Sentence list for document NT [file /db/repository/alignment/nt.john.align.xml]

  1. Ἐν ἀρχῇ ἦν ὁ λόγος , καὶ ὁ λόγος ἦν πρὸς τὸν θεόν , καὶ θεὸς ἦν ὁ λόγος .
    in principio erat Verbum et Verbum erat apud Deum et Deus erat Verbum
  2. οὗτος ἦν ἐν ἀρχῇ πρὸς τὸν θεόν .
    hoc erat in principio apud Deum
  3. πάντα δι’ αὐτοῦ ἐγένετο , καὶ χωρὶς αὐτοῦ ἐγένετο οὐδὲ ἕν ὃ γέγονεν
    omnia per ipsum facta sunt et sine ipso factum est nihil quod factum est
  4. ἐν αὐτῷ ζωὴ ἐστιν , καὶ ἡ ζωὴ ἦν τὸ φῶς τῶν ἀνθρώπων .
    in ipso vita erat et vita erat lux hominum
  5. καὶ τὸ φῶς ἐν τῇ σκοτίᾳ φαίνει , καὶ ἡ σκοτία αὐτὸ οὐ κατέλαβεν .
    et lux in tenebris lucet et tenebrae eam non conprehenderunt
  6. Ἐγένετο ἄνθρωπος , ἀπεσταλμένος παρὰ θεοῦ , ὄνομα αὐτῷ Ἰωάννης ·
    fuit homo missus a Deo cui nomen erat Iohannes
  7. οὗτος ἦλθεν εἰς μαρτυρίαν , ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός , ἵνα πάντες πιστεύσωσιν δι’ αὐτοῦ .
    hic venit in testimonium ut testimonium perhiberet de lumine ut omnes crederent per illum
  8. οὐκ ἦν ἐκεῖνος τὸ φῶς , ἀλλ’ ἵνα μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ φωτός .
    non erat ille lux sed ut testimonium perhiberet de lumine
  9. Ἦν τὸ φῶς τὸ ἀληθινόν , ὃ φωτίζει πάντα ἄνθρωπον , ἐρχόμενον εἰς τὸν κόσμον .
    erat lux vera quae inluminat omnem hominem venientem in mundum
  10. ἐν τῷ κόσμῳ ἦν , καὶ ὁ κόσμος δι’ αὐτοῦ ἐγένετο , καὶ ὁ κόσμος αὐτὸν οὐκ ἔγνω .
    in mundo erat et mundus per ipsum factus est et mundus eum non cognovit
  11. εἰς τὰ ἴδια ἦλθεν , καὶ οἱ ἴδιοι αὐτὸν οὐ παρέλαβον .
    in propria venit et sui eum non receperunt
  12. ὅσοι δὲ ἔλαβον αὐτόν , ἔδωκεν αὐτοῖς ἐξουσίαν τέκνα θεοῦ γενέσθαι , τοῖς πιστεύουσιν εἰς τὸ ὄνομα αὐτοῦ ,
    quotquot autem receperunt eum dedit eis potestatem filios Dei fieri his qui credunt in nomine eius
  13. οἳ οὐκ ἐξ αἱμάτων οὐδὲ ἐκ θελήματος σαρκὸς οὐδὲ ἐκ θελήματος ἀνδρὸς ἀλλ’ ἐκ θεοῦ ἐγεννήθησαν .
    qui non ex sanguinibus ne que ex voluntate carnis ne que ex voluntate viri sed ex Deo nati sunt
  14. καὶ ὁ λόγος σὰρξ ἐγένετο καὶ ἐσκήνωσεν ἐν ἡμῖν , καὶ ἐθεασάμεθα τὴν δόξαν αὐτοῦ , δόξαν ὡς μονογενοῦς παρὰ πατρός , πλήρης χάριτος ...
    et Verbum caro factum est et habitavit in nobis et vidimus gloriam eius gloriam quasi unigeniti a Patre plenum gratiae et veritatis
  15. Ἰωάννης μαρτυρεῖ περὶ αὐτοῦ καὶ κέκραγεν λέγων · οὗτος ἦν ὃν εἶπον · ὁ ὀπίσω μου ἐρχόμενος ἔμπροσθέν μου γέγονεν , ὅτι πρῶτός μου ...
    Iohannes testimonium perhibet de ipso et clamat dicens hic erat quem dixi vobis qui post me venturus est ante me factus est quia prior ...
  16. ὅτι ἐκ τοῦ πληρώματος αὐτοῦ ἡμεῖς πάντες ἐλάβομεν , καὶ χάριν ἀντὶ χάριτος ·
    et de plenitudine eius nos omnes accepimus et gratiam pro gratia
  17. ὅτι ὁ νόμος διὰ Μωϋσέως ἐδόθη , ἡ χάρις καὶ ἡ ἀλήθεια διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ ἐγένετο .
    quia lex per Mosen data est gratia et veritas per Iesum Christum facta est
  18. θεὸν οὐδεὶς ἑώρακεν πώποτε · ὁ μονογενὴς υἱὸς ὁ ὢν εἰς τὸν κόλπον τοῦ πατρός , ἐκεῖνος ἐξηγήσατο .
    Deum nemo vidit umquam unigenitus Filius qui est in sinu Patris ipse enarravit
  19. Καὶ αὕτη ἐστὶν ἡ μαρτυρία τοῦ Ἰωάννου , ὅτε ἀπέστειλαν οἱ Ἰουδαῖοι ἐξ Ἱεροσολύμων ἱερεῖς καὶ Λευείτας ἵνα ἐρωτήσωσιν αὐτόν · σὺ τίς εἶ
    et hoc est testimonium Iohannis quando miserunt Iudaei ab Hierosolymis sacerdotes et Levitas ad eum ut interrogarent eum tu quis es
  20. καὶ ὡμολόγησεν καὶ οὐκ ἠρνήσατο , καὶ ὡμολόγησεν ὅτι ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ὁ Χριστός .
    et confessus est et non negavit et confessus est quia non sum ego Christus
  21. καὶ ἠρώτησαν αὐτόν · τί οὖν ; Ἡλείας εἶ ; λέγει · οὐκ εἰμί . ὁ προφήτης εἶ σύ ; καὶ ἀπεκρίθη · οὔ
    et interrogaverunt eum quid ergo Helias es tu et dicit non sum propheta es tu et respondit non
  22. εἶπαν οὖν αὐτῷ · τίς εἶ ; ἵνα ἀπόκρισιν δῶμεν τοῖς πέμψασιν ἡμᾶς · τί λέγεις περὶ σεαυτοῦ ;
    dixerunt ergo ei quis es ut responsum demus his qui miserunt nos quid dicis de te ipso
  23. ἔφη · ἐγὼ φωνὴ βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ · εὐθύνατε τὴν ὁδὸν κυρίου , καθὼς εἶπεν Ἡσαΐας ὁ προφήτης .
    ait ego vox clamantis in deserto dirigite viam Domini sicut dixit Esaias propheta
  24. καὶ ἀπεσταλμένοι ἦσαν ἐκ τῶν Φαρισαίων .
    et qui missi fuerant erant ex Pharisaeis
  25. καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν καὶ εἶπαν αὐτῷ · τί οὖν βαπτίζεις , εἰ σὺ οὐκ εἶ ὁ Χριστὸς οὐδὲ Ἡλείας οὐδὲ ὁ προφήτης ;
    et interrogaverunt eum et dixerunt ei quid ergo baptizas si tu non es Christus ne que Helias ne que propheta
  26. ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰωάννης λέγων · ἐγὼ βαπτίζω ἐν ὕδατι · μέσος ὑμῶν στήκει , ὃν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε ,
    respondit eis Iohannes dicens ego baptizo in aqua medius autem vestrum stetit quem vos non scitis
  27. ὁ ὀπίσω μου ἐρχόμενος , οὗ οὐκ εἰμὶ ἐγὼ ἄξιος ἵνα λύσω αὐτοῦ τὸν ἱμάντα τοῦ ὑποδήματος .
    ipse est qui post me venturus est qui ante me factus est cuius ego non sum dignus ut solvam eius corrigiam calciamenti
  28. ταῦτα ἐν Βηθανίᾳ ἐγένετο πέραν τοῦ Ἰορδάνου , ὅπου ἦν ὁ Ἰωάννης βαπτίζων .
    haec in Bethania facta sunt trans Iordanen ubi erat Iohannes baptizans
  29. Τῇ ἐπαύριον βλέπει τὸν Ἰησοῦν ἐρχόμενον πρὸς αὐτόν , καὶ λέγει · ἴδε ὁ ἀμνὸς τοῦ θεοῦ ὁ αἴρων τὴν ἁμαρτίαν τοῦ κόσμου .
    altera die videt Iohannes Iesum venientem ad se et ait ecce agnus Dei qui tollit peccatum mundi
  30. οὗτός ἐστιν ὑπὲρ οὗ ἐγὼ εἶπον · ὀπίσω μου ἔρχεται ἀνὴρ ὃς ἔμπροσθέν μου γέγονεν , ὅτι πρῶτός μου ἦν .
    hic est de quo dixi post me venit vir qui ante me factus est quia prior me erat
  31. καὶ ἐγώ οὐκ ᾔδειν αὐτόν , ἀλλ’ ἵνα φανερωθῇ τῷ Ἰσραήλ , διὰ τοῦτο ἦλθον ἐγὼ ἐν ὕδατι βαπτίζων .
    et ego nesciebam eum sed ut manifestaretur Israhel propterea veni ego in aqua baptizans
  32. καὶ ἐμαρτύρησεν Ἰωάννης λέγων ὅτι τεθέαμαι τὸ πνεῦμα καταβαῖνον ὡς περιστερὰν ἐξ οὐρανοῦ , καὶ ἔμεινεν ἐπ’ αὐτόν .
    et testimonium perhibuit Iohannes dicens quia vidi Spiritum descendentem quasi columbam de caelo et mansit super eum
  33. καὶ ἐγώ οὐκ ᾔδειν αὐτόν , ἀλλ’ ὁ πέμψας με βαπτίζειν ἐν ὕδατι , ἐκεῖνός μοι εἶπεν · ἐφ’ ὃν ἂν ἴδῃς τὸ πνεῦμα ...
    et ego nesciebam eum sed qui misit me baptizare in aqua ille mihi dixit super quem videris Spiritum descendentem et manentem super eum hic ...
  34. καὶ ἐγώ ἑώρακα , καὶ μεμαρτύρηκα ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ .
    et ego vidi et testimonium perhibui quia hic est Filius Dei
  35. Τῇ ἐπαύριον πάλιν εἱστήκει ὁ Ἰωάννης καὶ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ δύο ,
    altera die iterum stabat Iohannes et ex discipulis eius duo
  36. καὶ ἐμβλέψας τῷ Ἰησοῦ περιπατοῦντι λέγει · ἴδε ὁ ἀμνὸς τοῦ θεοῦ .
    et respiciens Iesum ambulantem dicit ecce agnus Dei
  37. ἤκουσαν οἱ δύο μαθηταὶ αὐτοῦ λαλοῦντος , καὶ ἠκολούθησαν τῷ Ἰησοῦ .
    et audierunt eum duo discipuli loquentem et secuti sunt Iesum
  38. στραφεὶς ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος αὐτοὺς ἀκολουθοῦντας λέγει αὐτοῖς ·
    conversus autem Iesus et videns eos sequentes dicit eis quid quaeritis qui dixerunt ei rabbi quod dicitur interpretatum magister ubi habitas
  39. τί ζητεῖτε ; οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ · ῥαββεί , ὃ λέγεται ἑρμηνευόμενον διδάσκαλε , ποῦ μένεις ;
    dicit eis venite et videte venerunt et viderunt ubi maneret et apud eum manserunt die illo hora autem erat quasi decima
  40. λέγει αὐτοῖς · ἔρχεσθε καὶ ὄψεσθε . ἦλθαν οὖν καὶ εἶδαν ποῦ μένει , καὶ παρ’ αὐτῷ ἔμειναν τὴν ἡμέραν ἐκείνην · ὥρα ἦν ...
    erat autem Andreas frater Simonis Petri unus ex duobus qui audierant ab Iohanne et secuti fuerant eum
  41. ἦν Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου εἷς ἐκ τῶν δύο τῶν ἀκουσάντων παρὰ Ἰωάννου καὶ ἀκολουθησάντων αὐτῷ ·
    invenit hic primum fratrem suum Simonem et dicit ei invenimus Messiam quod est interpretatum Christus
  42. εὑρίσκει οὗτος πρῶτος τὸν ἀδελφὸν τὸν ἴδιον Σίμωνα καὶ λέγει αὐτῷ · εὑρήκαμεν τὸν Μεσσίαν , ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον Χριστός .
    et adduxit eum ad Iesum intuitus autem eum Iesus dixit tu es Simon filius Iohanna tu vocaberis Cephas quod interpretatur Petrus
  43. ἤγαγεν αὐτὸν πρὸς τὸν Ἰησοῦν . ἐμβλέψας αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · σὺ εἶ Σίμων ὁ υἱὸς Ἰωάννου , σὺ κληθήσῃ Κηφᾶς , ὃ ...
    in crastinum voluit exire in Galilaeam et invenit Philippum et dicit ei Iesus sequere me
  44. Τῇ ἐπαύριον ἠθέλησεν ἐξελθεῖν εἰς τὴν Γαλιλαίαν , καὶ εὑρίσκει Φίλιππον . καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς , ἀκολούθει μοι .
    erat autem Philippus a Bethsaida civitate Andreae et Petri
  45. ἦν δὲ ὁ Φίλιππος ἀπὸ Βηθσαϊδά , ἐκ τῆς πόλεως Ἀνδρέου καὶ Πέτρου .
    invenit Philippus Nathanahel et dicit ei quem scripsit Moses in lege et prophetae invenimus Iesum filium Ioseph a Nazareth
  46. εὑρίσκει Φίλιππος τὸν Ναθαναὴλ καὶ λέγει αὐτῷ · ὃν ἔγραψεν Μωϋσῆς ἐν τῷ νόμῳ καὶ οἱ προφῆται , εὑρήκαμεν , Ἰησοῦν υἱὸν τοῦ Ἰωσὴφ ...
    et dixit ei Nathanahel a Nazareth potest aliquid boni esse dicit ei Philippus veni et vide
  47. εἶπεν αὐτῷ Ναθαναήλ · ἐκ Ναζαρὲτ δύναταί τι ἀγαθὸν εἶναι ; λέγει αὐτῷ Φίλιππος · ἔρχου καὶ ἴδε .
    vidit Iesus Nathanahel venientem ad se et dicit de eo ecce vere Israhelita in quo dolus non est
  48. εἶδεν Ἰησοῦς τὸν Ναθαναὴλ ἐρχόμενον πρὸς αὐτὸν καὶ λέγει περὶ αὐτοῦ · ἴδε ἀληθῶς Ἰσραηλείτης , ἐν ᾧ δόλος οὐκ ἔστιν .
    dicit ei Nathanahel unde me nosti respondit Iesus et dixit ei priusquam te Philippus vocaret cum esses sub ficu vidi te
  49. λέγει αὐτῷ Ναθαναήλ · πόθεν με γινώσκεις ; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · πρὸ τοῦ σε Φίλιππον φωνῆσαι ὄντα ὑπὸ τὴν συκῆν εἶδόν ...
    respondit ei Nathanahel et ait rabbi tu es Filius Dei tu es rex Israhel
  50. ἀπεκρίθη αὐτῷ Ναθαναήλ · ῥαββεί , σὺ εἶ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ , σὺ βασιλεὺς εἶ τοῦ Ἰσραήλ .
    respondit Iesus et dixit ei quia dixi tibi vidi te sub ficu credis maius his videbis
  51. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ὅτι εἶπόν σοι ὅτι εἶδόν σε ὑποκάτω τῆς συκῆς , πιστεύεις ; μείζω τούτων ὄψῃ .
    et dicit ei amen amen dico vobis videbitis caelum apertum et angelos Dei ascendentes et descendentes supra Filium hominis
  52. καὶ λέγει αὐτῷ · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὄψεσθε τὸν οὐρανὸν ἀνεῳγότα καὶ τοὺς ἀγγέλους τοῦ θεοῦ ἀναβαίνοντας καὶ καταβαίνοντας ἐπὶ τὸν υἱὸν ...
  53. Καὶ τῇ ἡμέρᾳ τῇ τρίτῃ γάμος ἐγένετο ἐν Κανὰ τῆς Γαλιλαίας , καὶ ἦν ἡ μήτηρ τοῦ Ἰησοῦ ἐκεῖ ·
    et die tertio nuptiae factae sunt in Cana Galilaeae et erat mater Iesu ibi
  54. ἐκλήθη δὲ καὶ ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὸν γάμον .
    vocatus est autem ibi et Iesus et discipuli eius ad nuptias
  55. καὶ οἶνον οὐκ εἶχον , ὅτι συνετελέσθη ὁ οἶνος τοῦ γάμου . εἶτα λέγει ἡ μήτηρ τοῦ Ἰησοῦ πρὸς αὐτόν · οἶνος οὐκ ἔστιν
    et deficiente vino dicit mater Iesu ad eum vinum non habent
  56. λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · τί ἐμοὶ καὶ σοί , γύναι ; οὔπω ἥκει ἡ ὥρα μου .
    et dicit ei Iesus quid mihi et tibi est mulier nondum venit hora mea
  57. λέγει ἡ μήτηρ αὐτοῦ τοῖς διακόνοις · ὅ τι ἂν λέγῃ ὑμῖν , ποιήσατε .
    dicit mater eius ministris quodcumque dixerit vobis facite
  58. ἦσαν δὲ ἐκεῖ λίθιναι ὑδρίαι ἓξ κατὰ τὸν καθαρισμὸν τῶν Ἰουδαίων κείμεναι , χωροῦσαι ἀνὰ μετρητὰς δύο ἢ τρεῖς .
    erant autem ibi lapideae hydriae sex positae secundum purificationem Iudaeorum capientes singulae metretas binas vel ternas
  59. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · γεμίσατε τὰς ὑδρίας ὕδατος . καὶ ἐγέμισαν αὐτὰς ἕως ἄνω .
    dicit eis Iesus implete hydrias aqua et impleverunt eas usque ad summum
  60. καὶ λέγει αὐτοῖς · ἀντλήσατε νῦν καὶ φέρετε τῷ ἀρχιτρικλίνῳ . οἱ δὲ ἤνεγκαν .
    et dicit eis Iesus haurite nunc et ferte architriclino et tulerunt
  61. ὡς δὲ ἐγεύσατο ὁ ἀρχιτρίκλινος τὸ ὕδωρ οἶνον γεγενημένον , καὶ οὐκ ᾔδει πόθεν ἐστίν , οἱ δὲ διάκονοι ᾔδεισαν οἱ ἠντληκότες τὸ ὕδωρ ...
    ut autem gustavit architriclinus aquam vinum factam et non sciebat unde esset ministri autem sciebant qui haurierant aquam vocat sponsum architriclinus
  62. καὶ λέγει αὐτῷ · πᾶς ἄνθρωπος πρῶτον τὸν καλὸν οἶνον τίθησιν , καὶ ὅταν μεθυσθῶσιν τὸν ἐλάσσω · σὺ τετήρηκας τὸν καλὸν οἶνον ἕως ...
    et dicit ei omnis homo primum bonum vinum ponit et cum inebriati fuerint tunc id quod deterius est tu servasti bonum vinum usque adhuc
  63. ταύτην ἐποίησεν ἀρχὴν τῶν σημείων ὁ Ἰησοῦς ἐν Κανὰ τῆς Γαλιλαίας καὶ ἐφανέρωσεν τὴν δόξαν αὐτοῦ , καὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ
    hoc fecit initium signorum Iesus in Cana Galilaeae et manifestavit gloriam suam et crediderunt in eum discipuli eius
  64. Μετὰ τοῦτο κατέβη εἰς Καφαρναοὺμ αὐτὸς καὶ ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ , καὶ ἐκεῖ ἔμειναν οὐ πολλὰς ...
    post hoc descendit Capharnaum ipse et mater eius et fratres eius et discipuli eius et ibi manserunt non multis diebus
  65. Καὶ ἐγγὺς ἦν τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων , καὶ ἀνέβη εἰς Ἱεροσόλυμα ὁ Ἰησοῦς .
    et prope erat pascha Iudaeorum et ascendit Hierosolyma Iesus
  66. καὶ εὗρεν ἐν τῷ ἱερῷ τοὺς πωλοῦντας βόας καὶ πρόβατα καὶ περιστερὰς καὶ τοὺς κερματιστὰς καθημένους ,
    et invenit in templo vendentes boves et oves et columbas et nummularios sedentes
  67. καὶ ποιήσας φραγέλλιον ἐκ σχοινίων πάντας ἐξέβαλεν ἐκ τοῦ ἱεροῦ , τά τε πρόβατα καὶ τοὺς βόας , καὶ τῶν κολλυβιστῶν ἐξέχεεν τὸ κέρμα ...
    et cum fecisset quasi flagellum de funiculis omnes eiecit de templo oves quoque et boves et nummulariorum effudit aes et mensas subvertit
  68. καὶ τοῖς τὰς περιστερὰς πωλοῦσιν εἶπεν · ἄρατε ταῦτα ἐντεῦθεν , μὴ ποιεῖτε τὸν οἶκον τοῦ πατρός μου οἶκον ἐμπορίου .
    et his qui columbas vendebant dixit auferte ista hinc nolite facere domum Patris mei domum negotiationis
  69. ἐμνήσθησαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὅτι γεγραμμένον ἐστίν · ὁ ζῆλος τοῦ οἴκου σου καταφάγεταί με .
    recordati vero sunt discipuli eius quia scriptum est zelus domus tuae comedit me
  70. ἀπεκρίθησαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ εἶπαν αὐτῷ · τί σημεῖον δεικνύεις ἡμῖν , ὅτι ταῦτα ποιεῖς ;
    responderunt ergo Iudaei et dixerunt ei quod signum ostendis nobis quia haec facis
  71. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς · λύσατε τὸν ναὸν τοῦτον , καὶ ἐν τρισὶν ἡμέραις ἐγερῶ αὐτόν .
    respondit Iesus et dixit eis solvite templum hoc et in tribus diebus excitabo illud
  72. εἶπαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι · τεσσεράκοντα καὶ ἓξ ἔτεσιν οἰκοδομήθη ὁ ναὸς οὗτος , καὶ σὺ ἐν τρισὶν ἡμέραις ἐγερεῖς αὐτόν ;
    dixerunt ergo Iudaei quadraginta et sex annis aedificatum est templum hoc et tu tribus diebus excitabis illud
  73. ἐκεῖνος δὲ ἔλεγεν περὶ τοῦ ναοῦ τοῦ σώματος αὐτοῦ .
    ille autem dicebat de templo corporis sui
  74. ὅτε οὖν ἠγέρθη ἐκ νεκρῶν , ἐμνήσθησαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὅτι τοῦτο ἔλεγεν , καὶ ἐπίστευσαν τῇ γραφῇ καὶ τῷ λόγῳ ὃν εἶπεν ὁ ...
    cum ergo resurrexisset a mortuis recordati sunt discipuli eius quia hoc dicebat et crediderunt scripturae et sermoni quem dixit Iesus
  75. Ὡς δὲ ἦν ἐν τοῖς Ἱεροσολύμοις ἐν τῷ πάσχα ἐν τῇ ἑορτῇ , πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς τὸ ὄνομα αὐτοῦ , θεωροῦντες αὐτοῦ τὰ σημεῖα ...
    cum autem esset Hierosolymis in pascha in die festo multi crediderunt in nomine eius videntes signa eius quae faciebat
  76. αὐτὸς δὲ Ἰησοῦς οὐκ ἐπίστευεν αὐτὸν αὐτοῖς διὰ τὸ αὐτὸν γινώσκειν πάντας ,
    ipse autem Iesus non credebat se met ipsum eis eo quod ipse nosset omnes
  77. καὶ ὅτι οὐ χρείαν εἶχεν ἵνα τις μαρτυρήσῃ περὶ τοῦ ἀνθρώπου · αὐτὸς γὰρ ἐγίνωσκεν τί ἦν ἐν τῷ ἀνθρώπῳ .
    et quia opus ei non erat ut quis testimonium perhiberet de homine ipse enim sciebat quid esset in homine
  78. Ἦν δὲ ἄνθρωπος ἐκ τῶν Φαρισαίων , Νικόδημος ὄνομα αὐτῷ , ἄρχων τῶν Ἰουδαίων ·
    erat autem homo ex Pharisaeis Nicodemus nomine princeps Iudaeorum
  79. οὗτος ἦλθεν πρὸς αὐτὸν νυκτὸς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ῥαββεί , οἴδαμεν ὅτι ἀπὸ θεοῦ ἐλήλυθας διδάσκαλος · οὐδεὶς γὰρ δύναται ταῦτα τὰ σημεῖα ...
    hic venit ad eum nocte et dixit ei rabbi scimus quia a Deo venisti magister nemo enim potest haec signa facere quae tu facis ...
  80. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι , ἐὰν μή τις γεννηθῇ ἄνωθεν , οὐ δύναται ἰδεῖν τὴν βασιλείαν τοῦ θεοῦ
    respondit Iesus et dixit ei amen amen dico tibi nisi quis natus fuerit denuo non potest videre regnum Dei
  81. λέγει πρὸς αὐτὸν ὁ Νικόδημος · πῶς δύναται ἄνθρωπος γεννηθῆναι γέρων ὤν ; μὴ δύναται εἰς τὴν κοιλίαν τῆς μητρὸς αὐτοῦ δεύτερον εἰσελθεῖν καὶ ...
    dicit ad eum Nicodemus quomodo potest homo nasci cum senex sit numquid potest in ventrem matris suae iterato introire et nasci
  82. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι , ἐὰν μή τις γεννηθῇ ἐξ ὕδατος καὶ πνεύματος , οὐ δύναται εἰσελθεῖν εἰς τὴν βασιλείαν τῶν ...
    respondit Iesus amen amen dico tibi nisi quis renatus fuerit ex aqua et Spiritu non potest introire in regnum Dei
  83. τὸ γεγεννημένον ἐκ τῆς σαρκὸς σάρξ ἐστιν , καὶ τὸ γεγεννημένον ἐκ τοῦ πνεύματος πνεῦμά ἐστιν .
    quod natum est ex carne caro est et quod natum est ex Spiritu spiritus est
  84. μὴ θαυμάσῃς ὅτι εἶπόν σοι · δεῖ ὑμᾶς γεννηθῆναι ἄνωθεν .
    non mireris quia dixi tibi oportet vos nasci denuo
  85. τὸ πνεῦμα ὅπου θέλει πνεῖ , καὶ τὴν φωνὴν αὐτοῦ ἀκούεις , ἀλλ’ οὐκ οἶδας πόθεν ἔρχεται καὶ ποῦ ὑπάγει · οὕτως ἐστὶν πᾶς ...
    Spiritus ubi vult spirat et vocem eius audis sed non scis unde veniat et quo vadat sic est omnis qui natus est ex Spiritu
  86. ἀπεκρίθη Νικόδημος καὶ εἶπεν αὐτῷ · πῶς δύναται ταῦτα γενέσθαι ;
    respondit Nicodemus et dixit ei quomodo possunt haec fieri
  87. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · σὺ εἶ ὁ διδάσκαλος τοῦ Ἰσραὴλ καὶ ταῦτα οὐ γινώσκεις ;
    respondit Iesus et dixit ei tu es magister Israhel et haec ignoras
  88. ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι ὅτι ὃ οἴδαμεν λαλοῦμεν καὶ ὃ ἑωράκαμεν μαρτυροῦμεν , καὶ τὴν μαρτυρίαν ἡμῶν οὐ λαμβάνετε .
    amen amen dico tibi quia quod scimus loquimur et quod vidimus testamur et testimonium nostrum non accipitis
  89. εἰ τὰ ἐπίγεια εἶπον ὑμῖν καὶ οὐ πιστεύετε , πῶς ἐὰν εἴπω ὑμῖν τὰ ἐπουράνια πιστεύσετε ;
    si terrena dixi vobis et non creditis quomodo si dixero vobis caelestia credetis
  90. καὶ οὐδεὶς ἀναβέβηκεν εἰς τὸν οὐρανὸν εἰ μὴ ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβάς , ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὁ ὢν ἐν τῷ οὐρανῷ .
    et nemo ascendit in caelum nisi qui descendit de caelo Filius hominis qui est in caelo
  91. καὶ καθὼς Μωϋσῆς ὕψωσεν τὸν ὄφιν ἐν τῇ ἐρήμῳ , οὕτως ὑψωθῆναι δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ,
    et sicut Moses exaltavit serpentem in deserto ita exaltari oportet Filium hominis
  92. ἵνα πᾶς ὁ πιστεύων ἐν αὐτῷ ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον .
    ut omnis qui credit in ipso non pereat sed habeat vitam aeternam
  93. οὕτως γὰρ ἠγάπησεν ὁ θεὸς τὸν κόσμον , ὥστε τὸν υἱὸν τὸν μονογενῆ ἔδωκεν , ἵνα πᾶς ὁ πιστεύων εἰς αὐτὸν μὴ ἀπόληται ἀλλ’ ...
    sic enim dilexit Deus mundum ut Filium suum unigenitum daret ut omnis qui credit in eum non pereat sed habeat vitam aeternam
  94. οὐ γὰρ ἀπέστειλεν ὁ θεὸς τὸν υἱὸν εἰς τὸν κόσμον ἵνα κρίνῃ τὸν κόσμον , ἀλλ’ ἵνα σωθῇ ὁ κόσμος δι’ αὐτοῦ .
    non enim misit Deus Filium suum in mundum ut iudicet mundum sed ut salvetur mundus per ipsum
  95. ὁ πιστεύων εἰς αὐτὸν οὐ κρίνεται · ὁ μὴ πιστεύων ἤδη κέκριται , ὅτι μὴ πεπίστευκεν εἰς τὸ ὄνομα τοῦ μονογενοῦς υἱοῦ τοῦ θεοῦ
    qui credit in eum non iudicatur qui autem non credit iam iudicatus est quia non credidit in nomine unigeniti Filii Dei
  96. αὕτη δέ ἐστιν ἡ κρίσις , ὅτι τὸ φῶς ἐλήλυθεν εἰς τὸν κόσμον καὶ ἠγάπησαν οἱ ἄνθρωποι μᾶλλον τὸ σκότος ἢ τὸ φῶς · ...
    hoc est autem iudicium quia lux venit in mundum et dilexerunt homines magis tenebras quam lucem erant enim eorum mala opera
  97. πᾶς γὰρ ὁ φαῦλα πράσσων μισεῖ τὸ φῶς καὶ οὐκ ἔρχεται πρὸς τὸ φῶς , ἵνα μὴ ἐλεγχθῇ τὰ ἔργα αὐτοῦ ·
    omnis enim qui mala agit odit lucem et non venit ad lucem ut non arguantur opera eius
  98. ὁ δὲ ποιῶν τὴν ἀλήθειαν ἔρχεται πρὸς τὸ φῶς , ἵνα φανερωθῇ αὐτοῦ τὰ ἔργα , ὅτι ἐν θεῷ ἐστιν εἰργασμένα .
    qui autem facit veritatem venit ad lucem ut manifestentur eius opera quia in Deo sunt facta
  99. Μετὰ ταῦτα ἦλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὴν Ἰουδαίαν γῆν , καὶ ἐκεῖ διέτριβεν μετ’ αὐτῶν καὶ ἐβάπτιζεν .
    post haec venit Iesus et discipuli eius in iudaeam terram et illic demorabatur cum eis et baptizabat
  100. ἦν δὲ καὶ Ἰωάννης βαπτίζων ἐν Αἰνὼν ἐγγὺς τοῦ Σαλείμ , ὅτι ὕδατα πολλὰ ἦν ἐκεῖ , καὶ παρεγίνοντο καὶ ἐβαπτίζοντο ·
    erat autem et Iohannes baptizans in Aenon iuxta Salim quia aquae multae erant illic et adveniebant et baptizabantur
  101. οὔπω γὰρ ἦν βεβλημένος εἰς τὴν φυλακὴν Ἰωάννης .
    nondum enim missus fuerat in carcerem Iohannes
  102. ἐγένετο οὖν ζήτησις ἐκ τῶν μαθητῶν Ἰωάννου μετὰ Ἰουδαίου περὶ καθαρισμοῦ .
    facta est ergo quaestio ex discipulis Iohannis cum Iudaeis de purificatione
  103. καὶ ἦλθον πρὸς τὸν Ἰωάννην καὶ εἶπον αὐτῷ · ῥαββεί , ὃς ἦν μετὰ σοῦ πέραν τοῦ Ἰορδάνου , ᾧ σὺ μεμαρτύρηκας , ἴδε ...
    et venerunt ad Iohannem et dixerunt ei rabbi qui erat te cum trans Iordanen cui tu testimonium perhibuisti ecce hic baptizat et omnes veniunt ...
  104. ἀπεκρίθη Ἰωάννης καὶ εἶπεν · οὐ δύναται ἄνθρωπος λαμβάνειν οὐδέν ἐὰν μὴ ᾖ δεδομένον αὐτῷ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ .
    respondit Iohannes et dixit non potest homo accipere quicquam nisi fuerit ei datum de caelo
  105. αὐτοὶ ὑμεῖς μοι μαρτυρεῖτε ὅτι εἶπον · οὐκ εἰμὶ ἐγὼ ὁ Χριστός , ἀλλ’ ὅτι ἀπεσταλμένος εἰμὶ ἔμπροσθεν ἐκείνου .
    ipsi vos mihi testimonium perhibetis quod dixerim ego non sum Christus sed quia missus sum ante illum
  106. ὁ ἔχων τὴν νύμφην νυμφίος ἐστίν · ὁ δὲ φίλος τοῦ νυμφίου , ὁ ἑστηκὼς καὶ ἀκούων αὐτοῦ , χαρᾷ χαίρει διὰ τὴν φωνὴν ...
    qui habet sponsam sponsus est amicus autem sponsi qui stat et audit eum gaudio gaudet propter vocem sponsi hoc ergo gaudium meum impletum est
  107. ἐκεῖνον δεῖ αὐξάνειν , ἐμὲ δὲ ἐλαττοῦσθαι .
    illum oportet crescere me autem minui
  108. ὁ ἄνωθεν ἐρχόμενος ἐπάνω πάντων ἐστίν · ὁ ὢν ἐκ τῆς γῆς ἐκ τῆς γῆς ἐστιν καὶ ἐκ τῆς γῆς λαλεῖ . ὁ ἐκ ...
    qui desursum venit supra omnes est qui est de terra de terra est et de terra loquitur qui de caelo venit supra omnes est
  109. ὃ ἑώρακεν καὶ ἤκουσεν μαρτυρεῖ , καὶ τὴν μαρτυρίαν αὐτοῦ οὐδεὶς λαμβάνει .
    et quod vidit et audivit hoc testatur et testimonium eius nemo accipit
  110. ὁ λαβὼν αὐτοῦ τὴν μαρτυρίαν ἐσφράγισεν ὅτι ὁ θεὸς ἀληθής ἐστιν .
    qui accipit eius testimonium signavit quia Deus verax est
  111. ὃν γὰρ ἀπέστειλεν ὁ θεός , τὰ ῥήματα τοῦ θεοῦ λαλεῖ · οὐ γὰρ ἐκ μέτρου δίδωσιν τὸ πνεῦμα .
    quem enim misit Deus verba Dei loquitur non enim ad mensuram dat Deus Spiritum
  112. ὁ πατὴρ ἀγαπᾷ τὸν υἱόν , καὶ πάντα δέδωκεν ἐν τῇ χειρὶ αὐτοῦ .
