαι , καὶ ἐφοβήθησαν τὸν ὄχλον · ἔγνωσαν γὰρ ὅτι πρὸς αὐτοὺς τὴν παραβολὴν εἶπεν . καὶ ἀφέντες αὐτὸν ἀπῆλθον .
et quaerebant eum tenere et timuerunt turbam cognoverunt enim quoniam ad eos parabolam hanc dixerit et relicto eo abierunt
Καὶ ἀποστέλλουσιν πρὸς αὐτόν τινας τῶν Φαρισαίων καὶ τῶν Ἡρῳδιανῶν ἵνα αὐτὸν ἀγρεύσωσιν λόγῳ .
et mittunt ad eum quosdam ex Pharisaeis et Herodianis ut eum caperent in verbo
καὶ ἐλθόντες λέγουσιν αὐτῷ · διδάσκαλε , οἴδαμεν ὅτι ἀληθὴς εἶ καὶ οὐ μέλει σοι περὶ οὐδενός · οὐ γὰρ βλέπεις εἰς πρόσωπον ἀνθρώπων ...
qui venientes dicunt ei magister scimus quoniam verax es et non curas quemquam ne c enim vides in faciem hominis sed in veritate viam ...
ὁ δὲ ἰδὼν αὐτῶν τὴν ὑπόκρισιν εἶπεν αὐτοῖς · τί με πειράζετε ; φέρετέ μοι δηνάριον ἵνα ἴδω .
qui sciens versutiam eorum ait illis quid me temptatis adferte mihi denarium ut videam
οἱ δὲ ἤνεγκαν . καὶ λέγει αὐτοῖς · τίνος ἡ εἰκὼν αὕτη καὶ ἡ ἐπιγραφή ; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ · Καίσαρος .
at illi adtulerunt et ait illis cuius est imago haec et inscriptio dicunt illi Caesaris
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · τὰ Καίσαρος ἀπόδοτε Καίσαρι καὶ τὰ τοῦ θεοῦ τῷ θεῷ . καὶ ἐξεθαύμαζον ἐπ’ αὐτῷ .
respondens autem Iesus dixit illis reddite igitur quae sunt Caesaris Caesari et quae sunt Dei Deo et mirabantur super eo
Καὶ ἔρχονται Σαδδουκαῖοι πρὸς αὐτόν , οἵτινες λέγουσιν ἀνάστασιν μὴ εἶναι , καὶ ἐπηρώτων αὐτὸν λέγοντες ·
et venerunt ad eum Sadducaei qui dicunt resurrectionem non esse et interrogabant eum dicentes
διδάσκαλε , Μωϋσῆς ἔγραψεν ἡμῖν ὅτι ἐάν τινος ἀδελφὸς ἀποθάνῃ καὶ καταλίπῃ γυναῖκα καὶ μὴ ἀφῇ τέκνον , ἵνα λάβῃ ὁ ἀδελφὸς αὐτοῦ τὴν ...
magister Moses nobis scripsit ut si cuius frater mortuus fuerit et dimiserit uxorem et filios non reliquerit accipiat frater eius uxorem ipsius et resuscitet ...
ἑπτὰ ἀδελφοὶ ἦσαν · καὶ ὁ πρῶτος ἔλαβεν γυναῖκα , καὶ ἀποθνῄσκων οὐκ ἀφῆκεν σπέρμα .
septem ergo fratres erant et primus accepit uxorem et mortuus est non relicto semine
καὶ ὁ δεύτερος ἔλαβεν αὐτήν , καὶ ἀπέθανεν μὴ καταλιπὼν σπέρμα · καὶ ὁ τρίτος ὡσαύτως ·
et secundus accepit eam et mortuus est et nec iste reliquit semen et tertius similiter
καὶ οἱ ἑπτὰ οὐκ ἀφῆκαν σπέρμα . ἔσχατον πάντων καὶ ἡ γυνὴ ἀπέθανεν .
et acceperunt eam similiter septem et non reliquerunt semen novissima omnium defuncta est et mulier
ἐν τῇ ἀναστάσει , ὅταν ἀναστῶσιν , τίνος αὐτῶν ἔσται γυνή ; οἱ γὰρ ἑπτὰ ἔσχον αὐτὴν γυναῖκα .
in resurrectione ergo cum resurrexerint cuius de his erit uxor septem enim habuerunt eam uxorem
ἔφη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · οὐ διὰ τοῦτο πλανᾶσθε μὴ εἰδότες τὰς γραφὰς μηδὲ τὴν δύναμιν τοῦ θεοῦ ;
et respondens Iesus ait illis non ideo erratis non scientes scripturas ne que virtutem Dei
ὅταν γὰρ ἐκ νεκρῶν ἀναστῶσιν , οὔτε γαμοῦσιν οὔτε γαμίζονται , ἀλλ’ εἰσὶν ὡς ἄγγελοι ἐν τοῖς οὐρανοῖς .
cum enim a mortuis resurrexerint ne que nubent ne que nubentur sed sunt sicut angeli in caelis
περὶ δὲ τῶν νεκρῶν , ὅτι ἐγείρονται οὐκ ἀνέγνωτε ἐν τῇ βίβλῳ Μωϋσέως ἐπὶ τοῦ βάτου πῶς εἶπεν αὐτῷ ὁ θεὸς λέγων · ἐγὼ ...
de mortuis autem quod resurgant non legistis in libro Mosi super rubum quomodo dixerit illi Deus inquiens ego sum Deus Abraham et Deus Isaac ...
οὐκ ἔστιν θεὸς νεκρῶν ἀλλὰ ζώντων . πολὺ πλανᾶσθε .
non est Deus mortuorum sed vivorum vos ergo multum erratis
Καὶ προσελθὼν εἷς τῶν γραμματέων , ἀκούσας αὐτῶν συζητούντων , ἰδὼν ὅτι καλῶς ἀπεκρίθη αὐτοῖς , ἐπηρώτησεν αὐτόν · ποία ἐστὶν ἐντολὴ πρώτη πάντων
et accessit unus de scribis qui audierat illos conquirentes et videns quoniam bene illis responderit interrogavit eum quod esset primum omnium mandatum
ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς ὅτι πρώτη ἐστίν · ἄκουε Ἰσραήλ , κύριος ὁ θεὸς ἡμῶν κύριος εἷς ἐστιν ,
Iesus autem respondit ei quia primum omnium mandatum est audi Israhel Dominus Deus noster Deus unus est
καὶ ἀγαπήσεις κύριον τὸν θεόν σου ἐξ ὅλης τῆς καρδίας σου καὶ ἐξ ὅλης τῆς ψυχῆς σου καὶ ἐξ ὅλης τῆς διανοίας σου καὶ ...
et diliges Dominum Deum tuum ex toto corde tuo et ex tota anima tua et ex tota mente tua et ex tota virtute tua ...
δευτέρα αὕτη · ἀγαπήσεις τὸν πλησίον σου ὡς σεαυτόν . μείζων τούτων ἄλλη ἐντολὴ οὐκ ἔστιν .
secundum autem simile illi diliges proximum tuum tamquam te ipsum maius horum aliud mandatum non est
καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ γραμματεύς · καλῶς , διδάσκαλε , ἐπ’ ἀληθείας εἶπες ὅτι εἷς ἐστιν καὶ οὐκ ἔστιν ἄλλος πλὴν αὐτοῦ ·
et ait illi scriba bene magister in veritate dixisti quia unus est et non est alius praeter eum
καὶ τὸ ἀγαπᾶν αὐτὸν ἐξ ὅλης τῆς καρδίας καὶ ἐξ ὅλης τῆς συνέσεως καὶ ἐξ ὅλης τῆς ἰσχύος καὶ τὸ ἀγαπᾶν τὸν πλησίον ὡς ...
et ut diligatur ex toto corde et ex toto intellectu et ex tota anima et ex tota fortitudine et diligere proximum tamquam se ipsum ...
καὶ ὁ Ἰησοῦς ἰδὼν αὐτὸν ὅτι νουνεχῶς ἀπεκρίθη , εἶπεν αὐτῷ · οὐ μακρὰν εἶ ἀπὸ τῆς βασιλείας τοῦ θεοῦ . καὶ οὐδεὶς οὐκέτι ...
Iesus autem videns quod sapienter respondisset dixit illi non es longe a regno Dei et nemo iam audebat eum interrogare
Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς ἔλεγεν διδάσκων ἐν τῷ ἱερῷ · πῶς λέγουσιν οἱ γραμματεῖς ὅτι ὁ Χριστὸς υἱὸς Δαυείδ ἐστιν ;
et respondens Iesus dicebat docens in templo quomodo dicunt scribae Christum Filium esse David
αὐτὸς Δαυεὶδ εἶπεν ἐν τῷ πνεύματι τῷ ἁγίῳ · εἶπεν ὁ κύριος τῷ κυρίῳ μου · κάθου ἐκ δεξιῶν μου ἕως ἂν θῶ τοὺς ...
ipse enim David dicit in Spiritu Sancto dixit Dominus Domino meo sede a dextris meis donec ponam inimicos tuos scabillum pedum tuorum
αὐτὸς Δαυεὶδ λέγει αὐτὸν κύριον , καὶ πόθεν αὐτοῦ ἐστιν υἱός ; καὶ ὁ πολὺς ὄχλος ἤκουεν αὐτοῦ ἡδέως .
ipse ergo David dicit eum Dominum et unde est filius eius et multa turba eum libenter audivit
Καὶ ἐν τῇ διδαχῇ αὐτοῦ ἔλεγεν · βλέπετε ἀπὸ τῶν γραμματέων τῶν θελόντων ἐν στολαῖς περιπατεῖν καὶ ἀσπασμοὺς ἐν ταῖς ἀγοραῖς
et dicebat eis in doctrina sua cavete a scribis qui volunt in stolis ambulare et salutari in foro
καὶ πρωτοκαθεδρίας ἐν ταῖς συναγωγαῖς καὶ πρωτοκλισίας ἐν τοῖς δείπνοις ·
et in primis cathedris sedere in synagogis et primos discubitus in cenis
οἱ κατεσθίοντες τὰς οἰκίας τῶν χηρῶν καὶ προφάσει μακρὰ προσευχόμενοι , οὗτοι λήμψονται περισσότερον κρίμα .
qui devorant domos viduarum sub obtentu prolixae orationis hii accipient prolixius iudicium
Καὶ καθίσας κατέναντι τοῦ γαζοφυλακίου ἐθεώρει πῶς ὁ ὄχλος βάλλει χαλκὸν εἰς τὸ γαζοφυλάκιον · καὶ πολλοὶ πλούσιοι ἔβαλλον πολλά ,
et sedens Iesus contra gazofilacium aspiciebat quomodo turba iactaret aes in gazofilacium et multi divites iactabant multa
καὶ ἐλθοῦσα μία χήρα πτωχὴ ἔβαλεν λεπτὰ δύο , ὅ ἐστιν κοδράντης .
cum venisset autem una vidua pauper misit duo minuta quod est quadrans
καὶ προσκαλεσάμενος τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς · ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ἡ χήρα αὕτη ἡ πτωχὴ πλεῖον πάντων βέβληκεν τῶν βαλλόντων εἰς τὸ ...
et convocans discipulos suos ait illis amen dico vobis quoniam vidua haec pauper plus omnibus misit qui miserunt in gazofilacium
πάντες γὰρ ἐκ τοῦ περισσεύοντος αὐτοῖς ἔβαλον , αὕτη δὲ ἐκ τῆς ὑστερήσεως αὐτῆς πάντα ὅσα εἶχεν ἔβαλεν , ὅλον τὸν βίον αὐτῆς .
omnes enim ex eo quod abundabat illis miserunt haec vero de penuria sua omnia quae habuit misit totum victum suum
Καὶ ἐκπορευομένου αὐτοῦ ἐκ τοῦ ἱεροῦ , λέγει αὐτῷ εἷς τῶν μαθητῶν αὐτοῦ · διδάσκαλε , ἴδε ποταποὶ λίθοι καὶ ποταπαὶ οἰκοδομαί .
et cum egrederetur de templo ait illi unus ex discipulis suis magister aspice quales lapides et quales structurae
καὶ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ · βλέπεις ταύτας τὰς μεγάλας οἰκοδομάς ; οὐ μὴ ἀφεθῇ λίθος ἐπὶ λίθον . ὃς οὐ μὴ καταλυθῇ .
et respondens Iesus ait illi vides has omnes magnas aedificationes non relinquetur lapis super lapidem qui non destruatur
καὶ καθημένου αὐτοῦ εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν κατέναντι τοῦ ἱεροῦ , ἐπηρώτα αὐτὸν κατ’ ἰδίαν ὁ Πέτρος καὶ Ἰάκωβος καὶ Ἰωάννης καὶ Ἀνδρέας
et cum sederet in montem Olivarum contra templum interrogabant eum separatim Petrus et Iacobus et Iohannes et Andreas
εἰπὸν ἡμῖν , πότε ταῦτα ἔσται ; καὶ τί τὸ σημεῖον ὅταν μέλλῃ ταῦτα συντελεῖσθαι πάντα ;
dic nobis quando ista fient et quod signum erit quando haec omnia incipient consummari
ὁ δὲ Ἰησοῦς ἤρξατο λέγειν αὐτοῖς · βλέπετε μή τις ὑμᾶς πλανήσῃ .
et respondens Iesus coepit dicere illis videte ne quis vos seducat
πολλοὶ ἐλεύσονται ἐπὶ τῷ ὀνόματί μου , λέγοντες ὅτι ἐγώ εἰμι , καὶ πολλοὺς πλανήσουσιν .
multi enim venient in nomine meo dicentes quia ego sum et multos seducent
ὅταν δὲ ἀκούσητε πολέμους καὶ ἀκοὰς πολέμων , μὴ θροεῖσθε · δεῖ γενέσθαι , ἀλλ’ οὔπω τὸ τέλος .
cum audieritis autem bella et opiniones bellorum ne timueritis oportet enim fieri sed nondum finis
ἐγερθήσεται γὰρ ἔθνος ἐπ’ ἔθνος καὶ βασιλεία ἐπὶ βασιλείαν , ἔσονται σεισμοὶ κατὰ τόπους , ἔσονται λιμοί .
exsurget autem gens super gentem et regnum super regnum et erunt terraemotus per loca et fames initium dolorum haec
ἀρχὴ ὠδίνων ταῦτα . Βλέπετε δὲ ὑμεῖς ἑαυτούς · παραδώσουσιν ὑμᾶς εἰς συνέδρια καὶ εἰς συναγωγὰς δαρήσεσθε καὶ ἐπὶ ἡγεμόνων καὶ βασιλέων σταθήσεσθε ἕνεκεν ...
videte autem vos met ipsos tradent enim vos conciliis et in synagogis vapulabitis et ante praesides et reges stabitis propter me in testimonium illis
καὶ εἰς πάντα τὰ ἔθνη πρῶτον δεῖ κηρυχθῆναι τὸ εὐαγγέλιον .
et in omnes gentes primum oportet praedicari evangelium
καὶ ὅταν ἄγωσιν ὑμᾶς παραδιδόντες , μὴ προμεριμνᾶτε τί λαλήσητε , ἀλλ’ ὃ ἐὰν δοθῇ ὑμῖν ἐν ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ , τοῦτο λαλεῖτε · ...
et cum duxerint vos tradentes nolite praecogitare quid loquamini sed quod datum vobis fuerit in illa hora id loquimini non enim estis vos loquentes ...