    Pater diligit Filium et omnia dedit in manu eius
  113. ὁ πιστεύων εἰς τὸν υἱὸν ἔχει ζωὴν αἰώνιον · ὁ ἀπειθῶν τῷ υἱῷ οὐκ ὄψεται ζωήν , ἀλλ’ ἡ ὀργὴ τοῦ θεοῦ μένει ἐπ’ ...
    qui credit in Filium habet vitam aeternam qui autem incredulus est Filio non videbit vitam sed ira Dei manet super eum
  114. Ὡς οὖν ἔγνω ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἤκουσαν οἱ Φαρισαῖοι ὅτι Ἰησοῦς πλείονας μαθητὰς ποιεῖ καὶ βαπτίζει ἢ Ἰωάννης ,
    ut ergo cognovit Iesus quia audierunt Pharisaei quia Iesus plures discipulos facit et baptizat quam Iohannes
  115. καίτοιγε Ἰησοῦς αὐτὸς οὐκ ἐβάπτιζεν ἀλλ’ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ,
    quamquam Iesus non baptizaret sed discipuli eius
  116. ἀφῆκεν τὴν Ἰουδαίαν καὶ ἀπῆλθεν πάλιν εἰς τὴν Γαλιλαίαν .
    reliquit Iudaeam et abiit iterum in Galilaeam
  117. ἔδει δὲ αὐτὸν διέρχεσθαι διὰ τῆς Σαμαρίας .
    oportebat autem eum transire per Samariam
  118. ἔρχεται οὖν εἰς πόλιν τῆς Σαμαρίας λεγομένην Συχάρ , πλησίον τοῦ χωρίου ὃ ἔδωκεν Ἰακὼβ Ἰωσὴφ τῷ υἱῷ αὐτοῦ .
    venit ergo in civitatem Samariae quae dicitur Sychar iuxta praedium quod dedit Iacob Ioseph filio suo
  119. ἦν δὲ ἐκεῖ πηγὴ τοῦ Ἰακώβ . ὁ οὖν Ἰησοῦς κεκοπιακὼς ἐκ τῆς ὁδοιπορίας ἐκαθέζετο οὕτως ἐπὶ τῇ πηγῇ · ὥρα ἦν ὡς ἕκτη
    erat autem ibi fons Iacob Iesus ergo fatigatus ex itinere sedebat sic super fontem hora erat quasi sexta
  120. ἔρχεται γυνὴ ἐκ τῆς Σαμαρίας ἀντλῆσαι ὕδωρ . λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς , δός μοι πεῖν ·
    venit mulier de Samaria haurire aquam dicit ei Iesus da mihi bibere
  121. οἱ γὰρ μαθηταὶ αὐτοῦ ἀπεληλύθεισαν εἰς τὴν πόλιν , ἵνα τροφὰς ἀγοράσωσιν .
    discipuli enim eius abierant in civitatem ut cibos emerent
  122. λέγει αὐτῷ ἡ γυνὴ ἡ Σαμαρῖτις · πῶς σὺ Ἰουδαῖος ὢν παρ’ ἐμοῦ πεῖν αἰτεῖς γυναικὸς Σαμαρίτιδος οὔσης ;
    dicit ergo ei mulier illa samaritana quomodo tu Iudaeus cum sis bibere a me poscis quae sum mulier samaritana non enim coutuntur Iudaei Samaritanis
  123. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῇ · εἰ ᾔδεις τὴν δωρεὰν τοῦ θεοῦ , καὶ τίς ἐστιν ὁ λέγων σοι · δός μοι πεῖν , ...
    respondit Iesus et dixit ei si scires donum Dei et quis est qui dicit tibi da mihi bibere tu forsitan petisses ab eo et ...
  124. λέγει αὐτῷ ἡ γυνή · κύριε , οὔτε ἄντλημα ἔχεις καὶ τὸ φρέαρ ἐστὶν βαθύ · πόθεν ἔχεις τὸ ὕδωρ τὸ ζῶν ;
    dicit ei mulier Domine ne que in quo haurias habes et puteus altus est unde ergo habes aquam vivam
  125. μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν Ἰακώβ , ὃς ἔδωκεν ἡμῖν τὸ φρέαρ , καὶ αὐτὸς ἐξ αὐτοῦ ἔπιεν καὶ οἱ υἱοὶ αὐτοῦ ...
    numquid tu maior es patre nostro Iacob qui dedit nobis puteum et ipse ex eo bibit et filii eius et pecora eius
  126. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῇ · πᾶς ὁ πίνων ἐκ τοῦ ὕδατος τούτου διψήσει πάλιν ·
    respondit Iesus et dixit ei omnis qui bibit ex aqua hac sitiet iterum qui autem biberit ex aqua quam ego dabo ei non sitiet ...
  127. ὃς δ’ ἂν πίῃ ἐκ τοῦ ὕδατος οὗ ἐγὼ δώσω αὐτῷ , οὐ μὴ διψήσει εἰς τὸν αἰῶνα , ἀλλὰ τὸ ὕδωρ ὃ ἐγὼ ...
    sed aqua quam dabo ei fiet in eo fons aquae salientis in vitam aeternam
  128. λέγει πρὸς αὐτὸν ἡ γυνή · κύριε , δός μοι τοῦτο τὸ ὕδωρ , ἵνα μὴ διψῶ μηδὲ διέρχωμαι ἐνθάδε ἀντλεῖν .
    dicit ad eum mulier Domine da mihi hanc aquam ut non sitiam ne que veniam huc haurire
  129. λέγει αὐτῇ · ὕπαγε φώνησον τὸν ἄνδρα σου καὶ ἐλθὲ ἐνθάδε .
    dicit ei Iesus vade voca virum tuum et veni huc
  130. ἀπεκρίθη ἡ γυνὴ καὶ εἶπεν · ἄνδρα οὐκ ἔχω . λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · καλῶς εἶπες ὅτι ἄνδρα οὐκ ἔχω ·
    respondit mulier et dixit non habeo virum dicit ei Iesus bene dixisti quia non habeo virum
  131. πέντε γὰρ ἄνδρας ἔσχες , καὶ νῦν ὃν ἔχεις οὐκ ἔστιν σου ἀνήρ · τοῦτο ἀληθὲς εἴρηκας .
    quinque enim viros habuisti et nunc quem habes non est tuus vir hoc vere dixisti
  132. λέγει αὐτῷ ἡ γυνή · κύριε , θεωρῶ ὅτι προφήτης εἶ σύ .
    dicit ei mulier Domine video quia propheta es tu
  133. οἱ πατέρες ἡμῶν ἐν τῷ ὄρει τούτῳ προσεκύνησαν · καὶ ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἐν Ἱεροσολύμοις ἐστὶν ὁ τόπος ὅπου προσκυνεῖν δεῖ .
    patres nostri in monte hoc adoraverunt et vos dicitis quia Hierosolymis est locus ubi adorare oportet
  134. λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · πίστευέ μοι , γύναι , ὅτι ἔρχεται ὥρα ὅτε οὔτε ἐν τῷ ὄρει τούτῳ οὔτε ἐν Ἱεροσολύμοις προσκυνήσετε τῷ ...
    dicit ei Iesus mulier crede mihi quia veniet hora quando ne que in monte hoc ne que in Hierosolymis adorabitis Patrem
  135. ὑμεῖς προσκυνεῖτε ὃ οὐκ οἴδατε , ἡμεῖς προσκυνοῦμεν ὃ οἴδαμεν , ὅτι ἡ σωτηρία ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐστίν ·
    vos adoratis quod nescitis nos adoramus quod scimus quia salus ex Iudaeis est
  136. ἀλλὰ ἔρχεται ὥρα καὶ νῦν ἐστιν , ὅτε οἱ ἀληθινοὶ προσκυνηταὶ προσκυνήσουσιν τῷ πατρὶ ἐν πνεύματι καὶ ἀληθείᾳ · καὶ γὰρ ὁ πατὴρ τοιούτους ...
    sed venit hora et nunc est quando veri adoratores adorabunt Patrem in spiritu et veritate nam et Pater tales quaerit qui adorent eum
  137. πνεῦμα ὁ θεός , καὶ τοὺς προσκυνοῦντας ἐν πνεύματι καὶ ἀληθείᾳ προσκυνεῖν δεῖ .
    spiritus est Deus et eos qui adorant eum in spiritu et veritate oportet adorare
  138. λέγει αὐτῷ ἡ γυνή · οἶδα ὅτι Μεσσίας ἔρχεται , ὁ λεγόμενος Χριστός · ὅταν ἔλθῃ ἐκεῖνος , ἀναγγελεῖ ἡμῖν ἅπαντα .
    dicit ei mulier scio quia Messias venit qui dicitur Christus cum ergo venerit ille nobis adnuntiabit omnia
  139. λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · ἐγώ εἰμι , ὁ λαλῶν σοι .
    dicit ei Iesus ego sum qui loquor te cum
  140. Καὶ ἐπὶ τούτῳ ἦλθαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ , καὶ ἐθαύμαζον ὅτι μετὰ γυναικὸς ἐλάλει · οὐδεὶς μέντοι εἶπεν · τί ζητεῖς ἤ τί λαλεῖς ...
    et continuo venerunt discipuli eius et mirabantur quia cum muliere loquebatur nemo tamen dixit quid quaeris aut quid loqueris cum ea
  141. ἀφῆκεν οὖν τὴν ὑδρίαν αὐτῆς ἡ γυνὴ καὶ ἀπῆλθεν εἰς τὴν πόλιν , καὶ λέγει τοῖς ἀνθρώποις ·
    reliquit ergo hydriam suam mulier et abiit in civitatem et dicit illis hominibus
  142. δεῦτε ἴδετε ἄνθρωπον ὃς εἶπέν μοι πάντα ἃ ἐποίησα · μήτι οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός ;
    venite videte hominem qui dixit mihi omnia quaecumque feci numquid ipse est Christus
  143. ἐξῆλθον ἐκ τῆς πόλεως , καὶ ἤρχοντο πρὸς αὐτόν .
    exierunt de civitate et veniebant ad eum
  144. Ἐν τῷ μεταξὺ ἠρώτων αὐτὸν οἱ μαθηταὶ λέγοντες · ῥαββεί , φάγε .
    interea rogabant eum discipuli dicentes rabbi manduca
  145. ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · ἐγὼ βρῶσιν ἔχω φαγεῖν ἣν ὑμεῖς οὐκ οἴδατε .
    ille autem dixit eis ego cibum habeo manducare quem vos nescitis
  146. ἔλεγον οὖν οἱ μαθηταὶ πρὸς ἀλλήλους , μή τις ἤνεγκεν αὐτῷ φαγεῖν ;
    dicebant ergo discipuli ad invicem numquid aliquis adtulit ei manducare
  147. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἐμὸν βρῶμά ἐστιν ἵνα ποιῶ τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με καὶ τελειώσω αὐτοῦ τὸ ἔργον .
    dicit eis Iesus meus cibus est ut faciam voluntatem eius qui misit me ut perficiam opus eius
  148. οὐχ ὑμεῖς λέγετε ὅτι ἔτι τετράμηνός ἐστιν καὶ ὁ θερισμὸς ἔρχεται ; ἰδοὺ λέγω ὑμῖν , ἐπάρατε τοὺς ὀφθαλμοὺς ὑμῶν καὶ θεάσασθε τὰς χώρας ...
    nonne vos dicitis quod adhuc quattuor menses sunt et messis venit ecce dico vobis levate oculos vestros et videte regiones quia albae sunt iam ...
  149. ἤδη ὁ θερίζων μισθὸν λαμβάνει καὶ συνάγει καρπὸν εἰς ζωὴν αἰώνιον , ἵνα καὶ ὁ σπείρων ὁμοῦ χαίρῃ καὶ ὁ θερίζων .
    et qui metit mercedem accipit et congregat fructum in vitam aeternam ut et qui seminat simul gaudeat et qui metit
  150. ἐν γὰρ τούτῳ ὁ λόγος ἐστὶν ἀληθινός , ὅτι ἄλλος ἐστὶν ὁ σπείρων καὶ ἄλλος ὁ θερίζων .
    in hoc enim est verbum verum quia alius est qui seminat et alius est qui metit
  151. ἐγὼ ἀπέσταλκα ὑμᾶς θερίζειν ὃ οὐχ ὑμεῖς κεκοπιάκατε · ἄλλοι κεκοπιάκασιν , καὶ ὑμεῖς εἰς τὸν κόπον αὐτῶν εἰσεληλύθατε .
    ego misi vos metere quod vos non laborastis alii laboraverunt et vos in laborem eorum introistis
  152. Ἐκ δὲ τῆς πόλεως ἐκείνης πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτὸν τῶν Σαμαριτῶν διὰ τὸν λόγον τῆς γυναικὸς μαρτυρούσης ὅτι εἶπέν μοι πάντα ἃ ἐποίησα .
    ex civitate autem illa multi crediderunt in eum Samaritanorum propter verbum mulieris testimonium perhibentis quia dixit mihi omnia quaecumque feci
  153. ὡς οὖν ἦλθον πρὸς αὐτὸν οἱ Σαμαρῖται , ἠρώτων αὐτὸν μεῖναι παρ’ αὐτοῖς · καὶ ἔμεινεν ἐκεῖ δύο ἡμέρας .
    cum venissent ergo ad illum Samaritani rogaverunt eum ut ibi maneret et mansit ibi duos dies
  154. καὶ πολλῷ πλείους ἐπίστευσαν διὰ τὸν λόγον αὐτοῦ ,
    et multo plures crediderunt propter sermonem eius
  155. τῇ τε γυναικὶ ἔλεγον ὅτι οὐκέτι διὰ τὴν σὴν λαλιὰν πιστεύομεν · αὐτοὶ γὰρ ἀκηκόαμεν , καὶ οἴδαμεν ὅτι οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ σωτὴρ ...
    et mulieri dicebant quia iam non propter tuam loquellam credimus ipsi enim audivimus et scimus quia hic est vere salvator mundi
  156. Μετὰ δὲ τὰς δύο ἡμέρας ἐξῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν Γαλιλαίαν ·
    post duos autem dies exiit inde et abiit in Galilaeam
  157. αὐτὸς γὰρ Ἰησοῦς ἐμαρτύρησεν ὅτι προφήτης ἐν τῇ ἰδίᾳ πατρίδι τιμὴν οὐκ ἔχει .
    ipse enim Iesus testimonium perhibuit quia propheta in sua patria honorem non habet
  158. ὡς οὖν ἦλθεν εἰς τὴν Γαλιλαίαν , ἐδέξαντο αὐτὸν οἱ Γαλιλαῖοι , πάντα ἑωρακότες ἅ ἐποίησεν ἐν Ἱεροσολύμοις ἐν τῇ ἑορτῇ · καὶ αὐτοὶ ...
    cum ergo venisset in Galilaeam exceperunt eum Galilaei cum omnia vidissent quae fecerat Hierosolymis in die festo et ipsi enim venerant in diem festum
  159. ἦλθεν οὖν πάλιν εἰς τὴν Κανὰ τῆς Γαλιλαίας , ὅπου ἐποίησεν τὸ ὕδωρ οἶνον . Ἦν δέ βασιλικός , οὗ ὁ υἱὸς ἠσθένει , ...
    venit ergo iterum in Cana Galilaeae ubi fecit aquam vinum et erat quidam regulus cuius filius infirmabatur Capharnaum
  160. οὗτος ἀκούσας ὅτι Ἰησοῦς ἥκει ἐκ τῆς Ἰουδαίας εἰς τὴν Γαλιλαίαν , ἀπῆλθεν πρὸς αὐτόν , καὶ ἠρώτα ἵνα καταβῇ καὶ ἰάσηται αὐτοῦ τὸν ...
    hic cum audisset quia Iesus adveniret a Iudaea in Galilaeam abiit ad eum et rogabat eum ut descenderet et sanaret filium eius incipiebat enim
  161. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς πρὸς αὐτόν · ἐὰν μὴ σημεῖα καὶ τέρατα ἴδητε , οὐ μὴ πιστεύσητε .
    dixit ergo Iesus ad eum nisi signa et prodigia videritis non creditis
  162. λέγει πρὸς αὐτὸν ὁ βασιλικός · κύριε , κατάβηθι πρὶν ἀποθανεῖν τὸ παιδίον μου .
    dicit ad eum regulus Domine descende priusquam moriatur filius meus
  163. λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · πορεύου · ὁ υἱός σου ζῇ . ἐπίστευσεν ὁ ἄνθρωπος τῷ λόγῳ ὃν εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς καὶ ἐπορεύετο
    dicit ei Iesus vade filius tuus vivit credidit homo sermoni quem dixit ei Iesus et ibat
  164. ἤδη δὲ αὐτοῦ καταβαίνοντος οἱ δοῦλοι ὑπήντησαν αὐτῷ καὶ ἤγγειλαν ὅτι ὁ παῖς αὐτοῦ ζῇ .
    iam autem eo descendente servi occurrerunt ei et nuntiaverunt dicentes quia filius eius viveret
  165. ἐπύθετο οὖν τὴν ὥραν παρ’ αὐτῶν ἐν ᾗ κομψότερον ἔσχεν · εἶπον οὖν αὐτῷ ὅτι ἐχθὲς ὥραν ἑβδόμην ἀφῆκεν αὐτὸν ὁ πυρετός .
    interrogabat ergo horam ab eis in qua melius habuerit et dixerunt ei quia heri hora septima reliquit eum febris
  166. ἔγνω οὖν ὁ πατὴρ ὅτι ἐκείνῃ τῇ ὥρᾳ ἐν ᾗ εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · ὁ υἱός σου ζῇ · καὶ ἐπίστευσεν αὐτὸς καὶ ...
    cognovit ergo pater quia illa hora erat in qua dixit ei Iesus filius tuus vivit et credidit ipse et domus eius tota
  167. Τοῦτο πάλιν δεύτερον σημεῖον ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς ἐλθὼν ἐκ τῆς Ἰουδαίας εἰς τὴν Γαλιλαίαν .
    hoc iterum secundum signum fecit Iesus cum venisset a Iudaea in Galilaeam
  168. Μετὰ ταῦτα ἦν ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων , καὶ ἀνέβη Ἰησοῦς εἰς Ἱεροσόλυμα .
    post haec erat dies festus Iudaeorum et ascendit Iesus Hierosolymis
  169. ἔστιν δὲ ἐν τοῖς Ἱεροσολύμοις ἐπὶ τῇ προβατικῇ κολυμβήθρα , τὸ λεγόμενον Ἑβραϊστὶ Βηθζαθά , πέντε στοὰς ἔχουσα .
    est autem Hierosolymis super Probatica piscina quae cognominatur hebraice Bethsaida quinque porticus habens
  170. ἐν ταύταις κατέκειτο πλῆθος τῶν ἀσθενούντων , τυφλῶν , χωλῶν , ξηρῶν .
    in his iacebat multitudo magna languentium caecorum claudorum aridorum expectantium aquae motum
  171. ἦν δέ τις ἄνθρωπος ἐκεῖ τριάκοντα καὶ ὀκτὼ ἔτη ἔχων ἐν τῇ ἀσθενείᾳ αὐτοῦ ·
    erat autem quidam homo ibi triginta et octo annos habens in infirmitate sua
  172. τοῦτον ἰδὼν ὁ Ἰησοῦς κατακείμενον , καὶ γνοὺς ὅτι πολὺν ἤδη χρόνον ἔχει , λέγει αὐτῷ · θέλεις ὑγιὴς γενέσθαι ;
    hunc cum vidisset Iesus iacentem et cognovisset quia multum iam tempus habet dicit ei vis sanus fieri
  173. ἀπεκρίθη αὐτῷ ὁ ἀσθενῶν · κύριε , ἄνθρωπον οὐκ ἔχω , ἵνα ὅταν ταραχθῇ τὸ ὕδωρ βάλῃ με εἰς τὴν κολυμβήθραν · ἐν ᾧ ...
    respondit ei languidus Domine hominem non habeo ut cum turbata fuerit aqua mittat me in piscinam dum venio enim ego alius ante me descendit
  174. λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · ἔγειρε ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ περιπάτει .
    dicit ei Iesus surge tolle grabattum tuum et ambula
  175. καὶ ἐγένετο ὑγιὴς ὁ ἄνθρωπος , καὶ ἦρεν τὸν κράβαττον αὐτοῦ καὶ περιεπάτει · ἦν δὲ σάββατον ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ .
    et statim sanus factus est homo et sustulit grabattum suum et ambulabat erat autem sabbatum in illo die
  176. ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι τῷ τεθεραπευμένῳ · σάββατόν ἐστιν , καὶ οὐκ ἔξεστίν σοι ἆραι τὸν κράβαττόν .
    dicebant Iudaei illi qui sanatus fuerat sabbatum est non licet tibi tollere grabattum tuum
  177. ἀπεκρίθη αὐτοῖς · ὁ ποιήσας με ὑγιῆ , ἐκεῖνός μοι εἶπεν · ἆρον τὸν κράβαττόν σου καὶ περιπάτει .
    respondit eis qui me fecit sanum ille mihi dixit tolle grabattum tuum et ambula
  178. ἠρώτησαν αὐτόν · τίς ἐστιν ὁ ἄνθρωπος ὁ εἰπών σοι · ἆρον καὶ περιπάτει ;
    interrogaverunt ergo eum quis est ille homo qui dixit tibi tolle grabattum tuum et ambula
  179. ὁ δὲ ἀσθενῶν οὐκ ᾔδει τίς ἐστιν · ὁ γὰρ Ἰησοῦς ἐξένευσεν ὄχλου ὄντος ἐν τῷ τόπῳ .
    is autem qui sanus fuerat effectus nesciebat quis esset Iesus enim declinavit turba constituta in loco
  180. μετὰ ταῦτα εὑρίσκει αὐτὸν ὁ Ἰησοῦς ἐν τῷ ἱερῷ καὶ εἶπεν αὐτῷ · ἴδε ὑγιὴς γέγονας · μηκέτι ἁμάρτανε , ἵνα μὴ χεῖρόν σοί ...
    postea invenit eum Iesus in templo et dixit illi ecce sanus factus es iam noli peccare ne deterius tibi aliquid contingat
  181. ἀπῆλθεν ὁ ἄνθρωπος καὶ εἶπεν τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι Ἰησοῦς ἐστιν ὁ ποιήσας αὐτὸν ὑγιῆ .
    abiit ille homo et nuntiavit Iudaeis quia Iesus esset qui fecit eum sanum
  182. καὶ διὰ τοῦτο ἐδίωκον οἱ Ἰουδαῖοι τὸν Ἰησοῦν , ὅτι ταῦτα ἐποίει ἐν σαββάτῳ .
    propterea persequebantur Iudaei Iesum quia haec faciebat in sabbato
  183. ὁ δὲ ἀπεκρίνατο αὐτοῖς · ὁ πατήρ μου ἕως ἄρτι ἐργάζεται , καὶ ἐγώ ἐργάζομαι .
    Iesus autem respondit eis Pater meus usque modo operatur et ego operor
  184. διὰ τοῦτο μᾶλλον ἐζήτουν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἀποκτεῖναι , ὅτι οὐ μόνον ἔλυεν τὸ σάββατον , ἀλλὰ καὶ πατέρα ἴδιον ἔλεγεν τὸν θεόν , ...
    propterea ergo magis quaerebant eum Iudaei interficere quia non solum solvebat sabbatum sed et Patrem suum dicebat Deum aequalem se faciens Deo respondit itaque ...
  185. Ἀπεκρίνατο οὖν ὁ Ἰησοῦς καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , οὐ δύναται ὁ υἱὸς ποιεῖν ἀφ’ ἑαυτοῦ οὐδέν , ἂν μή ...
    amen amen dico vobis non potest Filius a se facere quicquam nisi quod viderit Patrem facientem quaecumque enim ille fecerit haec et Filius similiter
  186. ὁ γὰρ πατὴρ φιλεῖ τὸν υἱὸν καὶ πάντα δείκνυσιν αὐτῷ ἃ αὐτὸς ποιεῖ , καὶ μείζονα τούτων δείξει αὐτῷ ἔργα , ἵνα ὑμεῖς θαυμάζετε
    Pater enim diligit Filium et omnia demonstrat ei quae ipse facit et maiora his demonstrabit ei opera ut vos miremini
  187. ὥσπερ γὰρ ὁ πατὴρ ἐγείρει τοὺς νεκροὺς καὶ ζῳοποιεῖ , οὕτως καὶ ὁ υἱὸς οὓς θέλει ζῳοποιεῖ .
    sicut enim Pater suscitat mortuos et vivificat sic et Filius quos vult vivificat
  188. οὐδὲ γὰρ ὁ πατὴρ κρίνει οὐδένα , ἀλλὰ τὴν κρίσιν πᾶσαν δέδωκεν τῷ υἱῷ ,
    ne que enim Pater iudicat quemquam sed iudicium omne dedit Filio
  189. ἵνα πάντες τιμῶσι τὸν υἱὸν καθὼς τιμῶσι τὸν πατέρα . ὁ μὴ τιμῶν τὸν υἱὸν οὐ τιμᾷ τὸν πατέρα τὸν πέμψαντα αὐτόν .
    ut omnes honorificent Filium sicut honorificant Patrem qui non honorificat Filium non honorificat Patrem qui misit illum
  190. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ὁ τὸν λόγον μου ἀκούων καὶ πιστεύων τῷ πέμψαντί με ἔχει ζωὴν αἰώνιον , καὶ εἰς κρίσιν οὐκ ἔρχεται ...
    amen amen dico vobis quia qui verbum meum audit et credit ei qui misit me habet vitam aeternam et in iudicium non venit sed ...
  191. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ἔρχεται ὥρα καὶ νῦν ἐστιν , ὅτε οἱ νεκροὶ ἀκούσουσιν τῆς φωνῆς τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ καὶ οἱ ἀκούσαντες ...
    amen amen dico vobis quia venit hora et nunc est quando mortui audient vocem Filii Dei et qui audierint vivent
  192. ὥσπερ γὰρ ὁ πατὴρ ἔχει ζωὴν ἐν ἑαυτῷ , οὕτως καὶ τῷ υἱῷ ἔδωκεν ζωὴν ἔχειν ἐν ἑαυτῷ ·
    sicut enim Pater habet vitam in se met ipso sic dedit et Filio vitam habere in se met ipso
  193. καὶ ἐξουσίαν ἔδωκεν αὐτῷ κρίσιν ποιεῖν , ὅτι υἱὸς ἀνθρώπου ἐστίν .
    et potestatem dedit ei et iudicium facere quia Filius hominis est
  194. μὴ θαυμάζετε τοῦτο , ὅτι ἔρχεται ὥρα ἐν ᾗ πάντες οἱ ἐν τοῖς μνημείοις ἀκούσουσιν τῆς φωνῆς αὐτοῦ ,
    nolite mirari hoc quia venit hora in qua omnes qui in monumentis sunt audient vocem eius
  195. καὶ ἐκπορεύσονται οἱ τὰ ἀγαθὰ ποιήσαντες εἰς ἀνάστασιν ζωῆς , οἱ τὰ φαῦλα πράξαντες εἰς ἀνάστασιν κρίσεως .
    et procedent qui bona fecerunt in resurrectionem vitae qui vero mala egerunt in resurrectionem iudicii
  196. οὐ δύναμαι ἐγὼ ποιεῖν ἀπ’ ἐμαυτοῦ οὐδέν · καθὼς ἀκούω κρίνω , καὶ ἡ κρίσις ἡ ἐμὴ δικαία ἐστίν , ὅτι οὐ ζητῶ τὸ ...
    non possum ego a me ipso facere quicquam sicut audio iudico et iudicium meum iustum est quia non quaero voluntatem meam sed voluntatem eius ...
  197. ἐὰν ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ ἐμαυτοῦ , ἡ μαρτυρία μου οὐκ ἔστιν ἀληθής ·
    si ego testimonium perhibeo de me testimonium meum non est verum
  198. ἄλλος ἐστὶν ὁ μαρτυρῶν περὶ ἐμοῦ , καὶ οἴδατε ὅτι ἀληθής ἐστιν ἡ μαρτυρία ἣν μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ .
    alius est qui testimonium perhibet de me et scio quia verum est testimonium quod perhibet de me
  199. ὑμεῖς ἀπεστάλκατε πρὸς Ἰωάννην , καὶ μεμαρτύρηκεν τῇ ἀληθείᾳ ·
    vos misistis ad Iohannem et testimonium perhibuit veritati
  200. ἐγὼ δὲ οὐ παρὰ ἀνθρώπου τὴν μαρτυρίαν λαμβάνω , ἀλλὰ ταῦτα λέγω ἵνα ὑμεῖς σωθῆτε .
    ego autem non ab homine testimonium accipio sed haec dico ut vos salvi sitis
  201. ἐκεῖνος ἦν ὁ λύχνος ὁ καιόμενος καὶ φαίνων , ὑμεῖς δὲ ἠθελήσατε ἀγαλλιαθῆναι πρὸς ὥραν ἐν τῷ φωτὶ αὐτοῦ .
    ille erat lucerna ardens et lucens vos autem voluistis exultare ad horam in luce eius
  202. ἐγὼ δὲ ἔχω τὴν μαρτυρίαν μείζω τοῦ Ἰωάννου · τὰ γὰρ ἔργα ἃ δέδωκέν μοι ὁ πατὴρ ἵνα τελειώσω αὐτά , αὐτὰ τὰ ἔργα ...
    ego autem habeo testimonium maius Iohanne opera enim quae dedit mihi Pater ut perficiam ea ipsa opera quae ego facio testimonium perhibent de me ...
  203. καὶ ὁ πέμψας με πατήρ , ἐκεῖνος μεμαρτύρηκεν περὶ ἐμοῦ . οὔτε φωνὴν αὐτοῦ πώποτε ἀκηκόατε , οὔτε εἶδος αὐτοῦ ἑωράκατε ,
    et qui misit me Pater ipse testimonium perhibuit de me ne que vocem eius umquam audistis ne que speciem eius vidistis
  204. καὶ τὸν λόγον αὐτοῦ οὐκ ἔχετε ἐν ὑμῖν μένοντα , ὅτι ὃν ἀπέστειλεν ἐκεῖνος , τούτῳ ὑμεῖς οὐ πιστεύετε .
    et verbum eius non habetis in vobis manens quia quem misit ille huic vos non creditis
  205. ἐραυνᾶτε τὰς γραφάς , ὅτι ὑμεῖς δοκεῖτε ἐν αὐταῖς ζωὴν αἰώνιον ἔχειν · καὶ ἐκεῖναί εἰσίν αἱ μαρτυροῦσαι περὶ ἐμοῦ ·
    scrutamini scripturas quia vos putatis in ipsis vitam aeternam habere et illae sunt quae testimonium perhibent de me
  206. καὶ οὐ θέλετε ἐλθεῖν πρός με ἵνα ζωὴν ἔχητε .
    et non vultis venire ad me ut vitam habeatis
  207. δόξαν παρὰ ἀνθρώπων οὐ λαμβάνω ,
    claritatem ab hominibus non accipio
  208. ἀλλὰ ἔγνωκα ὑμᾶς ὅτι οὐκ ἔχετε τὴν ἀγάπην τοῦ θεοῦ ἐν ἑαυτοῖς .
    sed cognovi vos quia dilectionem Dei non habetis in vobis
  209. ἐγὼ ἐλήλυθα ἐν τῷ ὀνόματι τοῦ πατρός μου , καὶ οὐ λαμβάνετέ με · ἐὰν ἄλλος ἔλθῃ ἐν τῷ ὀνόματι τῷ ἰδίῳ , ἐκεῖνον ...
    ego veni in nomine Patris mei et non accipitis me si alius venerit in nomine suo illum accipietis
  210. πῶς δύνασθε ὑμεῖς πιστεῦσαι , δόξαν παρὰ ἀλλήλων λαμβάνοντες , καὶ τὴν δόξαν τὴν παρὰ τοῦ μόνου θεοῦ οὐ ζητεῖτε ;
    quomodo potestis vos credere qui gloriam ab invicem accipitis et gloriam quae a solo est Deo non quaeritis
  211. μὴ δοκεῖτε ὅτι ἐγὼ κατηγορήσω ὑμῶν πρὸς τὸν πατέρα · ἔστιν ὁ κατηγορῶν ὑμῶν Μωϋσῆς , εἰς ὃν ὑμεῖς ἠλπίκατε .
    nolite putare quia ego accusaturus sim vos apud Patrem est qui accuset vos Moses in quo vos speratis
  212. εἰ γὰρ ἐπιστεύετε Μωϋσεῖ , ἐπιστεύετε ἂν ἐμοί · περὶ γὰρ ἐμοῦ ἐκεῖνος ἔγραψεν .
    si enim crederetis Mosi crederetis forsitan et mihi de me enim ille scripsit
  213. εἰ δὲ τοῖς ἐκείνου γράμμασιν οὐ πιστεύετε , πῶς τοῖς ἐμοῖς ῥήμασιν πιστεύσετε ;
    si autem illius litteris non creditis quomodo meis verbis credetis
  214. Μετὰ ταῦτα ἀπῆλθεν ὁ Ἰησοῦς πέραν τῆς θαλάσσης τῆς Γαλιλαίας τῆς Τιβεριάδος ·
    post haec abiit Iesus trans mare Galilaeae quod est Tiberiadis
  215. ἠκολούθει δὲ αὐτῷ ὄχλος πολύς , ὅτι ἑώρων τὰ σημεῖα ἃ ἐποίει ἐπὶ τῶν ἀσθενούντων .
    et sequebatur eum multitudo magna quia videbant signa quae faciebat super his qui infirmabantur
  216. ἀνῆλθεν δὲ εἰς τὸ ὄρος Ἰησοῦς , καὶ ἐκεῖ ἐκαθέζετο μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ .
    subiit ergo in montem Iesus et ibi sedebat cum discipulis suis
  217. ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα , ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων .
    erat autem proximum pascha dies festus Iudaeorum
  218. ἐπάρας οὖν τοὺς ὀφθαλμοὺς ὁ Ἰησοῦς καὶ θεασάμενος ὅτι πολὺς ὄχλος ἔρχεται πρὸς αὐτὸν λέγει πρὸς Φίλιππον · πόθεν ἀγοράσωμεν ἄρτους ἵνα φάγωσιν οὗτοι
    cum sublevasset ergo oculos Iesus et vidisset quia multitudo maxima venit ad eum dicit ad Philippum unde ememus panes ut manducent hii
  219. τοῦτο δὲ ἔλεγεν πειράζων αὐτόν · αὐτὸς γὰρ ᾔδει τί ἔμελλεν ποιεῖν .
    hoc autem dicebat temptans eum ipse enim sciebat quid esset facturus
  220. ἀποκρίνεται αὐτῷ ὁ Φίλιππος , διακοσίων δηναρίων ἄρτοι οὐκ ἀρκοῦσιν αὐτοῖς , ἵνα ἕκαστος βραχύ τι λάβῃ .
    respondit ei Philippus ducentorum denariorum panes non sufficiunt eis ut unusquisque modicum quid accipiat
  221. λέγει αὐτῷ εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ , Ἀνδρέας ὁ ἀδελφὸς Σίμωνος Πέτρου ·
    dicit ei unus ex discipulis eius Andreas frater Simonis Petri
  222. ἔστιν παιδάριον ὧδε ὃς ἔχει πέντε ἄρτους κριθίνους καὶ δύο ὀψάρια · ἀλλὰ ταῦτα τί ἐστιν εἰς τοσούτους ;
    est puer unus hic qui habet quinque panes hordiacios et duos pisces sed haec quid sunt inter tantos
  223. εἶπεν ὁ Ἰησοῦς · ποιήσατε τοὺς ἀνθρώπους ἀναπεσεῖν . ἦν δὲ χόρτος πολὺς ἐν τῷ τόπῳ . ἀνέπεσαν οὖν οἱ ἄνδρες τὸν ἀριθμὸν ὡς ...
    dixit ergo Iesus facite homines discumbere erat autem faenum multum in loco discubuerunt ergo viri numero quasi quinque milia
  224. ἔλαβεν οὖν τοὺς ἄρτους ὁ Ἰησοῦς καὶ εὐχαρίστησεν καὶ ἔδωκεν τοῖς ἀνακειμένοις , ὁμοίως καὶ ἐκ τῶν ὀψαρίων ὅσον ἤθελον .
    accepit ergo panes Iesus et cum gratias egisset distribuit discumbentibus similiter et ex piscibus quantum volebant
  225. ὡς δὲ ἐνεπλήσθησαν , λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ · συναγάγετε τὰ περισσεύσαντα κλάσματα , ἵνα μή τι ἀπόληται .
    ut autem impleti sunt dixit discipulis suis colligite quae superaverunt fragmenta ne pereant
  226. συνήγαγον οὖν , καὶ ἐγέμισαν δώδεκα κοφίνους κλασμάτων ἐκ τῶν πέντε ἄρτων τῶν κριθίνων , ἃ ἐπερίσσευσαν τοῖς βεβρωκόσιν .
    collegerunt ergo et impleverunt duodecim cofinos fragmentorum ex quinque panibus hordiaciis quae superfuerunt his qui manducaverunt
  227. Οἱ οὖν ἄνθρωποι ἰδόντες ὃ ἐποίησεν σημεῖον ἔλεγον ὅτι οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος .
    illi ergo homines cum vidissent quod fecerat signum dicebant quia hic est vere propheta qui venturus est in mundum
  228. Ἰησοῦς οὖν γνοὺς ὅτι μέλλουσιν ἔρχεσθαι καὶ ἁρπάζειν αὐτὸν ἵνα ποιήσωσιν βασιλέα , φεύγει πάλιν εἰς τὸ ὄρος αὐτὸς μόνος .