καὶ παραδώσει ἀδελφὸς ἀδελφὸν εἰς θάνατον καὶ πατὴρ τέκνον , καὶ ἐπαναστήσονται τέκνα ἐπὶ γονεῖς καὶ θανατώσουσιν αὐτούς .
tradet autem frater fratrem in mortem et pater filium et consurgent filii in parentes et morte adficient eos
καὶ ἔσεσθε μισούμενοι ὑπὸ πάντων διὰ τὸ ὄνομά μου · ὁ δὲ ὑπομείνας εἰς τέλος , οὗτος σωθήσεται .
et eritis odio omnibus propter nomen meum qui autem sustinuerit in finem hic salvus erit
Ὅταν δὲ ἴδητε τὸ βδέλυγμα τῆς ἐρημώσεως ἑστηκότα ὅπου οὐ δεῖ , ὁ ἀναγινώσκων νοείτω , τότε οἱ ἐν τῇ Ἰουδαίᾳ φευγέτωσαν εἰς τὰ ...
cum autem videritis abominationem desolationis stantem ubi non debet qui legit intellegat tunc qui in Iudaea sunt fugiant in montes
ὁ δὲ ἐπὶ τοῦ δώματος μὴ καταβάτω μηδὲ εἰσελθάτω ἆραί τι ἐκ τῆς οἰκίας αὐτοῦ ,
et qui super tectum ne descendat in domum ne c introeat ut tollat quid de domo sua
καὶ ὁ εἰς τὸν ἀγρὸν μὴ ἐπιστρεψάτω εἰς τὰ ὀπίσω ἆραι τὸ ἱμάτιον αὐτοῦ .
et qui in agro erit non revertatur retro tollere vestimentum suum
οὐαὶ δὲ ταῖς ἐν γαστρὶ ἐχούσαις καὶ ταῖς θηλαζούσαις ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις .
vae autem praegnatibus et nutrientibus in illis diebus
προσεύχεσθε δὲ ἵνα μὴ γένηται χειμῶνος ·
orate vero ut hieme non fiant
ἔσονται γὰρ αἱ ἡμέραι ἐκεῖναι θλῖψις οἵα οὐ γέγονεν τοιαύτη ἀπ’ ἀρχῆς κτίσεως , ἣν ἔκτισεν ὁ θεὸς ἕως τοῦ νῦν καὶ οὐ μὴ ...
erunt enim dies illi tribulationes tales quales non fuerunt ab initio creaturae quam condidit Deus usque nunc ne que fient
καὶ εἰ μὴ ἐκολόβωσεν κύριος τὰς ἡμέρας , οὐκ ἂν ἐσώθη πᾶσα σάρξ · ἀλλὰ διὰ τοὺς ἐκλεκτοὺς οὓς ἐξελέξατο ἐκολόβωσεν τὰς ἡμέρας .
et nisi breviasset Dominus dies non fuisset salva omnis caro sed propter electos quos elegit breviavit dies
καὶ τότε ἐάν τις ὑμῖν εἴπῃ · ἴδε ὧδε ὁ Χριστός , ἴδε ἐκεῖ , μὴ πιστεύετε .
et tunc si quis vobis dixerit ecce hic est Christus ecce illic ne credideritis
ἐγερθήσονται δὲ ψευδόχριστοι καὶ ψευδοπροφῆται καὶ ποιήσουσιν σημεῖα καὶ τέρατα πρὸς τὸ ἀποπλανᾶν , εἰ δυνατόν , τοὺς ἐκλεκτούς .
exsurgent enim pseudochristi et pseudoprophetae et dabunt signa et portenta ad seducendos si potest fieri etiam electos
ὑμεῖς δὲ βλέπετε · προείρηκα ὑμῖν πάντα .
vos ergo videte ecce praedixi vobis omnia
Ἀλλὰ ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις μετὰ τὴν θλῖψιν ἐκείνην ὁ ἥλιος σκοτισθήσεται , καὶ ἡ σελήνη οὐ δώσει τὸ φέγγος αὐτῆς ,
sed in illis diebus post tribulationem illam sol contenebrabitur et luna non dabit splendorem suum
καὶ οἱ ἀστέρες ἔσονται ἐκ τοῦ οὐρανοῦ πίπτοντες , καὶ αἱ δυνάμεις αἱ ἐν τοῖς οὐρανοῖς σαλευθήσονται .
et erunt stellae caeli decidentes et virtutes quae sunt in caelis movebuntur
καὶ τότε ὄψονται τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἐρχόμενον ἐν νεφέλαις μετὰ δυνάμεως πολλῆς καὶ δόξης .
et tunc videbunt Filium hominis venientem in nubibus cum virtute multa et gloria
καὶ τότε ἀποστελεῖ τοὺς ἀγγέλους καὶ ἐπισυνάξει τοὺς ἐκλεκτοὺς ἐκ τῶν τεσσάρων ἀνέμων ἀπ’ ἄκρου γῆς ἕως ἄκρου οὐρανοῦ .
et tunc mittet angelos suos et congregabit electos suos a quattuor ventis a summo terrae usque ad summum caeli
Ἀπὸ δὲ τῆς συκῆς μάθετε τὴν παραβολήν . ὅταν αὐτῆς ἤδη ὁ κλάδος ἁπαλὸς γένηται καὶ ἐκφύῃ τὰ φύλλα , γινώσκετε ὅτι ἐγγὺς τὸ ...
a ficu autem discite parabolam cum iam ramus eius tener fuerit et nata fuerint folia cognoscitis quia in proximo sit aestas
οὕτως καὶ ὑμεῖς ὅταν ἴδητε ταῦτα γινόμενα , γινώσκετε ὅτι ἐγγύς ἐστιν ἐπὶ θύραις .
sic et vos cum videritis haec fieri scitote quod in proximo sit in ostiis
ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐ μὴ παρέλθῃ ἡ γενεὰ αὕτη μέχρις οὗ ταῦτα πάντα γένηται .
amen dico vobis quoniam non transiet generatio haec donec omnia ista fiant
ὁ οὐρανὸς καὶ ἡ γῆ παρελεύσονται , οἱ δὲ λόγοι μου οὐ μὴ παρελεύσονται .
caelum et terra transibunt verba autem mea non transibunt
Περὶ δὲ τῆς ἡμέρας ἐκείνης ἢ τῆς ὥρας οὐδεὶς οἶδεν , οὐδὲ οἱ ἄγγελοι ἐν οὐρανῷ οὐδὲ ὁ υἱός , εἰ μὴ ὁ πατήρ
de die autem illo vel hora nemo scit ne que angeli in caelo ne que Filius nisi Pater
βλέπετε ἀγρυπνεῖτε · οὐκ οἴδατε γὰρ πότε ὁ καιρός ἐστιν .
videte vigilate et orate nescitis enim quando tempus sit
ὡς ἄνθρωπος ἀπόδημος ἀφεὶς τὴν οἰκίαν αὐτοῦ καὶ δοὺς τοῖς δούλοις αὐτοῦ τὴν ἐξουσίαν , ἑκάστῳ τὸ ἔργον αὐτοῦ , καὶ τῷ θυρωρῷ ἐνετείλατο ...
sicut homo qui peregre profectus reliquit domum suam et dedit servis suis potestatem cuiusque operis et ianitori praecipiat ut vigilet
γρηγορεῖτε οὖν · οὐκ οἴδατε γὰρ πότε ὁ κύριος τῆς οἰκίας ἔρχεται , ἢ ὀψὲ ἢ μεσονύκτιον ἢ ἀλεκτοροφωνίας ἢ πρωΐ ·
vigilate ergo nescitis enim quando dominus domus veniat sero an media nocte an galli cantu an mane
μὴ ἐλθὼν ἐξαίφνης εὕρῃ ὑμᾶς καθεύδοντας .
ne cum venerit repente inveniat vos dormientes
ὃ δὲ ὑμῖν λέγω , πᾶσιν λέγω , γρηγορεῖτε .
quod autem vobis dico omnibus dico vigilate
Ἦν δὲ τὸ πάσχα καὶ τὰ ἄζυμα μετὰ δύο ἡμέρας , καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς πῶς αὐτὸν ἐν δόλῳ κρατήσαντες ἀποκτείνωσιν
erat autem pascha et azyma post biduum et quaerebant summi sacerdotes et scribae quomodo eum dolo tenerent et occiderent
ἔλεγον γάρ · μὴ ἐν τῇ ἑορτῇ , μήποτε ἔσται θόρυβος τοῦ λαοῦ .
dicebant enim non in die festo ne forte tumultus fieret populi
Καὶ ὄντος αὐτοῦ ἐν Βηθανίᾳ ἐν τῇ οἰκίᾳ Σίμωνος τοῦ λεπροῦ , κατακειμένου αὐτοῦ ἦλθεν γυνὴ ἔχουσα ἀλάβαστρον μύρου νάρδου πιστικῆς πολυτελοῦς · συντρίψασα ...
et cum esset Bethaniae in domo Simonis leprosi et recumberet venit mulier habens alabastrum unguenti nardi spicati pretiosi et fracto alabastro effudit super caput
ἦσαν δέ τινες ἀγανακτοῦντες πρὸς ἑαυτούς · εἰς τί ἡ ἀπώλεια αὕτη τοῦ μύρου γέγονεν ;
erant autem quidam indigne ferentes intra se met ipsos et dicentes ut quid perditio ista unguenti facta est
ἠδύνατο γὰρ τοῦτο τὸ μύρον πραθῆναι ἐπάνω δηναρίων τριακοσίων καὶ δοθῆναι τοῖς πτωχοῖς · καὶ ἐνεβριμοῦντο αὐτῇ .
poterat enim unguentum istud veniri plus quam trecentis denariis et dari pauperibus et fremebant in eam
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν · ἄφετε αὐτήν · τί αὐτῇ κόπους παρέχετε ; καλὸν ἔργον ἠργάσατο ἐν ἐμοί .
Iesus autem dixit sinite eam quid illi molesti estis bonum opus operata est in me
πάντοτε γὰρ τοὺς πτωχοὺς ἔχετε μεθ’ ἑαυτῶν , καὶ ὅταν θέλητε δύνασθε εὖ ποιῆσαι , ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε .
semper enim pauperes habetis vobis cum et cum volueritis potestis illis benefacere me autem non semper habetis
ὃ ἔσχεν ἐποίησεν · προέλαβεν μυρίσαι μου τὸ σῶμά εἰς τὸν ἐνταφιασμόν .
quod habuit haec fecit praevenit unguere corpus meum in sepulturam
ἀμὴν δὲ λέγω ὑμῖν , ὅπου ἐὰν κηρυχθῇ τὸ εὐαγγέλιον εἰς ὅλον τὸν κόσμον , καὶ ὃ ἐποίησεν αὕτη λαληθήσεται εἰς μνημόσυνον αὐτῆς .
amen dico vobis ubicumque praedicatum fuerit evangelium istud in universum mundum et quod fecit haec narrabitur in memoriam eius
Καὶ Ἰούδας Ἰσκαριώθ , ὁ εἷς τῶν δώδεκα , ἀπῆλθεν πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς ἵνα αὐτὸν παραδοῖ αὐτοῖς .
et Iudas Scariotis unus de duodecim abiit ad summos sacerdotes ut proderet eum illis
οἱ δὲ ἀκούσαντες ἐχάρησαν καὶ ἐπηγγείλαντο αὐτῷ ἀργύριον δοῦναι · καὶ ἐζήτει πῶς αὐτὸν εὐκαίρως παραδοῖ .
qui audientes gavisi sunt et promiserunt ei pecuniam se daturos et quaerebat quomodo illum oportune traderet
Καὶ τῇ πρώτῃ ἡμέρᾳ τῶν ἀζύμων , ὅτε τὸ πάσχα ἔθυον , λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ · ποῦ θέλεις ἀπελθόντες ἑτοιμάσωμεν ἵνα φάγῃς ...
et primo die azymorum quando pascha immolabant dicunt ei discipuli quo vis eamus et paremus tibi ut manduces pascha
καὶ ἀποστέλλει δύο τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ λέγει αὐτοῖς · ὑπάγετε εἰς τὴν πόλιν , καὶ ἀπαντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων · ἀκολουθήσατε ...
et mittit duos ex discipulis suis et dicit eis ite in civitatem et occurret vobis homo laguenam aquae baiulans sequimini eum
καὶ ὅπου ἐὰν εἰσέλθῃ εἴπατε τῷ οἰκοδεσπότῃ ὅτι ὁ διδάσκαλος λέγει · ποῦ ἐστιν τὸ κατάλυμά μου , ὅπου τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν ...
et quocumque introierit dicite domino domus quia magister dicit ubi est refectio mea ubi pascha cum discipulis meis manducem
καὶ αὐτὸς ὑμῖν δείξει ἀνάγαιον μέγα ἐστρωμένον ἕτοιμον , καὶ ἐκεῖ ἑτοιμάσατε ἡμῖν .
et ipse vobis demonstrabit cenaculum grande stratum et illic parate nobis
καὶ ἐξῆλθον οἱ μαθηταὶ καὶ ἦλθον εἰς τὴν πόλιν καὶ εὗρον καθὼς εἶπεν αὐτοῖς , καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα .
et abierunt discipuli eius et venerunt in civitatem et invenerunt sicut dixerat illis et praeparaverunt pascha
Καὶ ὀψίας γενομένης ἔρχεται μετὰ τῶν δώδεκα .
vespere autem facto venit cum duodecim
καὶ ἀνακειμένων αὐτῶν καὶ ἐσθιόντων ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με , ὁ ἐσθίων μετ’ ἐμοῦ .
et discumbentibus eis et manducantibus ait Iesus amen dico vobis quia unus ex vobis me tradet qui manducat me cum
ἤρξαντο λυπεῖσθαι καὶ λέγειν αὐτῷ εἷς κατὰ εἷς · μήτι ἐγώ ;
at illi coeperunt contristari et dicere ei singillatim numquid ego
ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · εἷς τῶν δώδεκα , ὁ ἐμβαπτόμενος μετ’ ἐμοῦ εἰς τὸ τρύβλιον .
qui ait illis unus ex duodecim qui intinguit me cum in catino
ὅτι ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑπάγει , καθὼς γέγραπται περὶ αὐτοῦ · οὐαὶ δὲ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι’ οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ...
et Filius quidem hominis vadit sicut scriptum est de eo vae autem homini illi per quem Filius hominis traditur bonum ei si non esset ...
Καὶ ἐσθιόντων αὐτῶν λαβὼν ἄρτον εὐλογήσας ἔκλασεν καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς καὶ εἶπεν · λάβετε · τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου .
et manducantibus illis accepit Iesus panem et benedicens fregit et dedit eis et ait sumite hoc est corpus meum
καὶ λαβὼν ποτήριον εὐχαριστήσας ἔδωκεν αὐτοῖς , καὶ ἔπιον ἐξ αὐτοῦ πάντες .
et accepto calice gratias agens dedit eis et biberunt ex illo omnes
καὶ εἶπεν αὐτοῖς · τοῦτό ἐστιν τὸ αἷμά μου τῆς διαθήκης τὸ ἐκχυννόμενον ὑπὲρ πολλῶν .
et ait illis hic est sanguis meus novi testamenti qui pro multis effunditur
ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐκέτι οὐ μὴ πίω ἐκ τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὅταν αὐτὸ πίνω καινὸν ἐν τῇ βασιλείᾳ ...
amen dico vobis quod iam non bibam de genimine vitis usque in diem illum cum illud bibam novum in regno Dei
Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν .
et hymno dicto exierunt in montem Olivarum
καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς ὅτι πάντες σκανδαλισθήσεσθε , ὅτι γέγραπται · πατάξω τὸν ποιμένα , καὶ τὰ πρόβατα διασκορπισθήσονται .
et ait eis Iesus omnes scandalizabimini in nocte ista quia scriptum est percutiam pastorem et dispergentur oves
ἀλλὰ μετὰ τὸ ἐγερθῆναί με προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν .
sed posteaquam resurrexero praecedam vos in Galilaeam
ὁ δὲ Πέτρος ἔφη αὐτῷ · εἰ καὶ πάντες σκανδαλισθήσονται , ἀλλ’ οὐκ ἐγώ .