    Iesus ergo cum cognovisset quia venturi essent ut raperent eum et facerent eum regem fugit iterum in montem ipse solus
  229. Ὡς δὲ ὀψία ἐγένετο , κατέβησαν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἐπὶ τὴν θάλασσαν ,
    ut autem sero factum est descenderunt discipuli eius ad mare
  230. καὶ ἐμβάντες εἰς πλοῖον ἤρχοντο πέραν τῆς θαλάσσης εἰς Καφαρναούμ . κατέλαβεν δὲ αὐτοὺς ἡ σκοτία καὶ οὔπω ἐληλύθει Ἰησοῦς πρὸς αὐτοὺς ,
    et cum ascendissent navem venerunt trans mare in Capharnaum et tenebrae iam factae erant et non venerat ad eos Iesus
  231. ἥ τε θάλασσα ἀνέμου μεγάλου πνέοντος διεγείρετο .
    mare autem vento magno flante exsurgebat
  232. ἐληλακότες οὖν ὡς στάδια εἴκοσι πέντε ἢ τριάκοντα θεωροῦσιν τὸν Ἰησοῦν περιπατοῦντα ἐπὶ τῆς θαλάσσης καὶ ἐγγὺς τοῦ πλοίου γινόμενον , καὶ ἐφοβήθησαν .
    cum remigassent ergo quasi stadia viginti quinque aut triginta vident Iesum ambulantem super mare et proximum navi fieri et timuerunt
  233. ὁ δὲ λέγει αὐτοῖς · ἐγώ εἰμι , μὴ φοβεῖσθε .
    ille autem dicit eis ego sum nolite timere
  234. ἤθελον οὖν λαβεῖν αὐτὸν εἰς τὸ πλοῖον , καὶ εὐθέως ἐγένετο τὸ πλοῖον ἐπὶ τὴν γῆν εἰς ἣν ὑπῆγον .
    voluerunt ergo accipere eum in navi et statim fuit navis ad terram quam ibant
  235. Τῇ ἐπαύριον ὁ ὄχλος ὁ ἑστηκὼς πέραν τῆς θαλάσσης εἶδον ὅτι πλοιάριον ἄλλο οὐκ ἦν ἐκεῖ εἰ μὴ ἕν , καὶ ὅτι οὐ συνεισῆλθεν ...
    altera die turba quae stabat trans mare vidit quia navicula alia non erat ibi nisi una et quia non introisset cum discipulis suis Iesus ...
  236. ἄλλα ἦλθεν πλοιάρια ἐκ Τιβεριάδος ἐγγὺς τοῦ τόπου ὅπου ἔφαγον τὸν ἄρτον εὐχαριστήταντος τοῦ κυρίου .
    aliae vero supervenerunt naves a Tiberiade iuxta locum ubi manducaverant panem gratias agente Domino
  237. ὅτε οὖν εἶδεν ὁ ὄχλος ὅτι Ἰησοῦς οὐκ ἔστιν ἐκεῖ οὐδὲ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ , ἐνέβησαν αὐτοὶ εἰς τὰ πλοιάρια καὶ ἦλθον εἰς Καφαρναοὺμ ...
    cum ergo vidisset turba quia Iesus non esset ibi ne que discipuli eius ascenderunt naviculas et venerunt Capharnaum quaerentes Iesum
  238. καὶ εὑρόντες αὐτὸν πέραν τῆς θαλάσσης εἶπον αὐτῷ · ῥαββεί , πότε ὧδε γέγονας ;
    et cum invenissent eum trans mare dixerunt ei rabbi quando huc venisti
  239. ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς καὶ εἶπεν · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ζητεῖτέ με οὐχ ὅτι εἴδετε σημεῖα , ἀλλ’ ὅτι ἐφάγετε ἐκ τῶν ...
    respondit eis Iesus et dixit amen amen dico vobis quaeritis me non quia vidistis signa sed quia manducastis ex panibus et saturati estis
  240. ἐργάζεσθε μὴ τὴν βρῶσιν τὴν ἀπολλυμένην , ἀλλὰ τὴν βρῶσιν τὴν μένουσαν εἰς ζωὴν αἰώνιον , ἣν ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου δίδωσιν ὑμῖν · ...
    operamini non cibum qui perit sed qui permanet in vitam aeternam quem Filius hominis vobis dabit hunc enim Pater signavit Deus
  241. εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν · τί ποιῶμεν ἵνα ἐργαζώμεθα τὰ ἔργα τοῦ θεοῦ ;
    dixerunt ergo ad eum quid faciemus ut operemur opera Dei
  242. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς · τοῦτό ἐστιν τὸ ἔργον τοῦ θεοῦ , ἵνα πιστεύητε εἰς ὃν ἀπέστειλεν ἐκεῖνος .
    respondit Iesus et dixit eis hoc est opus Dei ut credatis in eum quem misit ille
  243. εἶπον οὖν αὐτῷ · τί οὖν ποιεῖς σὺ σημεῖον , ἵνα ἴδωμεν καὶ πιστεύσωμέν σοι ; τί ἐργάζῃ ;
    dixerunt ergo ei quod ergo tu facis signum ut videamus et credamus tibi quid operaris
  244. οἱ πατέρες ἡμῶν τὸ μάννα ἔφαγον ἐν τῇ ἐρήμῳ , καθώς ἐστιν γεγραμμένον · ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἔδωκεν αὐτοῖς φαγεῖν .
    patres nostri manna manducaverunt in deserto sicut scriptum est panem de caelo dedit eis manducare
  245. εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , οὐ Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὸν ἄρτον ἐκ τοῦ οὐρανοῦ , ἀλλ’ ὁ πατήρ ...
    dixit ergo eis Iesus amen amen dico vobis non Moses dedit vobis panem de caelo sed Pater meus dat vobis panem de caelo verum
  246. ὁ γὰρ ἄρτος τοῦ θεοῦ ἐστιν ὁ καταβαίνων ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καὶ ζωὴν διδοὺς τῷ κόσμῳ .
    panis enim Dei est qui descendit de caelo et dat vitam mundo
  247. εἶπον οὖν πρὸς αὐτόν · κύριε , πάντοτε δὸς ἡμῖν τὸν ἄρτον τοῦτον .
    dixerunt ergo ad eum Domine semper da nobis panem hunc
  248. εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς · ὁ ἐρχόμενος πρός ἐμὲ οὐ μὴ πεινάσῃ , καὶ ὁ πιστεύων ...
    dixit autem eis Iesus ego sum panis vitae qui veniet ad me non esuriet et qui credit in me non sitiet umquam
  249. ἀλλ’ εἶπον ὑμῖν ὅτι καὶ ἑωράκατέ καὶ οὐ πιστεύετε .
    sed dixi vobis quia et vidistis me et non creditis
  250. πᾶν ὃ δίδωσίν μοι ὁ πατὴρ πρὸς ἐμὲ ἥξει , καὶ τὸν ἐρχόμενον πρὸς ἐμὲ οὐ μὴ ἐκβάλω ἔξω ,
    omne quod dat mihi Pater ad me veniet et eum qui venit ad me non eiciam foras
  251. ὅτι καταβέβηκα ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ οὐχ ἵνα ποιήσω τὸ θέλημα τὸ ἐμὸν ἀλλὰ τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με ·
    quia descendi de caelo non ut faciam voluntatem meam sed voluntatem eius qui misit me
  252. τοῦτο δέ ἐστιν τὸ θέλημα τοῦ πέμψαντός με , ἵνα πᾶν ὃ δέδωκέν μοι μὴ ἀπολέσω ἐξ αὐτοῦ , ἀλλὰ ἀναστήσω αὐτὸ ἐν τῇ ...
    haec est autem voluntas eius qui misit me Patris ut omne quod dedit mihi non perdam ex eo sed resuscitem illum novissimo die
  253. τοῦτο γάρ ἐστιν τὸ θέλημα τοῦ πατρός μου , ἵνα πᾶς ὁ θεωρῶν τὸν υἱὸν καὶ πιστεύων εἰς αὐτὸν ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον καὶ ἀναστήσω ...
    haec est enim voluntas Patris mei qui misit me ut omnis qui videt Filium et credit in eum habeat vitam aeternam et resuscitabo ego ...
  254. Ἐγόγγυζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι περὶ αὐτοῦ , ὅτι εἶπεν · ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ καταβὰς ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ,
    murmurabant ergo Iudaei de illo quia dixisset ego sum panis qui de caelo descendi
  255. καὶ ἔλεγον · οὐχ οὗτός ἐστιν Ἰησοῦς ὁ υἱὸς Ἰωσήφ , οὗ ἡμεῖς οἴδαμεν τὸν πατέρα καὶ τὴν μητέρα ; πῶς νῦν λέγει οὗτος ...
    et dicebant nonne hic est Iesus filius Ioseph cuius nos novimus patrem et matrem quomodo ergo dicit hic quia de caelo descendi
  256. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς · μὴ γογγύζετε μετ’ ἀλλήλων .
    respondit ergo Iesus et dixit eis nolite murmurare in invicem
  257. οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός με ἐὰν μὴ ὁ πατὴρ ὁ πέμψας με ἑλκύσῃ αὐτόν , καὶ ἐγώ ἀναστήσω αὐτὸν ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ .
    nemo potest venire ad me nisi Pater qui misit me traxerit eum et ego resuscitabo eum novissimo die
  258. ἔστιν γεγραμμένον ἐν τοῖς προφήταις · καὶ ἔσονται πάντες διδακτοὶ θεοῦ · πᾶς ὁ ἀκούσας παρὰ τοῦ πατρὸς καὶ μαθὼν ἔρχεται πρὸς ἐμέ .
    est scriptum in prophetis et erunt omnes docibiles Dei omnis qui audivit a Patre et didicit venit ad me
  259. οὐχ ὅτι τὸν πατέρα ἑώρακέν τις , εἰ μὴ ὁ ὢν παρὰ τοῦ θεοῦ , οὗτος ἑώρακεν τὸν θεόν .
    non quia Patrem vidit quisquam nisi is qui est a Deo hic vidit Patrem
  260. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὁ πιστεύων ἔχει ζωὴν αἰώνιον .
    amen amen dico vobis qui credit in me habet vitam aeternam
  261. ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος τῆς ζωῆς .
    ego sum panis vitae
  262. οἱ πατέρες ὑμῶν ἔφαγον ἐν τῇ ἐρήμῳ τὸ μάννα καὶ ἀπέθανον ·
    patres vestri manducaverunt in deserto manna et mortui sunt
  263. οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβαίνων , ἵνα τις ἐξ αὐτοῦ φάγῃ καὶ μὴ ἀποθάνῃ .
    hic est panis de caelo descendens ut si quis ex ipso manducaverit non moriatur
  264. ἐγώ εἰμι ὁ ἄρτος ὁ ζῶν ὁ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ καταβάς · ἐάν τις φάγῃ ἐκ τοῦ ἐμοῦ ἄρτου , ζήσει εἰς τὸν αἰῶνα ...
    ego sum panis vivus qui de caelo descendi
  265. Ἐμάχοντο οὖν πρὸς ἀλλήλους οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες · πῶς δύναται ἡμῖν οὗτος δοῦναι τὴν σάρκα φαγεῖν ;
    si quis manducaverit ex hoc pane vivet in aeternum et panis quem ego dabo caro mea est pro mundi vita
  266. εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ἐὰν μὴ φάγητε τὴν σάρκα τοῦ υἱοῦ τοῦ ἀνθρώπου καὶ πίητε αὐτοῦ τὸ ...
    litigabant ergo Iudaei ad invicem dicentes quomodo potest hic nobis carnem suam dare ad manducandum
  267. ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἔχει ζωὴν αἰώνιον , καὶ ἐγώ ἀναστήσω αὐτὸν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ .
    dixit ergo eis Iesus amen amen dico vobis nisi manducaveritis carnem Filii hominis et biberitis eius sanguinem non habetis vitam in vobis
  268. ἡ γὰρ σάρξ μου ἀληθής ἐστιν βρῶσις , καὶ τὸ αἷμά μου ἀληθής ἐστιν πόσις .
    qui manducat meam carnem et bibit meum sanguinem habet vitam aeternam et ego resuscitabo eum in novissimo die
  269. ὁ τρώγων μου τὴν σάρκα καὶ πίνων μου τὸ αἷμα ἐν ἐμοὶ μένει καὶ ἐγώ ἐν αὐτῷ .
    caro enim mea vere est cibus et sanguis meus vere est potus
  270. καθὼς ἀπέστειλέν με ὁ ζῶν πατὴρ καὶ ἐγώ ζῶ διὰ τὸν πατέρα , καὶ ὁ τρώγων με καὶ ἐκεῖνος ζήσει δι’ ἐμέ .
    qui manducat meam carnem et bibit meum sanguinem in me manet et ego in illo
  271. οὗτός ἐστιν ὁ ἄρτος ὁ ἐξ οὐρανοῦ καταβάς , οὐ καθὼς ἔφαγον οἱ πατέρες καὶ ἀπέθανον · ὁ τρώγων τοῦτον τὸν ἄρτον ζήσει εἰς ...
    sicut misit me vivens Pater et ego vivo propter Patrem et qui manducat me et ipse vivet propter me
  272. ταῦτα εἶπεν ἐν συναγωγῇ διδάσκων ἐν Καφαρναούμ .
    hic est panis qui de caelo descendit non sicut manducaverunt patres vestri manna et mortui sunt qui manducat hunc panem vivet in aeternum
  273. Πολλοὶ οὖν ἀκούσαντες ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶπον · σκληρός ἐστιν ὁ λόγος οὗτος · τίς δύναται αὐτοῦ ἀκούειν ;
    haec dixit in synagoga docens in Capharnaum
  274. εἰδὼς δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐν ἑαυτῷ ὅτι γογγύζουσιν περὶ τούτου οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς · τοῦτο ὑμᾶς σκανδαλίζει ;
    multi ergo audientes ex discipulis eius dixerunt durus est hic sermo quis potest eum audire
  275. ἐὰν οὖν θεωρῆτε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἀναβαίνοντα ὅπου ἦν τὸ πρότερον ;
    sciens autem Iesus apud se met ipsum quia murmurarent de hoc discipuli eius dixit eis hoc vos scandalizat
  276. τὸ πνεῦμά ἐστιν τὸ ζῳοποιοῦν , ἡ σὰρξ οὐκ ὠφελεῖ οὐδέν · τὰ ῥήματα ἃ ἐγὼ λελάληκα ὑμῖν πνεῦμά ἐστιν καὶ ζωή ἐστιν .
    si ergo videritis Filium hominis ascendentem ubi erat prius
  277. ἀλλ’ εἰσὶν ἐξ ὑμῶν τινες οἳ οὐ πιστεύουσιν . ᾔδει γὰρ ἐξ ἀρχῆς ὁ Ἰησοῦς τίνες εἰσὶν οἱ μὴ πιστεύοντες καὶ τίς ἐστιν ὁ ...
    spiritus est qui vivificat caro non prodest quicquam verba quae ego locutus sum vobis spiritus et vita sunt
  278. καὶ ἔλεγεν · διὰ τοῦτο εἴρηκα ὑμῖν ὅτι οὐδεὶς δύναται ἐλθεῖν πρός ἐμὲ ἐὰν μὴ ᾖ δεδομένον αὐτῷ ἐκ τοῦ πατρός .
    sed sunt quidam ex vobis qui non credunt sciebat enim ab initio Iesus qui essent credentes et quis traditurus esset eum
  279. Ἐκ τούτου οὖν πολλοὶ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἀπῆλθον εἰς τὰ ὀπίσω καὶ οὐκέτι μετ’ αὐτοῦ περιεπάτουν .
    et dicebat propterea dixi vobis quia nemo potest venire ad me nisi fuerit ei datum a Patre meo
  280. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τοῖς δώδεκα · μὴ καὶ ὑμεῖς θέλετε ὑπάγειν ;
    ex hoc multi discipulorum eius abierunt retro et iam non cum illo ambulabant
  281. ἀπεκρίθη αὐτῷ Σίμων Πέτρος · κύριε , πρὸς τίνα ἀπελευσόμεθα ; ῥήματα ζωῆς αἰωνίου ἔχεις ·
    dixit ergo Iesus ad duodecim numquid et vos vultis abire
  282. καὶ ἡμεῖς πεπιστεύκαμεν καὶ ἐγνώκαμεν ὅτι σὺ εἶ ὁ ἅγιος τοῦ θεοῦ .
    respondit ergo ei Simon Petrus Domine ad quem ibimus verba vitae aeternae habes
  283. ἀπεκρίθη αὐτοῖς · οὐκ ἐγὼ ὑμᾶς τοὺς δώδεκα ἐξελεξάμην ; καὶ ἐξ ὑμῶν εἷς διάβολός ἐστιν .
    et nos credidimus et cognovimus quia tu es Christus Filius Dei
  284. ἔλεγεν δὲ τὸν Ἰούδαν Σίμωνος Ἰσκαριώτου · οὗτος γὰρ ἔμελλεν αὐτὸν παραδιδόναι , εἷς ὢν ἐκ τῶν δώδεκα .
    respondit eis Iesus nonne ego vos duodecim elegi et ex vobis unus diabolus est
  285. dicebat autem Iudam Simonis Scariotis hic enim erat traditurus eum cum esset unus ex duodecim
  286. Μετὰ ταῦτα περιεπάτει ὁ Ἰησοῦς ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ · οὐ γὰρ ἤθελεν ἐν τῇ Ἰουδαίᾳ περιπατεῖν , ὅτι ἐζήτουν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι ἀποκτεῖναι .
    post haec ambulabat Iesus in Galilaeam non enim volebat in Iudaeam ambulare quia quaerebant eum Iudaei interficere
  287. ἦν δὲ ἐγγὺς ἡ ἑορτὴ τῶν Ἰουδαίων ἡ σκηνοπηγία .
    erat autem in proximo dies festus Iudaeorum scenopegia
  288. εἶπον οὖν πρὸς αὐτὸν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ · μετάβηθι ἐντεῦθεν καὶ ὕπαγε εἰς τὴν Ἰουδαίαν , ἵνα καὶ οἱ μαθηταί σου θεωρήσουσιν τὰ ἔργα ...
    dixerunt autem ad eum fratres eius transi hinc et vade in Iudaeam ut et discipuli tui videant opera tua quae facis
  289. οὐδεὶς γάρ τι ἐν κρυπτῷ ποιεῖ καὶ ζητεῖ αὐτὸς ἐν παρρησίᾳ εἶναι . εἰ ταῦτα ποιεῖς , φανέρωσον σεαυτὸν τῷ κόσμῳ .
    nemo quippe in occulto quid facit et quaerit ipse in palam esse si haec facis manifesta te ipsum mundo
  290. οὐδὲ γὰρ οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ ἐπίστευον εἰς αὐτόν .
    ne que enim fratres eius credebant in eum
  291. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ὁ καιρὸς ὁ ἐμὸς οὔπω πάρεστιν , ὁ δὲ καιρὸς ὁ ὑμέτερος πάντοτέ ἐστιν ἕτοιμος .
    dicit ergo eis Iesus tempus meum nondum advenit tempus autem vestrum semper est paratum
  292. οὐ δύναται ὁ κόσμος μισεῖν ὑμᾶς , ἐμὲ δὲ μισεῖ , ὅτι ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ αὐτοῦ ὅτι τὰ ἔργα αὐτοῦ πονηρά ἐστιν .
    non potest mundus odisse vos me autem odit quia ego testimonium perhibeo de illo quia opera eius mala sunt
  293. ὑμεῖς ἀνάβητε εἰς τὴν ἑορτήν · ἐγὼ οὐκ ἀναβαίνω εἰς τὴν ἑορτὴν ταύτην , ὅτι ὁ ἐμὸς καιρὸς οὔπω πεπλήρωται .
    vos ascendite ad diem festum hunc ego non ascendo ad diem festum istum quia meum tempus nondum impletum est
  294. ταῦτα εἰπὼν αὐτὸς ἔμεινεν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ .
    haec cum dixisset ipse mansit in Galilaea
  295. ὡς δὲ ἀνέβησαν οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ εἰς τὴν ἑορτήν , τότε καὶ αὐτὸς ἀνέβη , οὐ φανερῶς ἀλλ’ ἐν κρυπτῷ .
    ut autem ascenderunt fratres eius tunc et ipse ascendit ad diem festum non manifeste sed quasi in occulto
  296. οἱ οὖν Ἰουδαῖοι ἐζήτουν αὐτὸν ἐν τῇ ἑορτῇ καὶ ἔλεγον · ποῦ ἐστιν ἐκεῖνος ;
    Iudaei ergo quaerebant eum in die festo et dicebant ubi est ille
  297. καὶ γογγυσμὸς ἦν περὶ αὐτοῦ πολὺς ἐν τῷ ὄχλῳ · οἱ μὲν ἔλεγον ὅτι ἀγαθός ἐστιν · ἄλλοι ἔλεγον · οὔ , ἀλλὰ πλανᾷ ...
    et murmur multus de eo erat in turba quidam enim dicebant quia bonus est alii autem dicebant non sed seducit turbas
  298. οὐδεὶς μέντοι παρρησίᾳ ἐλάλει περὶ αὐτοῦ διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων .
    nemo tamen palam loquebatur de illo propter metum Iudaeorum
  299. Ἤδη δὲ τῆς ἑορτῆς μεσούσης ἀνέβη Ἰησοῦς εἰς τὸ ἱερὸν καὶ ἐδίδασκεν .
    iam autem die festo mediante ascendit Iesus in templum et docebat
  300. ἐθαύμαζον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες · πῶς οὗτος γράμματα οἶδεν μὴ μεμαθηκώς ;
    et mirabantur Iudaei dicentes quomodo hic litteras scit cum non didicerit
  301. ἀπεκρίθη οὖν αὐτοῖς Ἰησοῦς καὶ εἶπεν · ἡ ἐμὴ διδαχὴ οὐκ ἔστιν ἐμὴ ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με ·
    respondit eis Iesus et dixit mea doctrina non est mea sed eius qui misit me
  302. ἐάν τις θέλῃ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιεῖν , γνώσεται περὶ τῆς διδαχῆς πότερον ἐκ θεοῦ ἐστὶν ἢ ἐγὼ ἀπ’ ἐμαυτοῦ λαλῶ .
    si quis voluerit voluntatem eius facere cognoscet de doctrina utrum ex Deo sit an ego a me ipso loquar
  303. ὁ ἀφ’ ἑαυτοῦ λαλῶν τὴν δόξαν τὴν ἰδίαν ζητεῖ · ὁ δὲ ζητῶν τὴν δόξαν τοῦ πέμψαντος αὐτόν , οὗτος ἀληθής ἐστιν καὶ ἀδικία ...
    qui a se met ipso loquitur gloriam propriam quaerit qui autem quaerit gloriam eius qui misit illum hic verax est et iniustitia in illo ...
  304. οὐ Μωϋσῆς δέδωκεν ὑμῖν τὸν νόμον ; καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ποιεῖ τὸν νόμον . τί με ζητεῖτε ἀποκτεῖναι ;
    nonne Moses dedit vobis legem et nemo ex vobis facit legem
  305. ἀπεκρίθη ὁ ὄχλος · δαιμόνιον ἔχεις · τίς σε ζητεῖ ἀποκτεῖναι ;
    quid me quaeritis interficere respondit turba et dixit daemonium habes quis te quaerit interficere
  306. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς · ἓν ἔργον ἐποίησα καὶ πάντες θαυμάζετε .
    respondit Iesus et dixit eis unum opus feci et omnes miramini
  307. ὁ Μωϋσῆς δέδωκεν . ὑμῖν τὴν περιτομήν , οὐχ ὅτι ἐκ τοῦ Μωϋσέως ἐστίν , ἀλλ’ ἐκ τῶν πατέρων , καὶ ἐν σαββάτῳ περιτέμνετε ...
    propterea Moses dedit vobis circumcisionem non quia ex Mose est sed ex patribus et in sabbato circumciditis hominem
  308. εἰ περιτομὴν λαμβάνει ἄνθρωπος ἐν σαββάτῳ ἵνα μὴ λυθῇ ὁ νόμος ὁ Μωϋσέως , ἐμοὶ χολᾶτε ὅτι ὅλον ἄνθρωπον ὑγιῆ ἐποίησα ἐν σαββάτῳ ;
    si circumcisionem accipit homo in sabbato ut non solvatur lex Mosi mihi indignamini quia totum hominem sanum feci in sabbato
  309. μὴ κρίνετε κατ’ ὄψιν , ἀλλὰ τὴν δικαίαν κρίσιν κρίνατε .
    nolite iudicare secundum faciem sed iustum iudicium iudicate
  310. Ἔλεγον οὖν τινες ἐκ τῶν Ἱεροσολυμειτῶν · οὐχ οὗτός ἐστιν ὃν ζητοῦσιν ἀποκτεῖναι ;
    dicebant ergo quidam ex Hierosolymis nonne hic est quem quaerunt interficere
  311. καὶ ἴδε παρρησίᾳ λαλεῖ , καὶ οὐδὲν αὐτῷ λέγουσιν . μήποτε ἀληθῶς ἔγνωσαν οἱ ἄρχοντες ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός ;
    et ecce palam loquitur et nihil ei dicunt numquid vere cognoverunt principes quia hic est Christus
  312. ἀλλὰ τοῦτον οἴδαμεν πόθεν ἐστίν · ὁ δὲ Χριστὸς ὅταν ἔρχηται , οὐδεὶς γινώσκει πόθεν ἐστίν .
    sed hunc scimus unde sit Christus autem cum venerit nemo scit unde sit
  313. ἔκραξεν οὖν ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων ὁ Ἰησοῦς καὶ λέγων · καὶ ἐμὲ οἴδατε καὶ οἴδατε πόθεν εἰμί · καὶ ἀπ’ ἐμαυτοῦ οὐκ ἐλήλυθα ...
    clamabat ergo docens in templo Iesus et dicens et me scitis et unde sim scitis et a me ipso non veni sed est verus ...
  314. ἐγὼ οἶδα αὐτόν , ὅτι παρ’ αὐτοῦ εἰμι καὶ ἐκεῖνος με ἀπέσταλκεν .
    ego scio eum quia ab ipso sum et ipse me misit
  315. ἐζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι , καὶ οὐδεὶς ἐπέβαλεν ἐπ’ αὐτὸν τὴν χεῖρα , ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ .
    quaerebant ergo eum adprehendere et nemo misit in illum manus quia nondum venerat hora eius
  316. Πολλοὶ δὲ ἐπίστευσαν ἐκ τοῦ ὄχλου εἰς αὐτόν , καὶ ἔλεγον · ὁ Χριστὸς ὅταν ἔλθῃ μὴ πλείονα σημεῖα ποιήσει ὧν οὗτος ποιεῖ ;
    de turba autem multi crediderunt in eum et dicebant Christus cum venerit numquid plura signa faciet quam quae hic facit
  317. ἤκουσαν οἱ Φαρισαῖοι τοῦ ὄχλου γογγύζοντος περὶ αὐτοῦ ταῦτα , καὶ ἀπέστειλαν ὑπηρέτας οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἵνα πιάσωσιν αὐτόν .
    audierunt Pharisaei turbam murmurantem de illo haec et miserunt principes et Pharisaei ministros ut adprehenderent eum
  318. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς · ἔτι χρόνον μικρὸν μεθ’ ὑμῶν εἰμι καὶ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με .
    dixit ergo Iesus adhuc modicum tempus vobis cum sum et vado ad eum qui misit me
  319. ζητήσετέ με καὶ οὐχ εὑρήσετε , καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν .
    quaeretis me et non invenietis et ubi sum ego vos non potestis venire
  320. εἶπον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς ἑαυτούς · ποῦ μέλλει οὗτος πορεύεσθαι , ὅτι οὐχ εὑρήσομεν αὐτόν ; μὴ εἰς τὴν διασπορὰν τῶν Ἑλλήνων μέλλει ...
    dixerunt ergo Iudaei ad se ipsos quo hic iturus est quia non inveniemus eum numquid in dispersionem gentium iturus est et docturus gentes
  321. τίς ἐστιν ὁ λόγος οὗτος ὃν εἶπεν · ζητήσετέ με καὶ οὐχ εὑρήσετέ , καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγὼ ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν ;
    quis est hic sermo quem dixit quaeretis me et non invenietis et ubi sum ego non potestis venire
  322. Ἐν δὲ τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ τῇ μεγάλῃ τῆς ἑορτῆς εἱστήκει ὁ Ἰησοῦς καὶ ἔκραξεν λέγων · ἐάν τις διψᾷ , ἐρχέσθω καὶ πινέτω .
    in novissimo autem die magno festivitatis stabat Iesus et clamabat dicens si quis sitit veniat ad me et bibat
  323. ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ , καθὼς εἶπεν ἡ γραφή , ποταμοὶ ἐκ τῆς κοιλίας αὐτοῦ ῥεύσουσιν ὕδατος ζῶντος .
    qui credit in me sicut dixit scriptura flumina de ventre eius fluent aquae vivae
  324. τοῦτο δὲ εἶπεν περὶ τοῦ πνεύματος οὗ ἤμελλον λαμβάνειν οἱ πιστεύσοντες εἰς αὐτόν · οὔπω γὰρ ἦν πνεῦμα , ὅτι Ἰησοῦς οὐδέπω ἐδοξάσθη .
    hoc autem dixit de Spiritu quem accepturi erant credentes in eum non enim erat Spiritus quia Iesus nondum fuerat glorificatus
  325. Ἐκ τοῦ ὄχλου οὖν ἀκούσαντες τῶν λόγων τούτων ἔλεγον · οὗτός ἐστιν ἀληθῶς ὁ προφήτης ·
    ex illa ergo turba cum audissent hos sermones eius dicebant hic est vere propheta
  326. ἄλλοι ἔλεγον · οὗτός ἐστιν ὁ Χριστός · ἄλλοι ἔλεγον · μὴ γὰρ ἐκ τῆς Γαλιλαίας ὁ Χριστὸς ἔρχεται ;
    alii dicebant hic est Christus quidam autem dicebant numquid a Galilaea Christus venit
  327. οὐχ ἡ γραφὴ εἶπεν ὅτι ἐκ τοῦ σπέρματος Δαυεὶδ καὶ ἀπὸ Βηθλεὲμ τῆς κώμης ὅπου ἦν Δαυείδ , ὁ Χριστὸς ἔρχεται ;
    nonne scriptura dicit quia ex semine David et Bethleem castello ubi erat David venit Christus
  328. σχίσμα οὖν ἐγένετο ἐν τῷ ὄχλῳ δι’ αὐτόν ·
    dissensio itaque facta est in turba propter eum
  329. τινὲς δὲ ἤθελον ἐξ αὐτῶν πιάσαι αὐτόν , ἀλλ’ οὐδεὶς ἔβαλεν ἐπ’ αὐτὸν τὰς χεῖρας .
    quidam autem ex ipsis volebant adprehendere eum sed nemo misit super illum manus
  330. Ἦλθον οὖν οἱ ὑπηρέται πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ Φαρισαίους , καὶ εἶπον αὐτοῖς ἐκεῖνοι , διά τί οὐκ ἠγάγετε αὐτόν ;
    venerunt ergo ministri ad pontifices et Pharisaeos et dixerunt eis illi quare non adduxistis eum
  331. ἀπεκρίθησαν οἱ ὑπηρέται · οὐδέποτε ἐλάλησεν οὕτως ἄνθρωπος , ὡς οὗτος λαλεῖ ὁ ἄνθρωπος .
    responderunt ministri numquam sic locutus est homo sicut hic homo
  332. ἀπεκρίθησαν αὐτοῖς οἱ Φαρισαῖοι · μὴ καὶ ὑμεῖς πεπλάνησθε ;
    responderunt ergo eis Pharisaei numquid et vos seducti estis
  333. μή τις ἐκ τῶν ἀρχόντων ἐπίστευσεν εἰς αὐτὸν ἢ ἐκ τῶν Φαρισαίων ;
    numquid aliquis ex principibus credidit in eum aut ex Pharisaeis
  334. ἀλλὰ ὁ ὄχλος οὗτος ὁ μὴ γινώσκων τὸν νόμον ἐπάρατοί εἰσίν .
    sed turba haec quae non novit legem maledicti sunt
  335. λέγει Νικόδημος πρὸς αὐτούς , εἷς ὢν ἐξ αὐτῶν ·
    dicit Nicodemus ad eos ille qui venit ad eum nocte qui unus erat ex ipsis
  336. μὴ ὁ νόμος ἡμῶν κρίνει τὸν ἄνθρωπον ἐὰν μὴ ἀκούσῃ πρῶτον παρ’ αὐτοῦ καὶ γνῷ τί ποιεῖ ;
    numquid lex nostra iudicat hominem nisi audierit ab ipso prius et cognoverit quid faciat
  337. ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ · μὴ καὶ σὺ ἐκ τῆς Γαλιλαίας εἶ ; ἐραύνησον καὶ ἴδε ὅτι προφήτης ἐκ τῆς Γαλιλαίας οὐκ ἐγείρεται .
    responderunt et dixerunt ei numquid et tu Galilaeus es scrutare et vide quia propheta a Galilaea non surgit
  338. καὶ ἐπορεύθη ἕκαστος εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ .
    et reversi sunt unusquisque in domum suam
  339. Ἰησοῦς δὲ ἐπορεύθη εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν .
    Iesus autem perrexit in montem Oliveti
  340. ὄρθρου δὲ πάλιν παρεγένετο εἰς τὸ ἱερόν , καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἤρχετο πρὸς αὐτόν , καὶ καθίσας ἐδίδασκεν αὐτούς .
    et diluculo iterum venit in templum et omnis populus venit ad eum et sedens docebat eos
  341. ἄγουσι δὲ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι πρὸς αὐτὸν γυναῖκα ἐν μοιχείᾳ κατειλημμένην , καὶ στήσαντες αὐτὴν ἐν μέσῳ
    adducunt autem scribae et Pharisaei mulierem in adulterio deprehensam et statuerunt eam in medio
  342. λέγουσιν αὐτῷ · διδάσκαλε , αὕτη ἡ γυνὴ κατειλήφθη ἐπαυτοφώρῳ μοιχευομένη .
    et dixerunt ei magister haec mulier modo deprehensa est in adulterio
  343. ἐν δὲ τῷ νόμῳ Μωϋσῆς ἡμῖν ἐνετείλατο τὰς τοιαύτας λιθοβολεῖσθαι · σὺ οὖν τί λέγεις ;
    in lege autem Moses mandavit nobis huiusmodi lapidare tu ergo quid dicis
  344. τοῦτο δὲ ἔλεγον πειράζοντες αὐτόν , ἵνα ἔχωσι κατηγορεῖν αὐτοῦ . ὁ δὲ Ἰησοῦς κάτω κύψας τῷ δακτύλῳ ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν .
    haec autem dicebant temptantes eum ut possent accusare eum Iesus autem inclinans se deorsum digito scribebat in terra
  345. ὡς δὲ ἐπέμενον ἐρωτῶντες αὐτόν , ἀνακύψας εἶπε πρὸς αὐτούς · ὁ ἀναμάρτητος ὑμῶν πρῶτος τὸν λίθον ἐπ’ αὐτὴν βαλέτω ·
    cum autem perseverarent interrogantes eum erexit se et dixit eis qui sine peccato est vestrum primus in illam lapidem mittat
  346. καὶ πάλιν κάτω κύψας ἔγραφεν εἰς τὴν γῆν .
    et iterum se inclinans scribebat in terra
  347. οἱ δὲ ἀκούσαντες καὶ ὑπὸ τῆς συνειδήσεως ἐλεγχόμενοι ἐξήρχοντο εἷς καθ’ εἷς , ἀρξάμενοι ἀπὸ τῶν πρεσβυτέρων ἕως τῶν ἐσχάτων , καὶ κατελείφθη μόνος ...
    audientes autem unus post unum exiebant incipientes a senioribus et remansit solus et mulier in medio stans
  348. ἀνακύψας δὲ ὁ Ἰησοῦς καὶ μηδένα θεασάμενος πλὴν τῆς γυναικός , εἶπεν αὐτῇ · ἡ γυνή , ποῦ εἰσίν ἐκεῖνοι οἱ κατήγοροί σου ; ...
    erigens autem se Iesus dixit ei mulier ubi sunt nemo te condemnavit
  349. ἡ δὲ εἶπεν · οὐδείς , κύριε . εἶπε δὲ αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · οὐδὲ ἐγώ σε κατακρίνω · πορεύου καὶ μηκέτι ἁμάρτανε .
    quae dixit nemo Domine dixit autem Iesus nec ego te condemnabo vade et amplius iam noli peccare
  350. Πάλιν οὖν αὐτοῖς ἐλάλησεν ὁ Ἰησοῦς λέγων · ἐγώ εἰμι τὸ φῶς τοῦ κόσμου · ὁ ἀκολουθῶν ἐμοὶ οὐ μὴ περιπατήσῃ ἐν τῇ σκοτίᾳ ...
    iterum ergo locutus est eis Iesus dicens ego sum lux mundi qui sequitur me non ambulabit in tenebris sed habebit lucem vitae
  351. εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Φαρισαῖοι · σὺ περὶ σεαυτοῦ μαρτυρεῖς · ἡ μαρτυρία σου οὐκ ἔστιν ἀληθής .
    dixerunt ergo ei Pharisaei tu de te ipso testimonium perhibes testimonium tuum non est verum
  352. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτοῖς , καὶ ἄν ἐγὼ μαρτυρῶ περὶ ἐμαυτοῦ , ἀληθής ἐστιν ἡ μαρτυρία μου , ὅτι οἶδα πόθεν ἦλθον καὶ ...
    respondit Iesus et dixit eis et si ego testimonium perhibeo de me ipso verum est testimonium meum quia scio unde veni et quo vado ...
  353. ὑμεῖς κατὰ τὴν σάρκα κρίνετε , ἐγὼ οὐ κρίνω οὐδένα .
    vos secundum carnem iudicatis ego non iudico quemquam
  354. καὶ ἐὰν κρίνω δὲ ἐγώ , ἡ κρίσις ἡ ἐμὴ ἀληθινή ἐστιν , ὅτι μόνος οὐκ εἰμί , ἀλλ’ ἐγὼ καὶ ὁ πέμψας με
    et si iudico ego iudicium meum verum est quia solus non sum sed ego et qui me misit Pater
  355. καὶ ἐν τῷ νόμῳ δὲ τῷ ὑμετέρῳ γεγραμμένον ἐστὶν ὅτι δύο ἀνθρώπων ἡ μαρτυρία ἀληθής ἐστιν .
    et in lege vestra scriptum est quia duorum hominum testimonium verum est
  356. ἐγώ εἰμι ὁ μαρτυρῶν περὶ ἐμαυτοῦ , καὶ μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ ὁ πέμψας με πατήρ .
    ego sum qui testimonium perhibeo de me ipso et testimonium perhibet de me qui misit me Pater
  357. ἔλεγον οὖν αὐτῷ · ποῦ ἔστιν ὁ πατήρ σου ; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · οὔτε ἐμὲ οἴδατε οὔτε τὸν πατέρα μου · εἰ ἐμὲ ᾔδειτε ...
    dicebant ergo ei ubi est Pater tuus respondit Iesus ne que me scitis ne que Patrem meum si me sciretis forsitan et Patrem meum
  358. ταῦτα τὰ ῥήματα ἐλάλησεν ἐν τῷ γαζοφυλακίῳ διδάσκων ἐν τῷ ἱερῷ · καὶ οὐδεὶς ἐπίασεν αὐτόν , ὅτι οὔπω ἐληλύθει ἡ ὥρα αὐτοῦ .
    haec verba locutus est in gazofilacio docens in templo et nemo adprehendit eum quia necdum venerat hora eius
  359. Εἶπεν οὖν πάλιν αὐτοῖς · ἐγὼ ὑπάγω καὶ ζητήσετέ με , καὶ ἐν τῇ ἁμαρτίᾳ ὑμῶν ἀποθανεῖσθε · ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ...
    dixit ergo iterum eis Iesus ego vado et quaeretis me et in peccato vestro moriemini quo ego vado vos non potestis venire
  360. ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι · μήτι ἀποκτενεῖ ἑαυτόν , ὅτι λέγει · ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν ;
    dicebant ergo Iudaei numquid interficiet se met ipsum quia dicit quo ego vado vos non potestis venire
  361. καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς · ὑμεῖς ἐκ τῶν κάτω ἐστέ , ἐγὼ ἐκ τῶν ἄνω εἰμί · ὑμεῖς ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ἐστέ , ἐγὼ ...
    et dicebat eis vos de deorsum estis ego de supernis sum vos de mundo hoc estis ego non sum de hoc mundo
  362. εἶπον οὖν ὑμῖν ὅτι ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν · ἐὰν γὰρ μὴ πιστεύσητε ὅτι ἐγώ εἰμι , ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν .
    dixi ergo vobis quia moriemini in peccatis vestris si enim non credideritis quia ego sum moriemini in peccato vestro
  363. ἔλεγον οὖν αὐτῷ · σὺ τίς εἶ ; εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · τὴν ἀρχὴν ὅ τι καὶ λαλῶ ὑμῖν .
    dicebant ergo ei tu quis es dixit eis Iesus principium quia et loquor vobis
  364. πολλὰ ἔχω περὶ ὑμῶν λαλεῖν καὶ κρίνειν · ἀλλ’ ὁ πέμψας με ἀληθής ἐστιν , καὶ ἐγώ ἃ ἤκουσα παρ’ αὐτοῦ , ταῦτα λαλῶ ...
    multa habeo de vobis loqui et iudicare sed qui misit me verax est et ego quae audivi ab eo haec loquor in mundo
  365. οὐκ ἔγνωσαν ὅτι τὸν πατέρα αὐτοῖς ἔλεγεν .
    et non cognoverunt quia Patrem eis dicebat
  366. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς · ὅταν ὑψώσητε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου , τότε γνώσεσθε ὅτι ἐγώ εἰμι , καὶ ἀπ’ ἐμαυτοῦ ποιῶ οὐδέν , ...
    dixit ergo eis Iesus cum exaltaveritis Filium hominis tunc cognoscetis quia ego sum et a me ipso facio nihil sed sicut docuit me Pater ...
  367. καὶ ὁ πέμψας με μετ’ ἐμοῦ ἐστιν · οὐκ ἀφῆκέν με μόνον , ὅτι ἐγὼ τὰ ἀρεστὰ αὐτῷ ποιῶ πάντοτε .
    et qui me misit me cum est non reliquit me solum quia ego quae placita sunt ei facio semper
  368. Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν .
    haec illo loquente multi crediderunt in eum
  369. ἔλεγεν οὖν ὁ Ἰησοῦς πρὸς τοὺς πεπιστευκότας αὐτῷ Ἰουδαίους · ἐὰν ὑμεῖς μείνητε ἐν τῷ λόγῳ τῷ ἐμῷ , ἀληθῶς μαθηταί μού ἐστε ,
    dicebat ergo Iesus ad eos qui crediderunt ei Iudaeos si vos manseritis in sermone meo vere discipuli mei eritis
  370. καὶ γνώσεσθε τὴν ἀλήθειαν , καὶ ἡ ἀλήθεια ἐλευθερώσει ὑμᾶς .
    et cognoscetis veritatem et veritas liberabit vos
  371. ἀπεκρίθησαν πρὸς αὐτόν · σπέρμα Ἀβραάμ ἐσμεν , καὶ οὐδενὶ δεδουλεύκαμεν πώποτε · πῶς σὺ λέγεις ὅτι ἐλεύθεροι γενήσεσθε ;
    responderunt ei semen Abrahae sumus et nemini servivimus umquam quomodo tu dicis liberi eritis
  372. ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι πᾶς ὁ ποιῶν τὴν ἁμαρτίαν δοῦλός ἐστιν τῆς ἁμαρτίας .
    respondit eis Iesus amen amen dico vobis quia omnis qui facit peccatum servus est peccati
  373. ὁ δὲ δοῦλος οὐ μένει ἐν τῇ οἰκίᾳ εἰς τὸν αἰῶνα · ὁ υἱὸς μένει εἰς τὸν αἰῶνα .
    servus autem non manet in domo in aeternum filius manet in aeternum
  374. ἐὰν οὖν ὁ υἱὸς ὑμᾶς ἐλευθερώσῃ , ὄντως ἐλεύθεροι ἔσεσθε .
    si ergo Filius vos liberaverit vere liberi eritis
  375. οἶδα ὅτι σπέρμα Ἀβραάμ ἐστε · ἀλλὰ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι , ὅτι ὁ λόγος ὁ ἐμὸς οὐ χωρεῖ ἐν ὑμῖν .
    scio quia filii Abrahae estis sed quaeritis me interficere quia sermo meus non capit in vobis
  376. ἐγὼ ἃ ἑώρακα παρὰ τῷ πατρὶ λαλῶ · καὶ ὑμεῖς οὖν ἃ ἠκούσατε παρὰ τοῦ πατρὸς ποιεῖτε .
    ego quod vidi apud Patrem loquor et vos quae vidistis apud patrem vestrum facitis
  377. ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ · ὁ πατὴρ ἡμῶν Ἀβραάμ ἐστιν . λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · εἰ τέκνα τοῦ Ἀβραάμ ἐστε , τὰ ἔργα ...
    responderunt et dixerunt ei pater noster Abraham est dicit eis Iesus si filii Abrahae estis opera Abrahae facite
  378. νῦν δὲ ζητεῖτέ με ἀποκτεῖναι , ἄνθρωπον ὃς τὴν ἀλήθειαν ὑμῖν λελάληκα , ἣν ἤκουσα παρὰ τοῦ θεοῦ · τοῦτο Ἀβραὰμ οὐκ ἐποίησεν .
    nunc autem quaeritis me interficere hominem qui veritatem vobis locutus sum quam audivi a Deo hoc Abraham non fecit
  379. ὑμεῖς ποιεῖτε τὰ ἔργα τοῦ πατρὸς ὑμῶν . εἶπαν αὐτῷ · ἡμεῖς ἐκ πορνείας οὐ γεγεννήμεθα , ἕνα πατέρα ἔχομεν τὸν θεόν .
    vos facitis opera patris vestri dixerunt itaque ei nos ex fornicatione non sumus nati unum patrem habemus Deum
  380. εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · εἰ ὁ θεὸς πατὴρ ὑμῶν ἦν , ἠγαπᾶτε ἂν ἐμέ · ἐγὼ γὰρ ἐκ τοῦ θεοῦ ἐξῆλθον καὶ ἥκω ...
    dixit ergo eis Iesus si Deus pater vester esset diligeretis utique me ego enim ex Deo processi et veni ne que enim a me ...
  381. διά τί τὴν λαλιὰν τὴν ἐμὴν οὐ γινώσκετε ; ὅτι οὐ δύνασθε ἀκούειν τὸν λόγον τὸν ἐμόν .
    quare loquellam meam non cognoscitis quia non potestis audire sermonem meum
  382. ὑμεῖς ἐκ τοῦ πατρὸς τοῦ διαβόλου ἐστὲ καὶ τὰς ἐπιθυμίας τοῦ πατρὸς ὑμῶν θέλετε ποιεῖν . ἐκεῖνος ἀνθρωποκτόνος ἦν ἀπ’ ἀρχῆς , καὶ ἐν ...
    vos ex patre diabolo estis et desideria patris vestri vultis facere ille homicida erat ab initio et in veritate non stetit quia non est ...
  383. ἐγὼ δὲ ὅτι τὴν ἀλήθειαν λέγω , οὐ πιστεύετέ μοι .
    ego autem quia veritatem dico non creditis mihi
  384. τίς ἐξ ὑμῶν ἐλέγχει με περὶ ἁμαρτίας ; εἰ ἀλήθειαν λέγω , διά τί ὑμεῖς οὐ πιστεύετέ μοι ;
    quis ex vobis arguit me de peccato si veritatem dico quare vos non creditis mihi
  385. ὁ ὢν ἐκ τοῦ θεοῦ τὰ ῥήματα τοῦ θεοῦ ἀκούει · διὰ τοῦτο ὑμεῖς οὐκ ἀκούετε , ὅτι ἐκ τοῦ θεοῦ οὐκ ἐστέ .
    qui est ex Deo verba Dei audit propterea vos non auditis quia ex Deo non estis
  386. ἀπεκρίθησαν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ εἶπαν αὐτῷ · οὐ καλῶς λέγομεν ἡμεῖς ὅτι Σαμαρίτης εἶ σὺ καὶ δαιμόνιον ἔχεις ;
    responderunt igitur Iudaei et dixerunt ei nonne bene dicimus nos quia Samaritanus es tu et daemonium habes
  387. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ἐγὼ δαιμόνιον οὐκ ἔχω , ἀλλὰ τιμῶ τὸν πατέρα μου , καὶ ὑμεῖς ἀτιμάζετέ με .
    respondit Iesus ego daemonium non habeo sed honorifico Patrem meum et vos inhonoratis me
  388. ἐγὼ δὲ οὐ ζητῶ τὴν δόξαν μου · ἔστιν ὁ ζητῶν καὶ κρίνων .
    ego autem non quaero gloriam meam est qui quaerit et iudicat
  389. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ἐάν τις τὸν ἐμὸν λόγον τηρήσῃ , θάνατον οὐ μὴ θεωρήσῃ εἰς τὸν αἰῶνα .
    amen amen dico vobis si quis sermonem meum servaverit mortem non videbit in aeternum
  390. εἶπαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι · νῦν ἐγνώκαμεν ὅτι δαιμόνιον ἔχεις . Ἀβραὰμ ἀπέθανεν καὶ οἱ προφῆται , καὶ σὺ λέγεις · ἐάν τις τὸν ...
    dixerunt ergo Iudaei nunc cognovimus quia daemonium habes Abraham mortuus est et prophetae et tu dicis si quis sermonem meum servaverit non gustabit mortem ...
  391. μὴ σὺ μείζων εἶ τοῦ πατρὸς ἡμῶν Ἀβραάμ , ὅστις ἀπέθανεν ; καὶ οἱ προφῆται ἀπέθανον · τίνα σεαυτὸν ποιεῖς ;
    numquid tu maior es patre nostro Abraham qui mortuus est et prophetae mortui sunt quem te ipsum facis
  392. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ἐὰν ἐγὼ δοξάσω ἐμαυτόν , ἡ δόξα μου οὐδέν ἐστιν · ἔστιν ὁ πατήρ μου ὁ δοξάζων με , ὃν ὑμεῖς ...
    respondit Iesus si ego glorifico me ipsum gloria mea nihil est est Pater meus qui glorificat me quem vos dicitis quia Deus noster est
  393. καὶ οὐκ ἐγνώκατε αὐτόν , ἐγὼ δὲ οἶδα αὐτόν . καὶ ἄν εἴπω ὅτι οὐκ οἶδα αὐτόν , ἔσομαι ὅμοιος ὑμῖν ψεύστης · ἀλλὰ ...
    et non cognovistis eum ego autem novi eum et si dixero quia non scio eum ero similis vobis mendax sed scio eum et sermonem ...
  394. Ἀβραὰμ ὁ πατὴρ ὑμῶν ἠγαλλιάσατο ἵνα εἴδῃ τὴν ἡμέραν τὴν ἐμήν , καὶ εἶδεν καὶ ἐχάρη .
    Abraham pater vester exultavit ut videret diem meum et vidit et gavisus est
  395. εἶπαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι πρὸς αὐτόν · πεντήκοντα ἔτη οὔπω ἔχεις καὶ Ἀβραὰμ ἑώρακας ;
    dixerunt ergo Iudaei ad eum quinquaginta annos nondum habes et Abraham vidisti
  396. εἶπεν αὐτοῖς Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , πρὶν Ἀβραὰμ γενέσθαι ἐγὼ εἰμί .
    dixit eis Iesus amen amen dico vobis antequam Abraham fieret ego sum
  397. ἦραν οὖν λίθους ἵνα βάλωσιν ἐπ’ αὐτόν · Ἰησοῦς δὲ ἐκρύβη καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τοῦ ἱεροῦ .
    tulerunt ergo lapides ut iacerent in eum Iesus autem abscondit se et exivit de templo
  398. Καὶ παράγων εἶδεν ἄνθρωπον τυφλὸν ἐκ γενετῆς .
    et praeteriens vidit hominem caecum a nativitate
  399. καὶ ἠρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ λέγοντες · ῥαββεί , τίς ἥμαρτεν , οὗτος ἢ οἱ γονεῖς αὐτοῦ , ἵνα τυφλὸς γεννηθῇ ;
    et interrogaverunt eum discipuli sui rabbi quis peccavit hic aut parentes eius ut caecus nasceretur
  400. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · οὔτε οὗτος ἥμαρτεν οὔτε οἱ γονεῖς αὐτοῦ , ἀλλ’ ἵνα φανερωθῇ τὰ ἔργα τοῦ θεοῦ ἐν αὐτῷ .
    respondit Iesus ne que hic peccavit ne que parentes eius sed ut manifestetur opera Dei in illo
  401. ἡμᾶς δεῖ ἐργάζεσθαι τὰ ἔργα τοῦ πέμψαντός ἡμᾶς ἕως ἡμέρα ἐστίν · ἔρχεται νὺξ ὅτε οὐδεὶς δύναται ἐργάζεσθαι .
    me oportet operari opera eius qui misit me donec dies est venit nox quando nemo potest operari
  402. ὅταν ἐν τῷ κόσμῳ ὦ , φῶς εἰμι τοῦ κόσμου .
    quamdiu in mundo sum lux sum mundi
  403. ταῦτα εἰπὼν ἔπτυσεν χαμαὶ καὶ ἐποίησεν πηλὸν ἐκ τοῦ πτύσματος , καὶ ἐπέχρισεν αὐτοῦ τὸν πηλὸν ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμούς ,
    haec cum dixisset expuit in terram et fecit lutum ex sputo et linuit lutum super oculos eius
  404. καὶ εἶπεν αὐτῷ · ὕπαγε νίψαι εἰς τὴν κολυμβήθραν τοῦ Σιλωάμ , ὃ ἑρμηνεύεται ἀπεσταλμένος . ἀπῆλθεν οὖν καὶ ἐνίψατο , καὶ ἦλθεν βλέπων
    et dixit ei vade lava in natatoria Siloae quod interpretatur Missus abiit ergo et lavit et venit videns
  405. Οἱ οὖν γείτονες καὶ οἱ θεωροῦντες αὐτὸν τὸ πρότερον , ὅτι προσαίτης ἦν , ἔλεγον · οὐχ οὗτός ἐστιν ὁ καθήμενος καὶ προσαιτῶν ;
    itaque vicini et qui videbant eum prius quia mendicus erat dicebant nonne hic est qui sedebat et mendicabat alii dicebant quia hic est
  406. ἄλλοι ἔλεγον ὅτι οὗτός ἐστιν · ἄλλοι ἔλεγον · οὐχί , ἀλλὰ ὅμοιος αὐτῷ ἐστιν . ἐκεῖνος ἔλεγεν ὅτι ἐγώ εἰμι .
    alii autem nequaquam sed similis est eius ille dicebat quia ego sum
  407. ἔλεγον οὖν αὐτῷ · πῶς οὖν ἠνεῴχθησάν σου οἱ ὀφθαλμοί ;
    dicebant ergo ei quomodo aperti sunt oculi tibi
  408. ἀπεκρίθη ἐκεῖνος · ὁ ἄνθρωπος ὁ λεγόμενος Ἰησοῦς πηλὸν ἐποίησεν καὶ ἐπέχρισέν μου τοὺς ὀφθαλμοὺς καὶ εἶπέν μοι ὅτι ὕπαγε εἰς τὸν Σιλωὰμ καὶ ...
    respondit ille homo qui dicitur Iesus lutum fecit et unxit oculos meos et dixit mihi vade ad natatoriam Siloae et lava et abii et ...
  409. εἶπαν αὐτῷ · ποῦ ἔστιν ἐκεῖνος ; λέγει · οὐκ οἶδα .
    dixerunt ei ubi est ille ait nescio
  410. Ἄγουσιν αὐτὸν πρὸς τοὺς Φαρισαίους , τόν ποτε τυφλόν .
    adducunt eum ad Pharisaeos qui caecus fuerat
  411. ἦν δὲ σάββατον ἐν ᾗ ἡμέρᾳ τὸν πηλὸν ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς καὶ ἀνέῳξεν αὐτοῦ τοὺς ὀφθαλμούς .
    erat autem sabbatum quando lutum fecit Iesus et aperuit oculos eius
  412. πάλιν οὖν ἠρώτων αὐτὸν καὶ οἱ Φαρισαῖοι πῶς ἀνέβλεψεν . ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · πηλὸν ἐπέθηκέν μου ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμούς , καὶ ἐνιψάμην ...
    iterum ergo interrogabant eum Pharisaei quomodo vidisset ille autem dixit eis lutum posuit mihi super oculos et lavi et video
  413. ἔλεγον οὖν ἐκ τῶν Φαρισαίων τινές · οὐκ ἔστιν οὗτος παρὰ θεοῦ ὁ ἄνθρωπος , ὅτι τὸ σάββατον οὐ τηρεῖ . ἄλλοι ἔλεγον · ...
    dicebant ergo ex Pharisaeis quidam non est hic homo a Deo quia sabbatum non custodit alii dicebant quomodo potest homo peccator haec signa facere ...
  414. λέγουσιν οὖν τῷ τυφλῷ πάλιν · σὺ τί λέγεις περὶ αὐτοῦ , ὅτι ἤνοιξέν σου τοὺς ὀφθαλμούς ; ὁ δὲ εἶπεν ὅτι προφήτης ἐστίν
    dicunt ergo caeco iterum tu quid dicis de eo qui aperuit oculos tuos ille autem dixit quia propheta est
  415. οὐκ ἐπίστευσαν οὖν οἱ Ἰουδαῖοι περὶ αὐτοῦ , ὅτι ἦν τυφλὸς καὶ ἀνέβλεψεν , ἕως ὅτου ἐφώνησαν τοὺς γονεῖς αὐτοῦ τοῦ ἀναβλέψαντος ,
    non crediderunt ergo Iudaei de illo quia caecus fuisset et vidisset donec vocaverunt parentes eius qui viderat
  416. καὶ ἠρώτησαν αὐτοὺς λέγοντες · οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς ὑμῶν , ὃν ὑμεῖς λέγετε ὅτι τυφλὸς ἐγεννήθη ; πῶς οὖν βλέπει ἄρτι ;
    et interrogaverunt eos dicentes hic est filius vester quem vos dicitis quia caecus natus est quomodo ergo nunc videt
  417. ἀπεκρίθησαν οὖν οἱ γονεῖς αὐτοῦ καὶ εἶπαν · οἴδαμεν ὅτι οὗτός ἐστιν ὁ υἱὸς ἡμῶν καὶ ὅτι τυφλὸς ἐγεννήθη ·
    responderunt eis parentes eius et dixerunt scimus quia hic est filius noster et quia caecus natus est
  418. πῶς δὲ νῦν βλέπει οὐκ οἴδαμεν , ἢ τίς ἤνοιξεν αὐτοῦ τοὺς ὀφθαλμοὺς ἡμεῖς οὐκ οἴδαμεν · αὐτὸν ἐρωτήσατε , ἡλικίαν ἔχει , αὐτὸς ...
    quomodo autem nunc videat nescimus aut quis eius aperuit oculos nos nescimus ipsum interrogate aetatem habet ipse de se loquatur
  419. ταῦτα εἶπον οἱ γονεῖς αὐτοῦ ὅτι ἐφοβοῦντο τοὺς Ἰουδαίους · ἤδη γὰρ συνετέθειντο οἱ Ἰουδαῖοι ἵνα ἐάν τις αὐτὸν ὁμολογήσῃ Χριστόν , ἀποσυνάγωγος γένηται
    haec dixerunt parentes eius quia timebant Iudaeos iam enim conspiraverant Iudaei ut si quis eum confiteretur Christum extra synagogam fieret
  420. διὰ τοῦτο οἱ γονεῖς αὐτοῦ εἶπαν ὅτι ἡλικίαν ἔχει , αὐτὸν ἐπερωτήσατε .
    propterea parentes eius dixerunt quia aetatem habet ipsum interrogate
  421. Ἐφώνησαν οὖν τὸν ἄνθρωπον ἐκ δευτέρου , ὃς ἦν τυφλός , καὶ εἶπαν αὐτῷ · δὸς δόξαν τῷ θεῷ · ἡμεῖς οἴδαμεν ὅτι ὁ ...
    vocaverunt ergo rursum hominem qui fuerat caecus et dixerunt ei da gloriam Deo nos scimus quia hic homo peccator est
  422. ἀπεκρίθη οὖν ἐκεῖνος · εἰ ἁμαρτωλός ἐστιν οὐκ οἶδα · ἓν οἶδα , ὅτι τυφλὸς ὢν ἄρτι βλέπω .
    dixit ergo ille si peccator est nescio unum scio quia caecus cum essem modo video
  423. εἶπον οὖν αὐτῷ · τί ἐποίησέν σοι ; πῶς ἤνοιξέν σου τοὺς ὀφθαλμούς ;
    dixerunt ergo illi quid fecit tibi quomodo aperuit tibi oculos
  424. ἀπεκρίθη αὐτοῖς · εἶπον ὑμῖν ἤδη καὶ οὐκ ἠκούσατε · τί πάλιν θέλετε ἀκούειν ; μὴ καὶ ὑμεῖς θέλετε αὐτοῦ μαθηταὶ γενέσθαι ;
    respondit eis dixi vobis iam et audistis quid iterum vultis audire numquid et vos vultis discipuli eius fieri
  425. ἐλοιδόρησαν αὐτὸν καὶ εἶπαν · σὺ μαθητὴς εἶ ἐκείνου , ἡμεῖς δὲ τοῦ Μωϋσέως ἐσμὲν μαθηταί ·
    maledixerunt ei et dixerunt tu discipulus illius es nos autem Mosi discipuli sumus
  426. ἡμεῖς οἴδαμεν ὅτι Μωϋσεῖ λελάληκεν ὁ θεός , τοῦτον δὲ οὐκ οἴδαμεν πόθεν ἐστίν .
    nos scimus quia Mosi locutus est Deus hunc autem nescimus unde sit
  427. ἀπεκρίθη ὁ ἄνθρωπος καὶ εἶπεν αὐτοῖς · ἐν τούτῳ γὰρ τὸ θαυμαστόν ἐστιν , ὅτι ὑμεῖς οὐκ οἴδατε πόθεν ἐστίν , καὶ ἤνοιξέν μου ...
    respondit ille homo et dixit eis in hoc enim mirabile est quia vos nescitis unde sit et aperuit meos oculos
  428. οἴδαμεν ὅτι ἁμαρτωλῶν ὁ θεὸς οὐκ ἀκούει , ἀλλ’ ἐάν τις θεοσεβὴς ᾖ καὶ τὸ θέλημα αὐτοῦ ποιῇ , τούτου ἀκούει .
    scimus autem quia peccatores Deus non audit sed si quis Dei cultor est et voluntatem eius facit hunc exaudit
  429. ἐκ τοῦ αἰῶνος οὐκ ἠκούσθη ὅτι ἤνοιξέν τις ὀφθαλμοὺς τυφλοῦ γεγεννημένου ·
    a saeculo non est auditum quia aperuit quis oculos caeci nati
  430. εἰ μὴ ἦν οὗτος παρὰ θεοῦ , οὐκ ἠδύνατο ποιεῖν οὐδέν .
    nisi esset hic a Deo non poterat facere quicquam
  431. ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ · ἐν ἁμαρτίαις σὺ ἐγεννήθης ὅλος , καὶ σὺ διδάσκεις ἡμᾶς ; καὶ ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω .
    responderunt et dixerunt ei in peccatis natus es totus et tu doces nos et eiecerunt eum foras
  432. Ἤκουσεν Ἰησοῦς ὅτι ἐξέβαλον αὐτὸν ἔξω , καὶ εὑρὼν αὐτὸν εἶπεν · σὺ πιστεύεις εἰς τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ;
    audivit Iesus quia eiecerunt eum foras et cum invenisset eum dixit ei tu credis in Filium Dei
  433. ἀπεκρίθη ἐκεῖνος καὶ εἶπεν · καὶ τίς ἐστιν , κύριε , ἵνα πιστεύσω εἰς αὐτόν ;
    respondit ille et dixit quis est Domine ut credam in eum
  434. εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · καὶ ἑώρακας αὐτόν , καὶ ὁ λαλῶν μετὰ σοῦ ἐκεῖνός ἐστιν .
    et dixit ei Iesus et vidisti eum et qui loquitur te cum ipse est
  435. ὁ δὲ ἔφη · πιστεύω , κύριε · καὶ προσεκύνησεν αὐτῷ .
    at ille ait credo Domine et procidens adoravit eum
  436. καὶ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς · εἰς κρίμα ἐγὼ εἰς τὸν κόσμον τοῦτον ἦλθον , ἵνα οἱ μὴ βλέποντες βλέπωσιν καὶ οἱ βλέποντες τυφλοὶ γένωνται
    dixit ei Iesus in iudicium ego in hunc mundum veni ut qui non vident videant et qui vident caeci fiant
  437. ἤκουσαν ἐκ τῶν Φαρισαίων οἱ μετ’ αὐτοῦ ὄντες , καὶ εἶπαν αὐτῷ · μὴ καὶ ἡμεῖς τυφλοί ἐσμεν ;
    et audierunt ex Pharisaeis qui cum ipso erant et dixerunt ei numquid et nos caeci sumus
  438. εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · εἰ τυφλοὶ ἦτε , οὐκ ἂν εἴχετε ἁμαρτίαν · νῦν δὲ λέγετε ὅτι βλέπομεν · ἡ ἁμαρτία ὑμῶν μένει
    dixit eis Iesus si caeci essetis non haberetis peccatum nunc vero dicitis quia videmus peccatum vestrum manet
  439. Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὁ μὴ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας εἰς τὴν αὐλὴν τῶν προβάτων ἀλλὰ ἀναβαίνων ἀλλαχόθεν , ἐκεῖνος κλέπτης ἐστὶν καὶ ...
    amen amen dico vobis qui non intrat per ostium in ovile ovium sed ascendit aliunde ille fur est et latro
  440. ὁ δὲ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας ποιμήν ἐστιν τῶν προβάτων .
    qui autem intrat per ostium pastor est ovium
  441. τούτῳ ὁ θυρωρὸς ἀνοίγει , καὶ τὰ πρόβατα τῆς φωνῆς αὐτοῦ ἀκούει , καὶ τὰ ἴδια πρόβατα φωνεῖ κατ’ ὄνομα καὶ ἐξάγει αὐτά .
    huic ostiarius aperit et oves vocem eius audiunt et proprias oves vocat nominatim et educit eas
  442. ὅταν τὰ ἴδια πάντα ἐκβάλῃ , ἔμπροσθεν αὐτῶν πορεύεται , καὶ τὰ πρόβατα αὐτῷ ἀκολουθεῖ , ὅτι οἴδασιν τὴν φωνὴν αὐτοῦ ·
    et cum proprias oves emiserit ante eas vadit et oves illum sequuntur quia sciunt vocem eius
  443. ἀλλοτρίῳ δὲ οὐ μὴ ἀκολουθήσουσιν , ἀλλὰ φεύξονται ἀπ’ αὐτοῦ , ὅτι οὐκ οἴδασιν τῶν ἀλλοτρίων τὴν φωνήν .
    alienum autem non sequuntur sed fugient ab eo quia non noverunt vocem alienorum
  444. Ταύτην τὴν παροιμίαν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἐκεῖνοι δὲ οὐκ ἔγνωσαν τίνα ἦν ἃ ἐλάλει αὐτοῖς .
    hoc proverbium dixit eis Iesus illi autem non cognoverunt quid loqueretur eis
  445. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι ἡ θύρα τῶν προβάτων .
    dixit ergo eis iterum Iesus amen amen dico vobis quia ego sum ostium ovium
  446. πάντες ὅσοι ἦλθον κλέπται εἰσὶν καὶ λῃσταί , ἀλλ’ οὐκ ἤκουσαν αὐτῶν τὰ πρόβατα .
    omnes quotquot venerunt fures sunt et latrones sed non audierunt eos oves
  447. ἐγώ εἰμι ἡ θύρα · δι’ ἐμοῦ ἐάν τις εἰσέλθῃ , σωθήσεται καὶ εἰσελεύσεται καὶ ἐξελεύσεται καὶ νομὴν εὑρήσει .
    ego sum ostium per me si quis introierit salvabitur et ingredietur et egredietur et pascua inveniet
  448. ὁ κλέπτης οὐκ ἔρχεται εἰ μὴ ἵνα κλέψῃ καὶ θύσῃ καὶ ἀπολέσῃ · ἐγὼ ἦλθον ἵνα ζωὴν ἔχωσιν καὶ περισσὸν ἔχωσιν .
    fur non venit nisi ut furetur et mactet et perdat ego veni ut vitam habeant et abundantius habeant
  449. ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός . ὁ ποιμὴν ὁ καλὸς τὴν ψυχὴν αὐτοῦ τίθησιν ὑπὲρ τῶν προβάτων ·
    ego sum pastor bonus bonus pastor animam suam dat pro ovibus
  450. ὁ μισθωτὸς καὶ οὐκ ὢν ποιμήν , οὗ οὐκ ἐστὶν τὰ πρόβατα ἴδια , θεωρεῖ τὸν λύκον ἐρχόμενον καὶ ἀφίησιν τὰ πρόβατα καὶ φεύγει ...
    mercennarius et qui non est pastor cuius non sunt oves propriae videt lupum venientem et dimittit oves et fugit et lupus rapit et dispergit
  451. ὅτι μισθωτός ἐστιν , καὶ οὐ μέλει αὐτῷ περὶ τῶν προβάτων .
    mercennarius autem fugit quia mercennarius est et non pertinet ad eum de ovibus
  452. ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός , καὶ γινώσκω τὰ ἐμά , καὶ γινώσκουσί με τὰ ἐμά ,
    ego sum pastor bonus et cognosco meas et cognoscunt me meae
  453. καθὼς γινώσκει με ὁ πατὴρ καὶ ἐγώ γινώσκω τὸν πατέρα , καὶ τὴν ψυχήν μου τίθημι ὑπὲρ τῶν προβάτων .
    sicut novit me Pater et ego agnosco Patrem et animam meam pono pro ovibus
  454. καὶ ἄλλα πρόβατα ἔχω , ἃ οὐκ ἔστιν ἐκ τῆς αὐλῆς ταύτης · καὶ ἐκεῖνα δεῖ με ἀγαγεῖν , καὶ τῆς φωνῆς μου ἀκούσουσιν ...
    et alias oves habeo quae non sunt ex hoc ovili et illas oportet me adducere et vocem meam audient et fiet unum ovile unus
  455. διὰ τοῦτό με ὁ πατὴρ ἀγαπᾷ , ὅτι ἐγὼ τίθημι τὴν ψυχήν μου , ἵνα πάλιν λάβω αὐτήν .
    propterea me Pater diligit quia ego pono animam meam ut iterum sumam eam
  456. οὐδεὶς αἴρει αὐτὴν ἀπ’ ἐμοῦ , ἀλλ’ ἐγὼ τίθημι αὐτὴν ἀπ’ ἐμαυτοῦ . ἐξουσίαν ἔχω θεῖναι αὐτήν , καὶ ἐξουσίαν ἔχω πάλιν λαβεῖν αὐτήν ...
    nemo tollit eam a me sed ego pono eam a me ipso potestatem habeo ponendi eam et potestatem habeo iterum sumendi eam hoc mandatum ...