Petrus autem ait ei et si omnes scandalizati fuerint sed non ego
καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · ἀμὴν λέγω σοι ὅτι σὺ σήμερον ταύτῃ τῇ νυκτὶ πρὶν ἢ δὶς ἀλέκτορα φωνῆσαι τρίς με ἀπαρνήσῃ .
et ait illi Iesus amen dico tibi quia tu hodie in nocte hac priusquam bis gallus vocem dederit ter me es negaturus
ὁ δὲ ἐκπερισσῶς ἐλάλει · ἐὰν με δέῃ συναποθανεῖν σοι , οὐ μή σε ἀπαρνήσωμαι . ὡσαύτως δὲ καὶ πάντες ἔλεγον .
at ille amplius loquebatur et si oportuerit me simul conmori tibi non te negabo similiter autem et omnes dicebant
Καὶ ἔρχονται εἰς χωρίον οὗ τὸ ὄνομα Γεθσημανεί , καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ · καθίσατε ὧδε ἕως προσεύξωμαι .
et veniunt in praedium cui nomen Gethsemani et ait discipulis suis sedete hic donec orem
καὶ παραλαμβάνει τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην μετ’ αὐτοῦ , καὶ ἤρξατο ἐκθαμβεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν ,
et adsumit Petrum et Iacobum et Iohannem se cum et coepit pavere et taedere
καὶ λέγει αὐτοῖς · περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου · μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε .
et ait illis tristis est anima mea usque ad mortem sustinete hic et vigilate
καὶ προελθὼν μικρὸν ἔπιπτεν ἐπὶ τῆς γῆς , καὶ προσηύχετο ἵνα εἰ δυνατόν ἐστιν παρέλθῃ ἀπ’ αὐτοῦ ἡ ὥρα ,
et cum processisset paululum procidit super terram et orabat ut si fieri posset transiret ab eo hora
καὶ ἔλεγεν · ἀββᾶ ὁ πατήρ , πάντα δυνατά σοι · παρένεγκε τὸ ποτήριον τοῦτο ἀπ’ ἐμοῦ · ἀλλ’ οὐ τί ἐγὼ θέλω ἀλλὰ ...
et dixit Abba Pater omnia possibilia tibi sunt transfer calicem hunc a me sed non quod ego volo sed quod tu
καὶ ἔρχεται καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας , καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ · Σίμων , καθεύδεις ; οὐκ ἴσχυσας μίαν ὥραν γρηγορῆσαι ;
et venit et invenit eos dormientes et ait Petro Simon dormis non potuisti una hora vigilare
γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε , ἵνα μὴ ἔλθητε εἰς πειρασμόν . τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον , ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής .
vigilate et orate ut non intretis in temptationem spiritus quidem promptus caro vero infirma
καὶ πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο τὸν αὐτὸν λόγον εἰπών .
et iterum abiens oravit eundem sermonem dicens
καὶ ὑποστρέψας εὗρεν αὐτοὺς πάλιν καθεύδοντας · ἦσαν γὰρ αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοὶ καταβαρυνόμενοι , καὶ οὐκ ᾔδεισαν τί ἀποκριθῶσιν αὐτῷ .
et reversus denuo invenit eos dormientes erant enim oculi illorum ingravati et ignorabant quid responderent ei
καὶ ἔρχεται τὸ τρίτον καὶ λέγει αὐτοῖς · καθεύδετε τὸ λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε · ἀπέχει · ἦλθεν ἡ ὥρα , ἰδοὺ παραδίδοται ὁ υἱὸς ...
et venit tertio et ait illis dormite iam et requiescite sufficit venit hora ecce traditur Filius hominis in manus peccatorum
ἐγείρεσθε ἄγωμεν · ἰδοὺ ὁ παραδιδούς με ἤγγισεν .
surgite eamus ecce qui me tradit prope est
Καὶ εὐθὺς ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος παραγίνεται Ἰούδας ὁ Ἰσκαριώτης εἷς τῶν δώδεκα , καὶ μετ’ αὐτοῦ ὄχλος μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων παρὰ τῶν ἀρχιερέων ...
et adhuc eo loquente venit Iudas Scarioth unus ex duodecim et cum illo turba cum gladiis et lignis a summis sacerdotibus et a scribis ...
δεδώκει δὲ ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν σύνσημον αὐτοῖς λέγων · ὃν ἂν φιλήσω , αὐτός ἐστιν · κρατήσατε αὐτὸν καὶ ἀπάγετε ἀσφαλῶς .
dederat autem traditor eius signum eis dicens quemcumque osculatus fuero ipse est tenete eum et ducite
καὶ ἐλθὼν εὐθὺς προσελθὼν αὐτῷ λέγει · ῥαββεί , καὶ κατεφίλησεν αὐτόν ·
et cum venisset statim accedens ad eum ait rabbi et osculatus est eum
οἱ δὲ ἐπέβαλον τὰς χεῖρας αὐτῷ καὶ ἐκράτησαν αὐτόν .
at illi manus iniecerunt in eum et tenuerunt eum
εἷς δέ τις τῶν παρεστηκότων σπασάμενος τὴν μάχαιραν ἔπαισεν τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως καὶ ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτάριον .
unus autem quidam de circumstantibus educens gladium percussit servum summi sacerdotis et amputavit illi auriculam
καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς · ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με ·
et respondens Iesus ait illis tamquam ad latronem existis cum gladiis et lignis conprehendere me
καθ’ ἡμέραν ἤμην πρὸς ὑμᾶς ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων , καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με · ἀλλ’ ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαί .
cotidie eram apud vos in templo docens et non me tenuistis sed ut adimpleantur scripturae
καὶ ἀφέντες αὐτὸν ἔφυγον πάντες .
tunc discipuli eius relinquentes eum omnes fugerunt
Καὶ εἷς τις νεανίσκος συνηκολούθει αὐτῷ περιβεβλημένος σινδόνα ἐπὶ γυμνοῦ , καὶ κρατοῦσιν αὐτόν ·
adulescens autem quidam sequebatur illum amictus sindone super nudo et tenuerunt eum
ὁ δὲ καταλιπὼν τὴν σινδόνα γυμνὸς ἔφυγεν .
at ille reiecta sindone nudus profugit ab eis
Καὶ ἀπήγαγον τὸν Ἰησοῦν πρὸς τὸν ἀρχιερέα , καὶ συνέρχονται πάντες οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι καὶ οἱ γραμματεῖς .
et adduxerunt Iesum ad summum sacerdotem et conveniunt omnes sacerdotes et scribae et seniores
καὶ ὁ Πέτρος ἀπὸ μακρόθεν ἠκολούθησεν αὐτῷ ἕως ἔσω εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως , καὶ ἦν συνκαθήμενος μετὰ τῶν ὑπηρετῶν καὶ θερμαινόμενος πρὸς ...
Petrus autem a longe secutus est eum usque intro in atrium summi sacerdotis et sedebat cum ministris et calefaciebat se ad ignem
Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ ὅλον τὸ συνέδριον ἐζήτουν κατὰ τοῦ Ἰησοῦ μαρτυρίαν εἰς τὸ θανατῶσαι αὐτόν , καὶ οὐχ ηὕρισκον ·
summi vero sacerdotes et omne concilium quaerebant adversum Iesum testimonium ut eum morti traderent ne c inveniebant
πολλοὶ γὰρ ἐψευδομαρτύρουν κατ’ αὐτοῦ , καὶ ἴσαι αἱ μαρτυρίαι οὐκ ἦσαν .
multi enim testimonium falsum dicebant adversus eum et convenientia testimonia non erant
καί τινες ἀναστάντες ἐψευδομαρτύρουν κατ’ αὐτοῦ λέγοντες
et quidam surgentes falsum testimonium ferebant adversus eum dicentes
ὅτι ἡμεῖς ἠκούσαμεν αὐτοῦ λέγοντος ὅτι ἐγὼ καταλύσω τὸν ναὸν τοῦτον τὸν χειροποίητον καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν ἄλλον ἀχειροποίητον οἰκοδομήσω .
quoniam nos audivimus eum dicentem ego dissolvam templum hoc manufactum et per triduum aliud non manufactum aedificabo
καὶ οὐδὲ οὕτως ἴση ἦν ἡ μαρτυρία αὐτῶν .
et non erat conveniens testimonium illorum
καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἰς μέσον ἐπηρώτησεν τὸν Ἰησοῦν λέγων · οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν ;
et exsurgens summus sacerdos in medium interrogavit Iesum dicens non respondes quicquam ad ea quae tibi obiciuntur ab his
ὁ δὲ ἐσιώπα καὶ οὐκ ἀπεκρίνατο οὐδέν . πάλιν ὁ ἀρχιερεὺς ἐπηρώτα αὐτὸν καὶ λέγει αὐτῷ , σὺ εἶ ὁ Χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ ...
ille autem tacebat et nihil respondit rursum summus sacerdos interrogabat eum et dicit ei tu es Christus Filius Benedicti
ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν · ἐγώ εἰμι , καὶ ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἐκ δεξιῶν καθήμενον τῆς δυνάμεως καὶ ἐρχόμενον μετὰ τῶν νεφελῶν ...