  457. σχίσμα πάλιν ἐγένετο ἐν τοῖς Ἰουδαίοις διὰ τοὺς λόγους τούτους .
    dissensio iterum facta est inter Iudaeos propter sermones hos
  458. ἔλεγον οὖν πολλοὶ ἐξ αὐτῶν · δαιμόνιον ἔχει καὶ μαίνεται · τί αὐτοῦ ἀκούετε ;
    dicebant autem multi ex ipsis daemonium habet et insanit quid eum auditis
  459. ἄλλοι ἔλεγον · ταῦτα τὰ ῥήματα οὐκ ἔστιν δαιμονιζομένου · μὴ δαιμόνιον δύναται τυφλῶν ὀφθαλμοὺς ἀνοῖξαι ;
    alii dicebant haec verba non sunt daemonium habentis numquid daemonium potest caecorum oculos aperire
  460. Ἐγένετο δὲ τὰ ἐνκαίνια ἐν τοῖς Ἱεροσολύμοις · χειμὼν ἦν ·
    facta sunt autem encenia in Hierosolymis et hiemps erat
  461. καὶ περιεπάτει ὁ Ἰησοῦς ἐν τῷ ἱερῷ ἐν τῇ στοᾷ Σολομῶνος .
    et ambulabat Iesus in templo in porticu Salomonis
  462. ἐκύκλωσαν οὖν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ ἔλεγον αὐτῷ · ἕως πότε τὴν ψυχὴν ἡμῶν αἴρεις ; εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός , εἰπὸν ἡμῖν ...
    circumdederunt ergo eum Iudaei et dicebant ei quousque animam nostram tollis si tu es Christus dic nobis palam
  463. ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς · εἶπον ὑμῖν , καὶ οὐ πιστεύετε · τὰ ἔργα ἃ ἐγὼ ποιῶ ἐν τῷ ὀνόματι τοῦ πατρός μου , ταῦτα ...
    respondit eis Iesus loquor vobis et non creditis opera quae ego facio in nomine Patris mei haec testimonium perhibent de me
  464. ἀλλὰ ὑμεῖς οὐ πιστεύετε , ὅτι οὐκ ἐστὲ ἐκ τῶν προβάτων τῶν ἐμῶν .
    sed vos non creditis quia non estis ex ovibus meis
  465. τὰ πρόβατα τὰ ἐμὰ τῆς φωνῆς μου ἀκούουσιν , καὶ ἐγώ γινώσκω αὐτά , καὶ ἀκολουθοῦσίν μοι ,
    oves meae vocem meam audiunt et ego cognosco eas et sequuntur me
  466. καὶ ἐγώ δίδωμι αὐτοῖς ζωὴν αἰώνιον , καὶ οὐ μὴ ἀπόλωνται εἰς τὸν αἰῶνα , καὶ οὐχ ἁρπάσει τις αὐτὰ ἐκ τῆς χειρός μου
    et ego vitam aeternam do eis et non peribunt in aeternum et non rapiet eas quisquam de manu mea
  467. ὁ πατήρ ὃ δέδωκέν μοι πάντων μεῖζόν ἐστιν , καὶ οὐδεὶς δύναται ἁρπάζειν ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ πατρός .
    Pater meus quod dedit mihi maius omnibus est et nemo potest rapere de manu Patris mei
  468. ἐγὼ καὶ ὁ πατὴρ ἕν ἐσμεν .
    ego et Pater unum sumus
  469. Ἐβάστασαν πάλιν λίθους οἱ Ἰουδαῖοι ἵνα λιθάσωσιν αὐτόν .
    sustulerunt lapides Iudaei ut lapidarent eum
  470. ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς , πολλὰ ἔργα καλὰ ἔδειξα ὑμῖν ἐκ τοῦ πατρός · διὰ ποῖον αὐτῶν ἔργον ἐμὲ λιθάζετε ;
    respondit eis Iesus multa opera bona ostendi vobis ex Patre meo propter quod eorum opus me lapidatis
  471. ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι · περὶ καλοῦ ἔργου οὐ λιθάζομέν σε ἀλλὰ περὶ βλασφημίας , καὶ ὅτι σὺ ἄνθρωπος ὢν ποιεῖς σεαυτὸν θεόν .
    responderunt ei Iudaei de bono opere non lapidamus te sed de blasphemia et quia tu homo cum sis facis te ipsum Deum
  472. ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · οὐκ ἔστιν γεγραμμένον ἐν τῷ νόμῳ ὑμῶν ὅτι ἐγὼ εἶπα · θεοί ἐστε ;
    respondit eis Iesus nonne scriptum est in lege vestra quia ego dixi dii estis
  473. εἰ ἐκείνους εἶπεν θεούς , πρὸς οὓς ὁ λόγος ἐγένετο τοῦ θεοῦ , καὶ οὐ δύναται λυθῆναι ἡ γραφή ·
    si illos dixit deos ad quos sermo Dei factus est et non potest solvi scriptura
  474. ὃν ὁ πατὴρ ἡγίασεν καὶ ἀπέστειλεν εἰς τὸν κόσμον ὑμεῖς λέγετε ὅτι βλασφημεῖς , ὅτι εἶπον · υἱὸς θεοῦ εἰμι ;
    quem Pater sanctificavit et misit in mundum vos dicitis quia blasphemas quia dixi Filius Dei sum
  475. εἰ οὐ ποιῶ τὰ ἔργα τοῦ πατρός μου , μὴ πιστεύετέ μοι ·
    si non facio opera Patris mei nolite credere mihi
  476. εἰ δὲ ποιῶ , καὶ ἄν ἐμοὶ μὴ πιστεύητε , τοῖς ἔργοις πιστεύετε , ἵνα γνῶτε καὶ γινώσκητε ὅτι ἐν ἐμοὶ ὁ πατὴρ καὶ ...
    si autem facio et si mihi non vultis credere operibus credite ut cognoscatis et credatis quia in me est Pater et ego in Patre
  477. Ἐζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι , καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τῆς χειρὸς αὐτῶν .
    quaerebant ergo eum prendere et exivit de manibus eorum
  478. Καὶ ἀπῆλθεν πάλιν πέραν τοῦ Ἰορδάνου εἰς τὸν τόπον ὅπου ἦν Ἰωάννης τὸ πρῶτον βαπτίζων , καὶ ἔμεινεν ἐκεῖ .
    et abiit iterum trans Iordanen in eum locum ubi erat Iohannes baptizans primum et mansit illic
  479. καὶ πολλοὶ ἦλθον πρὸς αὐτὸν καὶ ἔλεγον ὅτι Ἰωάννης μὲν σημεῖον ἐποίησεν οὐδέν , πάντα δὲ ὅσα εἶπεν Ἰωάννης περὶ τούτου ἀληθῆ ἦν .
    et multi venerunt ad eum et dicebant quia Iohannes quidem signum fecit nullum
  480. καὶ πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτὸν ἐκεῖ .
    omnia autem quaecumque dixit Iohannes de hoc vera erant et multi crediderunt in eum
  481. Ἦν δέ τις ἀσθενῶν , Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας , ἐκ τῆς κώμης τῆς Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς .
    erat autem quidam languens Lazarus a Bethania de castello Mariae et Marthae sororis eius
  482. ἦν δὲ Μαρία ἡ ἀλείψασα τὸν κύριον μύρῳ καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς , ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει .
    Maria autem erat quae unxit Dominum unguento et extersit pedes eius capillis suis cuius frater Lazarus infirmabatur
  483. ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι · κύριε , ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ .
    miserunt ergo sorores ad eum dicentes Domine ecce quem amas infirmatur
  484. ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστιν πρὸς θάνατον ἀλλ’ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ θεοῦ , ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς ...
    audiens autem Iesus dixit eis infirmitas haec non est ad mortem sed pro gloria Dei ut glorificetur Filius Dei per eam
  485. ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον .
    diligebat autem Iesus Martham et sororem eius Mariam et Lazarum
  486. ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ , τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας ·
    ut ergo audivit quia infirmabatur tunc quidem mansit in eodem loco duobus diebus
  487. ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς · ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν .
    deinde post haec dicit discipulis suis eamus in Iudaeam iterum
  488. λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί · ῥαββεί , νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι , καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ ;
    dicunt ei discipuli rabbi nunc quaerebant te Iudaei lapidare et iterum vadis illuc
  489. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · οὐχὶ δώδεκα ὧραί εἰσίν τῆς ἡμέρας ; ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ , οὐ προσκόπτει , ὅτι τὸ φῶς τοῦ ...
    respondit Iesus nonne duodecim horae sunt diei si quis ambulaverit in die non offendit quia lucem huius mundi videt
  490. ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί , προσκόπτει , ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ .
    si autem ambulaverit nocte offendit quia lux non est in eo
  491. ταῦτα εἶπεν , καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς · Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται · ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν .
    haec ait et post hoc dicit eis Lazarus amicus noster dormit sed vado ut a somno exsuscitem eum
  492. εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ κύριε , εἰ κεκοίμηται σωθήσεται .
    dixerunt ergo discipuli eius Domine si dormit salvus erit
  493. εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ . ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει .
    dixerat autem Iesus de morte eius illi autem putaverunt quia de dormitione somni diceret
  494. τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ · Λάζαρος ἀπέθανεν ,
    tunc ergo dixit eis Iesus manifeste Lazarus mortuus est
  495. καὶ χαίρω δι’ ὑμᾶς , ἵνα πιστεύσητε , ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ · ἀλλὰ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν .
    et gaudeo propter vos ut credatis quoniam non eram ibi sed eamus ad eum
  496. εἶπεν οὖν Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος τοῖς συνμαθηταῖς · ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς ἵνα ἀποθάνωμεν μετ’ αὐτοῦ .
    dixit ergo Thomas qui dicitur Didymus ad condiscipulos eamus et nos ut moriamur cum eo
  497. Ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἡμέρας ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ .
    venit itaque Iesus et invenit eum quattuor dies iam in monumento habentem
  498. ἦν δὲ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε .
    erat autem Bethania iuxta Hierosolyma quasi stadiis quindecim
  499. πολλοὶ δὲ ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς τὰς περὶ Μάρθαν καὶ Μαριάμ , ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ .
    multi autem ex Iudaeis venerant ad Martham et Mariam ut consolarentur eas de fratre suo
  500. ἡ οὖν Μάρθα ὡς ἤκουσεν ὅτι Ἰησοῦς ἔρχεται , ὑπήντησεν αὐτῷ · Μαρία δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο .
    Martha ergo ut audivit quia Iesus venit occurrit illi Maria autem domi sedebat
  501. εἶπεν οὖν ἡ Μάρθα πρὸς Ἰησοῦν · κύριε , εἰ ἦς ὧδε , οὐκ ἂν ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός μου ·
    dixit ergo Martha ad Iesum Domine si fuisses hic frater meus non fuisset mortuus
  502. καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν θεόν , δώσει σοι ὁ θεός .
    sed et nunc scio quia quaecumque poposceris a Deo dabit tibi Deus
  503. λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου .
    dicit illi Iesus resurget frater tuus
  504. λέγει αὐτῷ ἡ Μάρθα · οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ .
    dicit ei Martha scio quia resurget in resurrectione in novissima die
  505. εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή · ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ καὶ ἄν ἀποθάνῃ ζήσεται ,
    dixit ei Iesus ego sum resurrectio et vita qui credit in me et si mortuus fuerit vivet
  506. καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα · πιστεύεις τοῦτο ;
    et omnis qui vivit et credit in me non morietur in aeternum credis hoc
  507. λέγει αὐτῷ · ναί , κύριε · ἐγὼ πεπίστευκα ὅτι σὺ εἶ ὁ Χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος .
    ait illi utique Domine ego credidi quia tu es Christus Filius Dei qui in mundum venisti
  508. καὶ τοῦτο εἰποῦσα ἀπῆλθεν καὶ ἐφώνησεν Μαριὰμ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ εἰποῦσα · ὁ διδάσκαλος πάρεστιν καὶ φωνεῖ σε .
    et cum haec dixisset abiit et vocavit Mariam sororem suam silentio dicens magister adest et vocat te
  509. ἐκείνη ὡς ἤκουσεν , ἐγείρεται ταχὺ καὶ ἔρχεται πρὸς αὐτόν ·
    illa ut audivit surgit cito et venit ad eum
  510. οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην , ἀλλ’ ἦν ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα .
    nondum enim venerat Iesus in castellum sed erat adhuc in illo loco ubi occurrerat ei Martha
  511. οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ’ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν , ἰδόντες τὴν Μαριὰμ ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν , ἠκολούθησαν ...
    Iudaei igitur qui erant cum ea in domo et consolabantur eam cum vidissent Mariam quia cito surrexit et exiit secuti sunt eam dicentes quia ...
  512. ἡ οὖν Μαριὰμ ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν Ἰησοῦς , ἰδοῦσα αὐτὸν ἔπεσεν αὐτοῦ πρὸς τοὺς πόδας , λέγουσα αὐτῷ · κύριε , εἰ ἦς ...
    Maria ergo cum venisset ubi erat Iesus videns eum cecidit ad pedes eius et dixit ei Domine si fuisses hic non esset mortuus frater
  513. Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας , ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι καὶ ἐτάραξεν ἑαυτόν ,
    Iesus ergo ut vidit eam plorantem et Iudaeos qui venerant cum ea plorantes fremuit spiritu et turbavit se ipsum
  514. καὶ εἶπεν · ποῦ τεθείκατε αὐτόν ; λέγουσιν αὐτῷ · κύριε , ἔρχου καὶ ἴδε .
    et dixit ubi posuistis eum dicunt ei Domine veni et vide
  515. ἐδάκρυσεν ὁ Ἰησοῦς .
    et lacrimatus est Iesus
  516. ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι · ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν .
    dixerunt ergo Iudaei ecce quomodo amabat eum
  517. τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπον · οὐκ ἐδύνατο οὗτος ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ ;
    quidam autem dixerunt ex ipsis non poterat hic qui aperuit oculos caeci facere ut et hic non moreretur
  518. Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον · ἦν δὲ σπήλαιον , καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ’ αὐτῷ .
    Iesus ergo rursum fremens in se met ipso venit ad monumentum erat autem spelunca et lapis superpositus erat ei
  519. λέγει ὁ Ἰησοῦς · ἄρατε τὸν λίθον . λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ τετελευτηκότος Μάρθα · κύριε , ἤδη ὄζει · τεταρταῖος γάρ ἐστιν
    ait Iesus tollite lapidem dicit ei Martha soror eius qui mortuus fuerat Domine iam fetet quadriduanus enim est
  520. λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς · οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς ὄψῃ τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ ;
    dicit ei Iesus nonne dixi tibi quoniam si credideris videbis gloriam Dei
  521. ἦραν οὖν τὸν λίθον · ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρεν τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω καὶ εἶπεν · πάτερ , εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου .
    tulerunt ergo lapidem Iesus autem elevatis sursum oculis dixit Pater gratias ago tibi quoniam audisti me
  522. ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις · ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον , ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας .
    ego autem sciebam quia semper me audis sed propter populum qui circumstat dixi ut credant quia tu me misisti
  523. καὶ ταῦτα εἰπὼν φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασεν · Λάζαρε , δεῦρο ἔξω .
    haec cum dixisset voce magna clamavit Lazare veni foras
  524. ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκὼς δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις , καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο . λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · λύσατε ...
    et statim prodiit qui fuerat mortuus ligatus pedes et manus institis et facies illius sudario erat ligata dicit Iesus eis solvite eum et sinite
  525. Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων , οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαριὰμ καὶ θεασάμενοι ἃ ἐποίησεν , ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν ·
    multi ergo ex Iudaeis qui venerant ad Mariam et viderant quae fecit crediderunt in eum
  526. τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν Ἰησοῦς .
    quidam autem ex ipsis abierunt ad Pharisaeos et dixerunt eis quae fecit Iesus
  527. Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον , καὶ ἔλεγον · τί ποιοῦμεν , ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ ποιεῖ σημεῖα ;
    collegerunt ergo pontifices et Pharisaei concilium et dicebant quid facimus quia hic homo multa signa facit
  528. ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτως , πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν , καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος .
    si dimittimus eum sic omnes credent in eum et venient Romani et tollent nostrum et locum et gentem
  529. εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας , ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου , εἶπεν αὐτοῖς · ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν ,
    unus autem ex ipsis Caiaphas cum esset pontifex anni illius dixit eis vos nescitis quicquam
  530. οὐδὲ λογίζεσθε ὅτι συμφέρει ὑμῖν ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται .
    ne c cogitatis quia expedit nobis ut unus moriatur homo pro populo et non tota gens pereat
  531. τοῦτο δὲ ἀφ’ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν , ἀλλὰ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ἐπροφήτευσεν ὅτι ἤμελλεν Ἰησοῦς ἀποθνῄσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους ,
    hoc autem a se met ipso non dixit sed cum esset pontifex anni illius prophetavit quia Iesus moriturus erat pro gente
  532. καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον , ἀλλ’ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν .
    et non tantum pro gente sed et ut filios Dei qui erant dispersi congregaret in unum
  533. ἀπ’ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας ἐβουλεύσαντο ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν .
    ab illo ergo die cogitaverunt ut interficerent eum
  534. Ἰησοῦς οὖν οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις , ἀλλὰ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου , εἰς Ἐφραὶμ λεγομένην πόλιν , ...
    Iesus ergo iam non in palam ambulabat apud Iudaeos sed abiit in regionem iuxta desertum in civitatem quae dicitur Efrem et ibi morabatur cum
  535. ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων , καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ πάσχα , ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς .
    proximum autem erat pascha Iudaeorum et ascenderunt multi Hierosolyma de regione ante pascha ut sanctificarent se ipsos
  536. ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔλεγαν μετ’ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες · τί δοκεῖ ὑμῖν , ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν
    quaerebant ergo Iesum et conloquebantur ad invicem in templo stantes quid putatis quia non veniat ad diem festum
  537. δεδώκεισαν δὲ οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι ἐντολὰς ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἔστιν μηνύσῃ , ὅπως πιάσωσιν αὐτόν .
    dederant autem pontifices et Pharisaei mandatum ut si quis cognoverit ubi sit indicet ut adprehendant eum
  538. Ὁ οὖν Ἰησοῦς πρὸ ἓξ ἡμερῶν τοῦ πάσχα ἦλθεν εἰς Βηθανίαν , ὅπου ἦν Λάζαρος , ὃν ἤγειρεν ἐκ νεκρῶν Ἰησοῦς .
    Iesus ergo ante sex dies paschae venit Bethaniam ubi fuerat Lazarus mortuus quem suscitavit Iesus
  539. ἐποίησαν οὖν αὐτῷ δεῖπνον ἐκεῖ , καὶ ἡ Μάρθα διηκόνει , ὁ δὲ Λάζαρος εἷς ἦν ἐκ τῶν ἀνακειμένων σὺν αὐτῷ .
    fecerunt autem ei cenam ibi et Martha ministrabat Lazarus vero unus erat ex discumbentibus cum eo
  540. ἡ οὖν Μαρία λαβοῦσα λίτραν μύρου νάρδου πιστικῆς πολυτίμου ἤλειψεν τοὺς πόδας τοῦ Ἰησοῦ καὶ ἐξέμαξεν ταῖς θριξὶν αὐτῆς τοὺς πόδας αὐτοῦ · ἡ ...
    Maria ergo accepit libram unguenti nardi pistici pretiosi unxit pedes Iesu et extersit capillis suis pedes eius et domus impleta est ex odore unguenti
  541. λέγει δὲ Ἰούδας ὁ Ἰσκαριώτης , εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ , ὁ μέλλων αὐτὸν παραδιδόναι ,
    dicit ergo unus ex discipulis eius Iudas Scariotis qui erat eum traditurus
  542. διά τί τοῦτο τὸ μύρον οὐκ ἐπράθη τριακοσίων δηναρίων καὶ ἐδόθη πτωχοῖς ;
    quare hoc unguentum non veniit trecentis denariis et datum est egenis
  543. εἶπεν δὲ τοῦτο οὐχ ὅτι περὶ τῶν πτωχῶν ἔμελεν αὐτῷ ἀλλ’ ὅτι κλέπτης ἦν καὶ τὸ γλωσσόκομον ἔχων τὰ βαλλόμενα ἐβάσταζεν .
    dixit autem hoc non quia de egenis pertinebat ad eum sed quia fur erat et loculos habens ea quae mittebantur portabat
  544. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς · ἄφες αὐτήν , ἵνα εἰς τὴν ἡμέραν τοῦ ἐνταφιασμοῦ μου τηρήσῃ αὐτό ·
    dixit ergo Iesus sine illam ut in die sepulturae meae servet illud
  545. τοὺς πτωχοὺς γὰρ πάντοτε ἔχετε μεθ’ ἑαυτῶν , ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε .
    pauperes enim semper habetis vobis cum me autem non semper habetis
  546. Ἔγνω οὖν ὁ ὄχλος πολὺς ἐκ τῶν Ἰουδαίων ὅτι ἐκεῖ ἐστιν , καὶ ἦλθον οὐ διὰ τὸν Ἰησοῦν μόνον , ἀλλ’ ἵνα καὶ τὸν ...
    cognovit ergo turba multa ex Iudaeis quia illic est et venerunt non propter Iesum tantum sed ut Lazarum viderent quem suscitavit a mortuis
  547. ἐβουλεύσαντο δὲ οἱ ἀρχιερεῖς ἵνα καὶ τὸν Λάζαρον ἀποκτείνωσιν ,
    cogitaverunt autem principes sacerdotum ut et Lazarum interficerent
  548. ὅτι πολλοὶ δι’ αὐτὸν ὑπῆγον τῶν Ἰουδαίων καὶ ἐπίστευον εἰς τὸν Ἰησοῦν .
    quia multi propter illum abibant ex Iudaeis et credebant in Iesum
  549. τῇ ἐπαύριον ὄχλος πολὺς ὁ ἐλθὼν εἰς τὴν ἑορτήν , ἀκούσαντες ὅτι ἔρχεται Ἰησοῦς εἰς Ἱεροσόλυμα ,
    in crastinum autem turba multa quae venerat ad diem festum cum audissent quia venit Iesus Hierosolyma
  550. ἔλαβον τὰ βαΐα τῶν φοινίκων καὶ ἐξῆλθον εἰς ὑπάντησιν αὐτῷ , καὶ ἐκραύγαζον · ὡσαννά · εὐλογημένος ὁ ἐρχόμενος ἐν ὀνόματι κυρίου , καὶ ...
    acceperunt ramos palmarum et processerunt obviam ei et clamabant osanna benedictus qui venit in nomine Domini rex Israhel
  551. εὑρὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς ὀνάριον ἐκάθισεν ἐπ’ αὐτό , καθώς ἐστιν γεγραμμένον ·
    et invenit Iesus asellum et sedit super eum sicut scriptum est
  552. μὴ φοβοῦ , θυγάτηρ Σιών · ἰδοὺ ὁ βασιλεύς σου ἔρχεται , καθήμενος ἐπὶ πῶλον ὄνου .
    noli timere filia Sion ecce rex tuus venit sedens super pullum asinae
  553. ταῦτα οὐκ ἔγνωσαν αὐτοῦ οἱ μαθηταὶ τὸ πρῶτον , ἀλλ’ ὅτε ἐδοξάσθη Ἰησοῦς τότε ἐμνήσθησαν ὅτι ταῦτα ἦν ἐπ’ αὐτῷ γεγραμμένα καὶ ταῦτα ἐποίησαν ...
    haec non cognoverunt discipuli eius primum sed quando glorificatus est Iesus tunc recordati sunt quia haec erant scripta de eo et haec fecerunt ei
  554. ἐμαρτύρει οὖν ὁ ὄχλος ὁ ὢν μετ’ αὐτοῦ ὅτι τὸν Λάζαρον ἐφώνησεν ἐκ τοῦ μνημείου καὶ ἤγειρεν αὐτὸν ἐκ νεκρῶν .
    testimonium ergo perhibebat turba quae erat cum eo quando Lazarum vocavit de monumento et suscitavit eum a mortuis
  555. διὰ τοῦτο καὶ ὑπήντησεν αὐτῷ ὁ ὄχλος , ὅτι ἤκουσαν τοῦτο αὐτὸν πεποιηκέναι τὸ σημεῖον .
    propterea et obviam venit ei turba quia audierunt eum fecisse hoc signum
  556. οἱ οὖν Φαρισαῖοι εἶπαν πρὸς ἑαυτούς · θεωρεῖτε ὅτι οὐκ ὠφελεῖτε οὐδέν · ἴδε ὁ κόσμος ὀπίσω αὐτοῦ ἀπῆλθεν .
    Pharisaei ergo dixerunt ad se met ipsos videtis quia nihil proficimus ecce mundus totus post eum abiit
  557. Ἦσαν δὲ Ἕλληνές τινες ἐκ τῶν ἀναβαινόντων ἵνα προσκυνήσωσιν ἐν τῇ ἑορτῇ ·
    erant autem gentiles quidam ex his qui ascenderant ut adorarent in die festo
  558. οὗτοι οὖν προσῆλθον Φιλίππῳ τῷ ἀπὸ Βηθσαϊδὰ τῆς Γαλιλαίας , καὶ ἠρώτων αὐτὸν λέγοντες · κύριε , θέλομεν τὸν Ἰησοῦν ἰδεῖν .
    hii ergo accesserunt ad Philippum qui erat a Bethsaida Galilaeae et rogabant eum dicentes domine volumus Iesum videre
  559. ἔρχεται Φίλιππος καὶ λέγει τῷ Ἀνδρέᾳ , ἔρχεται Ἀνδρέας καὶ Φίλιππος καὶ λέγουσιν τῷ Ἰησοῦ .
    venit Philippus et dicit Andreae Andreas rursum et Philippus dixerunt Iesu
  560. ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀποκρίνεται αὐτοῖς λέγων · ἐλήλυθεν ἡ ὥρα ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου .
    Iesus autem respondit eis dicens venit hora ut clarificetur Filius hominis
  561. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ἐὰν μὴ ὁ κόκκος τοῦ σίτου πεσὼν εἰς τὴν γῆν ἀποθάνῃ , αὐτὸς μόνος μένει · ἐὰν δὲ ἀποθάνῃ ...
    amen amen dico vobis nisi granum frumenti cadens in terram mortuum fuerit
  562. ὁ φιλῶν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἀπολλύει αὐτήν , καὶ ὁ μισῶν τὴν ψυχὴν αὐτοῦ ἐν τῷ κόσμῳ τούτῳ εἰς ζωὴν αἰώνιον φυλάξει αὐτήν .
    ipsum solum manet si autem mortuum fuerit multum fructum adfert qui amat animam suam perdet eam et qui odit animam suam in hoc mundo ...
  563. ἐὰν ἐμοί τις διακονῇ , ἐμοὶ ἀκολουθείτω , καὶ ὅπου εἰμὶ ἐγώ , ἐκεῖ καὶ ὁ διάκονος ὁ ἐμὸς ἔσται · ἐάν τις ἐμοὶ ...
    si quis mihi ministrat me sequatur et ubi sum ego illic et minister meus erit si quis mihi ministraverit honorificabit eum Pater meus
  564. νῦν ἡ ψυχή μου τετάρακται , καὶ τί εἴπω ; πάτερ , σῶσόν με ἐκ τῆς ὥρας ταύτης ; ἀλλὰ διὰ τοῦτο ἦλθον εἰς ...
    nunc anima mea turbata est et quid dicam Pater salvifica me ex hora hac sed propterea veni in horam hanc
  565. πάτερ , δόξασόν σου τὸ ὄνομα . ἦλθεν οὖν φωνὴ ἐκ τοῦ οὐρανοῦ · καὶ ἐδόξασα καὶ πάλιν δοξάσω .
    Pater clarifica tuum nomen venit ergo vox de caelo et clarificavi et iterum clarificabo
  566. ὁ οὖν ὄχλος ὁ ἑστὼς ἀκούσας ἔλεγεν βροντὴν γεγονέναι · ἄλλοι ἔλεγον · ἄγγελος αὐτῷ λελάληκεν .
    turba ergo quae stabat et audierat dicebant tonitruum factum esse alii dicebant angelus ei locutus est
  567. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν · οὐ δι’ ἐμὲ ἡ φωνὴ αὕτη γέγονεν ἀλλὰ δι’ ὑμᾶς .
    respondit Iesus et dixit non propter me vox haec venit sed propter vos
  568. νῦν κρίσις ἐστὶν τοῦ κόσμου τούτου · νῦν ὁ ἄρχων τοῦ κόσμου τούτου ἐκβληθήσεται ἔξω ,
    nunc iudicium est mundi nunc princeps huius mundi eicietur foras
  569. καὶ ἐγώ ἐὰν ὑψωθῶ ἐκ τῆς γῆς , πάντας ἑλκύσω πρὸς ἐμαυτόν .
    et ego si exaltatus fuero a terra omnia traham ad me ipsum
  570. τοῦτο δὲ ἔλεγεν σημαίνων ποίῳ θανάτῳ ἤμελλεν ἀποθνῄσκειν .
    hoc autem dicebat significans qua morte esset moriturus
  571. ἀπεκρίθη οὖν αὐτῷ ὁ ὄχλος , ἡμεῖς ἠκούσαμεν ἐκ τοῦ νόμου ὅτι ὁ Χριστὸς μένει εἰς τὸν αἰῶνα , καὶ πῶς λέγεις σὺ ὅτι ...
    respondit ei turba nos audivimus ex lege quia Christus manet in aeternum et quomodo tu dicis oportet exaltari Filium hominis quis est iste Filius
  572. εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἔτι μικρὸν χρόνον τὸ φῶς ἐν ὑμῖν ἐστιν . περιπατεῖτε ὡς τὸ φῶς ἔχετε , ἵνα μὴ σκοτία ...
    dixit ergo eis Iesus adhuc modicum lumen in vobis est ambulate dum lucem habetis ut non tenebrae vos conprehendant et qui ambulat in tenebris ...
  573. ὡς τὸ φῶς ἔχετε , πιστεύετε εἰς τὸ φῶς , ἵνα υἱοὶ φωτὸς γένησθε . Ταῦτα ἐλάλησεν Ἰησοῦς , καὶ ἀπελθὼν ἐκρύβη ἀπ’ αὐτῶν
    dum lucem habetis credite in lucem ut filii lucis sitis haec locutus est Iesus et abiit et abscondit se ab eis
  574. τοσαῦτα δὲ αὐτοῦ σημεῖα πεποιηκότος ἔμπροσθεν αὐτῶν οὐκ ἐπίστευον εἰς αὐτόν ,
    cum autem tanta signa fecisset coram eis non credebant in eum
  575. ἵνα ὁ λόγος Ἡσαΐου τοῦ προφήτου πληρωθῇ , ὃν εἶπεν · κύριε , τίς ἐπίστευσεν τῇ ἀκοῇ ἡμῶν ; καὶ ὁ βραχίων κυρίου τίνι ...
    ut sermo Esaiae prophetae impleretur quem dixit Domine quis credidit auditui nostro et brachium Domini cui revelatum est
  576. διὰ τοῦτο οὐκ ἠδύναντο πιστεύειν , ὅτι πάλιν εἶπεν Ἡσαΐας ·
    propterea non poterant credere quia iterum dixit Esaias
  577. τετύφλωκεν αὐτῶν τοὺς ὀφθαλμοὺς καὶ ἐπώρωσεν αὐτῶν τὴν καρδίαν , ἵνα μὴ ἴδωσιν τοῖς ὀφθαλμοῖς καὶ νοήσωσιν τῇ καρδίᾳ καὶ στραφῶσιν , καὶ ἰάσομαι ...
    excaecavit oculos eorum et induravit eorum cor ut non videant oculis et intellegant corde et convertantur et sanem eos
  578. ταῦτα εἶπεν Ἡσαΐας , ὅτι εἶδεν τὴν δόξαν αὐτοῦ , καὶ ἐλάλησεν περὶ αὐτοῦ .
    haec dixit Esaias quando vidit gloriam eius et locutus est de eo
  579. ὅμως μέντοι καὶ ἐκ τῶν ἀρχόντων πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν , ἀλλὰ διὰ τοὺς Φαρισαίους οὐχ ὡμολόγουν , ἵνα μὴ ἀποσυνάγωγοι γένωνται ·
    verumtamen et ex principibus multi crediderunt in eum sed propter Pharisaeos non confitebantur ut de synagoga non eicerentur
  580. ἠγάπησαν γὰρ τὴν δόξαν τῶν ἀνθρώπων μᾶλλον ἤπερ τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ .
    dilexerunt enim gloriam hominum magis quam gloriam Dei
  581. Ἰησοῦς δὲ ἔκραξεν καὶ εἶπεν · ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ πιστεύει εἰς ἐμὲ ἀλλὰ εἰς τὸν πέμψαντά με ,
    Iesus autem clamavit et dixit qui credit in me non credit in me sed in eum qui misit me
  582. καὶ ὁ θεωρῶν ἐμὲ θεωρεῖ τὸν πέμψαντά με .
    et qui videt me videt eum qui misit me
  583. ἐγὼ φῶς εἰς τὸν κόσμον ἐλήλυθα , ἵνα πᾶς ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ ἐν τῇ σκοτίᾳ μὴ μείνῃ .
    ego lux in mundum veni ut omnis qui credit in me in tenebris non maneat
  584. καὶ ἐάν τίς μου ἀκούσῃ τῶν ῥημάτων καὶ μὴ φυλάξῃ , ἐγὼ οὐ κρίνω αὐτόν · οὐ γὰρ ἦλθον ἵνα κρίνω τὸν κόσμον , ...
    et si quis audierit verba mea et non custodierit ego non iudico eum non enim veni ut iudicem mundum sed ut salvificem mundum
  585. ὁ ἀθετῶν ἐμὲ καὶ μὴ λαμβάνων τὰ ῥήματά μου ἔχει τὸν κρίνοντα αὐτόν · ὁ λόγος ὃν ἐλάλησα , ἐκεῖνος κρινεῖ αὐτὸν τῇ ἐσχάτῃ ...
    qui spernit me et non accipit verba mea habet qui iudicet eum sermo quem locutus sum ille iudicabit eum in novissimo die
  586. ὅτι ἐγὼ ἐξ ἐμαυτοῦ οὐκ ἐλάλησα , ἀλλ’ ὁ πέμψας με πατὴρ αὐτός μοι ἐντολὴν δέδωκεν τί εἴπω καὶ τί λαλήσω .
    quia ego ex me ipso non sum locutus sed qui misit me Pater ipse mihi mandatum dedit quid dicam et quid loquar
  587. καὶ οἶδα ὅτι ἡ ἐντολὴ αὐτοῦ ζωὴ αἰώνιός ἐστιν . ἃ οὖν ἐγὼ λαλῶ , καθὼς εἴρηκέν μοι ὁ πατήρ , οὕτως λαλῶ .
    et scio quia mandatum eius vita aeterna est quae ergo ego loquor sicut dixit mihi Pater sic loquor
  588. Πρὸ δὲ τῆς ἑορτῆς τοῦ πάσχα εἰδὼς ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἦλθεν αὐτοῦ ἡ ὥρα ἵνα μεταβῇ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου πρὸς τὸν πατέρα , ...
    ante diem autem festum paschae sciens Iesus quia venit eius hora ut transeat ex hoc mundo ad Patrem cum dilexisset suos qui erant in ...
  589. καὶ δείπνου γινομένου , τοῦ διαβόλου ἤδη βεβληκότος εἰς τὴν καρδίαν ἵνα παραδοῖ αὐτὸν Ἰούδας Σίμωνος Ἰσκαριώτης ,
    et cena facta cum diabolus iam misisset in corde ut traderet eum Iudas Simonis Scariotis
  590. εἰδὼς ὅτι πάντα ἔδωκεν αὐτῷ ὁ πατὴρ εἰς τὰς χεῖρας καὶ ὅτι ἀπὸ θεοῦ ἐξῆλθεν καὶ πρὸς τὸν θεὸν ὑπάγει ,
    sciens quia omnia dedit ei Pater in manus et quia a Deo exivit et ad Deum vadit
  591. ἐγείρεται ἐκ τοῦ δείπνου καὶ τίθησιν τὰ ἱμάτια , καὶ λαβὼν λέντιον διέζωσεν ἑαυτόν ·
    surgit a cena et ponit vestimenta sua et cum accepisset linteum praecinxit se
  592. εἶτα βάλλει ὕδωρ εἰς τὸν νιπτῆρα , καὶ ἤρξατο νίπτειν τοὺς πόδας τῶν μαθητῶν καὶ ἐκμάσσειν τῷ λεντίῳ ᾧ ἦν διεζωσμένος .
    deinde mittit aquam in pelvem et coepit lavare pedes discipulorum et extergere linteo quo erat praecinctus
  593. ἔρχεται οὖν πρὸς Σίμωνα Πέτρον · λέγει αὐτῷ · κύριε , σύ μου νίπτεις τοὺς πόδας ;
    venit ergo ad Simonem Petrum et dicit ei Petrus Domine tu mihi lavas pedes
  594. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ὃ ἐγὼ ποιῶ σὺ οὐκ οἶδας ἄρτι , γνώσῃ δὲ μετὰ ταῦτα .
    respondit Iesus et dicit ei quod ego facio tu nescis modo scies autem postea
  595. λέγει αὐτῷ Πέτρος · οὐ μὴ νίψῃς μου τοὺς πόδας εἰς τὸν αἰῶνα . ἀπεκρίθη Ἰησοῦς αὐτῷ · ἐὰν μὴ νίψω σε , οὐκ ...
    dicit ei Petrus non lavabis mihi pedes in aeternum respondit Iesus ei si non lavero te non habes partem me cum
  596. λέγει αὐτῷ Σίμων Πέτρος · κύριε , μὴ τοὺς πόδας μου μόνον ἀλλὰ καὶ τὰς χεῖρας καὶ τὴν κεφαλήν .
    dicit ei Simon Petrus Domine non tantum pedes meos sed et manus et caput
  597. λέγει αὐτῷ Ἰησοῦς · ὁ λελουμένος οὐκ ἔχει χρείαν νίψασθαι , ἀλλ’ ἔστιν καθαρὸς ὅλος · καὶ ὑμεῖς καθαροί ἐστε , ἀλλ’ οὐχὶ πάντες
    dicit ei Iesus qui lotus est non indiget ut lavet sed est mundus totus et vos mundi estis sed non omnes
  598. ᾔδει γὰρ τὸν παραδιδόντα αὐτόν · διὰ τοῦτο εἶπεν ὅτι οὐχὶ πάντες καθαροί ἐστε .
    sciebat enim quisnam esset qui traderet eum propterea dixit non estis mundi omnes
  599. Ὅτε οὖν ἔνιψεν τοὺς πόδας αὐτῶν καὶ ἔλαβεν τὰ ἱμάτια αὐτοῦ καὶ ἀνέπεσεν πάλιν , εἶπεν αὐτοῖς · γινώσκετε τί πεποίηκα ὑμῖν ;
    postquam ergo lavit pedes eorum et accepit vestimenta sua cum recubuisset iterum dixit eis scitis quid fecerim vobis
  600. ὑμεῖς φωνεῖτέ με · ὁ διδάσκαλος καὶ ὁ κύριος , καὶ καλῶς λέγετε · εἰμὶ γάρ .
    vos vocatis me magister et Domine et bene dicitis sum etenim
  601. εἰ οὖν ἐγὼ ἔνιψα ὑμῶν τοὺς πόδας ὁ κύριος καὶ ὁ διδάσκαλος , καὶ ὑμεῖς ὀφείλετε ἀλλήλων νίπτειν τοὺς πόδας ·
    si ergo ego lavi vestros pedes Dominus et magister et vos debetis alter alterius lavare pedes
  602. ὑπόδειγμα γὰρ δέδωκα ὑμῖν , ἵνα καθὼς ἐγὼ ἐποίησα ὑμῖν καὶ ὑμεῖς ποιῆτε .
    exemplum enim dedi vobis ut quemadmodum ego feci vobis ita et vos faciatis
  603. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , οὐκ ἔστιν δοῦλος μείζων τοῦ κυρίου αὐτοῦ οὐδὲ ἀπόστολος μείζων τοῦ πέμψαντος αὐτόν .
    amen amen dico vobis non est servus maior domino suo ne que apostolus maior eo qui misit illum
  604. εἰ ταῦτα οἴδατε , μακάριοί ἐστε ἐὰν ποιῆτε αὐτά .
    si haec scitis beati eritis si feceritis ea
  605. οὐ περὶ πάντων ὑμῶν λέγω · ἐγὼ οἶδα τίνας ἐξελεξάμην · ἀλλ’ ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ · ὁ τρώγων μετ’ ἐμοῦ τὸν ἄρτον ἐπῆρκεν ...
    non de omnibus vobis dico ego scio quos elegerim sed ut impleatur scriptura qui manducat me cum panem levavit contra me calcaneum suum
  606. ἀπάρτι λέγω ὑμῖν πρὸ τοῦ γενέσθαι , ἵνα πιστεύσητε ὅταν γένηται ὅτι ἐγώ εἰμι .
    amodo dico vobis priusquam fiat ut credatis cum factum fuerit quia ego sum
  607. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὁ λαμβάνων ἄν τινα πέμψω ἐμὲ λαμβάνει , ὁ δὲ ἐμὲ λαμβάνων λαμβάνει τὸν πέμψαντά με .
    amen amen dico vobis qui accipit si quem misero me accipit qui autem me accipit accipit eum qui me misit
  608. Ταῦτα εἰπὼν Ἰησοῦς ἐταράχθη τῷ πνεύματι καὶ ἐμαρτύρησεν καὶ εἶπεν · ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με .
    cum haec dixisset Iesus turbatus est spiritu et protestatus est et dixit amen amen dico vobis quia unus ex vobis tradet me
  609. ἔβλεπον εἰς ἀλλήλους οἱ μαθηταί , ἀπορούμενοι περὶ τίνος λέγει .
    aspiciebant ergo ad invicem discipuli haesitantes de quo diceret
  610. ἦν ἀνακείμενος εἷς ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἐν τῷ κόλπῳ τοῦ Ἰησοῦ , ὃν ἠγάπα ὁ Ἰησοῦς ·
    erat ergo recumbens unus ex discipulis eius in sinu Iesu quem diligebat Iesus
  611. νεύει οὖν τούτῳ Σίμων Πέτρος καὶ λέγει αὐτῷ · εἰπὲ τίς ἐστιν περὶ οὗ λέγει .
    innuit ergo huic Simon Petrus et dicit ei quis est de quo dicit
  612. ἐπιπεσὼν οὖν ἐκεῖνος οὕτως ἐπὶ τὸ στῆθος τοῦ Ἰησοῦ λέγει αὐτῷ · κύριε , τίς ἐστιν ;
    itaque cum recubuisset ille supra pectus Iesu dicit ei Domine quis est
  613. ἀποκρίνεται ὁ Ἰησοῦς , ἐκεῖνός ἐστιν ᾧ ἐγὼ βάψω τὸ ψωμίον καὶ δώσω αὐτῷ . βάψας οὖν τὸ ψωμίον λαμβάνει καὶ δίδωσιν Ἰούδᾳ Σίμωνος ...
    respondit Iesus ille est cui ego intinctum panem porrexero et cum intinxisset panem dedit Iudae Simonis Scariotis
  614. καὶ μετὰ τὸ ψωμίον , τότε εἰσῆλθεν εἰς ἐκεῖνον ὁ σατανᾶς . λέγει οὖν αὐτῷ Ἰησοῦς · ὃ ποιεῖς ποίησον τάχιον .
    et post buccellam tunc introivit in illum Satanas dicit ei Iesus quod facis fac citius
  615. τοῦτο δὲ οὐδεὶς ἔγνω τῶν ἀνακειμένων πρὸς τί εἶπεν αὐτῷ ·
    hoc autem nemo scivit discumbentium ad quid dixerit ei
  616. τινὲς γὰρ ἐδόκουν , ἐπεὶ τὸ γλωσσόκομον εἶχεν Ἰούδας , ὅτι λέγει αὐτῷ Ἰησοῦς , ἀγόρασον ὧν χρείαν ἔχομεν εἰς τὴν ἑορτήν , ἢ ...
    quidam enim putabant quia loculos habebat Iudas quia dicit ei Iesus eme ea quae opus sunt nobis ad diem festum aut egenis ut aliquid
  617. λαβὼν οὖν τὸ ψωμίον ἐκεῖνος ἐξῆλθεν εὐθύς · ἦν δὲ νύξ .
    cum ergo accepisset ille buccellam exivit continuo erat autem nox
  618. Ὅτε οὖν ἐξῆλθεν λέγει Ἰησοῦς · νῦν ἐδοξάσθη ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου , καὶ ὁ θεὸς ἐδοξάσθη ἐν αὐτῷ .
    cum ergo exisset dicit Iesus nunc clarificatus est Filius hominis et Deus clarificatus est in eo
  619. εἰ ὁ θεὸς ἐδοξάσθη ἐν αὐτῷ , καὶ ὁ θεὸς δοξάσει αὐτὸν ἐν αὐτῷ , καὶ εὐθὺς δοξάσει αὐτόν .
    si Deus clarificatus est in eo et Deus clarificabit eum in se met ipso et continuo clarificabit eum
  620. τεκνία , ἔτι μικρὸν μεθ’ ὑμῶν εἰμί · ζητήσετέ με , καὶ καθὼς εἶπον τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι ὅπου ἐγὼ ὑπάγω ὑμεῖς οὐ δύνασθε ἐλθεῖν ...
    filioli adhuc modicum vobis cum sum quaeretis me et sicut dixi Iudaeis quo ego vado vos non potestis venire et vobis dico modo
  621. ἐντολὴν καινὴν δίδωμι ὑμῖν , ἵνα ἀγαπᾶτε ἀλλήλους · καθὼς ἠγάπησα ὑμᾶς ἵνα καὶ ὑμεῖς ἀγαπᾶτε ἀλλήλους .
    mandatum novum do vobis ut diligatis invicem sicut dilexi vos ut et vos diligatis invicem
  622. ἐν τούτῳ γνώσονται πάντες ὅτι ἐμοὶ μαθηταί ἐστε , ἐὰν ἀγάπην ἔχητε ἐν ἀλλήλοις .
    in hoc cognoscent omnes quia mei discipuli estis si dilectionem habueritis ad invicem
  623. Λέγει αὐτῷ Σίμων Πέτρος · κύριε , ποῦ ὑπάγεις ; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ὅπου ἐγὼ ὑπάγω οὐ δύνασαί μοι νῦν ἀκολουθῆσαι , ἀκολουθήσεις δὲ ...
    dicit ei Simon Petrus Domine quo vadis respondit Iesus quo ego vado non potes me modo sequi sequeris autem postea
  624. λέγει αὐτῷ Πέτρος · κύριε , διά τί οὐ δύναμαί σοι ἀκολουθῆσαι ἄρτι ; τὴν ψυχήν μου ὑπὲρ σοῦ θήσω .
    dicit ei Petrus quare non possum sequi te modo animam meam pro te ponam
  625. ἀποκρίνεται Ἰησοῦς · τὴν ψυχήν σου ὑπὲρ ἐμοῦ θήσεις ; ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι , οὐ μὴ ἀλέκτωρ φωνήσῃ ἕως οὗ ἀρνήσῃ με τρίς
    respondit Iesus animam tuam pro me ponis amen amen dico tibi non cantabit gallus donec me ter neges
  626. Μὴ ταρασσέσθω ὑμῶν ἡ καρδία · πιστεύετε εἰς τὸν θεόν , καὶ εἰς ἐμὲ πιστεύετε .
    non turbetur cor vestrum creditis in Deum et in me credite
  627. ἐν τῇ οἰκίᾳ τοῦ πατρός μου μοναὶ πολλαί εἰσίν · εἰ δὲ μή , εἶπον ἂν ὑμῖν · ὅτι πορεύομαι ἑτοιμάσαι τόπον ὑμῖν ·
    in domo Patris mei mansiones multae sunt si quo minus dixissem vobis quia vado parare vobis locum
  628. καὶ ἐὰν πορευθῶ καὶ ἑτοιμάσω τόπον ὑμῖν , πάλιν ἔρχομαι καὶ παραλήμψομαι ὑμᾶς πρὸς ἐμαυτόν , ἵνα ὅπου εἰμὶ ἐγὼ καὶ ὑμεῖς ἦτε .
    et si abiero et praeparavero vobis locum iterum venio et accipiam vos ad me ipsum ut ubi sum ego et vos sitis
  629. καὶ ὅπου ἐγὼ ὑπάγω οἴδατε τὴν ὁδόν .
    et quo ego vado scitis et viam scitis
  630. Λέγει αὐτῷ Θωμᾶς · κύριε , οὐκ οἴδαμεν ποῦ ὑπάγεις , καὶ πῶς οἴδαμεν τὴν ὁδόν ;
    dicit ei Thomas Domine nescimus quo vadis et quomodo possumus viam scire
  631. λέγει αὐτῷ Ἰησοῦς · ἐγώ εἰμι ἡ ὁδὸς καὶ ἡ ἀλήθεια καὶ ἡ ζωή · οὐδεὶς ἔρχεται πρὸς τὸν πατέρα εἰ μὴ δι’ ἐμοῦ
    dicit ei Iesus ego sum via et veritas et vita nemo venit ad Patrem nisi per me
  632. εἰ ἐγνώκατέ ἐμέ , καὶ τὸν πατέρα μου γνώσεσθε · καὶ ἀπάρτι γινώσκετε αὐτὸν καὶ ἑωράκατε αὐτόν .
    si cognovissetis me et Patrem meum utique cognovissetis et amodo cognoscitis eum et vidistis eum
  633. Λέγει αὐτῷ Φίλιππος · κύριε , δεῖξον ἡμῖν τὸν πατέρα , καὶ ἀρκεῖ ἡμῖν .
    dicit ei Philippus Domine ostende nobis Patrem et sufficit nobis
  634. λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · τοσούτῳ χρόνῳ μεθ’ ὑμῶν εἰμι , καὶ οὐκ ἔγνωκάς με , Φίλιππε ; ὁ ἑωρακὼς ἐμὲ ἑώρακεν τὸν πατέρα ...
    dicit ei Iesus tanto tempore vobis cum sum et non cognovistis me Philippe qui vidit me vidit et Patrem quomodo tu dicis ostende nobis
  635. οὐ πιστεύεις ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρὶ καὶ ὁ πατὴρ ἐν ἐμοί ἐστιν ; τὰ ῥήματα ἃ ἐγὼ λέγω ὑμῖν ἀπ’ ἐμαυτοῦ οὐ λαλῶ ...
    non credis quia ego in Patre et Pater in me est verba quae ego loquor vobis a me ipso non loquor Pater autem in ...
  636. πιστεύετέ μοι ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρὶ καὶ ὁ πατὴρ ἐν ἐμοί · εἰ δὲ μή , διὰ τὰ ἔργα αὐτὰ πιστεύετε .
    non creditis quia ego in Patre et Pater in me est
  637. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ὁ πιστεύων εἰς ἐμέ , τὰ ἔργα ἃ ἐγὼ ποιῶ καὶ ἐκεῖνος ποιήσει , καὶ μείζονα τούτων ποιήσει · ...
    alioquin propter opera ipsa credite amen amen dico vobis qui credit in me opera quae ego facio et ipse faciet et maiora horum faciet ...
  638. καὶ ὅ τι ἂν αἰτήσητε ἐν τῷ ὀνόματί μου τοῦτο ποιήσω , ἵνα δοξασθῇ ὁ πατὴρ ἐν τῷ υἱῷ ·
    et quodcumque petieritis in nomine meo hoc faciam ut glorificetur Pater in Filio
  639. ἐάν τι αἰτήσητέ με ἐν τῷ ὀνόματί μου ἐγὼ ποιήσω .
    si quid petieritis me in nomine meo hoc faciam
  640. Ἐὰν ἀγαπᾶτέ με , τὰς ἐντολὰς τὰς ἐμὰς τηρήσετε ·
    si diligitis me mandata mea servate
  641. καὶ ἐγώ ἐρωτήσω τὸν πατέρα καὶ ἄλλον παράκλητον δώσει ὑμῖν , ἵνα μεθ’ ὑμῶν ᾖ εἰς τὸν αἰῶνα ,
    et ego rogabo Patrem et alium paracletum dabit vobis ut maneat vobis cum in aeternum
  642. τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας , ὃ ὁ κόσμος οὐ δύναται λαβεῖν , ὅτι οὐ θεωρεῖ αὐτὸ οὐδὲ γινώσκει αὐτό · ὑμεῖς γινώσκετε αὐτό , ...
    Spiritum veritatis quem mundus non potest accipere quia non videt eum ne c scit eum vos autem cognoscitis eum quia apud vos manebit et ...
  643. οὐκ ἀφήσω ὑμᾶς ὀρφανούς , ἔρχομαι πρὸς ὑμᾶς .
    non relinquam vos orfanos veniam ad vos
  644. ἔτι μικρὸν καὶ ὁ κόσμος με οὐκέτι θεωρεῖ · ὑμεῖς δὲ θεωρεῖτέ με , ὅτι ἐγὼ ζῶ καὶ ὑμεῖς ζήσετε .
    adhuc modicum et mundus me iam non videt vos autem videtis me quia ego vivo et vos vivetis
  645. ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ γνώσεσθε ὑμεῖς ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρί μου καὶ ὑμεῖς ἐν ἐμοὶ καὶ ἐγώ ἐν ὑμῖν .
    in illo die vos cognoscetis quia ego sum in Patre meo et vos in me et ego in vobis
  646. ὁ ἔχων τὰς ἐντολάς μου καὶ τηρῶν αὐτάς , ἐκεῖνός ἐστιν ὁ ἀγαπῶν με · ὁ δὲ ἀγαπῶν με ἀγαπηθήσεται ὑπὸ τοῦ πατρός μου ...
    qui habet mandata mea et servat ea ille est qui diligit me qui autem diligit me diligetur a Patre meo et ego diligam eum ...
  647. Λέγει αὐτῷ Ἰούδας , οὐχ ὁ Ἰσκαριώτης · κύριε , καὶ τί γέγονεν ὅτι ἡμῖν μέλλεις ἐμφανίζειν σεαυτὸν καὶ οὐχὶ τῷ κόσμῳ ;
    dicit ei Iudas non ille Scariotis Domine quid factum est quia nobis manifestaturus es te ipsum et non mundo
  648. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ἐάν τις ἀγαπᾷ με , τὸν λόγον μου τηρήσει , καὶ ὁ πατήρ μου ἀγαπήσει αὐτὸν , καὶ ...
    respondit Iesus et dixit ei si quis diligit me sermonem meum servabit et Pater meus diliget eum et ad eum veniemus et mansiones apud ...
  649. ὁ μὴ ἀγαπῶν με τοὺς λόγους μου οὐ τηρεῖ · καὶ ὁ λόγος ὃν ἀκούετε οὐκ ἔστιν ἐμὸς ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με πατρός .
    qui non diligit me sermones meos non servat et sermonem quem audistis non est meus sed eius qui misit me Patris
  650. Ταῦτα λελάληκα ὑμῖν παρ’ ὑμῖν μένων ·
    haec locutus sum vobis apud vos manens
  651. ὁ δὲ παράκλητος , τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ὃ πέμψει ὁ πατὴρ ἐν τῷ ὀνόματί μου , ἐκεῖνος ὑμᾶς διδάξει πάντα καὶ ὑπομνήσει ὑμᾶς ...
    paracletus autem Spiritus Sanctus quem mittet Pater in nomine meo ille vos docebit omnia et suggeret vobis omnia quaecumque dixero vobis
  652. εἰρήνην ἀφίημι ὑμῖν , εἰρήνην τὴν ἐμὴν δίδωμι ὑμῖν · οὐ καθὼς ὁ κόσμος δίδωσιν ἐγὼ δίδωμι ὑμῖν . μὴ ταρασσέσθω ὑμῶν ἡ καρδία ...
    pacem relinquo vobis pacem meam do vobis non quomodo mundus dat ego do vobis non turbetur cor vestrum ne que formidet
  653. ἠκούσατε ὅτι ἐγὼ εἶπον ὑμῖν · ὑπάγω καὶ ἔρχομαι πρὸς ὑμᾶς . εἰ ἠγαπᾶτέ με ἐχάρητε ἄν , ὅτι πορεύομαι πρὸς τὸν πατέρα , ...
    audistis quia ego dixi vobis vado et venio ad vos si diligeretis me gauderetis utique quia vado ad Patrem quia Pater maior me est
  654. καὶ νῦν εἴρηκα ὑμῖν πρὶν γενέσθαι , ἵνα ὅταν γένηται πιστεύσητε .
    et nunc dixi vobis priusquam fiat ut cum factum fuerit credatis
  655. οὐκέτι πολλὰ λαλήσω μεθ’ ὑμῶν · ἔρχεται γὰρ ὁ τοῦ κόσμου ἄρχων , καὶ ἐν ἐμοὶ οὐκ ἔχει οὐδέν ,
    iam non multa loquar vobis cum venit enim princeps mundi huius et in me non habet quicquam
  656. ἀλλ’ ἵνα γνῷ ὁ κόσμος ὅτι ἀγαπῶ τὸν πατέρα , καὶ καθὼς ἐνετείλατο μοι ὁ πατήρ , οὕτως ποιῶ . ἐγείρεσθε , ἄγωμεν ἐντεῦθεν
    sed ut cognoscat mundus quia diligo Patrem et sicut mandatum dedit mihi Pater sic facio surgite eamus hinc
  657. Ἐγώ εἰμι ἡ ἄμπελος ἡ ἀληθινή , καὶ ὁ πατήρ μου ὁ γεωργός ἐστιν .
    ego sum vitis vera et Pater meus agricola est
  658. πᾶν κλῆμα ἐν ἐμοὶ μὴ φέρον καρπόν , αἴρει αὐτό , καὶ πᾶν τὸ καρπὸν φέρον , καθαίρει αὐτὸ ἵνα καρπὸν πλείονα φέρῃ .
    omnem palmitem in me non ferentem fructum tollet eum et omnem qui fert fructum purgabit eum ut fructum plus adferat
  659. ἤδη ὑμεῖς καθαροί ἐστε διὰ τὸν λόγον ὃν λελάληκα ὑμῖν ·
    iam vos mundi estis propter sermonem quem locutus sum vobis
  660. μείνατε ἐν ἐμοί , καὶ ἐγώ ἐν ὑμῖν . καθὼς τὸ κλῆμα οὐ δύναται καρπὸν φέρειν ἀφ’ ἑαυτοῦ ἐὰν μὴ μένῃ ἐν τῇ ἀμπέλῳ ...
    manete in me et ego in vobis sicut palmes non potest ferre fructum a se met ipso nisi manserit in vite sic ne c ...
  661. ἐγώ εἰμι ἡ ἄμπελος , ὑμεῖς τὰ κλήματα . ὁ μένων ἐν ἐμοὶ καὶ ἐγώ ἐν αὐτῷ , οὗτος φέρει καρπὸν πολύν , ὅτι ...
    ego sum vitis vos palmites qui manet in me et ego in eo hic fert fructum multum quia sine me nihil potestis facere
  662. ἐὰν μή τις μένῃ ἐν ἐμοί , ἐβλήθη ἔξω ὡς τὸ κλῆμα καὶ ἐξηράνθη , καὶ συνάγουσιν αὐτὸ καὶ εἰς τὸ πῦρ βάλλουσιν , ...
    si quis in me non manserit mittetur foras sicut palmes et aruit et colligent eos et in ignem mittunt et ardent
  663. ἐὰν μείνητε ἐν ἐμοὶ καὶ τὰ ῥήματά μου ἐν ὑμῖν μείνῃ , ὃ ἐὰν θέλητε αἰτήσασθε , καὶ γενήσεται ὑμῖν .
    si manseritis in me et verba mea in vobis manserint quodcumque volueritis petetis et fiet vobis
  664. ἐν τούτῳ ἐδοξάσθη ὁ πατήρ μου , ἵνα καρπὸν πολὺν φέρητε καὶ γενήσεσθε ἐμοὶ μαθηταί .
    in hoc clarificatus est Pater meus ut fructum plurimum adferatis et efficiamini mei discipuli
  665. καθὼς ἠγάπησέν με ὁ πατήρ , καὶ ἐγώ ἠγάπησα ὑμᾶς · μείνατε ἐν τῇ ἀγάπῃ τῇ ἐμῇ .
    sicut dilexit me Pater et ego dilexi vos manete in dilectione mea
  666. ἐὰν τὰς ἐντολάς μου τηρήσητε , μενεῖτε ἐν τῇ ἀγάπῃ μου , καθὼς καὶ ἐγώ τοῦ πατρός μου τὰς ἐντολὰς τετήρηκα καὶ μένω αὐτοῦ ...
    si praecepta mea servaveritis manebitis in dilectione mea sicut et ego Patris mei praecepta servavi et maneo in eius dilectione
  667. ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα ἡ χαρὰ ἡ ἐμὴ ἐν ὑμῖν ᾖ καὶ ἡ χαρὰ ὑμῶν πληρωθῇ .
    haec locutus sum vobis ut gaudium meum in vobis sit et gaudium vestrum impleatur
  668. αὕτη ἐστὶν ἡ ἐντολὴ ἡ ἐμή , ἵνα ἀγαπᾶτε ἀλλήλους καθὼς ἠγάπησα ὑμᾶς ·
    hoc est praeceptum meum ut diligatis invicem sicut dilexi vos
  669. μείζονα ταύτης ἀγάπην οὐδεὶς ἔχει ἵνα τὴν ψυχὴν αὐτοῦ θῇ ὑπὲρ τῶν φίλων αὐτοῦ .
    maiorem hac dilectionem nemo habet ut animam suam quis ponat pro amicis suis
  670. ὑμεῖς φίλοι μού ἐστε , ἐὰν ποιῆτε ἃ ἐγὼ ἐντέλλομαι ὑμῖν .
    vos amici mei estis si feceritis quae ego praecipio vobis
  671. οὐκέτι λέγω ὑμᾶς δούλους , ὅτι ὁ δοῦλος οὐκ οἶδεν τί ποιεῖ αὐτοῦ ὁ κύριος · ὑμᾶς δὲ εἴρηκα φίλους , ὅτι πάντα ἃ ...
    iam non dico vos servos quia servus nescit quid facit dominus eius vos autem dixi amicos quia omnia quaecumque audivi a Patre meo nota ...
  672. οὐχ ὑμεῖς με ἐξελέξασθε , ἀλλ’ ἐγὼ ἐξελεξάμην ὑμᾶς καὶ ἔθηκα ὑμᾶς ἵνα ὑμεῖς ὑπάγητε καὶ καρπὸν φέρητε καὶ ὁ καρπὸς ὑμῶν μένῃ , ...
    non vos me elegistis sed ego elegi vos et posui vos ut eatis et fructum adferatis et fructus vester maneat ut quodcumque petieritis Patrem ...
  673. ταῦτα ἐντέλλομαι ὑμῖν , ἵνα ἀγαπᾶτε ἀλλήλους .
    haec mando vobis ut diligatis invicem
  674. εἰ ὁ κόσμος ὑμᾶς μισεῖ , γινώσκετε ὅτι ἐμὲ πρῶτον μεμίσηκεν .
    si mundus vos odit scitote quia me priorem vobis odio habuit
  675. εἰ ἐκ τοῦ κόσμου ἦτε , ὁ κόσμος ἂν τὸ ἴδιον ἐφίλει · ὅτι δὲ ἐκ τοῦ κόσμου οὐκ ἐστέ , ἀλλ’ ἐγὼ ἐξελεξάμην ...
    si de mundo fuissetis mundus quod suum erat diligeret quia vero de mundo non estis sed ego elegi vos de mundo propterea odit vos
  676. μνημονεύετε τοῦ λόγου οὗ ἐγὼ εἶπον ὑμῖν · οὐκ ἔστιν δοῦλος μείζων τοῦ κυρίου αὐτοῦ . εἰ ἐμὲ ἐδίωξαν , καὶ ὑμᾶς διώξουσιν · ...
    mementote sermonis mei quem ego dixi vobis non est servus maior domino suo si me persecuti sunt et vos persequentur si sermonem meum servaverunt ...