Iesus autem dixit illi ego sum et videbitis Filium hominis a dextris sedentem Virtutis et venientem cum nubibus caeli
ὁ δὲ ἀρχιερεὺς διαρρήξας τοὺς χιτῶνας αὐτοῦ λέγει · τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων ;
summus autem sacerdos scindens vestimenta sua ait quid adhuc desideramus testes
ἠκούσατε τῆς βλασφημίας · τί ὑμῖν φαίνενεται ; οἱ δὲ πάντες κατέκριναν αὐτὸν ἔνοχον εἶναι θανάτου .
audistis blasphemiam quid vobis videtur qui omnes condemnaverunt eum esse reum mortis
Καὶ ἤρξαντό τινες ἐμπτύειν αὐτῷ καὶ περικαλύπτειν αὐτοῦ τὸ πρόσωπον καὶ κολαφίζεν αὐτὸν καὶ λέγειν αὐτῷ · προφήτευσον , καὶ οἱ ὑπηρέται ῥαπίσμασιν αὐτὸν ...
et coeperunt quidam conspuere eum et velare faciem eius et colaphis eum caedere et dicere ei prophetiza et ministri alapis eum caedebant
Καὶ ὄντος τοῦ Πέτρου κάτω ἐν τῇ αὐλῇ ἔρχεται μία τῶν παιδισκῶν τοῦ ἀρχιερέως ,
et cum esset Petrus in atrio deorsum venit una ex ancillis summi sacerdotis
καὶ ἰδοῦσα τὸν Πέτρον θερμαινόμενον ἐμβλέψασα αὐτῷ λέγει · καὶ σὺ μετὰ τοῦ Ναζαρηνοῦ ἦσθα τοῦ Ἰησοῦ .
et cum vidisset Petrum calefacientem se aspiciens illum ait et tu cum Iesu Nazareno eras
ὁ δὲ ἠρνήσατο λέγων · οὔτε οἶδα οὔτε ἐπίσταμαι σὺ τί λέγεις . καὶ ἐξῆλθεν ἔξω εἰς τὸ προαύλιον , καὶ ἀλέκτωρ ἐφώνησεν .
at ille negavit dicens ne que scio ne que novi quid dicas et exiit foras ante atrium et gallus cantavit
καὶ ἡ παιδίσκη ἰδοῦσα αὐτὸν ἤρξατο πάλιν λέγειν τοῖς παρεστῶσιν ὅτι οὗτος ἐξ αὐτῶν ἐστιν .
rursus autem cum vidisset illum ancilla coepit dicere circumstantibus quia hic ex illis est
ὁ δὲ πάλιν ἠρνεῖτο . καὶ μετὰ μικρὸν πάλιν οἱ παρεστῶτες ἔλεγον τῷ Πέτρῳ · ἀληθῶς ἐξ αὐτῶν εἶ · καὶ γὰρ Γαλιλαῖος εἶ
at ille iterum negavit et post pusillum rursus qui adstabant dicebant Petro vere ex illis es nam et Galilaeus es
ὁ δὲ ἤρξατο ἀναθεματίζειν καὶ ὀμνύναι ὅτι οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὃν λέγετε .
ille autem coepit anathematizare et iurare quia nescio hominem istum quem dicitis
καὶ εὐθὺς ἐκ δευτέρου ἀλέκτωρ ἐφώνησεν . καὶ ἀνεμνήσθη ὁ Πέτρος τὸ ῥῆμα ὡς εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι δὶς τρίς ...
et statim iterum gallus cantavit et recordatus est Petrus verbi quod dixerat ei Iesus priusquam gallus cantet bis ter me negabis et coepit flere
Καὶ εὐθὺς πρωῒ συμβούλιον ἑτοιμάσαντες οἱ ἀρχιερεῖς μετὰ τῶν πρεσβυτέρων καὶ τῶν γραμματέων καὶ ὅλον τὸ συνέδριον , δήσαντες τὸν Ἰησοῦν ἀπήνεγκαν καὶ παρέδωκαν ...
et confestim mane consilium facientes summi sacerdotes cum senioribus et scribis et universo concilio vincientes Iesum duxerunt et tradiderunt Pilato
καὶ ἐπηρώτησεν αὐτὸν ὁ Πειλᾶτος · σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων ; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς αὐτῷ λέγει · σὺ λέγεις .
et interrogavit eum Pilatus tu es rex Iudaeorum at ille respondens ait illi tu dicis
καὶ κατηγόρουν αὐτοῦ οἱ ἀρχιερεῖς πολλά .
et accusabant eum summi sacerdotes in multis
ὁ δὲ Πειλᾶτος πάλιν ἐπηρώτα αὐτὸν · οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν ; ἴδε πόσα σου κατηγοροῦσιν .
Pilatus autem rursum interrogavit eum dicens non respondes quicquam vide in quantis te accusant
ὁ δὲ Ἰησοῦς οὐκέτι οὐδὲν ἀπεκρίθη , ὥστε θαυμάζειν τὸν Πειλᾶτον .
Iesus autem amplius nihil respondit ita ut miraretur Pilatus
Κατὰ δὲ ἑορτὴν ἀπέλυεν αὐτοῖς ἕνα δέσμιον ὃν παρῃτοῦντο .
per diem autem festum dimittere solebat illis unum ex vinctis quemcumque petissent
ἦν δὲ ὁ λεγόμενος Βαραββᾶς μετὰ τῶν στασιαστῶν δεδεμένος , οἵτινες ἐν τῇ στάσει φόνον πεποιήκεισαν .
erat autem qui dicebatur Barabbas qui cum seditiosis erat vinctus qui in seditione fecerant homicidium
καὶ ἀναβὰς ὁ ὄχλος ἤρξατο αἰτεῖσθαι καθὼς ἐποίει αὐτοῖς .
et cum ascendisset turba coepit rogare sicut semper faciebat illis
ὁ δὲ Πειλᾶτος ἀπεκρίθη αὐτοῖς λέγων · θέλετε ἀπολύσω ὑμῖν τὸν βασιλέα τῶν Ἰουδαίων ;
Pilatus autem respondit eis et dixit vultis dimittam vobis regem Iudaeorum
ἐγίνωσκεν γὰρ ὅτι διὰ φθόνον παραδεδώκεισαν αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς .
sciebat enim quod per invidiam tradidissent eum summi sacerdotes
οἱ δὲ ἀρχιερεῖς ἀνέσεισαν τὸν ὄχλον ἵνα μᾶλλον τὸν Βαραββᾶν ἀπολύσῃ αὐτοῖς .
pontifices autem concitaverunt turbam ut magis Barabban dimitteret eis
ὁ δὲ Πειλᾶτος πάλιν ἀποκριθεὶς ἔλεγεν αὐτοῖς · τί οὖν θέλετε ποιήσω ὃν λέγετε τὸν βασιλέα τῶν Ἰουδαίων ;
Pilatus autem iterum respondens ait illis quid ergo vultis faciam regi Iudaeorum
οἱ δὲ πάλιν ἔκραξαν · σταύρωσον αὐτόν .
at illi iterum clamaverunt crucifige eum
ὁ δὲ Πειλᾶτος ἔλεγεν αὐτοῖς · τί γὰρ ἐποίησεν κακόν ; οἱ δὲ περισσῶς ἔκραξαν · σταύρωσον αὐτόν .
Pilatus vero dicebat eis quid enim mali fecit at illi magis clamabant crucifige eum
ὁ δὲ Πειλᾶτος βουλόμενος ποιῆσαι τὸ ἱκανὸν τῷ ὄχλῳ ἀπέλυσεν αὐτοῖς τὸν Βαραββᾶν , καὶ παρέδωκεν τὸν Ἰησοῦν φραγελλώσας ἵνα σταυρωθῇ .
Pilatus autem volens populo satisfacere dimisit illis Barabban et tradidit Iesum flagellis caesum ut crucifigeretur
Οἱ δὲ στρατιῶται ἀπήγαγον αὐτὸν ἔσω τῆς αὐλῆς , ὅ ἐστιν πραιτώριον , καὶ συνκαλοῦσιν ὅλην τὴν σπεῖραν ·
milites autem duxerunt eum intro in atrium praetorii et convocant totam cohortem
καὶ ἐνδιδύσκουσιν αὐτὸν πορφύραν καὶ περιτιθέασιν αὐτῷ πλέξαντες ἀκάνθινον στέφανον ·
et induunt eum purpuram et inponunt ei plectentes spineam coronam
καὶ ἤρξαντο ἀσπάζεσθαι αὐτόν · χαῖρε , βασιλεῦ τῶν Ἰουδαίων ·
et coeperunt salutare eum have rex Iudaeorum
καὶ ἔτυπτον αὐτοῦ τὴν κεφαλὴν καλάμῳ καὶ ἐνέπτυον αὐτῷ , καὶ τιθέντες τὰ γόνατα προσεκύνουν αὐτῷ .
et percutiebant caput eius harundine et conspuebant eum et ponentes genua adorabant eum
καὶ ὅτε ἐνέπαιξαν αὐτῷ , ἐξέδυσαν αὐτὸν τὴν πορφύραν καὶ ἐνέδυσαν αὐτὸν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ . Καὶ ἐξάγουσιν αὐτὸν ἵνα σταυρώσουσιν .
et postquam inluserunt ei exuerunt illum purpuram et induerunt eum vestimentis suis et educunt illum ut crucifigerent eum
καὶ ἀγγαρεύουσιν παράγοντά τινα Σίμωνα Κυρηναῖον , ἐρχόμενον ἀπ’ ἀγροῦ , τὸν πατέρα Ἀλεξάνδρου καὶ Ῥούφου , ἵνα ἄρῃ τὸν σταυρὸν αὐτοῦ .
et angariaverunt praetereuntem quempiam Simonem Cyreneum venientem de villa patrem Alexandri et Rufi ut tolleret crucem eius
καὶ φέρουσιν αὐτὸν ἐπὶ τὸν Γολγοθᾶν τόπον , ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον κρανίου τόπος .
et perducunt illum in Golgotha locum quod est interpretatum Calvariae locus
καὶ ἐδίδουν αὐτῷ ἐσμυρνισμένον οἶνον · ὃς δὲ οὐκ ἔλαβεν .
et dabant ei bibere murratum vinum et non accepit
καὶ σταυροῦσιν αὐτὸν , καὶ διαμερίζονται τὰ ἱμάτια αὐτοῦ , βάλλοντες κλῆρον ἐπ’ αὐτὰ τίς τί ἄρῃ .
et crucifigentes eum diviserunt vestimenta eius mittentes sortem super eis quis quid tolleret
ἦν δὲ ὥρα τρίτη καὶ ἐσταύρωσαν αὐτόν .
erat autem hora tertia et crucifixerunt eum
καὶ ἦν ἡ ἐπιγραφὴ τῆς αἰτίας αὐτοῦ ἐπιγεγραμμένη · ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων .
et erat titulus causae eius inscriptus rex Iudaeorum
Καὶ σὺν αὐτῷ σταυροῦσιν δύο λῃστάς , ἕνα ἐκ δεξιῶν καὶ ἕνα ἐξ εὐωνύμων αὐτοῦ .
et cum eo crucifigunt duos latrones unum a dextris et alium a sinistris eius
et adimpleta est scriptura quae dicit et cum iniquis reputatus est
καὶ οἱ παραπορευόμενοι ἐβλασφήμουν αὐτὸν κινοῦντες τὰς κεφαλὰς αὐτῶν καὶ λέγοντες · οὐὰ ὁ καταλύων τὸν ναὸν καὶ οἰκοδομῶν τρισὶν ἡμέραις ,
et praetereuntes blasphemabant eum moventes capita sua et dicentes va qui destruit templum et in tribus diebus aedificat
σῶσον σεαυτὸν καταβὰς ἀπὸ τοῦ σταυροῦ .
salvum fac te met ipsum descendens de cruce
ὁμοίως καὶ οἱ ἀρχιερεῖς ἐμπαίζοντες πρὸς ἀλλήλους μετὰ τῶν γραμματέων ἔλεγον · ἄλλους ἔσωσεν , ἑαυτὸν οὐ δύναται σῶσαι ·
similiter et summi sacerdotes ludentes ad alterutrum cum scribis dicebant alios salvos fecit se ipsum non potest salvum facere
ὁ Χριστὸς ὁ βασιλεὺς Ἰσραὴλ καταβάτω νῦν ἀπὸ τοῦ σταυροῦ , ἵνα ἴδωμεν καὶ πιστεύσωμεν . καὶ οἱ συνεσταυρωμένοι σὺν αὐτῷ ὠνείδιζον αὐτόν .
Christus rex Israhel descendat nunc de cruce ut videamus et credamus et qui cum eo crucifixi erant conviciabantur ei
Καὶ γενομένης ὥρας ἕκτης σκότος ἐγένετο ἐφ’ ὅλην τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης .
et facta hora sexta tenebrae factae sunt per totam terram usque in horam nonam
καὶ τῇ ἐνάτῃ ὥρᾳ ἐβόησεν ὁ Ἰησοῦς φωνῇ μεγάλῃ · ἑλωῒ ἑλωῒ λεμὰ σαβαχθανεί ; ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον · ὁ θεός μου ὁ θεός ...
et hora nona exclamavit Iesus voce magna dicens Heloi Heloi lama sabacthani quod est interpretatum Deus meus Deus meus ut quid dereliquisti me
καί τινες τῶν παρεστώτων ἀκούσαντες ἔλεγον · ἴδε Ἡλείαν φωνεῖ .
et quidam de circumstantibus audientes dicebant ecce Heliam vocat
δραμὼν δέ τις καὶ γεμίσας σπόγγον ὄξους περιθεὶς καλάμῳ ἐπότιζεν αὐτόν , λέγων · ἄφετε ἴδωμεν εἰ ἔρχεται Ἡλείας καθελεῖν αὐτόν .
currens autem unus et implens spongiam aceto circumponens que calamo potum dabat ei dicens sinite videamus si veniat Helias ad deponendum eum
ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀφεὶς φωνὴν μεγάλην ἐξέπνευσεν .
Iesus autem emissa voce magna exspiravit
καὶ τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ ἐσχίσθη εἰς δύο ἀπὸ ἄνωθεν ἕως κάτω .
et velum templi scissum est in duo a sursum usque deorsum
ἰδὼν δὲ ὁ κεντυρίων ὁ παρεστηκὼς ἐξ ἐναντίας αὐτοῦ ὅτι οὕτως ἐξέπνευσεν εἶπεν · ἀληθῶς οὗτος ὁ ἄνθρωπος υἱὸς ἦν θεοῦ .
videns autem centurio qui ex adverso stabat quia sic clamans exspirasset ait vere homo hic Filius Dei erat
Ἦσαν δὲ καὶ γυναῖκες ἀπὸ μακρόθεν θεωροῦσαι , ἐν αἷς καὶ Μαρία ἡ Μαγδαληνὴ καὶ Μαρία ἡ Ἰακώβου τοῦ μικροῦ καὶ Ἰωσῆτος μήτηρ καὶ ...
erant autem et mulieres de longe aspicientes inter quas et Maria Magdalene et Maria Iacobi minoris et Ioseph mater et Salome
αἳ ὅτε ἦν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ ἠκολούθουν αὐτῷ καὶ διηκόνουν αὐτῷ , καὶ ἄλλαι πολλαὶ αἱ συναναβᾶσαι αὐτῷ εἰς Ἱεροσόλυμα .
et cum esset in Galilaea sequebantur eum et ministrabant ei et aliae multae quae simul cum eo ascenderant Hierosolyma
Καὶ ἤδη ὀψίας γενομένης , ἐπεὶ ἦν παρασκευή , ὅ ἐστιν προσάββατον ,
et cum iam sero esset factum quia erat parasceve quod est ante sabbatum
ἐλθὼν Ἰωσὴφ ὁ ἀπὸ Ἀριμαθαίας εὐσχήμων βουλευτής , ὃς καὶ αὐτὸς ἦν προσδεχόμενος τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ , τολμήσας εἰσῆλθεν πρὸς τὸν Πειλᾶτον καὶ ...
venit Ioseph ab Arimathia nobilis decurio qui et ipse erat expectans regnum Dei et audacter introiit ad Pilatum et petiit corpus Iesu
ὁ δὲ Πειλᾶτος ἐθαύμαζεν εἰ ἤδη τέθνηκεν , καὶ προσκαλεσάμενος τὸν κεντυρίωνα ἐπηρώτησεν αὐτὸν εἰ πάλαι ἀπέθανεν ·
Pilatus autem mirabatur si iam obisset et accersito centurione interrogavit eum si iam mortuus esset
καὶ γνοὺς ἀπὸ τοῦ κεντυρίωνος ἐδωρήσατο τὸ πτῶμα τῷ Ἰωσήφ .
et cum cognovisset a centurione donavit corpus Ioseph
καὶ ἀγοράσας σινδόνα , καθελὼν αὐτὸν ἐνείλησεν τῇ σινδόνι καὶ κατέθηκεν αὐτὸν ἐν μνήματι ὃ ἦν λελατομημένον ἐκ πέτρας , καὶ προσεκύλισεν λίθον ἐπὶ ...