  677. ἀλλὰ ταῦτα πάντα ποιήσουσιν εἰς ὑμᾶς διὰ τὸ ὄνομά μου , ὅτι οὐκ οἴδασιν τὸν πέμψαντά με .
    sed haec omnia facient vobis propter nomen meum quia nesciunt eum qui misit me
  678. εἰ μὴ ἦλθον καὶ ἐλάλησα αὐτοῖς , ἁμαρτίαν οὐκ εἴχοσαν · νῦν δὲ πρόφασιν οὐκ ἔχουσιν περὶ τῆς ἁμαρτίας αὐτῶν .
    si non venissem et locutus fuissem eis peccatum non haberent nunc autem excusationem non habent de peccato suo
  679. ὁ ἐμὲ μισῶν καὶ τὸν πατέρα μου μισεῖ .
    qui me odit et Patrem meum odit
  680. εἰ τὰ ἔργα μὴ ἐποίησα ἐν αὐτοῖς ἃ οὐδεὶς ἄλλος ἐποίησεν , ἁμαρτίαν οὐκ εἴχοσαν · νῦν δὲ καὶ ἑωράκασιν καὶ μεμισήκασιν καὶ ἐμὲ ...
    si opera non fecissem in eis quae nemo alius fecit peccatum non haberent nunc autem et viderunt et oderunt et me et Patrem meum
  681. ἀλλ’ ἵνα πληρωθῇ ὁ λόγος ὁ ἐν τῷ νόμῳ αὐτῶν γεγραμμένος ὅτι ἐμίσησάν με δωρεάν .
    sed ut impleatur sermo qui in lege eorum scriptus est quia odio me habuerunt gratis
  682. ὅταν ἔλθῃ ὁ παράκλητος ὃν ἐγὼ πέμψω ὑμῖν παρὰ τοῦ πατρός , τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας ὃ παρὰ τοῦ πατρὸς ἐκπορεύεται , ἐκεῖνος μαρτυρήσει ...
    cum autem venerit paracletus quem ego mittam vobis a Patre Spiritum veritatis qui a Patre procedit ille testimonium perhibebit de me
  683. καὶ ὑμεῖς δὲ μαρτυρεῖτε , ὅτι ἀπ’ ἀρχῆς μετ’ ἐμοῦ ἐστε .
    et vos testimonium perhibetis quia ab initio me cum estis
  684. Ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα μὴ σκανδαλισθῆτε .
    haec locutus sum vobis ut non scandalizemini
  685. ἀποσυναγώγους ποιήσουσιν ὑμᾶς · ἀλλ’ ἔρχεται ὥρα ἵνα πᾶς ὁ ἀποκτείνας ὑμᾶς δόξῃ λατρείαν προσφέρειν τῷ θεῷ .
    absque synagogis facient vos sed venit hora ut omnis qui interficit vos arbitretur obsequium se praestare Deo
  686. καὶ ταῦτα ποιήσουσιν ὅτι οὐκ ἔγνωσαν τὸν πατέρα οὐδὲ ἐμέ .
    et haec facient quia non noverunt Patrem ne que me
  687. ἀλλὰ ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα ὅταν ἔλθῃ ἡ ὥρα μνημονεύητε αὐτῶν , ὅτι ἐγὼ εἶπον ὑμῖν . ταῦτα δὲ ὑμῖν ἐξ ἀρχῆς οὐκ εἶπον ...
    sed haec locutus sum vobis ut cum venerit hora eorum reminiscamini quia ego dixi vobis
  688. νῦν δὲ ὑπάγω πρὸς τὸν πέμψαντά με , καὶ οὐδεὶς ἐξ ὑμῶν ἐρωτᾷ με · ποῦ ὑπάγεις ;
    haec autem vobis ab initio non dixi quia vobis cum eram at nunc vado ad eum qui me misit et nemo ex vobis interrogat ...
  689. ἀλλ’ ὅτι ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἡ λύπη πεπλήρωκεν ὑμῶν τὴν καρδίαν .
    sed quia haec locutus sum vobis tristitia implevit cor vestrum
  690. ἀλλ’ ἐγὼ τὴν ἀλήθειαν λέγω ὑμῖν , συμφέρει ὑμῖν ἵνα ἐγὼ ἀπέλθω . ἐὰν γὰρ μὴ ἀπέλθω , ὁ παράκλητος οὐκ ἐλεύσεται πρὸς ὑμᾶς ...
    sed ego veritatem dico vobis expedit vobis ut ego vadam si enim non abiero paracletus non veniet ad vos si autem abiero mittam eum ...
  691. καὶ ἐλθὼν ἐκεῖνος ἐλέγξει τὸν κόσμον περὶ ἁμαρτίας καὶ περὶ δικαιοσύνης καὶ περὶ κρίσεως ·
    et cum venerit ille arguet mundum de peccato et de iustitia et de iudicio
  692. περὶ ἁμαρτίας μέν , ὅτι οὐ πιστεύουσιν εἰς ἐμέ ·
    de peccato quidem quia non credunt in me
  693. περὶ δικαιοσύνης δέ , ὅτι πρὸς τὸν πατέρα ὑπάγω καὶ οὐκέτι θεωρεῖτέ με ·
    de iustitia vero quia ad Patrem vado et iam non videbitis me
  694. περὶ δὲ κρίσεως , ὅτι ὁ ἄρχων τοῦ κόσμου τούτου κέκριται .
    de iudicio autem quia princeps mundi huius iudicatus est
  695. ἔτι πολλὰ ἔχω ὑμῖν λέγειν , ἀλλ’ οὐ δύνασθε βαστάζειν ἄρτι ·
    adhuc multa habeo vobis dicere sed non potestis portare modo
  696. ὅταν δὲ ἔλθῃ ἐκεῖνος , τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας , ὁδηγήσει ὑμᾶς ἐν τῇ ἀληθείᾳ πάσῃ · οὐ γὰρ λαλήσει ἀφ’ ἑαυτοῦ , ἀλλ’ ...
    cum autem venerit ille Spiritus veritatis docebit vos in omnem veritatem non enim loquetur a se met ipso sed quaecumque audiet loquetur et quae ...
  697. ἐκεῖνος ἐμὲ δοξάσει , ὅτι ἐκ τοῦ ἐμοῦ λήμψεται καὶ ἀναγγελεῖ ὑμῖν .
    ille me clarificabit quia de meo accipiet et adnuntiabit vobis
  698. πάντα ὅσα ἔχει ὁ πατὴρ ἐμά ἐστιν · διὰ τοῦτο εἶπον ὅτι ἐκ τοῦ ἐμοῦ λαμβάνει καὶ ἀναγγελεῖ ὑμῖν .
    omnia quaecumque habet Pater mea sunt propterea dixi quia de meo accipit et adnuntiabit vobis
  699. μικρὸν καὶ οὐκέτι θεωρεῖτέ με , καὶ πάλιν μικρὸν καὶ ὄψεσθέ με .
    modicum et iam non videbitis me et iterum modicum et videbitis me quia vado ad Patrem
  700. Εἶπον οὖν ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ πρὸς ἀλλήλους · τί ἐστιν τοῦτο ὃ λέγει ἡμῖν · μικρὸν καὶ οὐ θεωρεῖτέ με , καὶ πάλιν ...
    dixerunt ergo ex discipulis eius ad invicem quid est hoc quod dicit nobis modicum et non videbitis me et iterum modicum et videbitis me ...
  701. ἔλεγον οὖν · τοῦτο τί ἐστιν ὃ λέγει , τὸ μικρόν ; οὐκ οἴδαμεν τί λαλεῖ .
    dicebant ergo quid est hoc quod dicit modicum nescimus quid loquitur
  702. ἔγνω Ἰησοῦς ὅτι ἤθελον αὐτὸν ἐρωτᾶν , καὶ εἶπεν αὐτοῖς · περὶ τούτου ζητεῖτε μετ’ ἀλλήλων ὅτι εἶπον , μικρὸν καὶ οὐ θεωρεῖτέ με ...
    cognovit autem Iesus quia volebant eum interrogare et dixit eis de hoc quaeritis inter vos quia dixi modicum et non videbitis me et iterum ...
  703. ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι κλαύσετε καὶ θρηνήσετε ὑμεῖς , ὁ δὲ κόσμος χαρήσεται · ὑμεῖς λυπηθήσεσθε , ἀλλ’ ἡ λύπη ὑμῶν εἰς χαρὰν ...
    amen amen dico vobis quia plorabitis et flebitis vos mundus autem gaudebit vos autem contristabimini sed tristitia vestra vertetur in gaudium
  704. ἡ γυνὴ ὅταν τίκτῃ λύπην ἔχει , ὅτι ἦλθεν ἡ ὥρα αὐτῆς · ὅταν δὲ γεννήσῃ τὸ παιδίον , οὐκέτι μνημονεύει τῆς θλίψεως διὰ ...
    mulier cum parit tristitiam habet quia venit hora eius cum autem pepererit puerum iam non meminit pressurae propter gaudium quia natus est homo in
  705. καὶ ὑμεῖς οὖν νῦν μὲν λύπην ἔχετε · πάλιν δὲ ὄψομαι ὑμᾶς , καὶ χαρήσεται ὑμῶν ἡ καρδία , καὶ τὴν χαρὰν ὑμῶν οὐδεὶς ...
    et vos igitur nunc quidem tristitiam habetis iterum autem videbo vos et gaudebit cor vestrum et gaudium vestrum nemo tollit a vobis
  706. καὶ ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ἐμὲ οὐκ ἐρωτήσετε οὐδέν . ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν , ἄν τι αἰτήσητε τὸν πατέρα , δώσει ὑμῖν ἐν ...
    et in illo die me non rogabitis quicquam amen amen dico vobis si quid petieritis Patrem in nomine meo dabit vobis
  707. ἕως ἄρτι οὐκ ᾐτήσατε οὐδὲν ἐν τῷ ὀνόματί μου · αἰτεῖτε καὶ λήμψεσθε , ἵνα ἡ χαρὰ ὑμῶν ᾖ πεπληρωμένη .
    usque modo non petistis quicquam in nomine meo petite et accipietis ut gaudium vestrum sit plenum
  708. Ταῦτα ἐν παροιμίαις λελάληκα ὑμῖν · ἔρχεται ὥρα ὅτε οὐκέτι ἐν παροιμίαις λαλήσω ὑμῖν , ἀλλὰ παρρησίᾳ περὶ τοῦ πατρὸς ἀπαγγελῶ ὑμῖν .
    haec in proverbiis locutus sum vobis venit hora cum iam non in proverbiis loquar vobis sed palam de Patre adnuntiabo vobis
  709. ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ ἐν τῷ ὀνόματί μου αἰτήσεσθε , καὶ οὐ λέγω ὑμῖν ὅτι ἐγὼ ἐρωτήσω τὸν πατέρα περὶ ὑμῶν ·
    illo die in nomine meo petetis et non dico vobis quia ego rogabo Patrem de vobis
  710. αὐτὸς γὰρ ὁ πατὴρ φιλεῖ ὑμᾶς , ὅτι ὑμεῖς ἐμὲ πεφιλήκατε καὶ πεπιστεύκατε ὅτι ἐγὼ παρὰ τοῦ θεοῦ ἐξῆλθον .
    ipse enim Pater amat vos quia vos me amastis et credidistis quia ego a Deo exivi
  711. ἐξῆλθον ἐκ τοῦ πατρὸς καὶ ἐλήλυθα εἰς τὸν κόσμον · πάλιν ἀφίημι τὸν κόσμον καὶ πορεύομαι πρὸς τὸν πατέρα .
    exivi a Patre et veni in mundum iterum relinquo mundum et vado ad Patrem
  712. Λέγουσιν οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ · ἴδε νῦν ἐν παρρησίᾳ λαλεῖς , καὶ παροιμίαν οὐδεμίαν λέγεις .
    dicunt ei discipuli eius ecce nunc palam loqueris et proverbium nullum dicis
  713. νῦν οἴδαμεν ὅτι οἶδας πάντα καὶ οὐ χρείαν ἔχεις ἵνα τίς σε ἐρωτᾷ · ἐν τούτῳ πιστεύομεν ὅτι ἀπὸ θεοῦ ἐξῆλθες .
    nunc scimus quia scis omnia et non opus est tibi ut quis te interroget in hoc credimus quia a Deo existi
  714. ἀπεκρίθη αὐτοῖς Ἰησοῦς · ἄρτι πιστεύετε ;
    respondit eis Iesus modo creditis
  715. ἰδοὺ ἔρχεται ὥρα καὶ ἐλήλυθεν ἵνα σκορπισθῆτε ἕκαστος εἰς τὰ ἴδια καὶ ἐμὲ μόνον ἀφῆτε · καὶ οὐκ εἰμὶ μόνος , ὅτι ὁ πατὴρ ...
    ecce venit hora et iam venit ut dispergamini unusquisque in propria et me solum relinquatis et non sum solus quia Pater me cum est
  716. ταῦτα λελάληκα ὑμῖν ἵνα ἐν ἐμοὶ εἰρήνην ἔχητε . ἐν τῷ κόσμῳ θλῖψιν ἔχετε · ἀλλὰ θαρσεῖτε , ἐγὼ νενίκηκα τὸν κόσμον .
    haec locutus sum vobis ut in me pacem habeatis in mundo pressuram habetis sed confidite ego vici mundum
  717. Ταῦτα ἐλάλησεν Ἰησοῦς , καὶ ἐπάρας τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ εἰς τὸν οὐρανὸν εἶπεν · πάτερ , ἐλήλυθεν ἡ ὥρα · δόξασόν σου τὸν υἱόν ...
    haec locutus est Iesus et sublevatis oculis in caelum dixit Pater venit hora clarifica Filium tuum ut Filius tuus clarificet te
  718. καθὼς ἔδωκας αὐτῷ ἐξουσίαν πάσης σαρκός , ἵνα πᾶν ὃ δέδωκας αὐτῷ δώσῃ αὐτοῖς ζωὴν αἰώνιον .
    sicut dedisti ei potestatem omnis carnis ut omne quod dedisti ei det eis vitam aeternam
  719. αὕτη δέ ἐστιν ἡ αἰώνιος ζωή , ἵνα γινώσκωσιν σὲ τὸν μόνον ἀληθινὸν θεὸν καὶ ὃν ἀπέστειλας Ἰησοῦν Χριστόν .
    haec est autem vita aeterna ut cognoscant te solum verum Deum et quem misisti Iesum Christum
  720. ἐγώ σε ἐδόξασα ἐπὶ τῆς γῆς , τὸ ἔργον τελειώσας ὃ δέδωκάς μοι ἵνα ποιήσω ·
    ego te clarificavi super terram opus consummavi quod dedisti mihi ut faciam
  721. καὶ νῦν δόξασόν με σύ , πάτερ , παρὰ σεαυτῷ τῇ δόξῃ ᾗ εἶχον πρὸ τοῦ τὸν κόσμον εἶναι παρὰ σοί .
    et nunc clarifica me tu Pater apud te met ipsum claritatem quam habui priusquam mundus esset apud te
  722. Ἐφανέρωσά σου τὸ ὄνομα τοῖς ἀνθρώποις οὓς ἔδωκάς μοι ἐκ τοῦ κόσμου . σοὶ ἦσαν καὶ ἐμοὶ αὐτοὺς ἔδωκας , καὶ τὸν λόγον σου ...
    manifestavi nomen tuum hominibus quos dedisti mihi de mundo tui erant et mihi eos dedisti et sermonem tuum servaverunt
  723. νῦν ἔγνωκαν ὅτι πάντα ὅσα δέδωκάς μοι παρὰ σοῦ εἰσίν ·
    nunc cognoverunt quia omnia quae dedisti mihi abs te sunt
  724. ὅτι τὰ ῥήματα ἃ ἔδωκάς μοι δέδωκα αὐτοῖς , καὶ αὐτοὶ ἔλαβον , καὶ ἔγνωσαν ἀληθῶς ὅτι παρὰ σοῦ ἐξῆλθον , καὶ ἐπίστευσαν ὅτι ...
    quia verba quae dedisti mihi dedi eis et ipsi acceperunt et cognoverunt vere quia a te exivi et crediderunt quia tu me misisti
  725. ἐγὼ περὶ αὐτῶν ἐρωτῶ · οὐ περὶ τοῦ κόσμου ἐρωτῶ , ἀλλὰ περὶ ὧν δέδωκάς μοι , ὅτι σοί εἰσίν ,
    ego pro eis rogo non pro mundo rogo sed pro his quos dedisti mihi quia tui sunt
  726. καὶ τὰ ἐμὰ πάντα σά ἐστιν καὶ τὰ σὰ ἐμά , καὶ δεδόξασμαι ἐν αὐτοῖς .
    et mea omnia tua sunt et tua mea sunt et clarificatus sum in eis
  727. καὶ οὐκέτι εἰμὶ ἐν τῷ κόσμῳ , καὶ αὐτοὶ ἐν τῷ κόσμῳ εἰσίν , καὶ ἐγώ πρὸς σὲ ἔρχομαι . πάτερ ἅγιε , τήρησον ...
    et iam non sum in mundo et hii in mundo sunt et ego ad te venio Pater sancte serva eos in nomine tuo quos ...
  728. ὅτε ἤμην μετ’ αὐτῶν ἐγὼ ἐτήρουν αὐτοὺς ἐν τῷ ὀνόματί σου ᾧ δέδωκάς μοι , καὶ ἐφύλαξα , καὶ οὐδεὶς ἐξ αὐτῶν ἀπώλετο εἰ ...
    cum essem cum eis ego servabam eos in nomine tuo quos dedisti mihi custodivi et nemo ex his perivit nisi filius perditionis ut scriptura
  729. νῦν δὲ πρὸς σὲ ἔρχομαι , καὶ ταῦτα λαλῶ ἐν τῷ κόσμῳ ἵνα ἔχωσιν τὴν χαρὰν τὴν ἐμὴν πεπληρωμένην ἐν ἑαυτοῖς .
    nunc autem ad te venio et haec loquor in mundo ut habeant gaudium meum impletum in se met ipsis
  730. ἐγὼ δέδωκα αὐτοῖς τὸν λόγον σου , καὶ ὁ κόσμος ἐμίσησεν αὐτούς , ὅτι οὐκ εἰσὶν ἐκ τοῦ κόσμου καθὼς ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ἐκ ...
    ego dedi eis sermonem tuum et mundus odio eos habuit quia non sunt de mundo sicut et ego non sum de mundo
  731. οὐκ ἐρωτῶ ἵνα ἄρῃς αὐτοὺς ἐκ τοῦ κόσμου ἀλλ’ ἵνα τηρήσῃς αὐτοὺς ἐκ τοῦ πονηροῦ .
    non rogo ut tollas eos de mundo sed ut serves eos ex malo
  732. ἐκ τοῦ κόσμου οὐκ εἰσὶν καθὼς ἐγὼ οὐκ εἰμὶ ἐκ τοῦ κόσμου .
    de mundo non sunt sicut et ego non sum de mundo
  733. ἁγίασον αὐτοὺς ἐν τῇ ἀληθείᾳ · ὁ λόγος ὁ σὸς ἀλήθειά ἐστιν .
    sanctifica eos in veritate sermo tuus veritas est
  734. καθὼς ἐμὲ ἀπέστειλας εἰς τὸν κόσμον , καὶ ἐγώ ἀπέστειλα αὐτοὺς εἰς τὸν κόσμον ·
    sicut me misisti in mundum et ego misi eos in mundum
  735. καὶ ὑπὲρ αὐτῶν ἁγιάζω ἐμαυτόν , ἵνα ὦσιν καὶ αὐτοὶ ἡγιασμένοι ἐν ἀληθείᾳ .
    et pro eis ego sanctifico me ipsum ut sint et ipsi sanctificati in veritate
  736. Οὐ περὶ τούτων δὲ ἐρωτῶ μόνον , ἀλλὰ καὶ περὶ τῶν πιστευόντων διὰ τοῦ λόγου αὐτῶν εἰς ἐμέ ,
    non pro his autem rogo tantum sed et pro eis qui credituri sunt per verbum eorum in me
  737. ἵνα πάντες ἓν ὦσιν , καθὼς σύ πατὴρ ἐν ἐμοὶ καὶ ἐγώ ἐν σοί , ἵνα καὶ αὐτοὶ ἐν ἡμῖν ὦσιν , ἵνα ὁ ...
    ut omnes unum sint sicut tu Pater in me et ego in te ut et ipsi in nobis unum sint ut mundus credat quia ...
  738. καὶ ἐγώ τὴν δόξαν ἣν δέδωκάς μοι δέδωκα αὐτοῖς , ἵνα ὦσιν ἓν καθὼς ἡμεῖς ἕν ·
    et ego claritatem quam dedisti mihi dedi eis ut sint unum sicut nos unum sumus
  739. ἐγὼ ἐν αὐτοῖς καὶ σὺ ἐν ἐμοί , ἵνα ὦσιν τετελειωμένοι εἰς ἕν , ἵνα γινώσκῃ ὁ κόσμος ὅτι σύ με ἀπέστειλας καὶ ἠγάπησας ...
    ego in eis et tu in me ut sint consummati in unum et cognoscat mundus quia tu me misisti et dilexisti eos sicut me
  740. πατήρ , ὃ δέδωκάς μοι , θέλω ἵνα ὅπου εἰμὶ ἐγὼ καὶ ἐκεῖνοι ὦσιν μετ’ ἐμοῦ , ἵνα θεωρῶσιν τὴν δόξαν τὴν ἐμήν , ...
    Pater quos dedisti mihi volo ut ubi ego sum et illi sint me cum ut videant claritatem meam quam dedisti mihi quia dilexisti me ...
  741. πατήρ δίκαιε , καὶ ὁ κόσμος σε οὐκ ἔγνω , ἐγὼ δέ σε ἔγνων , καὶ οὗτοι ἔγνωσαν ὅτι σύ με ἀπέστειλας ·
    Pater iuste et mundus te non cognovit ego autem te cognovi et hii cognoverunt quia tu me misisti
  742. καὶ ἐγνώρισα αὐτοῖς τὸ ὄνομά σου καὶ γνωρίσω , ἵνα ἡ ἀγάπη ἣν ἠγάπησάς με ἐν αὐτοῖς ᾖ καὶ ἐγώ ἐν αὐτοῖς .
    et notum feci eis nomen tuum et notum faciam ut dilectio qua dilexisti me in ipsis sit et ego in ipsis
  743. Ταῦτα εἰπὼν Ἰησοῦς ἐξῆλθεν σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ πέραν τοῦ χειμάρρου τοῦ κέδρου , ὅπου ἦν κῆπος , εἰς ὃν εἰσῆλθεν αὐτὸς καὶ οἱ ...
    haec cum dixisset Iesus egressus est cum discipulis suis trans torrentem Cedron ubi erat hortus in quem introivit ipse et discipuli eius
  744. ᾔδει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν τὸν τόπον , ὅτι πολλάκις συνήχθη Ἰησοῦς ἐκεῖ μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ .
    sciebat autem et Iudas qui tradebat eum ipsum locum quia frequenter Iesus convenerat illuc cum discipulis suis
  745. ὁ οὖν Ἰούδας λαβὼν τὴν σπεῖραν καὶ ἐκ τῶν ἀρχιερέων καὶ ἐκ τῶν Φαρισαίων ὑπηρέτας ἔρχεται ἐκεῖ μετὰ φανῶν καὶ λαμπάδων καὶ ὅπλων .
    Iudas ergo cum accepisset cohortem et a pontificibus et Pharisaeis ministros venit illuc cum lanternis et facibus et armis
  746. Ἰησοῦς οὖν εἰδὼς πάντα τὰ ἐρχόμενα ἐπ’ αὐτὸν ἐξῆλθεν καὶ λέγει αὐτοῖς · τίνα ζητεῖτε ;
    Iesus itaque sciens omnia quae ventura erant super eum processit et dicit eis quem quaeritis
  747. ἀπεκρίθησαν αὐτῷ Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον . λέγει αὐτοῖς Ἰησοῦς · ἐγώ εἰμι . εἱστήκει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν μετ’ αὐτῶν .
    responderunt ei Iesum Nazarenum dicit eis Iesus ego sum stabat autem et Iudas qui tradebat eum cum ipsis
  748. ὡς οὖν εἶπεν αὐτοῖς · ἐγώ εἰμι , ἀπῆλθον εἰς τὰ ὀπίσω καὶ ἔπεσαν χαμαί .
    ut ergo dixit eis ego sum abierunt retrorsum et ceciderunt in terram
  749. πάλιν οὖν αὐτούς ἐπηρώτησεν · τίνα ζητεῖτε ; οἱ δὲ εἶπον · Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον .
    iterum ergo eos interrogavit quem quaeritis illi autem dixerunt Iesum Nazarenum
  750. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · εἶπον ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι · εἰ οὖν ἐμὲ ζητεῖτε , ἄφετε τούτους ὑπάγειν .
    respondit Iesus dixi vobis quia ego sum si ergo me quaeritis sinite hos abire
  751. ἵνα πληρωθῇ ὁ λόγος ὃν εἶπεν , ὅτι οὓς δέδωκάς μοι , οὐκ ἀπώλεσα ἐξ αὐτῶν οὐδένα .
    ut impleretur sermo quem dixit quia quos dedisti mihi non perdidi ex ipsis quemquam
  752. Σίμων οὖν Πέτρος ἔχων μάχαιραν εἵλκυσεν αὐτὴν καὶ ἔπαισεν τὸν τοῦ ἀρχιερέως δοῦλον καὶ ἀπέκοψεν αὐτοῦ τὸ ὠτάριον τὸ δεξιόν · ἦν δὲ ὄνομα ...
    Simon ergo Petrus habens gladium eduxit eum et percussit pontificis servum et abscidit eius auriculam dextram erat autem nomen servo Malchus
  753. εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τῷ Πέτρῳ · βάλε τὴν μάχαιραν εἰς τὴν θήκην · τὸ ποτήριον ὃ δέδωκέν μοι ὁ πατήρ , οὐ μὴ ...
    dixit ergo Iesus Petro mitte gladium in vaginam calicem quem dedit mihi Pater non bibam illum
  754. Ἡ οὖν σπεῖρα καὶ ὁ χιλίαρχος καὶ οἱ ὑπηρέται τῶν Ἰουδαίων συνέλαβον τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔδησαν αὐτόν ,
    cohors ergo et tribunus et ministri Iudaeorum conprehenderunt Iesum et ligaverunt eum
  755. καὶ ἤγαγον πρὸς Ἅνναν πρῶτον · ἦν γὰρ πενθερὸς τοῦ Καϊάφα , ὃς ἦν ἀρχιερεὺς τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ·
    et adduxerunt eum ad Annam primum erat enim socer Caiaphae qui erat pontifex anni illius
  756. ἦν δὲ Καϊάφας ὁ συμβουλεύσας τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι συμφέρει ἕνα ἄνθρωπον ἀποθανεῖν ὑπὲρ τοῦ λαοῦ .
    erat autem Caiaphas qui consilium dederat Iudaeis quia expedit unum hominem mori pro populo
  757. Ἠκολούθει δὲ τῷ Ἰησοῦ Σίμων Πέτρος καὶ ἄλλος μαθητής . ὁ δὲ μαθητὴς ἐκεῖνος ἦν γνωστὸς τῷ ἀρχιερεῖ , καὶ συνεισῆλθεν τῷ Ἰησοῦ εἰς ...
    sequebatur autem Iesum Simon Petrus et alius discipulus discipulus autem ille erat notus pontifici et introivit cum Iesu in atrium pontificis
  758. ὁ δὲ Πέτρος εἱστήκει πρὸς τῇ θύρᾳ ἔξω . ἐξῆλθεν οὖν ὁ μαθητὴς ὁ ἄλλος ὁ γνωστὸς τοῦ ἀρχιερέως καὶ εἶπεν τῇ θυρωρῷ , ...
    Petrus autem stabat ad ostium foris exivit ergo discipulus alius qui erat notus pontifici et dixit ostiariae et introduxit Petrum
  759. λέγει οὖν τῷ Πέτρῳ ἡ παιδίσκη ἡ θυρωρός , μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν εἶ τοῦ ἀνθρώπου τούτου ; λέγει ἐκεῖνος · οὐκ ...
    dicit ergo Petro ancilla ostiaria numquid et tu ex discipulis es hominis istius dicit ille non sum
  760. εἱστήκεισαν δὲ οἱ δοῦλοι καὶ οἱ ὑπηρέται ἀνθρακιὰν πεποιηκότες , ὅτι ψῦχος ἦν , καὶ ἐθερμαίνοντο · ἦν δὲ καὶ ὁ Πέτρος μετ’ αὐτῶν ...
    stabant autem servi et ministri ad prunas quia frigus erat et calefiebant erat autem cum eis et Petrus stans et calefaciens se
  761. Ὁ οὖν ἀρχιερεὺς ἠρώτησεν τὸν Ἰησοῦν περὶ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ περὶ τῆς διδαχῆς αὐτοῦ .
    pontifex ergo interrogavit Iesum de discipulis suis et de doctrina eius
  762. ἀπεκρίθη αὐτῷ Ἰησοῦς · ἐγὼ παρρησίᾳ λελάληκα τῷ κόσμῳ · ἐγὼ πάντοτε ἐδίδαξα ἐν συναγωγῇ καὶ ἐν τῷ ἱερῷ , ὅπου πάντες οἱ Ἰουδαῖοι ...
    respondit ei Iesus ego palam locutus sum mundo ego semper docui in synagoga et in templo quo omnes Iudaei conveniunt et in occulto locutus ...
  763. τί με ἐρωτᾷς ; ἐρώτησον τοὺς ἀκηκοότας τί ἐλάλησα αὐτοῖς · ἴδε οὗτοι οἴδασιν ἃ εἶπον ἐγώ .
    quid me interrogas interroga eos qui audierunt quid locutus sum ipsis ecce hii sciunt quae dixerim ego
  764. ταῦτα δὲ αὐτοῦ εἰπόντος εἷς παρεστηκὼς τῶν ὑπηρετῶν ἔδωκεν ῥάπισμα τῷ Ἰησοῦ εἰπών · οὕτως ἀποκρίνῃ τῷ ἀρχιερεῖ ;
    haec autem cum dixisset unus adsistens ministrorum dedit alapam Iesu dicens sic respondes pontifici
  765. ἀπεκρίθη αὐτῷ Ἰησοῦς · εἰ κακῶς ἐλάλησα , μαρτύρησον περὶ τοῦ κακοῦ · εἰ δὲ καλῶς , τί με δέρεις ;
    respondit ei Iesus si male locutus sum testimonium perhibe de malo si autem bene quid me caedis
  766. ἀπέστειλεν οὖν αὐτὸν ὁ Ἅννας δεδεμένον πρὸς Καϊάφαν τὸν ἀρχιερέα .
    et misit eum Annas ligatum ad Caiaphan pontificem
  767. Ἦν δὲ Σίμων Πέτρος ἑστὼς καὶ θερμαινόμενος . εἶπον οὖν αὐτῷ · μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶ ; ἠρνήσατο ἐκεῖνος καὶ ...
    erat autem Simon Petrus stans et calefaciens se dixerunt ergo ei numquid et tu ex discipulis eius es negavit ille et dixit non sum
  768. λέγει εἷς ἐκ τῶν δούλων τοῦ ἀρχιερέως , συγγενὴς ὢν οὗ ἀπέκοψεν Πέτρος τὸ ὠτίον · οὐκ ἐγώ σε εἶδον ἐν τῷ κήπῳ μετ’ ...
    dicit unus ex servis pontificis cognatus eius cuius abscidit Petrus auriculam nonne ego te vidi in horto cum illo
  769. πάλιν οὖν ἠρνήσατο Πέτρος · καὶ εὐθέως ἀλέκτωρ ἐφώνησεν .
    iterum ergo negavit Petrus et statim gallus cantavit
  770. Ἄγουσιν οὖν τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ τοῦ Καϊάφα εἰς τὸ πραιτώριον · ἦν δὲ πρωΐ · καὶ αὐτοὶ οὐκ εἰσῆλθον εἰς τὸ πραιτώριον , ἵνα ...
    adducunt ergo Iesum a Caiapha in praetorium erat autem mane et ipsi non introierunt in praetorium ut non contaminarentur sed manducarent pascha
  771. ἐξῆλθεν οὖν ὁ Πειλᾶτος ἔξω πρὸς αὐτοὺς καὶ φησίν · τίνα κατηγορίαν φέρετε τοῦ ἀνθρώπου τούτου ;
    exivit ergo Pilatus ad eos foras et dixit quam accusationem adfertis adversus hominem hunc
  772. ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ · εἰ μὴ ἦν οὗτος κακὸν ποιῶν , οὐκ ἄν σοι παρεδώκαμεν αὐτόν .
    responderunt et dixerunt ei si non esset hic malefactor non tibi tradidissemus eum
  773. εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Πειλᾶτος · λάβετε αὐτὸν ὑμεῖς καὶ κατὰ τὸν νόμον ὑμῶν κρίνατε . εἶπον οὖν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι · ἡμῖν οὐκ ...
    dixit ergo eis Pilatus accipite eum vos et secundum legem vestram iudicate eum dixerunt ergo ei Iudaei nobis non licet interficere quemquam
  774. ἵνα ὁ λόγος τοῦ Ἰησοῦ πληρωθῇ , ὃν εἶπεν σημαίνων ποίῳ θανάτῳ ἤμελλεν ἀποθνῄσκειν .
    ut sermo Iesu impleretur quem dixit significans qua esset morte moriturus
  775. Εἰσῆλθεν οὖν εἰς τὸ πραιτώριον πάλιν ὁ Πειλᾶτος καὶ ἐφώνησεν τὸν Ἰησοῦν καὶ εἶπεν αὐτῷ · σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων ;
    introivit ergo iterum in praetorium Pilatus et vocavit Iesum et dixit ei tu es rex Iudaeorum
  776. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ἀφ’ ἑαυτοῦ σὺ τοῦτο λέγεις , ἢ ἄλλοι σοι εἶπόν περὶ ἐμοῦ ;
    et respondit Iesus a te met ipso hoc dicis an alii tibi dixerunt de me
  777. ἀπεκρίθη ὁ Πειλᾶτος · μήτι ἐγὼ Ἰουδαῖός εἰμι ; τὸ ἔθνος τὸ σὸν καὶ οἱ ἀρχιερεῖς παρέδωκάν σε ἐμοί · τί ἐποίησας ;
    respondit Pilatus numquid ego Iudaeus sum gens tua et pontifices tradiderunt te mihi quid fecisti
  778. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ κόσμου τούτου · εἰ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ἦν ἡ βασιλεία ἡ ἐμή ...
    respondit Iesus regnum meum non est de mundo hoc si ex hoc mundo esset regnum meum ministri mei decertarent ut non traderer Iudaeis nunc ...
  779. εἶπεν οὖν αὐτῷ ὁ Πειλᾶτος · οὐκοῦν βασιλεὺς εἶ σύ ; ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς · σὺ λέγεις , ὅτι βασιλεύς εἰμι . ἐγὼ εἰς ...
    dixit itaque ei Pilatus ergo rex es tu respondit Iesus tu dicis quia rex sum ego ego in hoc natus sum et ad hoc ...
  780. λέγει αὐτῷ ὁ Πειλᾶτος · τί ἐστιν ἀλήθεια ; καὶ τοῦτο εἰπὼν πάλιν ἐξῆλθεν πρὸς τοὺς Ἰουδαίους , καὶ λέγει αὐτοῖς · ἐγὼ οὐδεμίαν ...
    dicit ei Pilatus quid est veritas et cum hoc dixisset iterum exivit ad Iudaeos et dicit eis ego nullam invenio in eo causam
  781. ἔστιν δὲ συνήθεια ὑμῖν ἵνα ἕνα ἀπολύσω ὑμῖν ἐν τῷ πάσχα · βούλεσθε οὖν ἀπολύσω ὑμῖν τὸν βασιλέα τῶν Ἰουδαίων ;
    est autem consuetudo vobis ut unum dimittam vobis in pascha vultis ergo dimittam vobis regem Iudaeorum
  782. ἐκραύγασαν οὖν πάλιν λέγοντες · μὴ τοῦτον , ἀλλὰ τὸν Βαραββᾶν . ἦν δὲ ὁ Βαραββᾶς λῃστής .
    clamaverunt rursum omnes dicentes non hunc sed Barabban erat autem Barabbas latro
  783. Τότε οὖν ἔλαβεν ὁ Πειλᾶτος τὸν Ἰησοῦν καὶ ἐμαστίγωσεν .
    tunc ergo adprehendit Pilatus Iesum et flagellavit
  784. καὶ οἱ στρατιῶται πλέξαντες στέφανον ἐξ ἀκανθῶν ἐπέθηκαν αὐτοῦ τῇ κεφαλῇ , καὶ ἱμάτιον πορφυροῦν περιέβαλον αὐτόν ,
    et milites plectentes coronam de spinis inposuerunt capiti eius et veste purpurea circumdederunt eum
  785. καὶ ἤρχοντο πρὸς αὐτὸν καὶ ἔλεγον · χαῖρε , ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων · καὶ ἐδίδοσαν αὐτῷ ῥαπίσματα .
    et veniebant ad eum et dicebant have rex Iudaeorum et dabant ei alapas
  786. Ἐξῆλθεν πάλιν ὁ Πειλᾶτος ἔξω καὶ λέγει αὐτοῖς · ἴδε ἄγω ὑμῖν αὐτὸν ἔξω , ἵνα γνῶτε ὅτι αἰτίαν οὐχ εὑρίσκω .
    exiit iterum Pilatus foras et dicit eis ecce adduco vobis eum foras
  787. ἐξῆλθεν οὖν ὁ Ἰησοῦς ἔξω , φορῶν τὸν ἀκάνθινον στέφανον καὶ τὸ πορφυροῦν ἱμάτιον . καὶ λέγει αὐτοῖς · ἰδοὺ ὁ ἄνθρωπος .
    ut cognoscatis quia in eo nullam causam invenio et purpureum vestimentum et dicit eis ecce homo
  788. ὅτε οὖν ἴδον αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ ὑπηρέται , ἐκραύγασαν · σταύρωσον σταύρωσον . λέγει αὐτοῖς ὁ Πειλᾶτος · λάβετε αὐτὸν ὑμεῖς καὶ ...
    cum ergo vidissent eum pontifices et ministri clamabant dicentes crucifige crucifige dicit eis Pilatus accipite eum vos et crucifigite ego enim non invenio in ...
  789. ἀπεκρίθησαν οἱ Ἰουδαῖοι · ἡμεῖς νόμον ἔχομεν , καὶ κατὰ τὸν νόμον ὀφείλει ἀποθανεῖν , ὅτι υἱὸν θεοῦ ἑαυτὸν ἐποίησεν .
    responderunt ei Iudaei nos legem habemus et secundum legem debet mori quia Filium Dei se fecit
  790. Ὅτε οὖν ἤκουσεν ὁ Πειλᾶτος τοῦτον τὸν λόγον , μᾶλλον ἐφοβήθη ,
    cum ergo audisset Pilatus hunc sermonem magis timuit
  791. καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὸ πραιτώριον πάλιν καὶ λέγει τῷ Ἰησοῦ · πόθεν εἶ σύ ; ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀπόκρισιν οὐκ ἔδωκεν αὐτῷ .
    et ingressus est praetorium iterum et dicit ad Iesum unde es tu Iesus autem responsum non dedit ei
  792. λέγει αὐτῷ ὁ Πειλᾶτος · ἐμοὶ οὐ λαλεῖς ; οὐκ οἶδας ὅτι ἐξουσίαν ἔχω ἀπολῦσαί σε καὶ ἐξουσίαν ἔχω σταυρῶσαί σε ;
    dicit ergo ei Pilatus mihi non loqueris nescis quia potestatem habeo crucifigere te et potestatem habeo dimittere te
  793. ἀπεκρίθη Ἰησοῦς · οὐκ ἔχεις ἐξουσίαν κατ’ ἐμοῦ οὐδεμίαν εἰ μὴ ἦν δεδομένον σοι ἄνωθεν · διὰ τοῦτο ὁ παραδούς μέ σοι μείζονα ἁμαρτίαν ...
    respondit Iesus non haberes potestatem adversum me ullam nisi tibi esset datum desuper propterea qui tradidit me tibi maius peccatum habet
  794. ἐκ τούτου ὁ Πειλᾶτος ἐζήτει ἀπολῦσαι αὐτόν · οἱ δὲ Ἰουδαῖοι ἐκραύγαζον λέγοντες · ἐὰν τοῦτον ἀπολύσῃς , οὐκ εἶ φίλος τοῦ Καίσαρος · ...
    exinde quaerebat Pilatus dimittere eum Iudaei autem clamabant dicentes si hunc dimittis non es amicus Caesaris omnis qui se regem facit contradicit Caesari
  795. ὁ οὖν Πειλᾶτος ἀκούσας τῶν λόγων τούτων ἤγαγεν ἔξω τὸν Ἰησοῦν , καὶ ἐκάθισεν ἐπὶ βήματος εἰς τόπον λεγόμενον Λιθόστρωτον , Ἑβραϊστὶ δὲ Γαββαθᾶ
    Pilatus ergo cum audisset hos sermones adduxit foras Iesum et sedit pro tribunali in locum qui dicitur Lithostrotus hebraice autem Gabbatha
  796. ἦν δὲ παρασκευὴ τοῦ πάσχα , ὥρα ἦν ὡς ἕκτη . καὶ λέγει τοῖς Ἰουδαίοις · ἴδε ὁ βασιλεὺς ὑμῶν .
    erat autem parasceve paschae hora quasi sexta et dicit Iudaeis ecce rex vester
  797. ἐκραύγασαν οὖν ἐκεῖνοι · ἆρον ἆρον , σταύρωσον αὐτόν . λέγει αὐτοῖς ὁ Πειλᾶτος · τὸν βασιλέα ὑμῶν σταυρώσω ; ἀπεκρίθησαν οἱ ἀρχιερεῖς · ...
    illi autem clamabant tolle tolle crucifige eum dixit eis Pilatus regem vestrum crucifigam responderunt pontifices non habemus regem nisi Caesarem
  798. τότε οὖν παρέδωκεν αὐτὸν αὐτοῖς ἵνα σταυρωθῇ . Παρέλαβον οὖν τὸν Ἰησοῦν ,
    tunc ergo tradidit eis illum ut crucifigeretur susceperunt autem Iesum et eduxerunt
  799. καὶ βαστάζων ἑαυτῷ τὸν σταυρὸν ἐξῆλθεν εἰς τὸν λεγόμενον Κρανίου τόπον , ὃ λέγεται Ἑβραϊστὶ Γολγοθᾶ ,
    et baiulans sibi crucem exivit in eum qui dicitur Calvariae locum hebraice Golgotha
  800. ὅπου αὐτὸν ἐσταύρωσαν , καὶ μετ’ αὐτοῦ ἄλλους δύο ἐντεῦθεν καὶ ἐντεῦθεν , μέσον δὲ τὸν Ἰησοῦν .
    ubi eum crucifixerunt et cum eo alios duos hinc et hinc medium autem Iesum
  801. ἔγραψεν δὲ καὶ τίτλον ὁ Πειλᾶτος καὶ ἔθηκεν ἐπὶ τοῦ σταυροῦ · ἦν δὲ γεγραμμένον , Ἰησοῦς ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων .
    scripsit autem et titulum Pilatus et posuit super crucem erat autem scriptum Iesus Nazarenus rex Iudaeorum
  802. τοῦτον οὖν τὸν τίτλον πολλοὶ ἀνέγνωσαν τῶν Ἰουδαίων , ὅτι ἐγγὺς ἦν ὁ τόπος τῆς πόλεως ὅπου ἐσταυρώθη ὁ Ἰησοῦς · καὶ ἦν γεγραμμένον ...
    hunc ergo titulum multi legerunt Iudaeorum quia prope civitatem erat locus ubi crucifixus est Iesus et erat scriptum hebraice graece et latine
  803. ἔλεγον οὖν τῷ Πειλάτῳ οἱ ἀρχιερεῖς τῶν Ἰουδαίων · μὴ γράφε · ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων , ἀλλ’ ὅτι ἐκεῖνος εἶπεν · βασιλεύς εἰμι ...
    dicebant ergo Pilato pontifices Iudaeorum noli scribere rex Iudaeorum sed quia ipse dixit rex sum Iudaeorum
  804. ἀπεκρίθη ὁ Πειλᾶτος · ὃ γέγραφα , γέγραφα .
    respondit Pilatus quod scripsi scripsi
  805. Οἱ οὖν στρατιῶται , ὅτε ἐσταύρωσαν τὸν Ἰησοῦν , ἔλαβον τὰ ἱμάτια αὐτοῦ , καὶ ἐποίησαν τέσσαρα μέρη , ἑκάστῳ στρατιώτῃ μέρος , καὶ ...
    milites ergo cum crucifixissent eum acceperunt vestimenta eius et fecerunt quattuor partes unicuique militi partem et tunicam erat autem tunica inconsutilis desuper contexta per
  806. εἶπαν οὖν πρὸς ἀλλήλους · μὴ σχίσωμεν αὐτόν , ἀλλὰ λάχωμεν περὶ αὐτοῦ , τίνος ἔσται . ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ · διεμερίσαντο τὰ ...
    dixerunt ergo ad invicem non scindamus eam sed sortiamur de illa cuius sit ut scriptura impleatur dicens partiti sunt vestimenta mea sibi et in ...
  807. εἱστήκεισαν δὲ παρὰ τῷ σταυρῷ τοῦ Ἰησοῦ ἡ μήτηρ αὐτοῦ καὶ ἡ ἀδελφὴ τῆς μητρὸς αὐτοῦ , Μαρίαμ ἡ τοῦ Κλωπᾶ καὶ Μαρίαμ ἡ ...
    stabant autem iuxta crucem Iesu mater eius et soror matris eius Maria Cleopae et Maria Magdalene
  808. Ἰησοῦς οὖν ἰδὼν τὴν μητέρα καὶ τὸν μαθητὴν παρεστῶτα ὃν ἠγάπα , λέγει τῇ μητρί · γύναι , ἴδε ὁ υἱός σου .
    cum vidisset ergo Iesus matrem et discipulum stantem quem diligebat dicit matri suae mulier ecce filius tuus
  809. εἶτα λέγει τῷ μαθητῇ · ἴδε ἡ μήτηρ σου . καὶ ἀπ’ ἐκείνης τῆς ὥρας ἔλαβεν αὐτὴν ὁ μαθητὴς εἰς τὰ ἴδια .
    deinde dicit discipulo ecce mater tua et ex illa hora accepit eam discipulus in sua
  810. Μετὰ τοῦτο εἰδὼς ὁ Ἰησοῦς ὅτι ἤδη πάντα τετέλεσται , ἵνα τελειωθῇ ἡ γραφή , λέγει · διψῶ .
    postea sciens Iesus quia iam omnia consummata sunt ut consummaretur scriptura dicit sitio
  811. σκεῦος ἔκειτο ὄξους μεστόν · σπόγγον οὖν μεστὸν ὄξους ὑσσώπῳ περιθέντες προσήνεγκαν αὐτοῦ τῷ στόματι .
    vas ergo positum erat aceto plenum illi autem spongiam plenam aceto hysopo circumponentes obtulerunt ori eius
  812. ὅτε οὖν ἔλαβεν τὸ ὄξος εἶπεν · τετέλεσται , καὶ κλίνας τὴν κεφαλὴν παρέδωκεν τὸ πνεῦμα .
    cum ergo accepisset Iesus acetum dixit consummatum est et inclinato capite tradidit spiritum
  813. Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι , ἐπεὶ παρασκευὴ ἦν , ἵνα μὴ μείνῃ ἐπὶ τοῦ σταυροῦ τὰ σώματα ἐν τῷ σαββάτῳ , ἦν γὰρ μεγάλη ἡ ...
    Iudaei ergo quoniam parasceve erat ut non remanerent in cruce corpora sabbato erat enim magnus dies ille sabbati rogaverunt Pilatum ut frangerentur eorum crura ...
  814. ἦλθον οὖν οἱ στρατιῶται , καὶ τοῦ μὲν πρώτου κατέαξαν τὰ σκέλη καὶ τοῦ ἄλλου τοῦ συνσταυρωθέντος αὐτῷ ·
    venerunt ergo milites et primi quidem fregerunt crura et alterius qui crucifixus est cum eo
  815. ἐπὶ δὲ τὸν Ἰησοῦν ἐλθόντες , ὡς εἶδον ἤδη αὐτὸν τεθνηκότα , οὐ κατέαξαν αὐτοῦ τὰ σκέλη ,
    ad Iesum autem cum venissent ut viderunt eum iam mortuum non fregerunt eius crura
  816. ἀλλ’ εἷς τῶν στρατιωτῶν λόγχῃ αὐτοῦ τὴν πλευρὰν ἔνυξεν , καὶ ἐξῆλθεν εὐθὺς αἷμα καὶ ὕδωρ .
    sed unus militum lancea latus eius aperuit et continuo exivit sanguis et aqua
  817. καὶ ὁ ἑωρακὼς μεμαρτύρηκεν , καὶ ἀληθινὴ αὐτοῦ ἐστιν ἡ μαρτυρία , καὶ ἐκεῖνος οἶδεν ὅτι ἀληθῆ λέγει , ἵνα καὶ ὑμεῖς πιστεύητε .
    et qui vidit testimonium perhibuit et verum est eius testimonium et ille scit quia vera dicit ut et vos credatis
  818. ἐγένετο γὰρ ταῦτα ἵνα ἡ γραφὴ πληρωθῇ · ὀστοῦν οὐ συντριβήσεται αὐτοῦ .
    facta sunt enim haec ut scriptura impleatur os non comminuetis ex eo
  819. καὶ πάλιν ἑτέρα γραφὴ λέγει · ὄψονται εἰς ὃν ἐξεκέντησαν .
    et iterum alia scriptura dicit videbunt in quem transfixerunt
  820. Μετὰ δὲ ταῦτα ἠρώτησεν τὸν Πειλᾶτον Ἰωσὴφ ὁ ἀπὸ Ἀριμαθαίας , ὢν μαθητὴς τοῦ Ἰησοῦ κεκρυμμένος δὲ διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων , ἵνα ...
    post haec autem rogavit Pilatum Ioseph ab Arimathia eo quod esset discipulus Iesu occultus autem propter metum Iudaeorum ut tolleret corpus Iesu et permisit ...
  821. ἦλθεν δὲ καὶ Νικόδημος , ὁ ἐλθὼν πρὸς αὐτὸν νυκτὸς τὸ πρῶτον , φέρων μίγμα σμύρνης καὶ ἀλόης ὡς λίτρας ἑκατόν .
    venit autem et Nicodemus qui venerat ad Iesum nocte primum ferens mixturam murrae et aloes quasi libras centum
  822. ἔλαβον οὖν τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ καὶ ἔδησαν αὐτὸ ὀθονίοις μετὰ τῶν ἀρωμάτων , καθὼς ἔθος ἐστὶν τοῖς Ἰουδαίοις ἐνταφιάζειν .
    acceperunt ergo corpus Iesu et ligaverunt eum linteis cum aromatibus sicut mos Iudaeis est sepelire
  823. ἦν δὲ ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ἐσταυρώθη κῆπος , καὶ ἐν τῷ κήπῳ μνημεῖον καινόν , ἐν ᾧ οὐδέπω οὐδεὶς ἐτέθη ·
    erat autem in loco ubi crucifixus est hortus et in horto monumentum novum in quo nondum quisquam positus erat
  824. ἐκεῖ οὖν διὰ τὴν παρασκευὴν τῶν Ἰουδαίων , ὅτι ἐγγὺς ἦν τὸ μνημεῖον , ἔθηκαν τὸν Ἰησοῦν .
    ibi ergo propter parasceven Iudaeorum quia iuxta erat monumentum posuerunt Iesum
  825. Τῇ δὲ μιᾷ τῶν σαββάτων Μαρίαμ ἡ Μαγδαληνὴ ἔρχεται πρωῒ σκοτίας ἔτι οὔσης εἰς τὸ μνημεῖον , καὶ βλέπει τὸν λίθον ἠρμένον ἐκ τοῦ ...
    una autem sabbati Maria Magdalene venit mane cum adhuc tenebrae essent ad monumentum et videt lapidem sublatum a monumento
  826. τρέχει οὖν καὶ ἔρχεται πρὸς Σίμωνα Πέτρον καὶ πρὸς τὸν ἄλλον μαθητὴν ὃν ἐφίλει ὁ Ἰησοῦς , καὶ λέγει αὐτοῖς · ἦραν τὸν κύριον ...
    cucurrit ergo et venit ad Simonem Petrum et ad alium discipulum quem amabat Iesus et dicit eis tulerunt Dominum de monumento et nescimus ubi ...
  827. ἐξῆλθεν οὖν ὁ Πέτρος καὶ ὁ ἄλλος μαθητής , καὶ ἤρχοντο εἰς τὸ μνημεῖον .
    exiit ergo Petrus et ille alius discipulus et venerunt ad monumentum
  828. ἔτρεχον δὲ οἱ δύο ὁμοῦ · καὶ ὁ ἄλλος μαθητὴς προέδραμεν τάχιον τοῦ Πέτρου καὶ ἦλθεν πρῶτος εἰς τὸ μνημεῖον ,
    currebant autem duo simul et ille alius discipulus praecucurrit citius Petro et venit primus ad monumentum
  829. καὶ παρακύψας βλέπει κείμενα τὰ ὀθόνια , οὐ μέντοι εἰσῆλθεν .
    et cum se inclinasset videt posita linteamina non tamen introivit
  830. ἔρχεται οὖν Σίμων Πέτρος ἀκολουθῶν αὐτῷ , καὶ εἰσῆλθεν εἰς τὸ μνημεῖον , καὶ θεωρεῖ τὰ ὀθόνια κείμενα ,
    venit ergo Simon Petrus sequens eum et introivit in monumentum et videt linteamina posita
  831. καὶ τὸ σουδάριον , ὃ ἦν ἐπὶ τῆς κεφαλῆς αὐτοῦ , οὐ μετὰ τῶν ὀθονίων κείμενον ἀλλὰ χωρὶς ἐντετυλιγμένον εἰς ἕνα τόπον .
    et sudarium quod fuerat super caput eius non cum linteaminibus positum sed separatim involutum in unum locum
  832. τότε οὖν εἰσῆλθεν καὶ ὁ ἄλλος μαθητὴς ὁ ἐλθὼν πρῶτος εἰς τὸ μνημεῖον , καὶ εἶδεν καὶ ἐπίστευσεν ·
    tunc ergo introivit et ille discipulus qui venerat primus ad monumentum et vidit et credidit
  833. οὐδέπω γὰρ ᾔδεισαν τὴν γραφὴν ὅτι δεῖ αὐτὸν ἐκ νεκρῶν ἀναστῆναι .
    nondum enim sciebant scripturam quia oportet eum a mortuis resurgere
  834. ἀπῆλθον οὖν πάλιν πρὸς αὐτοὺς οἱ μαθηταί .
    abierunt ergo iterum ad se met ipsos discipuli
  835. Μαρὶαμ δὲ εἱστήκει πρὸς τῷ μνημείῳ ἔξω κλαίουσα . ὡς οὖν ἔκλαιεν παρέκυψεν εἰς τὸ μνημεῖον ,
    Maria autem stabat ad monumentum foris plorans dum ergo fleret inclinavit se et prospexit in monumentum
  836. καὶ θεωρεῖ δύο ἀγγέλους ἐν λευκοῖς καθεζομένους , ἕνα πρὸς τῇ κεφαλῇ καὶ ἕνα πρὸς τοῖς ποσίν , ὅπου ἔκειτο τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ
    et vidit duos angelos in albis sedentes unum ad caput et unum ad pedes ubi positum fuerat corpus Iesu
  837. λέγουσιν αὐτῇ ἐκεῖνοι · γύναι , τί κλαίεις ; λέγει αὐτοῖς ὅτι ἦραν τὸν κύριόν μου , καὶ οὐκ οἶδα ποῦ ἔθηκαν αὐτόν .
    dicunt ei illi mulier quid ploras dicit eis quia tulerunt Dominum meum et nescio ubi posuerunt eum
  838. ταῦτα εἰποῦσα ἐστράφη εἰς τὰ ὀπίσω , καὶ θεωρεῖ τὸν Ἰησοῦν ἑστῶτα , καὶ οὐκ ᾔδει ὅτι Ἰησοῦς ἐστιν .
    haec cum dixisset conversa est retrorsum et videt Iesum stantem et non sciebat quia Iesus est
  839. λέγει αὐτῇ Ἰησοῦς · γύναι , τί κλαίεις ; τίνα ζητεῖς ; ἐκείνη δοκοῦσα ὅτι ὁ κηπουρός ἐστιν , λέγει αὐτῷ · κύριε , ...
    dicit ei Iesus mulier quid ploras quem quaeris illa existimans quia hortulanus esset dicit ei domine si tu sustulisti eum dicito mihi ubi posuisti ...
  840. λέγει αὐτῇ Ἰησοῦς · Μαριάμ . στραφεῖσα ἐκείνη λέγει αὐτῷ Ἑβραϊστί · Ῥαββουνί , ὃ λέγεται διδάσκαλε .
    dicit ei Iesus Maria conversa illa dicit ei rabboni quod dicitur magister
  841. λέγει αὐτῇ Ἰησοῦς · μή μου ἅπτου · οὔπω γὰρ ἀναβέβηκα πρὸς τὸν πατέρα · πορεύου δὲ πρὸς τοὺς ἀδελφούς μου καὶ εἰπὲ αὐτοῖς ...
    dicit ei Iesus noli me tangere nondum enim ascendi ad Patrem meum vade autem ad fratres meos et dic eis ascendo ad Patrem meum ...
  842. ἔρχεται Μαριὰμ ἡ Μαγδαληνὴ ἀγγέλλουσα τοῖς μαθηταῖς ὅτι ἑώρακα τὸν κύριον , καὶ ταῦτα εἶπεν αὐτῇ .
    venit Maria Magdalene adnuntians discipulis quia vidi Dominum et haec dixit mihi
  843. Οὔσης οὖν ὀψίας τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ τῇ μιᾷ σαββάτων , καὶ τῶν θυρῶν κεκλεισμένων ὅπου ἦσαν οἱ μαθηταὶ διὰ τὸν φόβον τῶν Ἰουδαίων , ...
    cum esset ergo sero die illo una sabbatorum et fores essent clausae ubi erant discipuli propter metum Iudaeorum venit Iesus et stetit in medio ...
  844. καὶ τοῦτο εἰπὼν ἔδειξεν τὰς χεῖρας καὶ τὴν πλευρὰν αὐτοῖς . ἐχάρησαν οὖν οἱ μαθηταὶ ἰδόντες τὸν κύριον .
    et hoc cum dixisset ostendit eis manus et latus gavisi sunt ergo discipuli viso Domino
  845. εἶπεν οὖν αὐτοῖς πάλιν · εἰρήνη ὑμῖν · καθὼς ἀπέσταλκέν με ὁ πατήρ , καὶ ἐγώ πέμπω ὑμᾶς .
    dixit ergo eis iterum pax vobis sicut misit me Pater et ego mitto vos
  846. καὶ τοῦτο εἰπὼν ἐνεφύσησεν καὶ λέγει αὐτοῖς · λάβετε πνεῦμα ἅγιον .
    hoc cum dixisset insuflavit et dicit eis accipite Spiritum Sanctum
  847. ἄν τινων ἀφῆτε τὰς ἁμαρτίας ἀφέωνται αὐτοῖς · ἄν τινων κρατῆτε , κεκράτηνται .
    quorum remiseritis peccata remittuntur eis quorum retinueritis detenta sunt
  848. Θωμᾶς δὲ εἷς ἐκ τῶν δώδεκα , ὁ λεγόμενος Δίδυμος , οὐκ ἦν μετ’ αὐτῶν ὅτε ἦλθεν Ἰησοῦς .
    Thomas autem unus ex duodecim qui dicitur Didymus non erat cum eis quando venit Iesus
  849. ἔλεγον οὖν αὐτῷ οἱ ἄλλοι μαθηταί · ἑωράκαμεν τὸν κύριον . ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς · ἐὰν μὴ ἴδω ἐν ταῖς χερσὶν αὐτοῦ τὸν ...
    dixerunt ergo ei alii discipuli vidimus Dominum ille autem dixit eis nisi videro in manibus eius figuram clavorum et mittam digitum meum in locum ...
  850. καὶ μεθ’ ἡμέρας ὀκτὼ πάλιν ἦσαν ἔσω οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ , καὶ Θωμᾶς μετ’ αὐτῶν . ἔρχεται ὁ Ἰησοῦς τῶν θυρῶν κεκλεισμένων , καὶ ...
    et post dies octo iterum erant discipuli eius intus et Thomas cum eis venit Iesus ianuis clausis et stetit in medio et dixit pax
  851. εἶτα λέγει τῷ Θωμᾷ · φέρε τὸν δάκτυλόν σου ὧδε καὶ ἴδε τὰς χεῖράς μου , καὶ φέρε τὴν χεῖρά σου καὶ βάλε εἰς ...
    deinde dicit Thomae infer digitum tuum huc et vide manus meas et adfer manum tuam et mitte in latus meum et noli esse incredulus ...
  852. ἀπεκρίθη Θωμᾶς καὶ εἶπεν αὐτῷ · ὁ κύριός μου καὶ ὁ θεός μου .
    respondit Thomas et dixit ei Dominus meus et Deus meus
  853. λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · ὅτι ἑώρακάς με , πεπίστευκας ; μακάριοι οἱ μὴ ἰδόντες καὶ πιστεύσαντες .
    dicit ei Iesus quia vidisti me credidisti beati qui non viderunt et crediderunt
  854. Πολλὰ μὲν οὖν καὶ ἄλλα σημεῖα ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς ἐνώπιον τῶν μαθητῶν , ἃ οὐκ ἔστιν γεγραμμένα ἐν τῷ βιβλίῳ τούτῳ ·
    multa quidem et alia signa fecit Iesus in conspectu discipulorum suorum quae non sunt scripta in libro hoc
  855. ταῦτα δὲ γέγραπται ἵνα πιστεύητε ὅτι Ἰησοῦς ἐστιν ὁ Χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ , καὶ ἵνα πιστεύοντες ζωὴν ἔχητε ἐν τῷ ὀνόματι αὐτοῦ
    haec autem scripta sunt ut credatis quia Iesus est Christus Filius Dei et ut credentes vitam habeatis in nomine eius
  856. Μετὰ ταῦτα ἐφανέρωσεν ἑαυτὸν πάλιν Ἰησοῦς τοῖς μαθηταῖς ἐπὶ τῆς θαλάσσης τῆς Τιβεριάδος · ἐφανέρωσεν δὲ οὕτως .
    postea manifestavit se iterum Iesus ad mare Tiberiadis manifestavit autem sic
  857. ἦσαν ὁμοῦ Σίμων Πέτρος καὶ Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος καὶ Ναθαναὴλ ὁ ἀπὸ Κανᾶ τῆς Γαλιλαίας καὶ οἱ τοῦ Ζεβεδαίου καὶ ἄλλοι ἐκ τῶν ...
    erant simul Simon Petrus et Thomas qui dicitur Didymus et Nathanahel qui erat a Cana Galilaeae et filii Zebedaei et alii ex discipulis eius
  858. λέγει αὐτοῖς Σίμων Πέτρος · ὑπάγω ἁλιεύειν . λέγουσιν αὐτῷ · ἐρχόμεθα καὶ ἡμεῖς σὺν σοί . ἐξῆλθον καὶ ἐνέβησαν εἰς τὸ πλοῖον , ...
    dicit eis Simon Petrus vado piscari dicunt ei venimus et nos te cum et exierunt et ascenderunt in navem et illa nocte nihil prendiderunt
  859. πρωΐας δὲ ἤδη γινομένης ἔστη Ἰησοῦς ἐπὶ τὸν αἰγιαλόν · οὐ μέντοι ᾔδεισαν οἱ μαθηταὶ ὅτι Ἰησοῦς ἐστίν .
    mane autem iam facto stetit Iesus in litore non tamen cognoverunt discipuli quia Iesus est
  860. λέγει οὖν αὐτοῖς Ἰησοῦς · παιδία , μή τι προσφάγιον ἔχετε ; ἀπεκρίθησαν αὐτῷ · οὔ .
    dicit ergo eis Iesus pueri numquid pulmentarium habetis responderunt ei non
  861. λέγει αὐτοῖς · βάλετε εἰς τὰ δεξιὰ μέρη τοῦ πλοίου τὸ δίκτυον , καὶ εὑρήσετε . ἔβαλον οὖν , καὶ οὐκέτι αὐτὸ ἑλκύσαι ἴσχυον ...
    dixit eis mittite in dexteram navigii rete et invenietis miserunt ergo et iam non valebant illud trahere a multitudine piscium
  862. λέγει οὖν ὁ μαθητὴς ἐκεῖνος ὃν ἠγάπα ὁ Ἰησοῦς τῷ Πέτρῳ · ὁ κύριός ἐστιν . Σίμων οὖν Πέτρος , ἀκούσας ὅτι ὁ κύριός ...
    dicit ergo discipulus ille quem diligebat Iesus Petro Dominus est Simon Petrus cum audisset quia Dominus est tunicam succinxit se erat enim nudus et ...
  863. οἱ δὲ ἄλλοι μαθηταὶ τῷ πλοιαρίῳ ἦλθον , οὐ γὰρ ἦσαν μακρὰν ἀπὸ τῆς γῆς ἀλλὰ ὡς ἀπὸ πηχῶν διακοσίων , σύροντες τὸ δίκτυον ...
    alii autem discipuli navigio venerunt non enim longe erant a terra sed quasi a cubitis ducentis trahentes rete piscium
  864. ὡς οὖν ἀπέβησαν εἰς τὴν γῆν , βλέπουσιν ἀνθρακιὰν κειμένην καὶ ὀψάριον ἐπικείμενον καὶ ἄρτον .
    ut ergo descenderunt in terram viderunt prunas positas et piscem superpositum et panem
  865. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · ἐνέγκατε ἀπὸ τῶν ὀψαρίων ὧν ἐπιάσατε νῦν .
    dicit eis Iesus adferte de piscibus quos prendidistis nunc
  866. ἀνέβη Σίμων Πέτρος καὶ εἵλκυσεν τὸ δίκτυον εἰς τὴν γῆν μεστὸν ἰχθύων μεγάλων ἑκατὸν πεντήκοντα τριῶν · καὶ τοσούτων ὄντων οὐκ ἐσχίσθη τὸ δίκτυον
    ascendit Simon Petrus et traxit rete in terram plenum magnis piscibus centum quinquaginta tribus et cum tanti essent non est scissum rete
  867. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · δεῦτε ἀριστήσατε . οὐδεὶς δὲ ἐτόλμα τῶν μαθητῶν ἐξετάσαι αὐτόν · σὺ τίς εἶ ; εἰδότες ὅτι ὁ κύριός ...
    dicit eis Iesus venite prandete et nemo audebat discentium interrogare eum tu quis es scientes quia Dominus esset
  868. ἔρχεται Ἰησοῦς καὶ λαμβάνει τὸν ἄρτον καὶ δίδωσιν αὐτοῖς , καὶ τὸ ὀψάριον ὁμοίως .
    et venit Iesus et accepit panem et dat eis et piscem similiter
  869. τοῦτο ἤδη τρίτον ἐφανερώθη Ἰησοῦς τοῖς μαθηταῖς ἐγερθεὶς ἐκ νεκρῶν .
    hoc iam tertio manifestatus est Iesus discipulis cum surrexisset a mortuis
  870. Ὅτε οὖν ἠρίστησαν , λέγει τῷ Σίμωνι Πέτρῳ ὁ Ἰησοῦς , Σίμων Ἰωάννου , ἀγαπᾷς με πλέον τούτων ; λέγει αὐτῷ · ναί κύριε ...
    cum ergo prandissent dicit Simoni Petro Iesus Simon Iohannis diligis me plus his dicit ei etiam Domine tu scis quia amo te dicit ei ...
  871. λέγει αὐτῷ πάλιν δεύτερον · Σίμων Ἰωάννου , ἀγαπᾷς με ; λέγει αὐτῷ · ναί κύριε , σὺ οἶδας ὅτι φιλῶ σε . λέγει ...
    dicit ei iterum Simon Iohannis diligis me ait illi etiam Domine tu scis quia amo te dicit ei pasce agnos meos
  872. λέγει αὐτῷ τὸ τρίτον · Σίμων Ἰωάννου , φιλεῖς με ; ἐλυπήθη ὁ Πέτρος ὅτι εἶπεν αὐτῷ τὸ τρίτον · φιλεῖς με ; καὶ ...
    dicit ei tertio Simon Iohannis amas me contristatus est Petrus quia dixit ei tertio amas me et dicit ei Domine tu omnia scis tu ...
  873. ἀμὴν ἀμὴν λέγω σοι , ὅτε ἦς νεώτερος , ἐζώννυες σεαυτὸν καὶ περιεπάτεις ὅπου ἤθελες · ὅταν δὲ γηράσῃς , ἐκτενεῖς τὰς χεῖράς σου ...
    amen amen dico tibi cum esses iunior cingebas te et ambulabas ubi volebas cum autem senueris extendes manus tuas et alius te cinget et ...
  874. τοῦτο δὲ εἶπεν σημαίνων ποίῳ θανάτῳ δοξάσει τὸν θεόν . καὶ τοῦτο εἰπὼν λέγει αὐτῷ · ἀκολούθει μοι .
    hoc autem dixit significans qua morte clarificaturus esset Deum et hoc cum dixisset dicit ei sequere me
  875. ἐπιστραφεὶς ὁ Πέτρος βλέπει τὸν μαθητὴν ὃν ἠγάπα ὁ Ἰησοῦς ἀκολουθοῦντα , ὃς καὶ ἀνέπεσεν ἐν τῷ δείπνῳ ἐπὶ τὸ στῆθος αὐτοῦ καὶ εἶπεν ...
    conversus Petrus vidit illum discipulum quem diligebat Iesus sequentem qui et recubuit in cena super pectus eius et dixit Domine quis est qui tradit
  876. τοῦτον οὖν ἰδὼν ὁ Πέτρος λέγει τῷ Ἰησοῦ · κύριε οὗτος δὲ τί ;
    hunc ergo cum vidisset Petrus dicit Iesu Domine hic autem quid
  877. λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · ἐὰν αὐτὸν θέλω μένειν ἕως ἔρχομαι , τί πρὸς σέ ; σύ μοι ἀκολούθει .
    dicit ei Iesus si sic eum volo manere donec veniam quid ad te tu me sequere
  878. ἐξῆλθεν οὖν οὗτος ὁ λόγος εἰς τοὺς ἀδελφοὺς ὅτι ὁ μαθητὴς ἐκεῖνος οὐκ ἀποθνήσκει · καὶ οὐκ εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι οὐκ ἀποθνήσκει ...
    exivit ergo sermo iste in fratres quia discipulus ille non moritur et non dixit ei Iesus non moritur sed si sic eum volo manere ...
  879. Οὗτός ἐστιν ὁ μαθητὴς ὁ μαρτυρῶν περὶ τούτων καὶ γράψας ταῦτα , καὶ οἴδαμεν ὅτι ἀληθὴς αὐτοῦ ἡ μαρτυρία ἐστίν .
    hic est discipulus qui testimonium perhibet de his et scripsit haec et scimus quia verum est testimonium eius
  880. Ἔστιν δὲ καὶ ἄλλα πολλὰ ἃ ἐποίησεν ὁ Ἰησοῦς , ἅτιναἐὰν γράφηται καθ᾽ ἕν , οὐδ᾽ αὐτὸν οἶμαι τὸν κόσμον χωρήσειν τὰ γραφόμενα βιβλία
    sunt autem et alia multa quae fecit Iesus quae si scribantur per singula ne c ipsum arbitror mundum capere eos qui scribendi sunt libros