Ioseph autem mercatus sindonem et deponens eum involvit sindone et posuit eum in monumento quod erat excisum de petra et advolvit lapidem ad ostium
ἡ δὲ Μαρία ἡ Μαγδαληνὴ καὶ Μαρία ἡ Ἰωσῆτος ἐθεώρουν ποῦ τέθειται .
Maria autem Magdalene et Maria Ioseph aspiciebant ubi poneretur
Καὶ διαγενομένου τοῦ σαββάτου Μαρία ἡ Μαγδαληνὴ καὶ Μαρία ἡ Ἰακώβου καὶ Σαλώμη ἠγόρασαν ἀρώματα , ἵνα ἐλθοῦσαι ἀλείψωσιν αὐτόν .
et cum transisset sabbatum Maria Magdalene et Maria Iacobi et Salome emerunt aromata ut venientes unguerent eum
καὶ λίαν πρωῒ τῇ μιᾷ τῶν σαββάτων ἔρχονται ἐπὶ τὸ μνῆμα , ἀνατείλαντος τοῦ ἡλίου .
et valde mane una sabbatorum veniunt ad monumentum orto iam sole
καὶ ἔλεγον πρὸς ἑαυτάς · τίς ἀποκυλίσει ἡμῖν τὸν λίθον ἐκ τῆς θύρας τοῦ μνημείου ;
et dicebant ad invicem quis revolvet nobis lapidem ab ostio monumenti
καὶ ἀναβλέψασαι θεωροῦσιν ὅτι ἀνακεκύλισται ὁ λίθος · ἦν γὰρ μέγας σφόδρα .
et respicientes vident revolutum lapidem erat quippe magnus valde
καὶ εἰσελθοῦσαι εἰς τὸ μνημεῖον εἶδον νεανίσκον καθήμενον ἐν τοῖς δεξιοῖς περιβεβλημένον στολὴν λευκήν , καὶ ἐξεθαμβήθησαν .
et introeuntes in monumento viderunt iuvenem sedentem in dextris coopertum stola candida et obstipuerunt
ὁ δὲ λέγει αὐταῖς · μὴ ἐκθαμβεῖσθε . Ἰησοῦν ζητεῖτε τὸν Ναζαρηνὸν τὸν ἐσταυρωμένον · ἠγέρθη , οὐκ ἔστιν ὧδε · ἴδε ὁ τόπος ...
qui dicit illis nolite expavescere Iesum quaeritis Nazarenum crucifixum surrexit non est hic ecce locus ubi posuerunt eum
ἀλλὰ ὑπάγετε εἴπατε τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ καὶ τῷ Πέτρῳ ὅτι προάγει ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν · ἐκεῖ αὐτὸν ὄψεσθε , καθὼς εἶπεν ὑμῖν .
sed ite et dicite discipulis eius et Petro quia praecedit vos in Galilaeam ibi eum videbitis sicut dixit vobis
καὶ ἐξελθοῦσαι ἔφυγον ἀπὸ τοῦ μνημείου · εἶχεν γὰρ αὐτὰς τρόμος καὶ ἔκστασις , καὶ οὐδενὶ οὐδὲν εἶπον · ἐφοβοῦντο γάρ .
at illae exeuntes fugerunt de monumento invaserat enim eas tremor et pavor et nemini quicquam dixerunt timebant enim
Ἀναστὰς δὲ πρωῒ πρώτῃ σαββάτου ἐφάνη πρῶτον Μαρίᾳ τῇ Μαγδαληνῇ , ἀφ’ ἧς ἐκβεβλήκει ἑπτὰ δαιμόνια .
surgens autem mane prima sabbati apparuit primo Mariae Magdalenae de qua eiecerat septem daemonia
ἐκείνη πορευθεῖσα ἀπήγγειλεν τοῖς μετ’ αὐτοῦ γενομένοις , πενθοῦσιν καὶ κλαίουσιν .
illa vadens nuntiavit his qui cum eo fuerant lugentibus et flentibus
καὶ ἐκεῖνοι ἀκούσαντες ὅτι ζῇ καὶ ἐθεάθη ὑπ’ αὐτῆς ἠπίστησαν .
et illi audientes quia viveret et visus esset ab ea non crediderunt
Μετὰ δὲ ταῦτα δυσὶν ἐξ αὐτῶν περιπατοῦσιν ἐφανερώθη ἐν ἑτέρᾳ μορφῇ , πορευομένοις εἰς ἀγρόν .
post haec autem duobus ex eis ambulantibus ostensus est in alia effigie euntibus in villam
καὶ ἐκεῖνοι ἀπελθόντες ἀπήγγειλαν τοῖς λοιποῖς · οὐδὲ ἐκείνοις ἐπίστευσαν .
et illi euntes nuntiaverunt ceteris nec illis crediderunt
Ὕστερον ἀνακειμένοις αὐτοῖς τοῖς ἕνδεκα ἐφανερώθη , καὶ ὠνείδισεν τὴν ἀπιστίαν αὐτῶν καὶ σκληροκαρδίαν , ὅτι τοῖς θεασαμένοις αὐτὸν ἐγηγερμένον οὐκ ἐπίστευσαν .
novissime recumbentibus illis undecim apparuit et exprobravit incredulitatem illorum et duritiam cordis quia his qui viderant eum resurrexisse non crediderant
καὶ εἶπεν αὐτοῖς · πορευθέντες εἰς τὸν κόσμον ἅπαντα κηρύξατε τὸ εὐαγγέλιον πάσῃ τῇ κτίσει .
et dixit eis euntes in mundum universum praedicate evangelium omni creaturae
ὁ πιστεύσας καὶ βαπτισθεὶς σωθήσεται , ὁ δὲ ἀπιστήσας κατακριθήσεται .
qui crediderit et baptizatus fuerit salvus erit qui vero non crediderit condemnabitur
σημεῖα δὲ τοῖς πιστεύσασιν ταῦτα παρακολουθήσει · ἐν τῷ ὀνόματί μου δαιμόνια ἐκβαλοῦσιν , γλώσσαις λαλήσουσιν καιναῖς ,
signa autem eos qui crediderint haec sequentur in nomine meo daemonia eicient linguis loquentur novis
ὄφεις ἀροῦσιν , καὶ ἄν θανάσιμόν τι πίωσιν οὐ μὴ αὐτοὺς βλάψῃ , ἐπὶ ἀρρώστους χεῖρας ἐπιθήσουσιν καὶ καλῶς ἕξουσιν .
serpentes tollent et si mortiferum quid biberint non eos nocebit super aegrotos manus inponent et bene habebunt
ὁ μὲν οὖν κύριος μετὰ τὸ λαλῆσαι αὐτοῖς ἀνελήμφθη εἰς τὸν οὐρανὸν καὶ ἐκάθισεν ἐκ δεξιῶν τοῦ θεοῦ .
et Dominus quidem postquam locutus est eis adsumptus est in caelum et sedit a dextris Dei
ἐκεῖνοι δὲ ἐξελθόντες ἐκήρυξαν πανταχοῦ , τοῦ κυρίου συνεργοῦντος καὶ τὸν λόγον βεβαιοῦντος διὰ τῶν ἐπακολουθούντων σημείων .
illi autem profecti praedicaverunt ubique Domino cooperante et sermonem confirmante sequentibus signis